Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-06-11 / 23. szám

4 Független Budapest 9 Budapest, 1930 június 11. Főpolgármesteri fiókhivatal a központi városházán Az árvaszék helyiségeibe költözik a főpolgármester — fiókhivatala Az árvaszéket áthelyezik a piaristaházba Nagy feltűnést keltett a Független Buda­pest múlt heti közlése, amely hírül adta, hogy az annyiszor halálraítélt piaristaházat mégsem bontják la, hanem több városi hiva­tal fogja már a legközelebb az üres termeket benépesíteni. Az illetékes városházi ügyosz­tályt azóta állandó ostrom alatt, tartják a kü­lönböző városi intézmények,^ amelyek szeret­nének mai elhelyezkedésüknél kényelmesebb helyiségekhez jutná. Viszont erős tiltakozások is hallatszanak el, olyan esetekben, amikor valamely hivatalt akarata, ellenére kívánnak beköltöztetni a piaristaházba. Így először is az árvaszék elnöke követ el mindent, hogy megmaradjon régi otthonában és ne^ ítéljék «számkivetésre» az ócska dunaparti házba. Ennek .a tiltakozásinak azonban nem igen lesz eredménye, mert — értesülésünk szerint — az árvaszék jelenlegi helyiségei már is elő­kelő, új gazdára találtak. Városházi körökben arról beszélnek, hogy a főpolgármester hivatalával együtt, vagy véglegesen átköltözködik a Köz­ponti városházára, vagy egy n agy óbb- szabású «fiókhivatalt» rendez itt be. Az új fővárosi törvény folytán a főpolgár­mester hatásköre óriási mértékben kibővül és a városházával való kapcsolata még inten­zívebb lesz. A ' főpolgármester elnökölni fog a törvényhatósági tanácsban, amely már az eddigiek szerint is hetenként kétszer-három- szor fog ülésezni. Eleinte arról volt szó, hogy a tör vény hatóságii tanács az új városházán tartja üléseit és ez esetben nemcsak a bizott­sági tagoknak, hanem iaz ügyosztályvezetők­nek és az érdekelt referenl-leknek is át kellett volna vonulni ok a Váci uccába, ami az admi­nisztrációt károsan befolyásolta volna. En­nek a tervnek nehézségeit azonban az illeté­kes tényezők feliismerték és úgy döntöttek, hogy a főpolgármester jön majd át elnö­kölni a Központi városházára a tör- törvényhatósági tanács tárgyalásaira OETL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGVÁR R.-T. Budapest, X., Asztalos Sándor-üt 9. sz. TELEFON : József 308—32 és József 308—31. és az (illéseket a rendes tanácsterem­ben tartják. A főpolgármesternek állandó érintkezést kell fenntartania a polgármesterrel, az alpol­gármesterekkel és az ügyosztályvezetőkkel is, hogy mint elnök, mindenkor tájékozva legyen az üléseken tárgyalásra kerülő kérdésekről. Ez az oka annak, hogy a főpolgármester hivatalával együtt bevonul a Központi város­házára, ahol az ámaszek összes helyiségeit bocsátanák rendelkezésére. A főpolgármes­teri hivatalban cáfolták ugyan információin­kat, ezzel szemben tényként megállapítjuk azonban, hogy a városházán az illetékes fak­torok nem csak beszélnek erről a változásról, hanem már tettek is megfelelő intézkedéseket a főpolgármesteri hivatal elhelyezésére. ZENITH MŰHELY Telefon : József 393—73. Újból megakadt az űj Rókus ügye Felsiet a népjóléti miniszterhez „visszavonhatatlanul utoljára“ — A Kórházi ápolási díjaK dolgában retorzióra Készül a főváros Hosszú életű lesz az ember, aki azt kívánja magának, hogy az új Rókus kórház kórtermé­ben szálljon ki belőle a lélek. Amint azt már megírtuk, az új Rókus felépítése elé tényleg nagy akadályok merednek és könnyen lehet­séges, hogy a felmerült nehézségek ismét jó nghány évre el állják ennek az évtizedes pro­blémának a megoldását. Azok