Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-05-21 / 20. szám
4 Független Budapest Budapest, 1930 május 21. Az Elektromos Művek vezetősége visszautasítja az ellene felsorakoztatott vádakat „Legnagyobb telepünk háborús anyagból készült“ — „A bizottság semmitsem látott meg és nem ismerte el erőfeszítéseinket“ folytathattunk, amelyeket nemzeti szerencsétlenségünk meghagyott. Ezekkel az 1918 óta 77.944-ről 210.000-ré megnövekedett fogyasztóközönséget és szolgáltatásban 74.6 millió kilowattóráról 214 millió kilowattórára megnövekedett igényeket kellett kielégíteni. Pénzbeli segíséget 1928-tól kaptunk. Köztudomású, hogy a mailt évben Ripka Ferenc főpolgármester kezdeményezésére előkelő tagokból alakult szakbizottság vizsgálta meg a Fővárosi Elektromosművek áramlszol- gáltatásában tapasztalható és sokszor visszatérő üzemzavarok okait. A vizsgálóbizottságban Hoór Tempis Mór egyetemi tanár. Papanek Ernő miniszteri tanácsos, Verebéig László műegyetemi tanár és Madarász Viktor MÁV főfelügyelő vettek részt, akik ez év elején 30 nyomtatott oldalra terjedő nagy jelentésben számoltak be a vizsgálat során tapasztaltakról. Ez a jelentés — amint annakidején megírtuk — súlyos vádakkal és mulasztásokkal illette az eléktromlosműveket. Az Elektromosművek igazgatósága erre a jelentésre most 31 oldalra terjedő válasziratban reflektál. A válaszirat pontról-pontra kiterjed a vizsgáló- bizottság megállapításaira és kifogásaira, végeredményben pedig a legerélyesebb hangon utasítja tússzá azokat és megállapítja, hogy az elektromosművek vezetősége a múltban is, jelenben is mindent elkövetett a zavarok kiküszöbölésére és az eddig előfordult üzemzavarok aránya egyáltalában nem múlja felül a más külföldi városokban tapasztalható áramszolgáltatási bajokat. hálózatok minden részének állandó kettős táplálással való ellátása, mely lehetővé teszi, hogy az egyik rendszer meghibásodása esetén a mjá- sik till terhelés liléikül átvehesse a szolgáltatást. Nézetünk szerint mai helyzetükben a kölcsönt — ha rendelkezésünkre fog álláni — nem a bizottság által elavultaknak nevezett hálózatok és központi telepek sürgős megszüntetésére és újakkal való pólósára kell fordítani, hanem egyedül a termelő és elosztó eszközök száméinak és teljesítményének növelésére. — 1914 óta igen nehéz időkön! kellett átvezetnünk az elektromosműveket. Legnagyobb telepünk háborús anyagból készült gépei és az ugyanezen okból nem tökéletes egyéb termelő és elosztó eszközök, szén-, anyag- és pénzhiány állandó súlyos gondokkal terheltek benHogy úgy el tudtuk látni fővárosunkat, mint más városok, ez azért történt, mert a sors kedvezésén kívül minden erőnket kötelességünk teljesítésére fordítottuk. — A bizottság nem látott meg, vagy nem említett fel semmit ebből az erőfeszítésből, csak azt látta, ami szerinte rossz, de nem említi meg, hogy abból, ami szerinte jó, a legtöbbet már az ő működése előtt is megvalósítottunk. Talán másképpen fejezte volna ki véleményét, ha arra gondolt volna, hogy nejeünk a műveket a háború viszontagságain, a forradalmakon, az idegen megszálláson és az inflációs időkön kellett átvezetni és ha arra gondolt volna, hogy amellett biztosítani tudtuk azt, hogy a főváros polgársága napi munkájából otthonába térve, általában jól megvilágított utakon és fényes üzletek mellett elhaladva, odahaza a világítást