Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-07-30 / 30. szám
Budapest, 1930 július 30. Független Budapest 7 Tűzveszély eseáén biztos védelmei nyujf a „P1INIMAX“ az egész világon ismert legtöKéletesebb Kézi tűzoltó KészüléK. Oltóereje óriási és semmiféle Kárt nem oKoz. Kezelése igen egyszerű Normál és fagymentes típusok, száraz por-, hab- és gázoltó készülékek Nagyteljesítményű habgenerátorok és habmazsarak Speciális készülékek autók, garageok, motorcsónakok, repülőgépek stb. felszerelésére. Magyar gyártmány ! Gyár és iroda : Budapest, VI., Rózsa ucca 85. Telefón: Aut. 237-31 MAGYAR MINIMAX RT. tífzoltó készUlék gyára Szilikátút az olcsómodernizált makadámút Siliphalt felületi kezelés teljes portalanításra Vegyitermékek rt.- .lust Kornél mérnök Budapest, VII., Kertész-utca 29. sz. Szobafestést, mázolást, tápétázást és aranyozást KÄS; KÖRNYEY LAJOS festő Iroda : Budapest, X. Szőrénv-u. 5. III. 16. Tel. József 441—99 Ehrenreich Dániel gépészmérnök mérnöki iroda elektrotechnikai vállalata Budapest, VIII., Baross-tér 3. Telefon: J. 435-46 5 TOY FERENC utca22. sz. mdV Központi fűtés, szellőz- Telefon: tetés, vízvezeték éscsaj. 431-72 tornázás berendezési vállalat VARGA JÄNOS KŐMŰVESMESTER ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST X., GERGELY-UTCA 53. SOLTY LÁSZLÓ kertépítő KERTÉSZETI TELEPEI: BUDAPEST telefon: SOLTSZENTIMRE II., Pasaréti-út 129. Aut. 644-31. Pest megye ^4-cementliabarcstömítő-^ GO GO Gyártja: POSNANSKY ÉS STRELITZ aszfalt-, fedéllemez- és kátrány-vegyitermék- gyár ::: Budapest, V., Lipót-kcirút 27. szám. Telefon : Automata 228-29, Automata 282-85 Csihák Károly Budapest, I., Csaba-utca 3. Telefon : Automata 541—47 Közp. fűtés, egészségügyi berendező és épületbádogos s cliönDald oegyészeli gqárrt. I Budapest, Vili, Mária-u. 13. Telefon: József 411—63 Alapittatott : 1853. évben. Gyártmányai: merev és hajlékony pecsétviasz minden formában és színben. »IPelsior« sokszorosító szerek, készülékek, betéttekercsek, masszák stb. Az 1924. évi XVIII. t.-c. alapján szervezett Iparosok Országos Központi Szövetkezete Postatal-arékpénztári számla: 10517 — Postatakarékpénztári csekkszámla Kis pari hitelakció: 44500. — Girószámla : MAGYAR NEMZETI BANK. — Táviratcím: IPKÖZPONT K^P^ly °?PítŐÍPoSZ* of/táG. íaZT 'üiel’\ ősz ősz BUDAPEST, VII, JIÁROLY KIRÁLY-ÚT3/C TELEFONSZAM: JÓZSEF 463—39 Földalatti Illcmhclupaloták Budapesten Az illemhelyvállallfozólf szerződésük 15 évvel való meghosszabbítását és szerződésük módosítását kérik a fővárostól Még ezen a héten megnyílik az első budapesti földalatti illemhely az Erzsébet körút elején, rövid néhány nap múlva pedig a másik hasonló létesítmény is elkészül a Keleti pályaudvar indulási oldala mellett. A két vállalkozó ezzel a felépítménnyel teljesítette szerződéséből folyó régi kötelezettségét, mert a földalatti illemhelyeket már évekkel előbb meg kellett volna építeni ők és pedig nem is kettőt, hanem négyet. A háboríts és az azt követő forradalmi idők viszonyaira, való hivatkozással a vállalkozók e kötelezettségük teljesítésére ismételt halasztást kértek, legutóbb pedig, amikor az ügy további halogatására a főváros hajlandóságot nem mutatott: szerződésük módosításától tették függővé a földalatti illemhelyek megépítését. A fői-áros azonbani semmiféle előzetes feltételt nem akceptált, hanem arra az álláspontra helyezkedett, hogy amíg" a földalattti illemhelyek el nem készülnek, mindennemű tárgyalástól el zárkózik. Ilyen előzmények után épült meg az első két modern földalatti illemhely, fényűző kivitelben, és megállapítható, hogy a vállalkozók világvároshoz méltó teljesítményt produkáltak. 