Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-08-13 / 32. szám

Budapest, 1930 augusztus 13. Független Budapest / „Az elöljárói értekezlet nem forradalmi testület“ Egy „túlbuzgó fiatalember" megvádolta az elöljárói értekezletet a miniszterelnöknél, hogy jogosulatlan kritikát gyakorol a kor­mány intézkedéseivel szemben Versenulárguaiási hirdeiménu I Budapest székesfőváros Vízmüvei a Fővárosi Közlönyben ] a „Hivatalos Hirdetések“ rovatának élén közölt általános r ajánlati feltételekre való utalással, valamint utalással a kiírási művelethez csatolt általános vállalati és részletes építési felté­telekre, ezenkívül „a sűrített levegő segítségével történő (pneu­matikus) munkákra vonatkozó különleges építési feltételekre'1, az ajánlati költségvetésekben foglalt előírásokra, valamint a műszaki leírásra, nyilvános versenytárgyalást hirdet a káposz­tásmegyeri vízmütelep I. és II. (dunakeszi) átemelő-telepének tartozékaképpen a Duna medre alatt létesítendő egy-egy jár­ható tartalékalagút (Tunnel) és a hozzájuk tartozó egy-két vég­akna építési munkálataira. A kiírási művelet nyomtatványai: tehát az általános és részletes, valamint különleges feltételek, műszaki leírás, aján­lati költségvetések, ajánlati űrlapok, ezenkívül a Tunellek és aknák tervei 1930. évi augusztus hó 14. napjától _ kezdődőleg Budapest Székesfőváros Vízmüvei üzemvezetőségénél (IV., Egyetem ucca 2., II. em. 23.) kaphatók hétköznapokon déli 11 ás 13 óra között 20 (húsz) pengő lefizetése ellenében. Ugyan­itt a részletes szóbeli felvilágosítások is megadatnak; ezen­kívül megtekinthetők a Tunnel-aknák helyén, illetve azok tengelyében végzett képminta-fúrásaink eredményei: a talaj- szelvények és az egyes rétegekből kikerült talajminták is. A munka természetére és a kivitel nehézségeire való tekintettel az ajánlattevők ajánlataikban felsorolni tartoznak azon hasonló természetű munkálataikat, amelyeket mint önálló cég sikerrel végeztek. Budapest Székesfőváros Vízmüvei az ajánlattevőktől ennek hitelt érdemlő igazolását követelhetik. Az ajánlatokat 1930. évi november hó 29. napján délelőtt 11 óráig kell a Vízmüvek üzemvezetőségének titkári hivatalá­ban (IV., egyetem ucca 2., II. em. 23.) beadni. A jelzett ha­táridőn túl benyújtott ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. A beérkezett ajánlatok 1930. évi november hó 29. nap­ján déli 12 órakor lesznek a Vízmüvek fentjelzett hivatalos helyiségében nyilvánosan felbontva. Ezen határidő alatt az egyidejűleg megindított s a Tűnnélek tengelyeit közrefogó Dunameder-fúrások eredményeibe az ajánlattevők időközönként betekintést nyerhetnek; a határidő letelte, tehát 1930. évi november hó 29-ike előtt 14 nappal azonban az összes meder- szelvény fúrási eredményei kézhez kaphatók s a talajminták megtekinthetők lesznek. Ajánlataikban a vállalkozók kijelenteni tartoznak,_ hogy a helyi viszonyokat jól ismerik, továbbá, hogy a fúrási szel­vényeket és talajmintákat megtekintették, s hogy tisztában vannak az építés műszaki feladatával s annak nehézségeivel. Budapest Székesfőváros Vízmüveinek üzemvezetősége fenn­tartja azt a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül az aján­lott árakra való tekintet nélkül szabadon választhasson, _ ille­tőleg tetszése szerint egyik ajánlatot sein fogadja el és_ új versenytárgyalást tartson, anélkül, hogy az ajánlattevők emiatt a Vízmüvek ellen kártérítést, vagy bármiféle igényt támaszt­hatnának. Bánatpénzül 250.000 (Kettőszázötvenezer) pengőig az ajánlati összeg 5 százaléka, ezen felüli összeg után annak 2 százaléka teendő le a Vízmüvek üzemvezetőségének pénztáránál (IV., Reáltanoda ucca 1—3., I. em.) Budapest. 1930. évi augusztus hó 11.