szolgálatára készen találja. miniket, üzemünket csak azokkal az eszközökkel Klórozott dunavizet fogunk inni A víztisztítás tanulmányozására kiküldött bizottság azt javasolja, hogy a vízvezetéki bajokon a Duna vízének felhasználásával segítsen a főváros — Az aussigi és prágai tanulmányút eredményéről nyilatkozik Becsey Antal a Független Budapestnek A válaszirat a következő összefoglalással végződik: — Figyelemmel tanulmányoztuk át azokat az okokat, amelyeket a bizottság magyarázatul felhoz, valamint azon módszereket is, amelyeket a zavarok csökkentésére helyesnek talál. Mi úgy leltjük, hogy a bizottság által megállapított okok nem képezik teljes magyarázatát a föllépett hibáknak. Az elekrtoimois áramszolgáltatás zavarainak okai úgy a termelésnek, mint az elosztásnak igen komplikált műszaki eszközeiben találhatók meg, melyeknek minden hibát kizáró tökéletes előállítása nem lehetséges és minden elektromosmű kénytelen elviselni a nagyszámú alkatrészben kiszámíthatatlanul és állandó ellenőrzés dacára fellépő rendellenességeket. Mindenekifelett fontos feladat az, hogy a zavarok csökkentésére található eszközök felhasználtassanak és ezért gondosam átnéztük a bizottság jelentését e szempontból. A jelentés bőven kiterjeszkedik a kültelki szabad vezetékek hibáira, e tekintetben javasolja a fontosabb primer légvezetékek kábelbehelyezését, magán- területi vezetékeknek közterületre való helyezését. Mindezeket mi is helyesnek találjuk és részletes jelentésünk szerint már 1926. év óta gyakoroljuk is. A kábelhálózatra■ nézve a bizottság a szekrények sürgős kicserélését, az állomások közterületen való elhelyezését, tisztántartását és egyes fontos felszerelési részletek alkalmazását állítja fel követelményül, főként pedig a régebbi Váci-úti és Berzenczey-uccai telepeknek és azok hálózatainak teljes megszüntetését, illetve átépítését. A bizottság a régi telepeknek és hálózatainak meg szüneté sét, illetve átépítését javasolja a hibáik részbeni kiküszöbölésére, amit csak tízmilliókra rúgó ősz- szegek igénybevételével lehet végrehajtani és ami tahin, de nem, biztosan, redukálná a hibák számát.- Azt hisszük, hogy a hibák számának lehető csökkentésére elsősorban nem a meglévő eszközök kicserélése szükséges, mert azok a statisztika tapasztalatai szerint nem gyakoribb okai a zavaroknak, miint az, újabb berendezések. A lehető biztonság elérésére egyedül a gépeknek, kapcsolóberendezéseknek és kábeleknek olyan szaporítása alkalmas, mely lehetővé teszi, hogy a központokban egy vagy löbb gép üzemképtelenné válása esetén, a megmaradó üzemben tartott gépek még elegendők legyenek a hálózatok ellátáséira, továbbél a Teherautókarosszériák T eherautópóf kocsik Autóbuszok Gyártja : NAYés RÓNA i Gép-, szállítóeszköz és szivattyúgyár rt. [ Budapest, X., Kápolna tér 27-29. Tel.: J. 395-80* Az utóbbi időben sok panasz hangzott el a budapesti víz zavaros volta miatt. Ebben a zavaroísban sokan szerettek volna, halászni és a vállalkozók tömege jelentkezett különféle víztisztító eljárások felkínálásával. A gyanús színű pesti víz több alkalommal a közgyűlés asztalára is eljutott és a kormány bizottságot küldött ki a zavarok okainak kivizsgáláséira. Ez a bizottság néhány nap előtt küldte meg a vizsgálatok eredményéről szóló jelentését a belügyminiszternek és ebben megállapítja, hogy a bajokat egyes kutak vasas