Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-06-04 / 22. szám
4 Független Budapest Budapest, 1930 június 4. 130.000 pengővel redukálták a sétatéri és kertészeti költségvetést Molnár László főtanácsos ismerteti az ügyosztály terveit A .jövőévi költségvetések most már gyors egymásután kerülnek tárgyalás alá. Egyik legutóbbi számunkban a közegészségügyi ügyosztály új költségelőirányzatát ismertettük, ezúttal pedig a sétány ügyi és kertészeti költségvetést van alkalmunk közölni. Ezen a; fejezeten szintén végrehajtották az ötszázalékos kiadási redukciót. A kertészeti és sétányügyi költségvetés főbb adatairól Molnár László tanácsnok-helyettes ezeket mondotta munkatársunknak: — A polgármesteri rendelet következtében ríj kertészeti költségvetésünk az 5%-os kiadási megszorítás jegyében készült. A redukciót sikerült is Molnár László. k-é 1'CSJZtÜ 1Vi 11UÜ11 k és közel 130.000 pengővel mérsékeltük az új büdzsék költségét. A jövő évben 2,385.000 ven gát fordítunk kertészeti és sétányügyi célokra. Ebben az összegben csak 50.000 pengőnyi rendkívüli kiadás szerepel, még pedig a központi kertészeti telep áthelyezésének második költségrészlete. Ezt a tételt is redukáltuk, mert a múlt évben e címen 70.000 pengőt irányoztunk elő. A legnagyobb megtakarítást mégis a sétányoknál értük el, ahol több mint 110.000 pengővel kevesebbet vettünk fel a költségvetésbe. 805.000 pengőt fordítunk a jövő évben új sétányok létesítésére az idei 918.000 pengővel szemben. Uccui fasorok létesítéséire 293.000 pengőt költünk. A Városliget fentartása 440.000, a Népliget gondozása 320.000 pengőbe kerül. — Nem szerepel már a jövőévi költség- vetésben a világító szökőkutakra fordítandó kiadás, miután idén az összes szökőkutak használható állapotba kerülnek. Nem költünk a fűtáblák megújítására és új parkozásra sem a Városligetben. E két címen 20.000 pengő kiadás szabadul fel az új költségvetésben. Szaporítani fogjuk ellenben a padokat és e célra 7000 pengőt irányoztunk elő. Ugyanennyibe kerül majd a városligeti tó tisztítása.- A Népligetben sem pótoljuk a fűtáblákat és a kipusztult parkrészleteket. Üj padok felállítására itt 6000 pengőt költünk. A sétányokon lévő szökőkutak karbantartására 170.000 pengőt költünk 8000-rel kevesebbet, mint idén. A Városmajorban új illemhelyet állítunk fel 6000 pengő költséggel. Új gyermekjátszóterek létesítésére 20.000 pengő vari a költségvetésben felvéve. Nagyobb parkozási munkákat alig fogunk végezni, csupán a már megkezdett és félbe nem szakítható parkozások folytatására kerül sor. így többek között folytatjuk a Városmajor, a Gellérthegy, a Drasche-féle telek és a Kossuth Lajos tér parkozását, amely célra 123.000 pengő van a költségvetésben biztosítva. Ebből egyedül a Kossuth Lajos tér parkozása 50.000 pengőt igényel. Néhány kisebb kertészeti rendezés lesz a Budakeszi úton, a Júlia és Ákos uccu között, a Zugligeti út és a Tárogató út Lényegében nem nagy jelentőségű, de elvi szempontból mégis fontos döntést hozott a közigazgatási bíróság egy érdekes pörben, amely Budapest és a szomszédos Kispest között keletkezett. A kérdés a körül forgott, vájjon megilleti-e a főváros kispesti szeméttelepét az az 50%-os vízdíjkedvezmény, amelyet Kispest szabály rendeletileg biztosított a közhasznú intézmények részére. vagy pedig a szeméttelep a teljes tarifát köteles-e az elfogyasztott víz után fizetni. Az ügy előzményei néhány évre húzódnak vissza. 