a közvetített ígéretek, amelyek sze­rint a népjóléti miniszter az ú.j kórház építési költségeihez hozzájárul elhangzottak ugyan, de a főváros sem írásbeli, sem más garan­ciát nem kapott, hogy ezek az ígéretek tényleg be is tartatnak-e. Már pedig a kormány hozzájárulása nélkül a főváros nem fogja felépíteni az új Rókust és miután e percben semmiféle konkrétum felett nem rendelkezik, az egész Rókus-ügyet levették a napi­rendről. Az sincs kizárva, hogy a főváros, dokumen­tálva komoly elhatározását, törli a jövőévi költségvetésből azt a 2 milliót, amit az új Rókus építési költségére harmadik részletként akart előirányozni. De nemcsak ez a hozzájárulási kérdés iz­gatja a főváros vezetőit a korháziiggyel kap­csolatban. Nagy gondot okoz a város vezetőinek a kórházi ápolási dijak rendezetlensége is. A népjóléti miniszter, mint azt megírtuk, a közelmúltban leiratban közölte a polgármester­rel, hogy az ez ügyben elfoglalt álláspontját revízió alá veszi és a megegyezés érdekében tárgyalásokat kezd a polgármesterrel. Ezek a tárgyalások mostanáig nem indultak meg, úgyhogy a városházán attól tartanak, hogy a népjóléti miniszter csupán a helyzet tisztázá­sának elodázása miatt tesz időnként külön­böző ígéreteket. Ép ezért a főváros közegészségügyi ügyosztálya elhatározta, hogy még egy utolsó lépést tesz a kórházi ápolási díjak rendezé­séért, miután a már eddig több mint 20 millió pengőt kitevő deficitet a főváros képtelen viselni, még kevésbé tudja a. mai helyzetet továbbra is fen- tartani, amely csak újabb és mind súlyosabb áldozatot követel a fővárostól. Az ügyosztály ezért javaslatot készített a helyzet tisztázására és az előterjesztést sür­gősen párt közi konferencia elé terjeszti, amely­nek határozata után a népjóléti minisztert utoljára felkérik a főváros követeléseinek ki- egyenlítésére. Amennyiben ez a kísérlet is meddő lenne, a főváros a javaslatban foglalt, de egyelőre még bizalmasan kezelt retorzióved fog élni. NAGY GYULA lakatosárugyára BUDAPEST, Vili., Köris-utca 10. sz. Telefon : J. 348— 15. kanyarodik a. Palota Szállónak, hogy az álló máson lerakva és felvéve utasait, eltűnjék egy alagúton be az erdők közé, hol a magyar kincs­tár 38.000 kataszfrólis hold erdő ura. Harminc- nyolcezer katasztrális hold erdő között fekszik Lillafüred. Ez a gazdaember szemében azt is jelenti, hogy vendégeinek 38.000 hold területet, hegyet, völgyet, sziklát, árnyat, pázsitot, télen pedig a téli sport minden válfaját bocsátja rendelkezésre. Csodás sétányok, szemkápráztató vízesések, utak, alagutak; vá gáti an erdőséggel övezett, hegyek közé ékelt hatalmas tó. amelyen szan- dolinok szakítják a sötétlő tó tükrét. Fehér sziklák között; Patróna Hungáriának hatalmas szobra. Békesség, csend és egészség, az ember bárhova néz. A Palota Szálló, palota és szálló egyfor­mán és egyszerre. Elgondolásában és kivitelé­ben szívembereknek a munkája, akik művé­sziest^ szépet és lakályosat akartak teremteni, hogy idegen, akit Európából, vagy Ameriká­ból idecsábítunk, ne csalódva távozzék, de szerelmesen vágyódjék vissza. Ha a. Palota Szálló északi frontját nézed, vagy az északi frontról nézed mindazt, amivel a természet telehintette Lillafüredet; vagy a déli részen legelteted tekintetedet, nem lehet azt nem mondanod, hogy minden ott van a maga helyén és úgy van, amint azt a Leg­nagyobb Tervező, az Isten tervezhette és alkotta. A Palota Szálló belseje, látványosság és történelem. Magyar látványosság és magyar történelem. A berendezés, a munka, magyar vállalkozók és