Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-22 / 3. szám

Budapest, 1930 január 22. Független Budapest 4áéiO A SZERDAI KÖZGYŰLÉSEN TÖRTÉNT. Megválasztották az új ügyészeket és a bol­dog megválasztottak felvonultak eskütételre. Az ilyen esketési szertartás mindig ünnepies és van külső varázsa is: az emberek szeretik látni, amikor olyanok jelennek meg, akik bol­dogok — legalább is az esketés pillanatában még azok. Ilyenkor mindenki örül, nemcsak a megválasztottak és azok, akik rájuk szavaztak, hanem az ellentábor is, mert hiszen derék és megbízható emberek kerültek be az új állá­sokba, még akkor is, ha az ellenfél győzött. Fodor Tibor, a városházi újságírói kar egyik legszimpatikusabb fiatal tagja is felállt, hogy jobban szemügyre vehesse a megválasz­tottakat, akiknek sorában ott volt az új ügyész is, Hermann Sándor clr., aki arról nevezetes, hogy a legkisebb termetű ügyész az egész vilá­gon. Fodor Tibor az ünnepi aktushoz föltette a monokliját is. amire Szlovák Pali, a mindig pompás kedélyű polgármesteri titkár megkér­dezte: — Miért teszi fel a monoklit*? Csak nem Hermannt keresi? ... Harsogó kacaj az újságírók padsorában volt a válasz. A kis Hermann doktorról beszélve, több régi anekdotát elevenítettek fel az újságírók. Felelevenítették Pavv Géza esetét, aki, mint is­meretes, a képviselőház legalacsonyabb tagja volt. Pavv Géza (akkor még nem volt báró) szűz­beszédét mondta el. De nem igen látszott ki a pádból, úgyhogy az ellenzéken többen kiáltozni kezdtek: — Álljon fel! Álljon fel! Ügy segítettek é dolgon, hogy a parlamenti könyvtárból^ néhány vaskos törvénykönyvet szedtek elő és Pavv Géza ezekre állt, amíg be­szélt. Észrevette ezt 'Károlyi Gábor gróf. a leg­híresebb és legszellemesebb közbeszóló, aki nyomban rászólt: — Tiltakozom az ellen, hogy Pavv Géza képviselőtársunk a törvényeket lábbal tiporja! Mire Papp Géza elmosolyodott és nyugedt derűvel vágott vissza: — Figyelmeztetem a kénviselő urat, hogy én a törvények a kmj ám állok!... WÍRE JÁRT ANNAK, mint ismertes, hogy Kozma Jenő és Wolf fék lepaktáltak- Eze­ket a híreket Kozma Jenő energikusan cáfolta, kijelentve, hogT a Községi Polgári Párt meg­tartotta mindenkivel szemben az akció-szabad­ságát. Persze: sokat beszéltek erről a városházán. Ügy járt Wolff Károly, mondják, mint az egy­szeri menyasszony, aki már az anyakönyv­vezető előtt áll és már a boldogító igent is el- rebegte és akkor hallja meg, hogy a feltett kérdésre a vőlegény nem-mel válaszol. Hát ez bizony kellemetlen lehet. Pedig régi viszony fűzi őket egymáshoz, szerelmek édes-bús emléke. Ebből az esetből megint kihámozhatjuk azt a _ régi igazságot, hogy nem mindenki kell feleségnek, aki jó volt szeretőnek... S ZÜNETEL A FŐVÁROSI törvény tárgya­lása, de Scitovszky belügyminiszter nem nagyon élvezhette ezt a szünetet. A parlamenti viharok nemsokára újból kiújulnak, de addig is, hogy ne unatkozzék, kis pótviharban volt része: RÖNTGEN TARTOZÉKOK FARKAS GYULA röntgen- és orvosi műszer üzemében Budapest, VII., Stefánia út 5. Telefon: J 399-42. a rendőri lakótelep—Stabil-ügy alaposan felka­varta a port a belügyminiszter feje felett. Minden csoda csak három napig tart. A sajtóperben némi elégtételhez jutott a belügy­miniszter, ha nem is olyanhoz, amilyent a ki­rályi ügyész szeretett volna, vagy amilyent a közvélemény várt a nagytekintélyű és nagy­hírű Töreky-tanácstól. No, de ott van még a királyi tábla, az még változtathat pro is, meg kontra is. Most aztán megint kezdődik a parlamenti harc. Hullani fog a mennykő, mint a zápor. Bi­zony nem jó belügyminiszternek lenni ilyen zivataros időben. De Scitovszky ezúttal már szívesen állja a viharokat: a parlamentben már otthon van és amikor a legvészesebb ellen­Nagy a háborúság a piaci árusok két csoportja, az élelmiszerkereskedők és az ipar­cikkárusok közt. A háborúskodás a hetipiacok egységesítésének terve körül folyik, minthogy a tanács foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a főváros összes kerületeiben, a hét bizonyos nayján tartja a hetivásárokat és megszünteti azt a rendszert, hogy a vásárok napja kerüle­tenként változzék és a hét műiden napjára essék hetipiac valamelyik kerületben. Az élelmiszerárusoknak tetszik ez az elgondolás és támogatják a tanács tervét, ellenben az ipar- cikkárusok — kiknek a mai állapotok mellett alkalmuk van a hét minden napján más-más kerületben felütni sátorfájukat, — a yiacok egységesítése, ellen vannak, mert ez esetben hetenként öt napig el volnának zárva kereseti lehetőségüktől és