1926-ban vezette lie Kispest a vízszolgáltatást és az ugyanakkor életbeléptetett szabályrendelet szerint a jótékonysági, humanisztikus, kulturális és közhasznú intézmények a vízdíjból ötven százalékos kedvezményt kapnak. Kispest határában van a. fővárosnak egy régebbi szeméttelepe és az ott elfogyasztott víz után a főváros szintén igényt tartott az 50%-os tarifamérséklésre. Kispest város azonban kijelentette, hogy a szeméttelep az ő szempontjából nem közhasznú intézmény, mert semmi haszna sincs abból, hogy Budapest az ő határába hordja a szemetet. A kispesti _ közgyűlés el is utasította a fővárost a vízdíjkedvezmény iránti kérésével, mire a főváros vezetői Pest vármegyéhez fellebbeztek. A vármegye közigazgatási bizottsága hasonló álláspontra helyezkedett és ugyancsak kimondta, hogy a szeméttelep nem közhasznú üzem, melyet nem is illet meg a találkozásánál, a Naphegy ucca és Lisznyai ucca sarkán, a Kórház ucca mellett, az Elyps sétányon, a Kálvária téren, a Miklós téren, a Ludovika Akadémia előtt, a Kanizsai-uccai rendőrlakótelep melletti térségen és gyermek- játszótér létesítése mellett kertészetileg kialakítjuk a Lövölde teret is.- Üj fásítás csak a Csaba, Küküllő, Fran- gepán, Kén, Vágóhíd, Asztalos Sándor uccában, a Cséry, Koppány és az Üllői út kispesti szakaszán lesz. Nagyjában ez a fővárosi kertészet jövőévi költségelőirányzat említésre méltó tartalma. BAD JÓZSEF ANTAL, TETŐFEDŐ VÁLLALATA BUDAPEST, III., KISKORONA-UTCA 60. Elvállal mindennemű tetőfedési munkákat u. m. pala-, cserép- és eternit-fedések szakszerű kivitelét. szabályrendeletben biztosított kedvezmény. A főváros azonban nem nyugodott bele ebbe a végzésbe sem, hanem panasszal élt a közigazgatási bírósághoz. Matolcsy tiszti alti gr ész nagy jogi tudással felépített panasziratát most tárgyalta a közigazgatási bíróság és elvi jelentőségű döntésével megsemmisítette úgy Kispest. mint Pest vármegye elutasító határozatait. A közigazgatási bíróság kimondta ítéletében, hogy a szeméttelep mint a közegészségügy érdekeit szolgáló mű közhasznú intézmény, melyet a biztosított vízdíjkedvezmény megillet. Az. hogy a szeméttelep Kispest városra vonatkozólag nem hasznos intézmény, a kedvezmény megadása szempontjából közömbös, mert annak megítélésénél, hogy valamely intézmény közhasznú-e, a létesítés és fentartás célját kell szem előtt tartani. Az érdekes elvi jelentőségű döntés alapján a főváros most évekre visszamenően követeli az 50%-os vízdíjkülönbözet megtérítését Kispesttől, miután ez a differencia az idők folyamán többezer pengőre emelkedett. 'ViVÄiTrOJL sebolaj iÄÄÄ&fS'SSfÄ. M. klr. népjóléti és munkaügvl M. kir. kereskedelemügyi miniszter 72,455/1924. sz. miniszter 92,062/XX. 1925. sz. körrendelet. rendelet. A főváros pernyertes lett Kispesttel szemben A közigazgatási bíróság a kispesti szeméttelepet közhasznú intézménynek minősítette és 50 százalékos vízdíjvisszatérítést ítélt meg a fővárosnak megítélésénél. Pedig nem akar világtörténelmet írni, mert őt csak a magyarság sorsa érdekli. Félve, remegve figyeli az ország sorsának minden fordulását, fájóan, boldogtalanul magyar, minden íze, minden idegszála az. Lehet, hogy elfogultság részünkről, de éppen ebben látjuk Róna egyik legnagyobb kvalitását, mert az, aki így szolgálta és szolgálja nemzetét, különb százszor és ezerszer, mint azok a tülekedők, akiknek béka-egérharcai olyan szánalmasak Róna repül őgép-perspektivájának tiszta ma gassá gáb ó 1. 4. Hogy mennyire izig-vérig újságíró Róna, azt tudja az ujságírótársadalom, de a nagy közönség, amely elől újságírói szeméremmel, mindig elvonatkozott, ebből a nagy, aláírt riportból láthatja meg igazán. A harminc év Róna Lajos szemében ujságszenzációk sorozata. Az élet, a társadalom, a politika, a halál és a többi nagy probléma: mind, mind riport-téma, amelyről illik beszámolni egy újságíró memoárjaiban. A magyar újságírás belső élete érdekli talán elsősorban és megírja a magyar sajtó történetének küzdelmes fejezeteit, alapvető munkát végezve ezen a téren. A sajtó a társadalom tükre, és amikor