Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-07-16 / 28. szám

HU ISZONÖTÍ — ODIK jubiláris évfolyam 1930 július 16 28. szám Független Budapesi Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egés2 évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LiPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 tí fővárosi törvényt? Ez a nyár nem olyan nyár, mint a többi. Nem meteorológiai szempontból tartjuk kü­lönbnek, mint egyéb nyarakat, minden nyár szeszélyes, ami az időjárást illeti vagy nagyon meleg, vagy esős és csak annyiban közös a többivel, hogy a gazdák nincsenek megelé­gedve az időjárással: ez a nyár a főváros rendes vakációi közül messze kimagaslik je­lentőség szempontjából. Ezen a nyáron vált valósággá az új fő­városi törvény. Ez a nyár nem a pihenés, hanem a teremtés nyara. Legnevezetesebb pontjaiban már életbe lépett a törvény. Most folyik az új beren­dezkedés és „mire a levelek lehullnak”, vége a nagy hadjáratnak, amely felforgatja a városháza képét. De az a néhány új szerv és új intézkedés, amely már megvalósult, már az eddigi, rövid idő alatt is csődöt mondott. Kezdjük a törvény hátság i tárnicson. Nyár van: a törvényhatósági tanács pihen. A végzett munka után? Nem. Előtte. Mert idáig még nem csinált semmit sem. Első ko­moly ténykedése, hogy hónapokig szünetel a községi élet működésének ez a legfőbb szerve, amelynek most lázas buzgalommal kellene vezetnie az átalakító munkát, amely a főváros új életének lesz az alapja. A törvényhatósági tanács pihen. A fő­város tekintetes tanácsa, amelyet az új tör­vény kivégzett, sohasem engedte meg magá­nak ezt a pihenést. Hetenként tanácsülést tartott, végezte az adminisztrációs munkát, amely nem ismer nyári vakációt. Ha az agy és szív nem működik, nem funkcionálhat a vérkeringés sem, nem tudnak dolgozni a végtagok, megáll az egész nagy gépezet, megbénul a szervezet minden molekulája. A tekintetes tanács tudta ezt. A törvényható­sági tanács ellenben pihen. Megválasztották az új bizottsáigokat. Sürgős volt a dolog, nem lehetett várni vele. Azért volt sürgős, hogy meg se alakuljanak ezek a bizottságok. Megalakulás előtt édes a pihenés. A pénzügyi bizottság elnöke elment nyaralni és bár elismerjük, hogy Wolff Ká­roly rászolgált a pihenésre, az új pénzügyi bizottság mégsem kezdheti ezzel működését, amikor ezer elintézetlen probléma vár arra, hogy ez a bizottság indítsa meg a gépezet nagy lendítőkerekét. Nagyon kevés kivétellel nem alakult meg a többi nagyfontosságú bizottság sem: a fő, hogy a tagokat megvá­lasztották, a személyi és a politikai rész el­intéződött, a munkában és alkotásban nincs már értelme a gyorsaságnak. A pártokat — már amelyiket — kielégítették, a főváros la­kossága, a dolgozó és várakozáshoz hozzá­szokott tömeg, legyen türelemmel. A két új szerv eddigi „múltja” tehát nem kelthet nagy lelkesedést. Valószínű, hogy Scitovszky sem így képzelte, a főváros népe azonban egész bizonyosan nem. De baj van a már életbelépett egyéb intézkedésekkel is. Például a tiszteletdíj ak- kal. Egyelőre nem is mernek hozzányúlni ehhez a kényes kérdéshez, eltették a válasz­tások utáni időkre, de amikor majd sorra kerül, akkor is fájdalmas lesz a műtét, ame­lyet az új törvény rendelkezése folytán végre kell hajtani. Amikor nincs pénz kór­házra, útépítésre, nélkülözhetetlen beruházá­sokra, amikor redukálják a jótékony egye­sületek segélyeit és letiltják a szociálpoli­tikai ügyosztály 10 és 15 pengős karitativ gyorssegélyeit, akkor fájdalmas, bántó, sőt talán veszedelmes is felvetni a kérdést, hogy milliókat-e, vagy csak másfélmilliót fordít- sunk-e olyan honoráriumokra, amelyeket olyan testületek tagjai kapnak majd, ame­lyek a munkát — pihenéssel kezdik meg. Sok harc folyt a titkosság körül is. A kormány ragaszkodott hozzá és a többség megszavazta, jóllehet, a közvélemény már ak­kor tiltakozott ellene, rámutatva mindazokra a veszedelmekre, amelyek ezzel az intézke­déssel okvetetlenül velejárnak. Még alig lé­pett érvénybe a titkosscig és máris arról beszélnek, hogy a praxisban megbukott. La­punk egy másik helyén írunk erről, itt csak annyit, hogy nem lehet sem a pártoktól, sem az egyénektől megkövetelni, hogy vál­lalják azt az ódiumot, ami a titkosság ter­mészetes velejárója: a gyanúsítást. Ezen máris megbukott a törvénynek ez az újítása. Arról beszélnek, sőt már cikkeznek is, A