Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-06-25 / 25. szám

HUSZONÖTÖDIK jubiláris évfolyam 25. szám 1930 június 25 Megjelenik minden héten Előfizetési éra a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szém ára 50 fillér Főszerkesztő: B. ViRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 46476 Az ű| rend Ha azok a hibák, 'amelyek a törvény- hatósági tanács működésének kezdetén je­lentkeztek, csak a kezdet hibái lennének, nem volna semmi baj. Az első lépések min­dig nehezek. Még nem tud járni, ma.ga lábán megállni az új testület: annyi baj legyen; majd megtanul, ha most még csetlik-botlik is. De nem erről van szó. A hibák ereden- dőek: veleszületett gyengesége miatt nem működik kellőképpen az új tanács és már a kezdet kezletén megállapítható, hogy soha­sem lesz belőle az, aminek szánták. A mi­niszterelnök nem egyszer kijelentette, — persze, amikor a választói jogról volt szó,— í hogy ő nem az a politikus, aki a sötétbe ug- ! rik, a fővárost azonban most beugratták a 1 sötétbe, éppen most, amikor a legkevésbé volna szabad ugrálnia és amikor a legna­gyobb világosságra lenne szükség. Ripka főpolgármester búcsúztató-beszé­dében megkísérelte történelmileg megokolni, miért járt le a régi tanács szerepe és miért követelték az új idők az új tanácsot. Az az érv, hogy a főváros népe most már „elvi ala­pokon van megszevezve“, tehát a tanács me­rev intézményének meg kell szűnnie, hogy helyet adjon az „elvi alapokon“ összeállított új tanácsnak: azt jelenti, hogy elég volt a dolgozó, se jobbra, se balra nem tekintő ad­minisztratív testületből, jöjjön egy jobb, po­litikai alapon összeállított tanács, mert a fő­városnak ere van szüksége. Mi ezt az indo­kolást tartjuk a legrosszabbnak valamennyi közt, mert ez a kertelésnélküli őszinte valló— más rámutat arra az eredendő hibára, amely miatt azt mondtuk, hogy az új tanácsot vele­született halálos betegsége fogja megölni. Tizenkét jogász, hat mérnök, két orvos, egy főpap, két párttitkár, egy újságíró és két igazgató a tagjai a törvényhatósági ta­nácsnak, kereskedő egy sem, csupán két ipa­ros. Ezek képviselik politikai alapon Buda­pest népét. Abban a testületben, ahol a szak­tudásnak, a hozzáértésnek kellene ülnie, po­litikusok működnek, tizennégy darab ország- gyűlési képviselő és négy felsőházi tag. Pó­tolhatja-e ez a szerv a régi, politikamentes, nagy szaktudású, adminisztratív munkában eltöltött életű régi tanácsot?! Nem a személyek ellen van kifogásunk, habár ebből a szempontból is megkritizál- hatnók az új testületet. A szellem ellen, amely létrehozta és amely az „elvi szempon­tokat“ tartotta fontosnak és nem a munka, meg a felelősség szempontját. Az ellen a mentalitás ellen zudulunk fel, amely felál­dozta a fővárost a peer túr alomnak, amely a városházát a hatalom végrehajtó szervévé degradálta! Ebből a szempontból nagysze­rűen sikerült az operáció, nem kell ezentúl attól tartani, hogy a fővárossal a hatalom­nak bármikor is baja lehetne, az új tanács nagy többsége engedelmes eszközökből áll, akik szigorúan támogatják a rendszert úgy kívülről, mint belülről: de nem támogatják a főváros népét, amely most riadozva lesi, mi lesz a sorsa azokban a kezekben, amelyeket nem ismer és amelyekben — valljuk meg — nem bízik. Ha azt mondjuk, hogy a szomorú kezdet után nem nézünk túlzott Optimizmussal a jö­vőbe, nagyon keveset mohdtunk. Az új rend­ből csak a rendetlenséget látjuk, de ez nem az a káosz, amelynek tűz-zavarából megtisz- tultan emelkedik majd ki a jövő glóbusza. Ebből csak a felfordulás zavara születhetik meg, amelyből viszont csak panasz, fájda­lom és bukás származhat. Nem hordunk kö­rül véres kardot, rémlátók se vagyunk. Csak objektív szemlélők, akik a főváros jólétére függesztett szemmel haladunk a magunk egyenes útján. Ez ami célkitűzésünk, ez volt Szerdán ismét nagy napja van a törvény­hatósági bizottságnak. A sorozatos közgyűlések során szerdán a szakbizottságok me ff alakítására j kerül a sor. Nagy és heves harc nem lesz ugyan, mint a multheti törvényhatósági tanácsi válasz­tásnál, fontosságánál fogva azonban mégsem lehet figyelmen kívül hagyni a közgyűlésnek ezt az eseményét. A pártok nagynehezen meg­egyeztek egymással a tagsági helyek felosztása tekintetében és e megegyezés szerint a 15 tagból álló bizottságokban 9 hely jat a többségi pártoknak, 6 peclig a bal­oldalnak. Az elnöki tisztségeket