Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-06-04 / 22. szám

4 Független Budapest Budapest, 1930 június 4. 130.000 pengővel redukálták a sétatéri és kertészeti költségvetést Molnár László főtanácsos ismerteti az ügyosztály terveit A .jövőévi költségvetések most már gyors egymásután kerülnek tárgyalás alá. Egyik legutóbbi számunkban a közegészségügyi ügy­osztály új költségelőirányzatát ismertettük, ezúttal pedig a sétány ügyi és kertészeti költ­ségvetést van alkalmunk közölni. Ezen a; feje­zeten szintén végrehajtották az ötszázalékos kiadási redukciót. A kertészeti és sétányügyi költ­ségvetés főbb adatairól Molnár László tanácsnok-helyettes eze­ket mondotta munkatársunk­nak: — A polgármesteri rendelet következtében ríj kertészeti költségvetésünk az 5%-os ki­adási megszorítás jegyében ké­szült. A redukciót sikerült is Molnár László. k-é 1'CSJZtÜ 1Vi 11UÜ11 k és közel 130.000 pengővel mérsékeltük az új büdzsék költségét. A jövő évben 2,385.000 ven gát fordítunk kerté­szeti és sétányügyi célokra. Ebben az összeg­ben csak 50.000 pengőnyi rendkívüli kiadás szerepel, még pedig a központi kertészeti telep áthelyezésének második költségrészlete. Ezt a tételt is redukáltuk, mert a múlt évben e címen 70.000 pengőt irányoztunk elő. A legnagyobb megtakarítást mégis a sétányoknál értük el, ahol több mint 110.000 pengővel kevesebbet vet­tünk fel a költségvetésbe. 805.000 pengőt fordítunk a jövő évben új sétányok létesítésére az idei 918.000 pen­gővel szemben. Uccui fasorok létesítéséire 293.000 pengőt köl­tünk. A Városliget fentartása 440.000, a Nép­liget gondozása 320.000 pengőbe kerül. — Nem szerepel már a jövőévi költség- vetésben a világító szökőkutakra fordítandó kiadás, miután idén az összes szökőkutak hasz­nálható állapotba kerülnek. Nem költünk a fűtáblák megújítására és új parkozásra sem a Városligetben. E két címen 20.000 pengő ki­adás szabadul fel az új költségvetésben. Szapo­rítani fogjuk ellenben a padokat és e célra 7000 pengőt irányoztunk elő. Ugyanennyibe kerül majd a városligeti tó tisztítása.- A Népligetben sem pótoljuk a fűtáblákat és a kipusztult parkrészleteket. Üj padok fel­állítására itt 6000 pengőt költünk. A sétányo­kon lévő szökőkutak karbantartására 170.000 pengőt költünk 8000-rel kevesebbet, mint idén. A Városmajorban új illemhelyet állítunk fel 6000 pengő költséggel. Új gyermekjátszóterek létesítésére 20.000 pengő vari a költségvetésben felvéve. Nagyobb parkozási munkákat alig fogunk végezni, csupán a már megkezdett és félbe nem szakítható parkozások folytatására kerül sor. így többek között folytatjuk a Város­major, a Gellérthegy, a Drasche-féle telek és a Kossuth Lajos tér parkozását, amely célra 123.000 pengő van a költségvetésben biztosítva. Ebből egyedül a Kossuth Lajos tér parkozása 50.000 pengőt igényel. Néhány kisebb kertészeti rendezés lesz a Budakeszi úton, a Júlia és Ákos uccu között, a Zugligeti út és a Tárogató út Lényegében nem nagy jelentőségű, de elvi szempontból mégis fontos döntést hozott a közigazgatási bíróság egy érdekes pörben, amely Budapest és a szomszédos Kispest között keletkezett. A kérdés a körül forgott, vájjon megilleti-e a főváros kispesti szeméttelepét az az 50%-os vízdíjkedvezmény, amelyet Kispest szabály rendeletileg biztosított a közhasznú intézmények részére. vagy pedig a szeméttelep a teljes tarifát köteles-e az elfogyasztott víz után fizetni. Az ügy előzményei néhány évre húzódnak vissza. 