100.000 pengőbe került egy-egy földalatti illemhely építése. Most, hölgy a vállalkozók, ha nem is teljesen, de 50% erejéig kötelezettségüknek eleget tettek, csakugyan aktuálissá vált a szerződésmódosítás ügye. László Ferenc és Beetz Vilmos mindenekelőtt szerződésüknek 15 évvel való meghoszszabbítását kérik, noha a megállapodás csak 1952-ben jár le. Azt állítják ugyanis, hogy a háború alatt nagy károk érték a vállalatot és mindenképpen méltányos, hogy a szerződési idő meghosszabbíttas- sék; kérik továbbá, hogy az ingyenes vizeldék karbantartásáért a város állásonként évente 80 pengőt fizessen. Ez a fővárosnak évente 20—25 ezer pengőjébe kerülne. A főváros által a par- kokibaim épített illemhelyek fenntartásáért a vállalkozók az építési tőke 4%-át kapták évente, míg moist a kezelési költségnek 10%-ra való felemelését kérik. Feltételeik között szerepel az is, hogy a jövőben a különböző okokból áthelyezésre kerülő illemhelyek áthelyezési munkáit a város ne végeztesse saját rezsiben, hanem bízza a vállalkozókra és ezért fizessen nekik 4000 P-t. Ezzel szemben a vállalkozók nemcsak arra kötelezik magukat, hogy a még hátralevő két földalatti illemhelyet is felépítik, hanem a város különböző részein 20 modern, ingyenes használatú zöldházikót is építenek és ezek utáni állásonként napi 48 fillér gondozási költségmegtérítést kémeik. Ez a fővárosnak évente egy- egy illemhelynél 800—1000 pengő kiadást jelentene. Kijelentik a vállalkozók, hogy amennyiben a 15 éves szerződés-meghosszabbítást megkapják, az említett beruházásokba azonnal hozzáfognak. Ügy értesülünk, hogy a főváros méltányolni fogja a vállalkozók ajánlatát és a szerződés-meghosszabbítás dolgában kedvező előterjesztést tesz. Az anyagi természetű követelések tekintetében azonban nem ilyen biztos a helyzet, mert a vállalkozók által kért pénzügyi megtérítések a válásnak évente jelentős költséget okoznának. Lehetséges azonban, hogy kölcsönös engedékenységgel e tekintetben is sikerül megegyezést teremteni. Bérbe adják a nem jövedelmező városi üzemeket, amelyek magánkézben bizonyosan többet jövedelmeznének és a fővárosnak is több haszna lenne belőlük A főváros nem utasítana vissza esetleges bérleti ajánlatokat A főváros sohasem fogadta szívesen, ha közüzemeit támadták, vagy ha azok- gazdálkodását kritika tárgyává tették. Pedig tény. hogy az üzemi gazdálkodás terén sok hiba van és ha ugyanezek az üzemek magánkézben működnének, sokkal nagyobb eredményt tudnának felmutatni. A városházán azt állítják, hogy a sok protekciós igénybevétel, az ugyancsak protekcióra visszavezethető, túltengő alkalmazotti létszám, a nagyszámú ingyen- és kedvezményes használat ásták alá a közüzemek prosperitását: más oldalról viszont azzal vádolják az üzemeket, hogy a vezetés nem elég gazdaságos, a kereskedelmi szellem nem elég kifejlett és a személyi dotációk túlnagyok, úgyhogy