Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-05-28 / 21. szám
HUSZONOTODIK jubiláris évfolyam 1930 május 28 21. szám----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ' Vá rospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héien Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345*82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45478 Választások elolt Választ a közgyűlés. Ezúttal két tanácsnokot, mégpedig utoljára. Mert ez a közgyűlés többé nem iil már össze abból a célból, hogy főtisztviselőket válasszon a főváros élén való ténykedésre. A választás izgalmai néhány napon belül elülnek, de már folyik a másik harc, a döntőbb, a fontosabb, az, amely a főváros jövőjét intézi el: a tqrvényliató- sági tanács megválasztásáért való küzdelem. Ha ez is elmnlt, akkor következik aztán a legnagyobb, a legelkeseredettebb: a törvényhatósági választások küzdelme, amely ezúttal különösen erős, végletekig menő erömérkőzésnek indul. Most már naptári pontossággal tudjuk, meddig tart a ma és mikor kezdődik a főváros életének holnapja. Az a választás, amely a szerdai közgyűlésen ad két új tanácsnokot a városnak, még a máé, de néhány hát múlva már véglegesen a, múlt, emlékévé degradálódik, hogy soha többé fel ne támadjon és helyet adjon annak a jövőnek, amelyet az új fővárosi törvény alapít meg hosszú időre. Éppen ezért bizonyos ímelan- cholikus rezignáció kíséri ezt a mcd küzdelmet, bármily heves is, mert ez az utolsó és ha az urnák előtt befejeződött a harc, többé nem ismétlődhetik meg a városházán, mert már itt az új, — a kisközgyűlés. Júniusban már ez is meglesz. Egy-két hét és megalakult az, az új fórum, amely pótolni van hivatva a tanácsot és nagyrészt a közgyűlést is. De nem állítjuk, hogy a rezignáció helyébe különös lelkesedés lép, amikor erre a tanácsra gondolunk és merész ábrándozással gondolnánk arra a nagyszerű képre, amelyet ez az új intézmény varázsol majd a főváros horizontjára. Abba, hogy meglesz, bele kell törődnünk, mert hiszen már nem is a jövőé, hanem a jelené ez az intézmény, de az, ami körülveszi, szárnyát szegi az örömnek és lelkesedésnek, amelyet éreznünk kellene a kormány rendelkezése szerint. Teoretiusan elgondolva célszerű és helyes gondolat ezé az intézőtanácsé, de a valóság megriaszt mindenkit, aki elfogulatlan ebben a kérdésben. Nemcsak azért, mert a törvény ezt. a tanácsot ab ovo a kormány és a többség képére alkotta meg és nem a, főváros népének képviseletére', hanem azért is, mert a tülekedés a fizetett, jövedelmet és hatalmat jelentő pozíciókért oly visszataszítóan rút, hogy bántja minden jóízlésű ember esztétikai érzékét. Ősszel pedig meglesz a nagy, általános választás. Üj törvényhatósági bizottság kerül a főváros közgyűléséibe. A népakarat korrektivumairól itt is gondoskodott az új törvény és kétségtelen, bogy a kormány akarata fog itt is dominálni. De nagyon nagy erkölcsi jelentőségük van a választásoknak, még akkor is, ha később illuzóriussá válik is az az akaratnyilvánítás, amelyet Budapest lakossága tanúsított. A tanácsnokválasztáson és a törvény- hatósági tanácsi válásatáson túl kimagasodik ennek a választásnak döntő jelentősége. Óriási morális érték van letéve Budapest népének kezébe, olyan érték, amelyet nem negligálhat sem a hatalom, sem semmiféle pártszempont. A régi frázis szerint vox populi, vox dei, de' változtak az idők és Deus ma azt nézi, hogy semmisíthetné meg a nép szavában rejlő erőket. De akármit találnak is ki, akármilyen intézkedéseket foglaltak is az új törvénybe, hogy a tényleges hatalmi erőt biztosítsák a maguk jövője számára, a nép akaratnyilvánítása olyan óriási érték, amelyet nem lehet kor- rektivumokkal nullává degradálni. A demokratikus pártoknak á,t kell érezniük, hogy, ha már lehetetlenné tették számukra azt, hogy a főváros népének akaratát valóra válthassák, legalább biztosítaniok kell azt az erkölcsi fölényt, amit a polgárság megnyilatkozása