1926-ban vezette lie Kispest a vízszol­gáltatást és az ugyanakkor életbeléptetett szabályrendelet szerint a jótékonysági, huma­nisztikus, kulturális és közhasznú intézmények a vízdíjból ötven százalékos kedvezményt kap­nak. Kispest határában van a. fővárosnak egy régebbi szeméttelepe és az ott elfogyasztott víz után a főváros szintén igényt tartott az 50%-os tarifamérséklésre. Kispest város azon­ban kijelentette, hogy a szeméttelep az ő szem­pontjából nem közhasznú intézmény, mert semmi haszna sincs abból, hogy Budapest az ő határába hordja a szemetet. A kispesti _ köz­gyűlés el is utasította a fővárost a vízdíjked­vezmény iránti kérésével, mire a főváros veze­tői Pest vármegyéhez fellebbeztek. A vár­megye közigazgatási bizottsága hasonló állás­pontra helyezkedett és ugyancsak kimondta, hogy a szeméttelep nem köz­hasznú üzem, melyet nem is illet meg a találkozásánál, a Naphegy ucca és Lisznyai ucca sarkán, a Kórház ucca mellett, az Elyps sétányon, a Kálvária téren, a Miklós téren, a Ludovika Akadémia előtt, a Kanizsai-uccai rendőrlakótelep melletti térségen és gyermek- játszótér létesítése mellett kertészetileg kiala­kítjuk a Lövölde teret is.- Üj fásítás csak a Csaba, Küküllő, Fran- gepán, Kén, Vágóhíd, Asztalos Sándor uccában, a Cséry, Koppány és az Üllői út kispesti sza­kaszán lesz. Nagyjában ez a fővárosi kertészet jövőévi költségelőirányzat említésre méltó tar­talma. BAD JÓZSEF ANTAL, TETŐFEDŐ VÁLLALATA BUDAPEST, III., KISKORONA-UTCA 60. Elvállal mindennemű tetőfedési munkákat u. m. pala-, cserép- és eternit-fedések szakszerű kivitelét. szabályrendeletben biztosított kedvez­mény. A főváros azonban nem nyugodott bele ebbe a végzésbe sem, hanem panasszal élt a közigazgatási bírósághoz. Matolcsy tiszti al­ti gr ész nagy jogi tudással felépített panasz­iratát most tárgyalta a közigazgatási bíróság és elvi jelentőségű döntésével megsemmisítette úgy Kispest. mint Pest vármegye elutasító határozatait. A közigazgatási bíróság kimondta ítéleté­ben, hogy a szeméttelep mint a közegészségügy érdekeit szolgáló mű közhasznú intézmény, melyet a biztosított vízdíjkedvezmény megillet. Az. hogy a szeméttelep Kispest városra vonat­kozólag nem hasznos intézmény, a kedvezmény megadása szempontjából közömbös, mert an­nak megítélésénél, hogy valamely intézmény közhasznú-e, a létesítés és fentartás célját kell szem előtt tartani. Az érdekes elvi jelentőségű döntés alapján a főváros most évekre visszamenően követeli az 50%-os vízdíjkülönbözet megtérítését Kis­pesttől, miután ez a differencia az idők folya­mán többezer pengőre emelkedett. 'ViVÄiTrOJL sebolaj iÄÄÄ&fS'SSfÄ. M. klr. népjóléti és munkaügvl M. kir. kereskedelemügyi miniszter 72,455/1924. sz. miniszter 92,062/XX. 1925. sz. körrendelet. rendelet. A főváros pernyertes lett Kispesttel szemben A közigazgatási bíróság a kispesti szeméttelepet közhasznú intézménynek minősítette és 50 százalékos vízdíjvisszatérítést ítélt meg a fővárosnak megítélésénél. Pedig nem akar világtörténel­met írni, mert őt csak a magyarság sorsa érdekli. Félve, remegve figyeli az ország sor­sának minden fordulását, fájóan, boldogtalanul magyar, minden íze, minden idegszála az. Le­het, hogy elfogultság részünkről, de éppen eb­ben látjuk Róna egyik legnagyobb kvalitását, mert az, aki így szolgálta és szolgálja nem­zetét, különb százszor és ezerszer, mint azok a tülekedők, akiknek béka-egérharcai olyan szá­nalmasak Róna repül őgép-perspektivájának tiszta ma gassá gáb ó 1. 4. Hogy mennyire izig-vérig újságíró Róna, azt tudja az ujságírótársadalom, de a nagy közönség, amely elől újságírói szeméremmel, mindig elvonatkozott, ebből a nagy, aláírt ri­portból láthatja meg igazán. A harminc év Róna Lajos szemében ujságszenzációk sorozata. Az élet, a társadalom, a politika, a halál és a többi nagy probléma: mind, mind riport-téma, amelyről illik beszámolni egy újságíró me­moárjaiban. A magyar újságírás belső élete érdekli talán elsősorban és megírja a magyar sajtó történetének küzdelmes fejezeteit, alap­vető munkát végezve ezen a téren. A sajtó a társadalom tükre, és amikor az újságírás