ezáltal kenyerüket kockáz­tatnák. A két szembenálló érdekeltség egymás­után gyűlésezik, memorandumokat szerkeszt, küldöttségeket meneszt, hogy a maga állás­pontját diadalra juttassa. A közélelmezési bizottság is foglalkozott már a kérdéssel és a többség a hetipiacok egységesítése mellett döntött. Végrehajtásra ugyan még nem került a sor, az iparcikkárusok azonban igyekeznek a hatá­rozat gyakorlati életbeléptetését véglegesen megakadályozni. E végből újabb beadványt intézett a tanács­hoz a KÉKOSz vezetősége, amelyben többek között a következőket mondja: — A főváros hetipiacain rendszeresen árusító ivar cikkárusok kivétel nélkül a legkomolyabb létfcnlartási okokból ellen­zik a hetiviacok egységesítését, illetőleg az árusítás korlátozását a keddi és pénteki napokra. Mellékelten beterjesztünk nyolc, aláírási ívet, amelyet áí)8 iparcikkárus í:t (dót, és melyben tiltakoznak az árusítási napok korlátozása ellen. Elkeseredett tilta­kozásuk érthető. Eddig a hétnek hat^ nap­ján árusíthattak a főváros különböző pia­cain és e hat nav alatt is alig tudják meg­keresni az adójukat, a helyyénzt, az üzleti költséget s a. maguk szűkös kenyerét. A kerületi vásár felügyelők igazolhatják, zóki vihar fog elzúdulni a feje fölött, moso­lyogva fogja állani. Elmondhatja majd magá­ról, hogy: alios iám vidi ventos... 1930A ^tisztviselők egész seregének kellene ebben az évben nyugdíjba mennie. Ilyenkor az a szokásos eljárás, hogy a köz­gyűlés egy évre visszatartja még a tetterős és alkotóképes tisztviselőket, kimondja róluk, hogy fiatalabbak, mint amilyenek. És ez így is van rendjén, a fővárosnak érdeke, hogy a tapasztalt, bevált erők addig legyenek a he­lyükön, ameddig csak lehet. Idén azonban baj van ezzel a Woronoff- eljárással. Az új fővárosi választások nem tűr­nek megfiatalítása műtétet. Most habozik a fő­város vezetőségének számos kitűnősége és nem tudja, mit teg'yen: kérje-e a megfiatalítást, ke­resse-e a prolongálást, vagy sem? Mert mit csinálnak majd akkor, ha meg­fiatalítják és aztán nem tudnak mit kezdeni viruló másodfiatalságukkal? Viszont mi lesz, ha még sem lesz ebben az évben törvényható­sági választás, annál az egyszerű oknál fogva nem, mert nem lesz törvény a mai javaslatból? Nehéz kérdés. Mi nem is tudunk rá vála­szolni. Talán a magyar Woronoff: Scitovszky Béla megmondja. Ő a legnagyobb fiatalító: egész „fiatalra állítja“ a fővárost az ő autonó­miájával együtt. hogy hány piaci árus pusztult el az utóbbi hónapokban és volt kénytelen feladni szű­kös keresetét. — Nyilvánvaló ezután, hogy amit 6 nap alatt is alig tudtak megkeresni, azt 2 nap alatt meg- keresniök lehetetlen. A hetipiacok egységesítése tehát egyértelmű volna a 650 piaci árus felett kimondott halálos ítélettel. Ezt a tényt semmiféle okoskodással enyhíteni nem lehet. Ellenzik a piaci árusok ezt a reformot azért is, mert a fogyasztó közönség megszokta az eddigi piaci napokat és megszokta a piacokon a maga kiskereskedőjét. A piaci napok egy­ségesítése nemcsak az árusokat fosztaná meg megszokott rendes vevőinek nagy részétől, hanem zavart támaszt a fogyasz­tók körében is, nem szólva arról, hogy a szombati hetipiacok megszüntetése anti­szociális, mert a munkást megfosztja a bérfizetés napján a bevásárlás lehetőségei­től. — A tanács figyelmét arra is ^ bátor­kodunk felhívni, hogy az egységesítés a, fő­várost is megfosztaná a helypénzek két­harmadától s ép a tanács legilletékesebb annak megítélésére, hogy ezt a számszerű­leg is jelentékeny bevételt nélkülözheti-e a főváros mai pénzügyi helyzete mellett. — Minthogy a hetiviacok egységesíté­sét semmiféle köz- vagy magánérdek nem követeli, ellenben sokszáz kisexisztencia el­pusztulásával, a fogyasztóközönség érde­keinek és a főváros pénzügyi érdekeinek megcsorbításával járna, tisztelettel kérjük a tek. Tanácsot, méltóztassék a hetipiacok mai rendjét továbbra is fentartani. Az iparcikkárusok remélik, hogy a főváros méltányos kérésüket meghallgatásra érdeme­síti. SCHÄFFER KÁROLY oki. mérnök, vasút-, út-, beton-építési válialkozó, kövezőmester Budapest, VIII., AggteleKi-u. 17. Tel.: J. 325-88. Piaci árusok küzdelme — a kenyérért Az iparcikk-árusok exisztenciája komoly veszedelemben forog A KÉKOSz beadványa a tanácshoz a mai állapot fenntartása érdekében Az iparcikk-árusok pusztulását jelentené a hetipiacok új rendszere i/ M Ä I? il MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ / V / \ I m ¥ J \ VII., Dohány-utca 42. Telefon: József 440-27. Elsőrendű műsor minden héten!

Next

/
Thumbnails
Contents