Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-05-21 / 20. szám
(5 Független Budapest Budapest, 1930 május 21. Nagy izgalom előzi meg az utolsó Közgyűlési tandcsnoK-válaszlásoKat !Mfm tették párfkénléssé a szavazást - Egyforma kilátások, neves küzdelmek a tanácsnok-választáson A választási harc* a tanáospolyj elöltek közt nagy erővel indult meg. Csütörtökön járt le a két tanácsnoki állásra hirdetett pályázati határidő és szombaton a kijelölő választmány már megejtette a jelöléseket is. Teljes 10 napi választási agitációra nyilik tehát alkalom es Wossala Sándor Király Kálmán a jelöltek ki is használják ezt a hosszú terminust. Olyan heves küzdelemre van kilátás a szerdai tanácsnok-választáson, amilyenben már rég nem volt része a közgyűlésnek. Annál is izgalmasabb lesz a választás, mert az új fővárosi törvény rendelkezései folytán a törvényhatóságnak nem lesz többé alkalma tanácsnokot választani, hanem ezt a feladatkört kénytelen átengedni az intézőtanácsnak. A jogi tanácsnoki . állásra, Csupor József örökére, 11 főjegyző pályázott és pedig Balogh Hugó, Unger Ferenc, Thorday Lajos, Schiller Dezső, Szendy Károly, Michál Jenő, Schrna- derer Oszkár. Schara Béla, Kovácsházy Vilmos, Németh y Károly és Virnhardt Ágoston. Solty Lajos örökére, a műszaki tanácsnoki állásra 13-an pályáztak, még pedig Wossala SánTapétázásí, szobafestést, mázolást gSS REITZER FERENC ÉS FIAI R.-T. festőipari, feslőiparművészeti és tapétázó vállalat végez. Budapest, VII., Rózsa-utca 32. Telefon : József 311-81. ás 444—73Vettük az alábbi cikkel, amelynek közlését Fóthy Vilmols törvényhatósági bizottsági tag a maga, valamint több bizottsági tagtársa és iparos nevében kérte: A megüresedett műszaki tanácsnoki állás betöltésével kapcsolatosan olyan hírek jelennek meg a sajtóban, amelyek vagy jóindulatú — de a helyzetet nem ismerő — forrásból erednek, vagy pedig zavart okozni és a zavarosban halászni akaró érdekelt egyén vagy párt reklámjának minősíthetők. Sőt az egyik kürzuislap azt az ízléstelenséget követi el, hogy a most nyugdíjba vonult érdemes műszaki tanácsnok működését -— akiről még utolsóelőtti számában nagyon dicsé- rően nyilatkozott — lebecsüli és az őt ideiglenesein helyettesítő érdemes műszaki tanácsnokot, — aki büszkén, öntudatosan jelentette ki bizottsági ülésen, hogy az ügyosztályt a nyugdíjbavonult tanácsnok szellemében akarja vezetni — a polgármesterit, tanácsot, bizottsági tagokat, kik valamennyien a nyugdíjba vonult tanácsnok működését nagy elismeréssel kísértek, sértegeti. Ez az eljárás azonban nem érdemes arra, hogy foglalkozzunk vele. De a komoly szaklapokban és esti lapokban megjelenő és a helyzetet nem ismerő tudósításokkal a félreértések elkerülése és az igazság érdekében foglalkozni kell. Ugyanis: amikor a „Mérnöki Hivatal“ — melynek vezetője a „Köziépítési igazgató“ volt — megszűnt, három ügyosztályt létesítettek helyébe. Mindegyik ügyosztály vezetésére egyelői*, Lavotta Gyula, Zaitz László, Molnár László, Szécsi Jenő, Király Kálmán, Liftner Emil, Karkas Rezső műszaki főtanácsosok, Szinte László, Friedrich Lajos és Viola Rezső műszaki tanácsosok. A kijelölő választmány mindkét tanácsnoki Lavotta Gyula Karkas Rezső állásra 4—4 jelöltet állított. A jogi tanácsnoki állás jelöltjei Szendy Károly, Schuler Dezső, Németiig Károly és Kovácsházy Vilmos főjegyzők, a műszaki tanácsnoki állás jelöltjei Wossala Sándor, Király Kálmán, Lavotta Gyula és Karkas Rezső műszaki főtanácsosok. A jelek szerint az izgalmas választáson nem teszik pártkérdéssé a szavazást és így szabad versenyre nyílik alkalom a vok- sok elnyeréséért. A legnagyobb érdeklődés mégis a műszaki tanácsnoki állás betöltése felé irányul. A műszaki karban körülbelül