Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-07-02 / 26. szám
Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A vezér, aki nem oda való Az örökös tagok választásának aktusa nagyon érdekes tanulsággal szolgál az objektív szemlélőnek. Az az átalakulási folyamat, amely szemünk előtt vezeti át a tegnap Budapestjét a holnapi Budapest szivár- ványos horizontja felé, nemcsak azért érdekes, mert rendkívüli jelentősége van a város életműködésében, hanem érdekes elsősorban filozófiai és szociális szempontból. A szociológus épúgy levonhatja belőle tanúságait, mint a politikus, a pszichológus épúgy, mint akár az esztétikus, vagy a moralista. Azon most nem disputálunk, hogy helyes-e az örökös tagság intézménye, vagy sem: ezen már rég túl vagyunk. Demokratikusan gondolkozó ember szemében mindig szálka marad ez az iiitézmény és mi számtalanszor tiltakoztunk a demokráciának ilyen szurrogátumokkal való pótlása ellen. De a vita már elvesztette létjogosultságát, a törvény: törvény, lehet ellene tiltakozni, lehet demonstrálni, mint ahogy ezt a szo- ciálisták tették, de egyelőre mint ténnyel kell vele számolni. A- polgári pártok így is fogták ezt fel, nem helyezkedtek rideg elvi álláspontra, hanem igyekeztek megalkudni a kellemetlen és nékik többé-kevésbbé ellenszenves helyzettel. Ellentétben a szociáldemokrata párt városházi csoportjával, megejtették a jelöléseket és aztán várták a választást. Az események ismeretesek. A két többségi párt nem respektálta a kemokratapárt jelölését és hatalmi túlsúlyával magának tartotta fenn a döntést a jelöltek személyére nézve. Nem állítjuk, hogy ez helyes volt, sőt abban sem vagyunk bizonyosak, hogy ez a politika nem fogja-e megbosszulni majd magát. De nem erről van szó. A demokrata párt vezére, Bródy Ernő dr., beszéde végén oda kiáltotta az elnöklő Ripka főpolgármesternek, hogy nem való a főpolgármesteri székbe. Nem bíráljuk el, igaza van-e ebben vagy sem, hanem azt a különös etikai érzéket keressük, amely e '.mögött a filippika mögött rejlik. Azon a lejtőn, amelyre a demokrata párt került és amelyen — fájdalom! — egyre lejjebb és lejjebb csúszik, nincs megállás. Amióta a párt elvesztette vezérét, a lángész elhivatottságával kormányzó Váizso- nyi Vilmost, fájdalmas látvány a demokrata párt vergődése. Minden lépése baklövés, minden cselekedete taktikai hiba, működése örökös kudarc, a politikai hibák láncolatos sorozata. És amikor Bródy Ernő azt kiáltja a főpolgármester felé, hogy nem való arra a helyre, amelyen elnököl, önkéntelenül felmerül a gondolat, vájjon ő, a nagy vezér- kedő, odavaló-e arra a helyre, amelyen kor- mánykodva annyira szétforgácsolódott az egykor oly hatalmas tábor, hogy most már a városházán ő is csak mint quantité negli- geable szerepel? Nincs fajsúlya a pártnak? Nem tekintik komoly ellenzéknek? Ki a hibás ebben? A párttagok ma is a régiek, ha megfogyva is. De a fej nem a régi. Nem. Vázsonyi Vilmos bölcsessége, vezéri hivatottsága, páratlan politikai érzéke eltűnt ! a pártból. Rendkívüli űr tátong azon a he- 1 lyen, ahol a főváros demokráciájának meg- í alapítója működött, a- fejetlenség és kapkodás lett úrrá ennek a jobb sorsra érdemes | pártnak a vezetésében. Az örökös tagok ! választásánál szinte komikumba fulladt ez : a szereplés és nevetni kellene rajta, ha nem : jelentené egyúttal a demokrácia tragiku- ! mát. Elfogadni az indítványt, jelölni örökös ! tagul egyes, nagyon kiváló párttagokat, majd a bukás után visszatérni egy elha- ! gyott és komolyan egy pillanatra sem vett ! elvi alapra: nem méltó a párt nagy mult- : jához, szomorú és dicstelen dolog. Ez nem pártvezetés, ez nem Vázsonyi Vilmos szellemének megőrzése. A szociálisták konzekvens és határozott állásfoglalása, mellett derűbe fullad az olyan kifakadás, mely másra akarja áthárítani a felelősséget azért, hogy a demokratapárt vezetése tehetetlen és — tehetségtelen kezek örökévé lett. Lehet, hogy a közigazgatási bíróság megsemmisíti a, választást. Jogászilag talán valószínű is ez. De ha meg is