odáis a idézi elő. Szükségesnek találta a bizottság a csőhálózat kicserélését és megfontolandónak azt a körülményt, hogy nem volna-e célszerű a víztermelés növeléséről olyan módon go)idoskodni, hogy új kutak fúrása helyett a Duna vizéből termeljenek ivóvizet. Becsey Antal A sok kifogást, panaszt és hivatalos vizsgálatot végül a főváros vezetői is megs okulták és elhatározták, hogy a vízvezetéki víz minőségét megjavítják és a külföldi víztisztító eljárások tanulmányozására bizottságot küldenek ki a szomszédos nagyobb külföldi városokba, ahol a közelmúltban szintén hasonló bajokkal küzdöttek. A bizottság Borvendég Ferenc tanácsnok vezetésével a múlt héten el is indult útjára és résztvett az expedícióban. Paulovits Viktor a Vízművek vezérigazgatója, Becsey Antal, Herceg Béla, Buday Dezső bizottsági tagok, mint a Vízművek igazgatósági tagjai és Molnár Dénes fővegyész. Vasárnap tért vissza a bizottság a külföldi útról és a tapasztalatokról Becsey Antal ezeket mondotta munkatársunknak: — Tanulmányutunk során csupán két város vízműtelepét, illetve az ottani víztisztító eljárást tekintettük meg. Aussig- ban és Prágában jártunk^ mert köztudomású, hogy ezekben a városokban sok baj volt az ivóvíz tiszt átalanság’a miatt. Aus- sigbcin egy fél évvel ezelőtt létesítettek víztisztító berendezést, amely teljes mértékben beváltotta a hozzáfűzött várakozásokat. A közelmúltban vált ott szükségessé a víztermelés fokozása, amit úgy valósítottak meg, hogy a vízműtelep fejlesztése, illetve költséges új kutak fúrása helyett az Elba vizéből termelik az ivóvíztöbbletet. Igénybe veszik a, talajvizet is, de a legtöbb 'vizet mégis az Elba szolgáltatja. Ismeretes, hogy az Elba egyike a legpiszkosabb fo- lyóknak, mert a folyómenti ipartelepek szennyvize nagy mennyiségben ömlik a folyóba, amelyet alaposan meg is fertőz. Az aussigi vízvezetéki víz mégis teljesen kifogástalan és nagyon jóízű. Ezt a jó vizet az aussigiak főként klórozás útján állítják elő, de a tisztHoewendezés ezen felül megfelelő előderítésből és gyors szűrésből áll. A klórnak semmi ízét, vagy szagát nem érezni a vizen, amit az ottani állami közegészségügyi felügyelőség is szigorúan ellenőriz. A vízműtelepen egy kis akváriumban egzotikus halakat tartanak vízvezetéki vízben. Ezek a halak a legcsekélyebb mennyiségű klór jelenléte esetér elpusztulnak és így könnyen meg lehet állapítani, hogy mikor nem megfelelő a vízvezetéki víz. — Prágában ugyancsak mostanában kellett a víztermelés növeléséről gondoskodni. A drága beruházások helyett itt is a város közepében folyó Moldvából vették a vizet. Napi 35.000 köbméter vizet termelnek a folyóból. Eleinte szűréssel próbálkoztak, de a 30 millió cseh korona költséggel létesített szűrőberendezés nem volt megfelelő és ezért a prágaiak is a klórozási eljárásra tértek át, amivel sikerült megszüntetni az ivóvíz sárgás színét. 4- A tanulmány útun kon tapasztaltakról jelentést fogunk készíteni és javaslatunk arra szorítkozik, hogy a budapesti vízvezetéki víz megtisztítására szintén klórozással tegyünk kísérletet. HIRSCH LÁSZLÓ ÚT- ÉS VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLALAT I., Budafoki út 22. Tel.: J. 321-17 ÁKOS FRIGYES «ÖBB Budapest, VII., Kertész u. 24—28. Tel.: J. 301-40 KAMARA mozgóképszínház ^ VII., Dohány-utca 42. Telefon: József 440 27. Elsőrendű műsor minden héten!