az újságírás lörtenetével foglalkozik, a, korkép kibővül és ezekben a fejezetekben benne van a magyar közélet egész sajátságos konstrukciója, egy ki nem alakult, vajúdó társadalom evolúciójának teljes biológiai folyamata. A vidékről jött fiú még látta a régi, elmúlt Magyarországot és a mai Róna Lajos Röntgen-szeme belelát a háborúutáni boldogtalan ország szívébe, vérkeringésébe, levegő után kapkodó, fuldokló tüdejébe. Az újságíró apotheozisa elsősorban ez a könyv, benne nemcsak saját magának, hanem a magyar újságírásnak is emléket állított Róna. A magyar újságíró hálásan köszöni meg ezt Róna Lajosnak, akinél méltóbb historikusát nem lehetne találni harminc esztendő krónikájának. 5. Az első kötet a békéé. A vidéki küzdelmeké elsősorban és itt megindultál! olvasom a makói, szegedi és aradi kezdést, amire külön okom is van: magam is az országnak abból a szegletéből jöttem, ahonnan Róna. Csupa ismerős név és adat ez a rész, ismerősök, rokonok, kedves és — sajnos — nagyrészt elmúlt nevek, amelyeknek viselőit még láttam, mint gyermek; korszak, amely vissza többé soha nem jön. Egy másik, szebb, jobb, boldogabb Magyarország kerget itt elégikus hangulatba, de nincs megállás, Róna nem mereng el hosz- szan, az .újságíró nem ismer tegnapot, csak mát-1. Futnak az évek, pereg a film-híradó szalagja és változik a kép. A háborúelőtti világ nagy eseményei felelevenednek tolla nyomán, a régi izgalmak új életre kelnek és a szegedi koszorú-botrány épúgy elkeserít, mint annakidején; viszont a nemzeti ellentállás és a darabont-korszak lelkes hangulata épúgy visz- szaköltözik belénk, mintha még mindig ott állnánk a kolozsvári Mátyás téren, zsebünkben egy tucat záptojással, hogy kellőképpen üdvözölhessük a bevonuló darabont kormánybiztos gróf Csákyt. A második kötet nagyrészt a magyar sajtó történetével foglalkozik, amiről már szóltunk. A harmadik kötet a háborúutáni idők, a forradalom #és ellenforradalom eseményeinek nagyszerű megvilágítása. Sok minden érthetővé válik, ami eddig érthetetlen volt és csak most, Róna könyvéből tudjuk meg. mi történt velünk azokban a napokban, amikor a világhistóriának külön fejezete készült Budapesten, Pécsben, Párizsban és másutt. A könyvnek ez a része felülemelkedik minden memoáron és páratlan értékű forrásművé avatja Róna művét. Az, hogy Róna 34 nap alatt készült el ezzel a könyvvel, nem lep meg bennünket, akik tinijeik, hogy mire képes az az emberi vitalitás, amely benne maximumát érte el. Az emberi és újságírói teljesítőképességnek ez a csodája Róna Lajosnál természetes. 6. Van a könyvnek egy külön értéke, amelyet nem adok sok minden egyébért és ez az, hogy egy jó ember kéjjé alakul ki a sorok közt. Egy minden szépért, igazért hévülő, az ideálokért való harcban fáradhatatlan, nemes, önzetlen emberé. Minden egyes lapján a könyvnek ott fehérük Róna Lajos víznyomásos fotográfiája, a könyv legszebb dísze, amelyet meg kell látni, észre kell vennie az olvasónak. A magyar olvasóközönségnek nagyszerű ajándékot adott Róna Lajos ezen a harmincéves jubileumon: a szívét. A legnagyobb kincset, amit író adhat. Igen: író, még ha sér- tésnek veszi is Róna ezt a meghatározási, amely nem jelenti az újságírás deklasszifikálá- sát, hanem azt az előkelő helyet akarja megjelölni, amelyet Róna a 30 éves harcban kivívott magának. Örülünk a könyvnek, amelyet Róna 34 nap alatt írt és mi két nap alatt olvastunk el lázas izgalmak, lelkes örömek közt. Lippay Gyula.--------------------------------------—---------------------------------ÉRCBETON ■■■ Rozsdamentes. Nem csúszik, legnagyobb szitándság. Heg kisebb kopás. Nem ponzik r KArmán és Fazekas old. mérnök — építőmester, IX., Calvin tér 7. — Telefon: Automata 851 — 43 „Magyar termék“ „Anyageladás‘‘