lörtenetével foglalkozik, a, korkép kibővül és ezekben a fejezetekben benne van a magyar közélet egész sajátságos konstrukciója, egy ki nem alakult, vajúdó társadalom evolúciójának teljes biológiai folyamata. A vidékről jött fiú még látta a régi, elmúlt Magyarországot és a mai Róna Lajos Röntgen-szeme belelát a há­borúutáni boldogtalan ország szívébe, vérke­ringésébe, levegő után kapkodó, fuldokló tüde­jébe. Az újságíró apotheozisa elsősorban ez a könyv, benne nemcsak saját magának, hanem a magyar újságírásnak is emléket állított Róna. A magyar újságíró hálásan köszöni meg ezt Róna Lajosnak, akinél méltóbb historikusát nem lehetne találni harminc esztendő króniká­jának. 5. Az első kötet a békéé. A vidéki küzdelmeké elsősorban és itt megindultál! olvasom a makói, szegedi és aradi kezdést, amire külön okom is van: magam is az országnak abból a szegletéből jöttem, ahonnan Róna. Csupa ismerős név és adat ez a rész, ismerősök, roko­nok, kedves és — sajnos — nagyrészt elmúlt nevek, amelyeknek viselőit még láttam, mint gyermek; korszak, amely vissza többé soha nem jön. Egy másik, szebb, jobb, boldogabb Magyarország kerget itt elégikus hangulatba, de nincs megállás, Róna nem mereng el hosz- szan, az .újságíró nem ismer tegnapot, csak mát-1. Futnak az évek, pereg a film-híradó szalagja és változik a kép. A háborúelőtti világ nagy eseményei felelevenednek tolla nyomán, a régi izgalmak új életre kelnek és a szegedi koszorú-botrány épúgy elkeserít, mint annakidején; viszont a nemzeti ellentállás és a darabont-korszak lelkes hangulata épúgy visz- szaköltözik belénk, mintha még mindig ott áll­nánk a kolozsvári Mátyás téren, zsebünkben egy tucat záptojással, hogy kellőképpen üdvö­zölhessük a bevonuló darabont kormánybiztos gróf Csákyt. A második kötet nagyrészt a magyar sajtó történetével foglalkozik, amiről már szóltunk. A harmadik kötet a háborúutáni idők, a for­radalom #és ellenforradalom eseményeinek nagyszerű megvilágítása. Sok minden ért­hetővé válik, ami eddig érthetetlen volt és csak most, Róna könyvéből tudjuk meg. mi történt velünk azokban a napokban, amikor a világ­históriának külön fejezete készült Budapesten, Pécsben, Párizsban és másutt. A könyvnek ez a része felülemelkedik minden memoáron és páratlan értékű forrásművé avatja Róna művét. Az, hogy Róna 34 nap alatt készült el ezzel a könyvvel, nem lep meg bennünket, akik tini­jeik, hogy mire képes az az emberi vitalitás, amely benne maximumát érte el. Az emberi és újságírói teljesítőképességnek ez a csodája Róna Lajosnál természetes. 6. Van a könyvnek egy külön értéke, amelyet nem adok sok minden egyébért és ez az, hogy egy jó ember kéjjé alakul ki a sorok közt. Egy minden szépért, igazért hévülő, az ideálokért való harcban fáradhatatlan, nemes, önzetlen emberé. Minden egyes lapján a könyvnek ott fehérük Róna Lajos víznyomásos fotográfiája, a könyv legszebb dísze, amelyet meg kell látni, észre kell vennie az olvasónak. A magyar olvasóközönségnek nagyszerű ajándékot adott Róna Lajos ezen a harminc­éves jubileumon: a szívét. A legnagyobb kincset, amit író adhat. Igen: író, még ha sér- tésnek veszi is Róna ezt a meghatározási, amely nem jelenti az újságírás deklasszifikálá- sát, hanem azt az előkelő helyet akarja meg­jelölni, amelyet Róna a 30 éves harcban ki­vívott magának. Örülünk a könyvnek, amelyet Róna 34 nap alatt írt és mi két nap alatt olvastunk el lázas izgalmak, lelkes örömek közt. Lippay Gyula.--------------------------------------—---------------------------------­ÉRCBETON ■■■ Rozsdamentes. Nem csúszik, legnagyobb szitándság. Heg kisebb kopás. Nem ponzik r KArmán és Fazekas old. mérnök — építőmester, IX., Calvin tér 7. — Telefon: Automata 851 — 43 „Magyar termék“ „Anyageladás‘‘

Next

/
Thumbnails
Contents