Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-07-09 / 27. szám
8 Független Budapest Budapest, 1930 július 9. Előfizetési felhívás A huszonöt évét betöltött „Független Budapest“ az eltöltött negyedszázad alatt Budapestért és népének politikai meg anyagi függetlenségéért harcolt. Ezzel a prog*raininal indult és ezért harcol ma is, a kossuthi liberalizmus és a nemzeti demokrácia, jegyében. A Független Budapest 25 éves érdemes múltja mellett ma a legismertebb, legelterjedtebb és legtartalmasabb, egyben azonban a legmegbízhatóbb orgánuma a fővárosnak. , Nem pártlap, amely akármilyen pártnak, tehát mindenesetre a közélet csak egy töredékének érdekeit szolgálja, a Független Budapest minden párt fölött álló független újság, amely pártszempontokra való tekintet nélkül egyedül és kizárólag a főváros dolgozó társadalmának., az ezer sebből vérző iparnak és kereskedelemnek áíl önzetlen szolgálatában. Feltétlenül jól informáltsága mellett mindenről beszámol, ami a főváros tanácsának vagy törvényhatósági bizottságának munkakörébe tartozik. Hírszolgálata elsőrendű, mindent megír, bírái, tájékoztat, felvilágosít. Éppen ez a függetlenség, amelyet 25 éven át sikerült megóvnunk, késztet bennünket arra, hogy olvasóinkhoz forduljunk: támogassák a Független Budapest céljait azzal, hogy előfizetői sorába lépnek. A főváros legrégibb és első várospolitikai hetilapja a közönségért van, reméljük, hogy a közönség viszonozza ezt és megkönnyíti előfizetésével küzdelmünket, előmozdítja munkánk sikerét. Július elsején új előfizetést nyitottunk a Független Budapestre, amelynek előfizetési ára: egész évre .........................24 pengő, fél é vre.........................12 pengő. Az előfizetési összegek a kiadóhivatal címére küldendők. Budapest, VII., Szövetség ucca 22., I. em. Postatakarékpénztári csekkszámla 45.476. Telefon József 345—82. Tapétaraktár, mennyezetdísz-gyár Z1MMERMMNN és BOVASZ festők és dlszltSh Tel.: J. 424-81. BUDAPEST, VII., ALMÁSSY-TÉR 16. ÜCiíIiépu,eí és mu,o|(a(o$ ■■■ 1 Budapest, VI., jLIIJVj Aradi ucca 62 Telefon: Aut. 291-76. (Székely Bertalan ucca 1.1 Magyar Elektroművek Budapest, Vili., Baross-utca 86. szám. Gyártmányai : Villamosfőző-, fűtőkészülékek, porszívó- és padlófényesítőgépek. Kézszárítók. — Magyar gyártmány. SCHIFF MIHÁLY mester Budapest, IV., Prohászká Ottokár-utca 8. (Félemelet) Ezüst éremmel kitüntetve. Te’efon : Automata 834—76, A legszebb kivitelben készítek mindenféle bútorpaszományt, plimó- (paplan) zsinórt, horgolt rózsát, csillag gombot és gombáthúzást. Női ruhadíszeket, bojtokat, rojtokat, öveket a legprecízebb művészi kivitelben. Csiilárzsinórokat, továbbá selyem- és gyapjúfonal-adjusztálást és minden e szakmába vágó munkát. KSö&fi ZILAHI-BALOGH GYŰLI BUDAPEST, 1., BORNEMISSZA-U. 36. TELEFON: LÁGYMÁNYOS 2-32 Szobafestő, mázoló és fényező munkákat kiváló kivitelben készít ^ ä «*■ f » dT Oxstef Budapest, VII. her., Kazinczy-utca 20. sz. Telefon : József 440—06. TEUDLOFF-DITTRICH BUDAPESTI ARMATÚRA-, SZIVATTVÚ- ES GÉPGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gyár és központi iroda: KISPEST, Üllői-út 220—222. sz. Teeefon 1 JÓZSEF 463—92 És 463—93. Banner Zoltán ofcl. építész és építőmester* Budapest, I., Verpeléti át 10. — Teleién: Lá. 6-57 DÉRI mii és ALFRÉD elektrotechnikai gyárak képviselete és raktára. Mérnöki iroda: Budapest, VII., Thököly-út 8. sz. Telefon : József 350—94. és 350—95. Harmadrész annyi játszótér van Budapesten, mint amennyire szükség lenne írta: MATTYÓK ALADÁR mérnök Magam jó részét ismerem a játéktereknek, a, sporttelepeknek és közreműködtem azoknak létrehozásában, de mégis zavarba jönnék, ha tőlem pontos adatokat kérnének és ha azt kérdeznék. mennyi terület van Budapest