egyaránt folyik a testvérimre a mérnökök, illetve építészek közt — egymás ellen. Jelentettük, hogy a Mérnök és Építész Egylet hivatalosan is beleavatkozott ebbe a mozgalomba és beadványban kérte a polgármestert, hogy építész kerüljön a középítési ügyosztály élére. Ez a belső harc is eldől rövidesen, mégpedig a legközelebbi közgyűlésen, amely — ezúttal utoljára — az autonómia teljes részvételével fogja megválasztani az új tanácsnokot, aki bi- zojnyára méltó lesz arra a helyre, ahová a közgyűlés bizalma kijelöli. * III. egy műszaki tanácsnoki állást kreáltak. Ezen három műszaki ügyosztály közül — célszerűségi és takarékossági szempontból — az út- és csatornaépítési ügyosztályt megszüntették és^ a jelenlegi harmadik, úgynevezett városszabályozási és városrendezési ügyosztályba, mint alosztályt osztották be. Mert hálj az útépítés úgy a tanács, mint a törvényhatóságnak mindig legfontosabb gondja volt; de a rendelkezésre álló személyzet száma és teherbírása, valamint az út- és csatornaépítkezéssel járó teendők nagysága nem olyan, hogy azért egy külön tanácsnok munkaerejét lekötni érdemes lett volna. így maradt és van meg a II. úgynevezett „építészeti ügyosztály", amelynek ügykörébe tartoznak az összes új építkezések és a meglévő épületek karbantartásával, esetleges átalakításával járó tervezések, költségvetések készítése, munkakiírás, ellenőrzés, leszámolás és stb. — építészmérnöki képzettséggel és gyakorlattal bíró tanácsnok vezetése alatt. És megmaradt a III. ügyosztály, az úgynevezett „mérnöki ügyosztály", amelynek ügykörébe utalták a város- szabályozás, városrendészet, építésrendőri ellenőrzés és engedélyek megadását Feladata: a város szabályozásával járó teendők elvégzése, tervek készítése, mérnöki felmérések, kitűzések, kisajátítással járó mérnöki teendők stb., valamint a fent említett — közben megszüntetett — ut- és csatornaépítési teendők végzése, mérnöki képzettséggel és gyakorlattal bíró tanácsnok vezetése alatt. azt a híresztelést, hogy a polgármester úr vagy a tanács, avagy a törvényhatóság a bevált rendszert, a két ügyosztályt ténykedésében megbolygatná, átszervezné, akárkinek, vagy akármely párt kedvéért, mert az feltétlenül a köz kárára és a „racionális munkaerő kihasználása“ elve elleni cselekedet volna. Nem áll az, amit a tudósítások mondanak, hogy t. i. „a mostani városrendezés és magasépítés, továbbá a középítkezés egy kézbe kerülne, mert középítkezés kevés van, ezért nem érdemes egy tanácsnok munkaerejét lekötni“. (Középítkezés alatt értsd a magasépítkezést.) Ilyet csak tájékozatlan ember mondhat. Olyan értelemben igen, kevés az összes közmunka — tehát az ösz- szes útépítési, az összes csatornaépítési, az ösz- szes magas- és mélyépítési munka együttvéve—, hogy a leromlott gazdasági viszonyok között a munkáért és keresetért sóvárgó munka - és keresetnélkülieket kielégíthetnénk vele. De teljes objektivitással, nyugodt lelkiismerettel és a felelősség teljes tudatában állíthatjuk és vallom, hogy: minden út- és csatornaépítkezés, amely tervbe van véve és folyik, csekély ahhoz, hogy arra egy külön tanácsnok munkaereje volna szükséges és elenyészően csekély ahhoz, hogy a középítkezésnél (értjük ezalatt a magasépítkezést szintén) előforduló műszaki teendőket az út- és csatornaépítkezésnél előforduló teendőkkel összehasonlítani lehessen még akkor is, ha a „középítkezések“ még kevesebbek lesznek, mint most és az út-, valamint csatornaépítkezések a mostaninak tízszeresére emelkednék. Sem az út-, sem a csatornaépítés nem igényel oly többfele elágazó univerzális műszaki teendőt és annyiféle iparossal való tárgyalást, foglalatoskodást, miint a magasépítészet. Ha egy út- vagy csatornaépítkezésnél, melynek kiviteli