ezek, valamint más hasonló tényezők teszik lehetetlenné, hogy a város közüzemei jelentőségüknek megfelelő anyagi eredményt produkálhassanak. A városháza környékén többször felmerült az az idea, hogy az üzemeket bérbe kellene adni, mert a fővárosnak legalább liáromszor-négy- szer annyi jövedelme lenne a bérleti díjakból és amellett a vezetés gondjai sem terhelnék. A Gellért Szállóval kapcsolatban néhány évvel ezelőtt még a belügyminiszter is ajánlotta ezt a megoldást, amit azonban a főváros nem honorált. Az eredmény az. hogy jövedelem helyett a Gellért Szállóra'és fürdőre most tekintélyes összeget fizetnek rá. Emlékezetes, hogy <i Széchenyi Strandfürdő botrányba fulladt építkezésekor, épp a botrány kellős közepén jelentkezett egy tőkecsoport Krausz Simonnal az élén és felajánlotta, hogy megtéríti a fővárosnak a hiteltúl- lépéses építkezést és jelentékeny bérleti díjat biztosít, ha a strandfürdőt neki a város bérbeadja. Ezt az ajánlatot figyelemre sem méltatták és most a Széchenyi Strandfürdő évi egymillió deficittel dolgozik. Az Autóbuszüzem, amelynek vesztesége szintén nem kevesebb .évi egymilliónál, magánkezelésben bizonyára jobban prosperálná és egy érdekeltség hajlandó is lett volna évi 590.000 pengő bér fejében az Autóbuszüzemet bérbevenni. természetesen, ha nem kötelezik az egyéni érdekeket szolgáló vonalak fentartására. A vállalkozókat azonban hamar leintették, úgyhogy nem is kerít sor az ajánlat hivatalos benyújtására. Ismeretes, hogy az Ásványvíz- üzemért is milyen küzdelmet folytatott a budapesti forrásvállalatok szindikátusa, amely nagy áldozatot is hozott volna, ha az Ásványvíz üzem birtokába, vagy bérletébe jut. Lehetne még folytatni a hasonló ajánlatoknak hosszú sorát, a főváros azonban erkölcsi szempontból mindig figyelmen kívül hagyta ezeket a nagy anyagi előnyöket jelentő ajánlatokat, mert úgy vélte, nagy csorba esik a város renoméján, ha egyetlen üzemet is kienged a kezéből. Pedig bizonyára másként állana ma a főváros pénzügyi helyzete, ha az üzemek nem dolgoznának deficittel vagy csak néhányezer pengős felesleggel. A Független Budapest nemrégen összeállította a multévi zárószámadás alapján az egyes üzemek jövedelmezőségi kimutatását. Ebből kitűnik, hogy a nagyüzemeken kívül, amelyek jövedelmezősége szintén nem áll arányban a befektetett tőkével, az Ásványvíz- üzem évi 10.000, a Budai Hegypálya 10.000, a Rudas Fürdő 35.000, a Községi Gyógyszerüzem 10.000, az Élelmiszerüzeni 1L000, a Községi Kenyérgyár 18.000. a Ló húsüzem 8000, a Temetkezési Intézet 75.000 pengő tiszta hasznot ér el. Bizonyos, bogy a legkisebb üzemért is több bért kapna a főváros, mint amennyi a felsorolt üzemek összjövedelme volt a múlt évben. A városházán — a pénzügyi helyzet állandóan súlyosbodó voltára való tekintettel — már nem idegenkednek annyira a közüzemek előnyös bérbeadásánál,• gondolatától és ha megint jelentkezne egy „Őrszem“, amely elfogadható alapon ajánlatot lenne egyik vagy másik, vagy esetleg több üzem bérbevételére, a megegyezés reményében készséggel ülnének le vele kom oly tá rgyal ásr a. BAD 1ŐZSEF ANTAL, TETŐFEDŐ VÁLLALATA BUDAPEST, III., KISKORONA-UTCA 60. Elv&llal mindennemű tetőfedési munkákat u. m. pala-, cserép- és eternit-fedések szakszerű kivitelét.