jelent. Mert örökös Szerdán eldől a nagy kérdés, hogy kik lesznek Budapest új tanácsnokai. Nem frázis, amikor azt állítjuk, hogy soha ilyen nyílt és elkeseredett küzdelem nem folyt a jelöltek közt, mint ez alkalommal. Az utolsó napokban óráról-órára. változott a helyzet, változtak a kilátások, de a végleges Választ a nagy kérdésre mégis a szerda délutáni szavazás eredmény fogja megadni. A műszaki tanácsnoki állás betöltése körül — sajnos — még mindig olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek nem méltók Szendy Károly Schuller Dezső a tanácsnoki székhez és precedens nélkül állanak a tanácsnoki választások történetében. Kívülről-belülről illetéktelen érdekeltek akarják eldönteni a csatát és harci fegyverük itt-ott a mindenen győzedelmeskedő pénz. Az esélyek itt teljességgel kiszámíthatatlanok. A jogi tanácsnoki állás jelöltjei tudvalévőén Szendy Károly, Schuler Dezső, Némcthy Károly és Kovácsházi) Vilmos főjegyzők. Midőn e sorokat írjuk, az a helyzet, hogy a jogi tanácsnoki állásért nem lesz a vélt küzdelem Szénái) Károly és Schuler Dezső között, mert az utóbbi napokban tárgyalások folytak arról, hogy megteremtsék a lehetőségét Szendy Károly egyhangú megválasztására. Ennek azonban az az előfeltétele, hogy Schuler Dezső részére már most biztosítsák az egyik ügyosztály vezetését, ami egyben biztosíték a legközelebb megürülő tanácsnoki szék elfoglalására. Ezzel kapcsolatban azután egész kombináció-sorozat vetődött fel illetékes helyen, tagok, kinevezett tagok, hivatalból tagok leszavazhatják a lakosság képviselőit és dönthetnek a főváros vitális érdekű dolgaiban a kormány akaratából ideig-óráig, de ha az egyik oldalon van az erkölcsi erő, a másikon meg csupán a hatalmi érdek, akkor nem vitás, hogy a mérleg melyik oldalán van a nagyobb súly. Ezt az erőt meg kell teremteni, az őszi választások előtt meg kell érteniük a demokrácia híveinek, hogy együtt kell felvenniük a harcot és meg kell talál- niok a formát és módot, amely ezt az erkölcsi tőkét biztosítja a demokratikus haladás számára. hogy Schuler számára a kívánt helyet biztosítsák. A polgármester a városgazdasági ügyosztály élére kívánta Schillert állítani és evégből felkérte Édes Endre tanácsnokot, hogy mint a tanács legidősebb tagja, vállalja el azt az aipc-lg’ármeistev-helyettesi ügykört, amelyet annakidején Csupor József számára kreáltak, de, amely Csupor nyugdíjaztatása folytán megüresedett és megszűnt. Azóta részben az alpolgármesterek, részben a íanácsnoNémethy Károly Kovácsliázy Vilmos kok túl vaunak halmozva aláírási teendőkkel, ami munkaidejük nagy részét_ vészig igénybe. Ä polgármester részben az adminisztráció meggyorsítása, részben a tanácstagok tehermentesítése ügyében szeretné ezt az ügykört visszaállítani és ezért kéite fel Édes Endrét, mint a legidősebb tanácsnokot, vállalja el az alpolgármesteri teendők ellátását, miáltal lehetőséget biztosít Schuler Dezső elhelyezésére is. Édes tanácsnok azonban a csupán gépszerű, aktaaláírásra szorítkozó és hatáskörnélküli ügykört, — bármily megtisztelői is az alpolgármesteri cím, — ilyenformán nem vállalta, hanem azt kérte a polgármestertől, hogy hízza rá 2—3 ügyosztály revízióját is. Ennek azonban, úgy látszik, akadályai vannak és e ponton legalább is egyelőre, megfeneklett az áthelyezési terv. Beszéltek arról is az el-mult héten a városházán, hogy amennyiben Szendy Károly tanácsnokká választása megtörténik, otthagyja a közjogi ügyosztályt és előbbi működéséinek színhelyére, a közegészségügyi ügyosztályba tér vissza. Ez azonban Némethi) Béla tanácsnok átlielyeztetését vonná maga után, márKettős tanácsnokválasztás előtt Újabb tanácsnoki állás fog megszűnni Borvendég tanácsnok távozásával Kombinációk és személyi kérdések Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUH BUDAPEST, VIII. VAS-UTCA 17. SZ. SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, víz gyógy intézet, nap- és lógfürdők.