költségösszege, mondjuk egymillió pengő; költségvetésének terjedelmét, tételszámait, próbáljuk összehasonlítani az egymilliós összegű magasépítés költségvetésének terjedelmével, tételszámaival, avagy ugyanilyen összegű út- vagy csatornaépítés tervezést, ellenőrzési, leszámolási munkálatait hasonlítunk össze ugyanilyen összegű magasépítés ugyanezen munkáival; látni fogjuk, hány vállalkozónak, iparosnak kell különböző tervet készíteni, hány váltakozóval, iparossal kell tárgyalni, leszámolni, értekezni, az út- és csatornaépítés tervező mérnöknek és mennyinek, vagy mennyivel a magasépítkezés tervező műépítésznek. Nem meggondolatlanság, hanem igenis bölcs intézkedés volt tehát az, mikor az út- és csatornaépítést, mint alosztályt, a városszabályozási, városrendészeti III. ü. ö. alosztályának osztották be. Miért volna tehát szükséges most újra külön üt- és csatornaépítési ügyosztályt létesíteni, külön e célra megválasztandó tanácsnokkal oly módon, hogy az út- és csatornaépítési alosztály vezetését levesszük a városszabályozási, városrendészeti III. ti. o. vezető ta- I nácsnokának vállairól és ahelyett rárakjuk az építészeti II. ii. ö. súlyos terheit? Ez annyit jelentene, hogy egy kényelmes tanácsnoki állást juttatnak egy „jó fiúnak", ki nem tudom milyen érdemeket szerzett egyik pártnak és ugyanakkor lehetetlen állapotokat teremtünk, tönkre teszik a városszabályozást, a városrendezést, az építés rendőri és építészeti teendők rendes menetét, mit a jelenlegi viszonyok között a munkát váró, kereset utáni sóvárgó ipar és kereskedelem fog megsinyleni. Mi elvünkért és nein személy ellen akarunk küzdeni. Tisztelettel viseltetünk minden kötelességét híven teljesítő férfi iránt, de hia minden érdemes férfit tanácsnoki címmel és jelleggel akarnak honorálni mindenáron, úgy tessék és legjobb lesz, ha külön tanácsnoki állást kreálnak az út, külön tanácsnokot a csatorna, külön ta: náosnokot a városszabályozás, külön tanácsnokot a városrendészet és a többi alosztályok élére a speciális gyakorlat és tudással bírók részére külön-külön, beleértve a tűzbiztosítás nyilvántartása terén kiváló érdemeket szerzetteket is. Érdekes a tudósításoknak az a kitétele is, hol azt; mondják: „Viszont ha van középítkezés, azt nem lehet út- és csatorna-mérnökökre bízni". Hiszen, miként előbb említem, középítkezés van, a város teherbíróképességét szem előtt tartva, és azt, hogy ezen középítkezésekkel járó teendőket egy ember el tudhassa végezni, elég sok is vaui! De éppúgy nem lehet az építész- mérnöki képesítést, gyakorlatot és tudást igénylő középítkezést végérvényesen egy speciálisan a városszabályozás, városrendezés terén kiváló érdemeket, nagy gyakorlatot és tudási szerzett mérnökre sem bízni! Mert éppen ez a speciális képzettsége bizonyítja tudásának kiválóságát, hogy úgy a közlekedés, mint az egészségügyi, tűzrendészeti és a többi téren van speciális univerzális tudása. Szeme előtt kell hogy éljen a város fejlődése és több mindazon figyelembeveendő okok, melyek a város tökéletes, modern fejlődését nagyban elősegítik. Tehát mint emberileg tökéletes mérnök foglalkozik és ért út-, esatornaépítkozésekhez, ugyanúgy, mint bármely speciálisfa e téren, ha kell. felvételez,, kitűz utakat, tereket, telkeket, előrelátással kijelölni tudja, hol milyen utak, milyen csatornázás létesítendők stb., de nem volt soha hivatása házat építeni, házat tervezni, Nem hisszük tehát és nem is akarjuk hinni. Főeláeusitás: BUDAPEST, tfl., MOZSÁR-UTCA 9. SZÁM. Telefon : 76—02, 99—02. Független Budapest eddigi évfolyamai, 1906-tól kezdődően kaphatók a kiadóhivatalban BUDAPEST, VII., Szövetség-utca 22. sz. Hozzászólás a műszaki tanácsnokválasztáshoz — Levél a szerkesztőhöz —