térképein kijelölve sporttelepek, játszóterek céljaira és mennyi van ebből ilyenekre felhasználva. De ennél a kérdésnél zavarba jönne mindenki, azok is, akik a fővárosnál ezeket a dolgokat intézik. Zavarba jönne pedig azért, mert a meglévő sporttelepekről, játszóterekről és a majdan építendő ilyenekről térképen és írásban mondhatnám semmit sem találnának. Budapestnek egyáltalában véve nincsen olyan térképe, ahol a már meglévő és a még létesítendő sporttelepek helyei meg volnának jelölve. A meglévőkről még azért nincsen térkép, mert úgy tudom nincsen egy sem közöttük, amelyiknél már létesítésekor oda ne írták volna, hogy ideiglenes jellegű, a jövőre nézve pedig azért nincs talán, mert ha csak azt a pár területet jelölnék ki erre a célra, amik már most a térképen játszóhelynek vagy sporttelepnek vannak berajzolva, úgy ezt a térképet csak szégyenszemre lehetne idegennek megmutatni. Budapest városrendezésében eddig senkinek sem volt gondja arra. hogy testedzés céljaira állandó területek megfelelő számban jelöltessenek ki. A főváros városrendezési ügyosztályában elfekvő tervekben csak néhány helyet találunk a sport céljaira kijelölve, ez is többnyire csak a tervező városrendező jószándékából és nem a város vezetőségének programjából kifolyólag maradt meg, sajnos, legtöbb esetben igen kis méretben felvéve. Egyáltalában véve sporttelepek, játszóhelyek létesítése eddig minden rendszer, minden jövőbe- tekintés nélkül történt, mintha nem is volnának gyermekeink, mintha nem is kellene a jövő nemzedék egészségével törődnünk. A város maga ezeknek a sporttelepeknek és játszóhelyeknek a létesítéséből elenyészően kevés részt vett ki magának, a legtöbbje társadalmi egyesületek folytán keletkezett. Keletkezésüknek azonban, mondhatnám, kivétel nélkül valamennyinek eredendő bűne, hogy csak ideiglenes jellegűek, mert az a terület, azok a telkek, amelyeket a fővárostól csak használatra kaptak bérbe, nem sportcélokra vannak a főváros birtokívein bejegyezve, hanem valami más célra, úgyhogy a rajtuk létesített sporttelep, vagy játéktér léte nem örökre, hanem ezzel éppen ellentétben csak rövid időre van biztosítva, A városnak ez a kikötése meg is látszik azután minden ilyen sporttelepen, mert egy- kettő kivétellel minden úgynevezett sporttelepünkön már kívülről is meglátszik, hogy csak rövid időre, silány anyagból készült, De ki is építene állandó anyagból, ha negyedévi felmondással kitehetik és legfeljebb tíz évre biztosítják a pálya életét? Amennyivel a háború előtt vezettünk sporttelepek dolgában talán egész Európában, sokkal jobban hátramaradtunk most a nyugati országokkal szemben. számtalan sporttelepet, amelyek rendszeresen — előre átgondolva — városrendezési térképeiken mint sporthelyek vannak mindenkorra bejelölve. A másik pontra nézve, hogy mekkora játékterület áll Budapest rendelkezésére, a következőkben válaszolok. Megjegyzem azonban, hogy az adatok, amiket felsorolok, nem hivatalos^ adatok, hanem csupán a magam összeállítása, mert hivatalos adatokat nem hiszem, hogy valaki is hamarosan szolgáltatni tudna. •Budapest területén összesen 50 sporttelepet, játszóteret, illetőleg ilyennek mondható helyet ismerek. Ezek közül 9 darab számítható úgynevezett nagy sporttelepeknek, 16 darab középnagyságú és végre 25 darab kis sporttelepeknek. Az összes terület, amit ezek a pályák elfoglalnak, megközelíti az egymillió négyzetmétert, vagyis kereken számítva, Budapest minden lakosára, egy négyzetméter játszóterület esnék, ha ugyan játékhelyeknek lehetne nevezni ezeket a háromnegyedrészben fel sem szerelt porfészkeket. Három négyzetmétert, illetőleg ha gyepes játéktereket akarnánk, akkor öt négyzetmétert számítva, egy lakos után legkevesebb 3 millió