magyar munkások alkotása. A történelem onnan beszel le a falakról s a színes ablakokról. Kincses Kolozsvár szülöttjének. Mátyás királynak kora elevenedik meg a falakon és beszél hozzánk az ablakokról. Kilenc ablak, kilenc történelemről regél. Az első ablak így szól hozzánk: „Diétás Pozsony, magyar Duna őre, ^ Múlton mereng, vár — koronás jövőre'. A másik így siratja Erdélyt: „A hegyek közt a nemes dalol. Nehéz sóhajtás sír a Czenk alól". A harmadik kuruc Kassát vési lelkűnkbe: „Pillérek alatt, imás éjjelen, Hazát kér a hazátlan fejedelem“. A negyedik Vájd a h u ny adót ábrázolja: „Kamráid és keresztjeid, Hunyod, — Vérével védte, hálátlan Nyugat“. Kolozsvárról szól Mátyásnak palotája: „Másodszor is Mátyás sírjába szállt, De az Igazság, — nem ismer halált“. Árva várát biztatgatja így: „Szirt meredélyén ősi Árva vára, Az Isten él: nem lész örökre árva“. Lőcsének üzen a másik: „A fehér asszony Lőcsén rég pihen, így múlik el a fekete jelen“. A csehek garázdálkodását így mondja el: „Bártfai föld és bárt fai falak, A huszitának Nem-et mondanak“. Rákóczi kurucáiról szól igyen: „Suhog a szél a vén Késmárk felett, Édes hazám, kuruc szív nem feled!“ Nincs helyein, bogy méltóképpen megír­hassam mi van még a föld felett az erdők mé­lyén, a hegyóriások tetején, a. pisztrángon pa­takokban s e lap hasábjai szűkösek ahhoz, I É6 O. M.T._K. védjegyűi palacktejben ez erő| hogy megírhassam, miket láttam a föld alatt! Ivét — hatalmas, — órákig gyönyörködtető cseppkőbarlaugot... Európa cseppkőbarlang­jai között, a lillafüredi cseppkőbarlangóké lesz a pálma. Látványosság és terjedelem szem­pontjából a Palota Szálló és környéke alatt el­terülő és szétágazó cseppkőbarlang világ­csodát jelent lés világértéket reprezentál. A bejárat, a legalsó bástyakor alatt, a víz­esés közvetlen közeléből vezet a hegy mélyébe. Meleg nyári napon, könnyű felöltőket vettünk magunkra s elindultunk a figyelmes vezetők után, akik kezükben karbidlámpát tartva kez­dették el magyarázatukat, a cseppkőbarlang csodás alakulatairól. Alig teszünk pár lépést, már vezetőink magasra, tartják a lámpákat s mutatják a Paradicsomot, amelyet a földalatti élet csodás titokzatossága alkotott. Valóban ott állanak a barlang oldalán és mennyezetén a. paradicsomi almafák s a gyönyörűen cizellált almafákról almanagyságú cseppkövek csiingenek alá. Tovább Szent. Péter halászhálója kiterítve és szélein összesodródva, oly finoman, mintha a leggyöngédebb női kezek helyezték volna el az emberek gyönyörködtetésére. Vezetőnk figyel­meztet, hogy pár lépcsőt lefelé megyünk a föld gyomrába s itt már a. karbidlámpa, világát csakhamar a villanylámpák liomályosítják el. A barlang oldalán és fenn a mennyezeten a konyhákért különfélesége tárul elénk. Karfiol, gyönyörűen cizellált fejes saláták, szőlőfürtök, virágzó növények, hamvas gyümölcsök. Nem a képzelet varázsolja elénk a formákat, hanem a. valóság. Még a. harmat is ott tündöklik a földalatti kert csodás termékein s a csillogó kristály még káprázatosabbá teszi a barlang belsejét. Néhány lépést teszünk lefelé s egy temp­lomi szentély képe tárul elénk, amely szentek szobrai!, templomok oszlopsorait varázsolja t szemlélő elé. Templomi orgona, ahol az orgonasípok so­rakoznak egymás mellé. Nincs az a szobrász, nincs az a tervezőművész, amely ezt, ehhez fogható módon és szebben .tudta volna felvá Jíoiln.i a barlang oldalára meg annak mennye zetóre. Csoldálatos művészete a föld gyomra ban rejlő s évszázadokig dolgozó titokzatos erőknek...

Next

/
Thumbnails
Contents