én. Budapest Székesfőváros Vízmüvei. Érdekes, nem mindennapi ügyben szólította fel jelentéstételre, illetve vonta felelősségre a belügyminiszter a fővárost. Az affér egy felje­lentésből keletkezett, amelyet egy mérnök nyújtott be a miniszter elnökségnél. A szóban- forg’ó mérnök — akit nem akarunk megne­vezni — nem fővárosi alkalmazott, hanem egy­szerű pesti polgár, aki, úgy látszik, rendület­len híve a kormánynak, mert igen figyeli, hogy milyen fogadtatásban részesülnek a vá­rosházán a különböző kormányintézkedések. Ebben a figyelő helyzetében feltűnt neki, hogy a kerületi elöljárók szokásos havi értekezletei­ken sok esetben kritizálni merik a kormány­rendeleteket és azokkal szemben szabadon fejtik ki véleményüket. A mérnök úr nagyon felháborodhatott ezen, mert siirg-ős felterjesztést intézett a mi- minszterelnökhöz, akinél bepanaszolta az elöljárói kart, mint akik szembehelyezkednek a kormány- intézkedésekkel. A feljelentést a miniszterelnökségről áttették a belügyminisztériumba, mire a miniszter leirat­ban azonnali jelentéstételre szólította fel a fő­várost és felhívta, adjon magyarázatot a kerü­leti elöljárók magatartásáról. A polgármester már el is küldte válaszát a belügyminiszterhez, és közölte, hogy az elöl­járói akarnak eszében sincs szembehelyezkedni kormányrendeletekkel, nem ellenzékieskedik, hanem a havi értekezleteken egyszerűen megvitatják az egyes rendeleteket, hogy azoknak végrehajtása egységes elvek szerint történjék és legfeljebb, amikor valamely intézkedést közérdekből helytelenítenek, a rendelet módo­sítására vonatkozó kívánságaikat fejezik ki. Ebben semmi kivetni való nincs, hiszen a kor­mány fontosabb esetekben rendszerint ki is kéri az érdekelt hatóságok véleményét és ezek meg is szokták mondani, hogy mit tartanak helyesnek és mit nem. A polgármester meg is küldte a belügyminiszternek a kerületi elöl­járók értekezleteiről szóló hivatalos jegyző­könyveket, hogy ezzel is igazolja, hogy az elöljárói kar nem „forradalmár ‘ és az egész feljelentés csak a kormány egy túlbuzgó vé­delmezőjének magánszorgaími akciójla. Izgulom a számszchl igazgatói állas betöltése borul PARKETTA SZÉK- ÉS FAÁRUGYÁR R.-T. azelőtt JAUERNIK ISTVÁN Budapest, X., Kőbányai-út 41/a. szám. Telefon : József 346—43. Főbb gyártmányaink: Mindennemű székek és éttermi asztalok, színházi csapószékek, parkett és szabadalmazott klozett- ülések stb. Mátyássy Antal és Fia (Cégtulajdonos : Mátyássy Rezső) MÁZOLÓ- ÉS FESTŐMESTER Budapest, IX. kér., Füzér.u. 17/A. Telefon: Kőbánya 74-48 TOY FERENC utca22 sl adK Központi fííftés, szellőz- reTefon: tetés, vízvezeték és csa­j. 431-72 tornázás berendezési vállalat Janisch János és Fia központi fűtés, egészségügyi berendezések, csatornázási vállalat, épületbádogos és horganydíszítmények gyára Budapest, VII., Jósika-utca 12. Telefon: J. 424-68. I Zumpft István! ÚTÉPÍTŐ VÁLLALKOZÓI Kispest, Rákóczi-ucca 74. számi fjjafáiMŰbútfa. /&rtaó a J/s. y. 456 -03. IGÓ LÁSZLÓ SHI festő- és mázolómester Budapest, VI, Hungária út 45 Telefón: Automata 929—72 S Építőanyagok, padló és falburkoló vállalat ebestyén Gyula Budapest, VII., Sajó ucca 4 — Telefon: József 330-77 \ számszéh vezetője csah Sebő Béla lehet — Nagy feltűnést és megvitatást keltett a Független Budapest híre, hogy a kormány állami tisztviselőt akar a számszék élére állítani Nagy feltűnést keltett a Független Buda­pest multheti cikke, amely a száms'zéki igaz­gatói állás körüli kombinációkról számolt be. A közlemény hatása alatr városházán nagy vita indult meg afelett, vájjon a bel­ügyminiszter, a törvényadta felhatalmazásával élve, csak­ugyan állami főtisztviselőt fog-e számszéki igazgatóvá kinevezni, vagy a főváros jelenlegi szakférflai közül tölti be ezt az állást. Az újonnan kreált' számszék olyan nagyhatalmú és nagy- fontosságú szer-ve lesz a város ad m i n i s z t r á ci ó já n a k, hogy nem közömbös, ki áll ennek az intéz­ménynek az