négyzetméter helyett annak egyharmadrásze sean áll a lakosság rendelkezésére, a helyesebb 5 millió négyzetméter helyett pedig annak ötödrésze sem és ebeknek a léte sincsen semmiféle városrendezési tervvel biztosítva. Ami a harmadik pontot illeti, itt legfeljebb csak 15 sporthelyről beszélhetünk, mint olyanról, amelyen zuhany is van. A többi 35 pálya csak kultúr szégyene ennek a városnak. S ezen nem lehet csodálkozni, mert ki épít a sporttelepén drága vízvezetéket, ha nincsen biztosítva az ottmar adása? Hogy ki építse ezeket a sporttelepeket, arról nem beszélek, csak azért kellett mégis megemlítenem, hogy rámutassak arra, miszerint városrendezésnél legalább is arra gondolni kell, hogy a városnak ingyenesen kell ilyen területeket rendelkezésre bocsátani és mindenkorra, mert különben összecsapott silány anyagból épül fel a sporttelep, nem nagy díszére a fővárosunknak. A városrendezésnél külföldön az a szabály, hogy a sporttelepek a város minden részén úgy legyenek elosztva, hogy a körülrajzolt két kilométer átmérőjű körök hálózata fedje a város egész területét és az egyes körökbe eső lakosság számárnak megfelelő nagy terület álljon minden kör középpontjában sport- és játéktérül rendelkezésre. Ez az ideális elrendezés azonban nálunk Budapesten nem vihető már keresztül, annak ellenére, hogy Budapest fiatal város, mert eddig nem ügyelt senki sem arra, hogy ilyen célra hely maradjon. Ha ez eddig elmulasztódott, gondoljunk legalább arra, hogy a város külső részein, ahol még lehetséges, biztosítsuk a sport és a játék részére szükséges területeket, gondoskodjunk városrendezésünkben a jövő nemzedékünk egészségéről. Ma a német városoknak 12 parancsban foglalt előírásuk van a sporttelepek, játszóhelyek építésére. Es ezl az előírást a német városok, ha nincs ez talán a törvényben kimondva úgy, mint nálunk, nagyszerűen betartják, mert ott mára városok vezetősége tisztában van annak a jelent ősiégével, hogy milyen fontosságú a. nemzetve az ifjúság sportszerű nevelése. Ennek az előírásnak néhány fontosabb paragrafusa a következőképpen szól: 1. Sporttelepek, játszóterek építése kötelessége, kultusza, büszkesége a város vezetőségének. 2. 3 m- használható játékterület számíttas- sék minimálisan a város népességének minden feje után, helyesebb azonban, Jut 5 mi1 a mérték- egység. 3. Játéktereknek, uszodáknak, tornacsarnokoknak építési költségét azok fizessék, akik ezeken kívül maradnak. Az első pontról már beszéltem. Nálunk a város csak annyit tett meg eddig, hogy nem egy esetben igen súlyos bérfizetések mellett bérbeadott területet altruista, egyesületieknek, hogy létesíthessenek saját pénzükön sporttelepeket, mindén esetben kiköti azonban a felmondás jogát. Olyan sporttelepet, amit maga a város létesített volna, egyet sem ismerek és csak egy, mondd egyet ismerek olyat, ami a város anyagi garanciájával jött létre. Ezzel szemben a német városok a háború óta egymás után létesítik nemcsak a. stadionjaikat, hanem ezenfelül városaikban elszórva S CHMELHEGGER NÁNDOR Cégtulajdonos: özv. SALLAY NÁNDORNÉ épület- és műlahaíos-vállalaf Budapest, I. kerület, Vár, Országház ucca 27. szám Telefon: Automata 607—8j Alapítási év 1819 Radó Sándor építész és építőmester, építési vállalkozó Budapest, I., Szent Imre herceg útja 4. Tel.: Lágymányos 7-42 Czeaiédy János Jenő inükőáru-készítő, fal- és padlóburkoló-mester Székesfővárosi és állami-szállító kartellen kívül! Budapest. Hisfeinpiom ucca 5 Telefon: József 440—93 Hladó lakások! Bimbó ucca 1-3-5. sí. (szemben a Statisztikai Hivatallal) egy-cgu 2-, 3-, 4- és 5-szoDás, hallal ugyanitt Uzleftielíjíscgeh Margit hőrút 43. s£i 4-szobás lahás hallal Elegáns kivitel ! Olcsó bérek ! Bővebbet a helyszínen, vagy Automata 298—29