változik a helyzet, ez nem lesz elégtétel a szenvedett kudarcért, nem állíthatja vissza, az elveszett presztízst. Azt a presztízst, amelyért azok felelősek, akik ilyen komolytalan vezetéssel kompromittálták a demokrácia életét a budapesti városházán. Az ellenzék panasszal él az örököstag-választás ellen 22 örököstagot választott a közgyűlés — Az új közgyűlés még 10^ újabb örököstagot választ — Az ellenzék nem nyugszik bele a jelölés módjába Megválasztották a 22 örököstagot, de a választás sok bonyodalmat hozott. A Szocialisták elvi szempontból tiltakoztak az örökös tagsági intézmény. e:7-n, és már a kijelölésnél sem képviseltették magukat, a baloldali pártok pedig nehézményezik, hogy a többség mellőzte az ellenzéket az örökös tagok jelölésénél. A 22 jelölt, illetve megválasztott örökös tag között csak egy baloldali politikus és egy pár- tonkívüli van, holott az ellenzék igényt tartott legalább hat tagsági helyre. De nemcsak emiatt a mellőzés miatt sérelmezi a történteket a baloldal egy része, hanem kifogásoljákazí is, hogy érdemes községi politikusokat és ’ nagynevű közéleti férfiakat mellőztek a jelölésnél. Az örökös tagok listájára olyan nevek kerültek, amelyek miatt nagy elkeseredés lett úrrá minden pártban. Mert nemcsak az ellenzék részén nagy az elégedetlenség, palotaíorradalom van a többségi pártokban is, mert sok olyan politikus maradt le a listáról, akik joggal számítottak arra, hogy örökös taggá választják őket. A fővárosi törvény különben lehetővé teszi, hogy kívülről is választhasson a közgyűlés örökös tagokat és nem írja elő, hogy csak a törvényhatósági bizottság jelenlegi tagjaiból lehet örökös tagokat választani. A törvény 23. paragrafusa úgy szól: — örökös taggá a közélet terén érdemeket szerzett fővárosi polgárok sorából csak azt lehet megválasztani, aki a H. paragrafus értelmében a törvényhatósági bizottság tagjává választható. (Ez a paragrafus a választhatóság kellékeit írja elő.) Ugyanez a paragrafus arról is intézkedik, hogy az örökös tagok választása ellen 15 napon belül panaszt lehet tenni a közigazgatási bírósághoz. Ez a rendelkezés azért is fontos, mert az ellenzék ennek alapján panaszt tesz a közigazgatási bíróságnál a választás, illetve a jelölés ellen. A törvény szerint ugyanis a kijelölő választmány minden állásra, vagy tisztségre legalább három tagot köteles jelölni, márpedig az örökös tagsági helyekre a választmány cSak 1—1 tagot jelölt, úgv hogy tulajdonképpen nem is kellett volna választást tartani, mert a közgyűlésnek nem volt módja másokra szavazni, Választás helyett tehát kinevezték az örökös tagokat. Az ellenzék abban bízik, hogy panasza eredményes lesz és jogászi körökben biztosra veszik, hogy a közigazgatási bíróság a panasznak helyt ad és a választást megsemmisíti. Örökös tagok lettek: Baraes Marcell dr., Bárczy István dr., Be- csey Antal, Bednárz Róbert, Bódy Tivadar dr., Buday Dezső, Csepregi Horváth János dr., Csilléry András dr., Ernszt Sándor dr., Gaár Vilimos dr., Glück Frigyes, Joanovich Pál, Kozma Jenő dr., Lédernmnn Mór, Németh Béla dr., Petrovácz Gyula, Platthy György dr., Schmidt Richard, Sümegi Vilmos, Ugrón Gábor dr., Viczián István dr., Wolff Károly dr. A legtöbb szavazatot Glück Frigyes, a legkevesebbet Ledermann Mór kapta. A most megválasztott örökös tagok mandátuma csaík az új választások után lép hatályba, de azért az örökös tagok nagyrésze a választáson is részt vesz, főként a pártvezérek, akik mint listavezetők fognak szerepelni. Rendes mandátumukról majd lemondanak, hogy a soron következő póttagnak adjanak helyet, Az új közgyűlés további 10 örököstagot fog választani, miután az új törvényben az örökös tagok számát 32-ben állapították meg. A többségi pártok részére óriási előnyt jelent ez az intézményi, mert a polgárság megkérdezése nélkül 35 biztos mandátumhoz jutottak. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SAMTORIDH BUDAPEST, VIII. VAS-UTCA 17. SZ. SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, víz gyógyintézet, nap- és légfürdők.