Független Budapest legutóbbi számaiban ismertettük arukat a bonyodalmakat, amelyek a demokratapárt vezetésében keletkeztek és amelyek a bomlási folyamat kiszélesedését eredni ény ezt, ék. A párt bomlását a szabadelvűek kivá­lása indította meg, ami rendkívül érzékenyen érintette a párt- vezetőséget már csak amiatt is, hogy a demo­kratapártnak sok régi és tekintélyes tap ja Baracs Marcellal az élén kivált a pártból. A demokratapárt. amelyet több tagjának a kor­mánypárthoz történt csatlakozása után majd­nem a felére zsugorított össze a szabadelvűek kiválása, minden rendelkezésre álló eszközt felhasznált arra, hogy a megindult bomlási folyamatot megállítsa. Ilyen körülmények kö1- zött következett be a törvényhatósági tanács tagjainak a megválasztása. Itt Pakots József elejtése okozott súlyos bonyodalmakat, sőt már arról volt szó, hogy Pakots József és 8—10 híve elválik a demoikratáktól. Pakots Jó­zsef kiválási akcióját sikerült egyelőre lesze­relni. Ennek ellenében neki adományozták a Beszkár igazgatósági tagságát, amely Láng Lajosnak törvényhatósági tanácstaggá történt megválasztásával üresedett meg. TJjabb súlyos bonyodalmakat okozott azután az üzem igazgatósági tagsági helyek be­töltése. A demokratapárt jelölő értekezletén késhegyig menő harc dúlt egy-egy igazgatósági tagság körül és így történt meg, hogy hogy a kormány a boszorkányos gyorsaság­gal készült törvényt novelláris úton akarja kireparálni. Üjabb törvénnyel küszöbölni ki azokat a hibákat, amelyek már eddig is lát­hatókká váltak. Nem tudjuk, igaz-e, de, ha igaz, úgy még várni kell ezzel a, novelláival. Várni kell, mert még csak a kezdet kez­detén vagyunk, mert a törvény még nem lé­pett a maga egészében életbe. Eddig is sok a kifogásolni való, pedig hol vagyunk még attól, hogy minden következmény látható lenne! Majd ha kipróbáltunk mindent, majd. ha látván látjuk az összes hibákat, akkor jöjjön a novella, ha ugyan novelláris úton rendezni lehet majd mindent, amit az új in­tézkedések megzavartak. Várni kell: mert úgy érezzük, nem lesz elegendő a novella. Új törvény kell ide, új jóváír ősi törvény, amely mindent újraalkot, amit az 1930 : XVIII. te. elvétett. Amíg ki nem próbáltuk minden ízében az új tör­vényt, ne bántsuk, ha meg már mindent tu­dunk, akkor vagy dobjuk el az egészet, vagy jöjjön akár egy novella. De addig várj unk. a pártvezetőség nem vette figyelembe a másik két ellenzéki pártnak: a sza­badelvűeknek és a Priedriehéknek a részesedési jogát, hanem 1—2 kivétellel mind a 20 üzemigazgató­sági tagsági helyre megejtette a jelölést saját hívei táborából. A törvényhatósági tanácsban azonban súlyos kudarc érte a demokratákat. Húsz üzemigazgatósági és a Pedagógiai Film­gyárnál külön három polgári ellenzéki tagsági helyre folyt a szavazás, mely azzal az ered­ménnyel végződött, hogy a demokratáknak az őket megillető arány számnál jelentékenyen kevesebb helyre, sikerült csak jelöltjeiket be- .iuttatniok. A három nagyüzem közül csak az Elektromos Művek igazgatósági tagságát sike­rült a demokratáknak megszerezniük, a Gáz­müvekhez a szabadelvűpárti Nagy Andor, a Vízművekhez a keresztény ellenzéki Perczell Bélát választották be. Huszonhárom igazgató- sági tagsági helyet töltött be a törvényható­sági tanács. Ezek közül csak tizenkettőt kapott a demokratapárt, pedig a pártnak 35 tagja van, míg a szabadelvűek és a keresztény ellenzékiek együttvéve csak 21 mandátummal rendelkez­nek a, közgyűlésen. Annyi bizonyos, hogy ez a kudarc kimélyítette a demokrata- párt belső válságát. Főként Bródy Ernő vezérségével elégedetlenkednek és máris keresik az orvosszert. Egyre többen hirdetik, hogy a párt szétbömló elemeit csak Vázsonyi Vilmos igen kvalitásos fia, Vázsonyi János dr. volna képes ismét összefogni, akit azonban a mai vezetőség nem enged érvénye­sülni. A helyzetre jellemző, hogy még Vázso­nyi Jánosról is kilépési híreket kolportálnak. Vázsonyi János dr. kérni a demokrátapáit elnöki székébe A demokratapárí kudarca az üzemigazgatóságok megalakítása körül 23 tagsági hely hözül csah 12-í kaptak meg Bomlási folyamat a demohratápárthan - Mi az új vezér? Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJ0R-SANAT0RIU1 SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY BUDAPEST, VIII. VAS-UTCA 17. SZ. Idegbetegek, üdü­lők gyógyhelye, víz gyógyintézet, nap- és légfürdők.

Next

/
Thumbnails
Contents