élén és milyen szellemben ellen­őrzik a főváros gazdálkodását. Ep ezért nagy feltűnést keltett a Független Budapestnek az a híradása, hogy Sebő Béla bizonyos oldalról állami főtisztviselő kinevezése mellett agitáljanak és, hogy éppen Papanek Ernő miniszteri ta­nácsos, a főpolgármester mellé kirendelt és ott évek óta működő eddigi szakértő lenne ki­szemelve a számszéki szakértői tisztségre. A városházán ezt a hivatalosan még meg nem erősített tervet nagyon vegyes érzelmekkel kommentálják, mert ha csakugyan így oldják meg a kérdést, nagy sérelem érné a főváros tisztviselőkarát, elsősorban pedig a számveze- tőséget, amelynek élén olyan kitűnő és min­denki által becsült férfiú áll, mint Sebő Béla főszámvevő, akit nemcsak szimpatikus egyéni­sége, de alapos hozzáértése is predesztinál a számszéki igazgatói állásra. A városházáin erőteljes mozgalom indult annak érdekében, hogy a fővárosi törvényben szervezett számszék élére minden körülmények közt városi tisztviselő, még pedig személy szerint Sebő Béla főszámvevő kerüljön. Az ille­tékesek tiltakoznak még a gondolata ellen is annak, bogy a kormány állami tisztviselőket nevezzen ki a fővároshoz, mert ez olyan sú­lyos precedens lenne, melynek beláthatatlan ok a következményei. Az új törvény amúgy is rendkívül széles keretekben biztosította a kor­mánynak a fővárossal szemben való ellenőr­zési jogát, és felesleges, hogy ezt a gyámkodást azzal is fokozzák, hogy a főváros kontójára ki­HIRSCH LÁSZLÓ ÚT- ÉS VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLALAT I., Budafoki úf 22. Tel.: J. 321-17 nevezett és a városházára kirendelt állami alkalmazottak tegyék teljesen semmivé a fő­város megnyirbált önkormányzatát. A számszéki igazgatói állás körüli kom­binációkkal kapcsolatban különben illetékes helyen a következőket mondták a Független Budapest munkatársának: — Érthető az a nagy konsternáció, amelyet az a hír keltett, hogy a kormány állami tisztviselőkből akarja összeállítani a főváros gazdálkodását ellenőrző új szer­vet, a fővárosi számszéket. A törvény jogot ad a belügyminiszternek, hogy számszéki igazgatóvá azt nevezze ki, aki a szükséges képzettséggel rendelkezik és aki, szerinte, erre a fontos pozícióra a legalkalmasabb. Erkölcsileg azonban lehetetlennek tartjuk, hogy e kinevezésnél a bel­ügyminiszter ne lenne tekintettel a fővárosi számvevőség vezetőire és az állás betöltésénél őket mellőzze. Tiltakozni kell minden, legcsekélyebb kí­sérlet ellen is, amelynek az a célja, hogy a főváros adminisztrációjának élére idegen emberek kerüljenek. Amikor a fővárosi törvény tárgyalásának folyamán a szám­szék felállításának ügye került sorra, ép a főváros részéről merült fel az a kívánság, hogy a jelenleg szolgálatban lévő tisztvise­lőktől ne kívánják meg az új törvényben előírt képesítést és ne akadályozzák meg előlépósíiket, ne fosszák meg őket szerzett jogaiktól. Ezt a kívánságot a belügymi­niszter honorálta is, s ezért a törvény^ 101. paragrafusának 6. bekezdésében felvették a következő intézkedést: „A számszéki igaz­gatói és számszéki helyettes-igazgatói ál­lásra jogi képesítés hiányában is ki^ lehet nevezni azokat, akik e törvény életbe­lépésekor a székesfőváros számvevőségénél vezetői állást töltenek be, valamint azokat, akik 1918 január 1-én már a székesfővárosi számvevőség tisztviselői létszámban tény­leges szolgálatban állottak.“ — Ez a rendelkezés világosan Sebő Béla főszámvevő és a számvevőség jelenlegi vezető tisztviselői érdeké­ben történt. Nem lehet tehát most ezt a törvényben biztosított kedvezményt sem visszavonni, sem pedig kijátszani. A főváros egyetemes érdeke parancsoljon követeli, hogy a számszék élére Sebő Béla kerüljön, aki munkatársait is bizonyára a számvevőség legkitűnőbb tisztviselői közül válo­gatná ki.

Next

/
Thumbnails
Contents