mindenütt a W olff- és a Kozma-párt tagjai fogják betölteni, mégpedig egyenlő arányban. Ott, ahol Wolff-páíti lesz az elnök, kormánypárti lesz az alel nők és viszont. Amilyen könnyen ment a pártok között az egymással való megegyezés a tagsági helyek felosztására, olyan nehezen sikerült az egyes pártok kebelében a kevés tagsági helyet meg­osztani. Azok, akik eddig is tagjai voltak az egyes bizottság-oknak, magától értetődőnek tar­tották, hogy az új bizottságban is helyet kap­nak, de akadtak természetesen új reflektánsok is, akik minden áron be akartak kerülni egyik, vagy másik szakbizottságba. Ezeket az igénye­ket lehetetlenség- volt kielégíteni, elsősorban azért, mert a bizottságok taglétszámú csaknem harmadára csökkent, másrészt, mert a pártok erőviszonyaiban is eltolódások állottak be azóta és a pártok általában nagyon siílyos helyzet elé kerültek az eddigi állapothoz képest. A jelölések ilyenformán újabb elégedetlen­kedéssel jártak és sok városatya, aki nem kerül­hetett vissza valamelyik bizottságba, bizony nagy elkedvetlenedóssel veszi tudomásul. A je­lek arra mutatnak, hogy a szakbizottsági tagválasztások sérel­mei nyomán ismét néhány kilépés, esetleg lemondás is várható. Sajnos, ezek a jelenségek csaknem kivétel nél­kül az ellenzék soraiban mutatkoznak, ami sem­miképpen sem biztató most, a választások kü­szöbén. Egyelőre még senki sem tudja, hogy a szak- bizottságok elé milyen ügyeket terjesztenek. mindig és most fájdalommal látjuk, hogy az új vezetés mellett ezt a célunkat soha, de soha el nem érhetjük. Az újdonság, a kez­dés örömét kellene éreznünk, az új munka új energiájától kellene duzzadnunk és helyette a lemondás reménytelenségét érezzük. Ezzel a fájdalmas indulattal fogadjuk a városháza vezetésének új rendjét. Szeret­nék, ha csalódnánk, ha az egész vonalon minden jobbra fordulna, mint ahogy most, a kezdet kezdetén látjuk, de a nyitány után nincs meg hozzá a bizalmunk. Mindez a legközelebb megjelenő — munka alatt álló —- ügyrendben lesz szabályozva. A pénzügyi bizottságot kivéve, vala­mennyi többi bizottság ülése zárt lesz. Hogy ez az új rendszer a közélet szempontjából előnyös lesz-e, és hogy a nyilvánosság kizárá­somat a főváros érdekeit jobban lehet-e meg­védeni, az előreláthatólag nagyon hamar eldől. Az Egységes Községi Polgári Párt a szakbizottságokba a következőket jelölte: Az elnöki ügyosztály mellé szervezendő bi­zottságiba: Csiliér y Bélát, Karafiáth Jenőt, Rásó Lajost, Harrer Fei'encet és Diniek Vidort. A magasépítési bizottságba: Nagy Antalt, Martin Jánost, Wellisch Andort, Lédermann Mórt és Sajó Jánost. Az útépítési és városrendezési bizottságba: Harrer Ferencet, Rakovszky Ivánt, Ziegler Gé­zát, Martin Jánost és Or óva Zsigmoirdot. A közjogi bizottságba: Gaár Vilmost, Bezegh-Huszágh Miklóst, Bahn Józsefet, Spett Ferencet és Füzesséry Zoltánt. A közlekedési bizottságba: Kozma Jenőt, Scheúer Róbertét, Holzer Sándort, Farkas Jó­zsefet, Pompéry Elemért. A pénzügyi bizottságba: Kozma Jenőt, Ug­rón Gábort, Glücksthal Samut, Németh Bélát, Bárány Oszkárt. A tanügyi bizottságba: Bódy Tivadart, Pin­tér Jenőt, Padányi Andort, Diniek Vidort és Kollmann Dezsőt. A közélelmezési bizottságba: Usetty Bélát, Farkas Józsefet, Gaylhoffer Istvánt, Girardi Tibort, Politzer Gusztávot. A szociálpolitikai bizottságba: Andréka Károlyt, Németh Bélát, Holzer Sándort, Ugrón Gábort és Bibithi Horváth Jánost. A közegészségügyi bizottságba: Tauffer Vil­most, Grosch Károlyt, Kerekes Ödönt, Popelka Bélát, Posta Sándort. A városgazdasági bizottságba: Battenberg Lajost, Halter Károlyt, Glück Frigyest, Nessi Gyulát és Kollmann Dezsőt. A nagyüzemek bizottságába: Becsen Antalt, Horváth Károlyt, Glücksthal Samut, Andréka Károlyt és B. Virágh Gézát. A Nemzeti Demokratapárt jelöltjei a következők: Az elnöki bizottságba Gál Jenőt, Mayer Er­nőt, a középítési bizottságba Fóthy Vilmost, Torr Bélát, a városrendezési bizottságba Déry Ferencet, Földvárit Bélát, a jogiig.ni bizottságba Vöröss Jánost, a közlekedésibe V örösváry Mik­Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUH BUDAPEST, Vili. VAS-UTCA 17. SZ. SZÍV- ÉS ÉRBETEGEMNEK ÚJ OSZTÁLY Idegbetegek, üdü­lők gyógyhelye, víz gyógyintézet, nap- és légfürdők. Szerdán választják meg a szakbizottságokat A 15 tagból álló bizottságokban 9 helyet foglal le a Jobboldal és 6 helyet az ellenzék

Next

/
Thumbnails
Contents