Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-05-14 / 19. szám

Budapest, 1930 május 14. Független Budapest Az intézőtanács, a főváros autonómiájának újonnan kreált szerve 3—4 hét múlva megkezdi működését, amely elé nagy várakozással tekin­tenek minden részről. Nagy érdeklődéssel kísé­rik azokat a tárgyalásokat is, amelyek az intézőtanácsi tag-ok választására vonatkozóan vannak folyamatban. A tagsági helyekért,soha nem tavaszt alt vetélkedés folyik, ami nemcsak a nagy hatalmat jelentő pozíciónak tulajdonít­ható, hanem annak is, hogy ez az állás jelentős összegűi havi tiszteletdíjat is jelent. A fővárosi törvény életbelépése után a köz­gyűlés állapítja meg az intézőtanácsi tagok honoráriumát, ami állítólag havi 1000 pengő lesz, tehát annyi, mint a képviselők fizetése. A városatyák sorában erős küzdelem! folyik ezekért az 1000 pengővel dotált tisztségekért. Eddig- úgy volt, hogy a pártok és vezető em­berei minden körülmények közt bekerülnek az intézőtanácsba, de ép a megszavazandó 1000 peng-ős dotáció miatt a pártok közkatonái köré­ben akció indult, hogy ne a vezérek, hanem az egyszerű párttagok foglalják el az intéző­tanácsi állásokat. Ezek ugyanis arra hivatkoz­nak, hogy a községi pártok vezérei csaknem ki­vétel nélkül országgyűlési képviselők is, akik tehát közéletű szereplésükért már úgyis kapnak fizetést. Méltánytalan lenne tehát, ha az álláshalmozá­sok terén éppen ők járnának elől példával és olyan újabb állást vállalnának, amelyet köz­pénzből d ol tálnak. Ez az érv mindenesetre figyelemreméltó, de nem valószínű, hogy a pártvezérek ilyen .szem­pontok miatt kimaradnának ebből a fontos tes­tületből. Ha a „minorum gentiumok“ ezt a honoráriumot nagyon firtatják. inkább lemondanak a fizetésről, vagy valamilyen jótékony célra adományozzák azt, de a tanácsi tagságot oda nem adják. Egyelőre az új törvényben előírt bizottsá­gok közül csak az intézőtanács alakul meg, míg a többi légi bizottság és albizottság a válasz­tásokig továbbra is zavartalanul folytatja mű­ködését. A fővárosi törvény teljes életbelépése után W JE 0 Mj sebolaj legyen minden men(5szebrőnyben. Fertőzéstől megvéd és gyorsan gyógyít. M. klr. népjóléti és munkaügyi M. kir. kereskedelemügyi miniszter 72,455/1924. bZ. miniszter 92,052/XX. 1925. sz. körrendelet. rendelet. minden ügyosztálynak csak egy bizott­sága lesz, amelyben nem az, ügyosztály vezető tanács­noka, hanem a bizottság egyik megválasztott tag-ja fog elnökölni. Ez az elnök állandóan a városházán, az illető ügyosztályban fog tartóz­kodni, ahol részére külön szobát is rendeznek Az Autóbuszüzem vezetősége az utóbbi idő­ben sok súlyos, de érdemtelen támadásban részesült. Okul szolgált erre részben a sok vonalváltoztatás, részben az üzem óriási defi­citje, amiért elsősorban az igazgatóságot tették felelős­sé. Szakemberek jól tudták ugyan, hogy a gyakori vo­nalváltoztatások. mint a nagyösszegű deficit az auto- buszközlekedés kezdeti ne­hézségeivel vannak össze­függésben, mert hosszabb időre vau szükség- úgy a végleges vonalvezetés meg­állapítására, mint az üzem rentábilissá tételére. A terv­szerű támadások azonban ezeket a tényeket nem akar­ták elismerni. A szakadatlan támadások nagy mértékben elkedvetlenítették az Autóbuszüzem vezetőit, amihez hozzájárult újabban az is, hogy közben Till Antal volt tanácsnoknak, az üzem jelen­legi ügyvezető-igazgatójának javadalmazását is firtatni kezdték, sőt a legutóbbi tanácsülésen Till Antal alkalmaztatását egy évre fel­mondták. Till Antal tudvalévőén 1925 május 15-én a tanácsnoki állásból történt nyugdíjaztatása után került mint ügyvezető-igazgató az Autó­buszüzem élére. Ötéves szerződést kapott, mely­ben összjárandósága havi 2600 pengőben volt megállapítva, ezzel szemben kikötötték, hogy be és a bizottsági tárgyalás alá kerülő ügyeket ülés előtt itt fogják a referensek előtte ismer­tetni. A városházán már most gondot okoz az el­nökök elhelyezése, mert egyik ügyosztály sem rendelkezik felesleges helyiségekkel. De amint, a nehéz viszonyok ellenére is. fedezetet tudnak teremteni a bizottsági tag-ok honorálására, bizo­nyára épúgy helyet szorítanak részükre a hiva­talszobákban is, ahol a jövőben a fővárosi tör­vény jóvoltából a városatyák lesznek a telj­hatalmú urak. BAU JÓZSEF ANTAL, TETŐFEDŐ VÁLLALATA BUDAPEST, III., K1SK0I10NA-UTCA 60. Elvállal mindennemű tetőfedési munkákat u. m. pala-, cserép- és eternit-fedések szakszerű kivitelét. tanácsnoki nyugdíját az Autóbuszüzem kapja. Most, hogy annyit kifogásolták a fővárosi üzemvezetők jövedelmét, Till Antalnál akarták megkezdeni a fizetés leszorítását. Felajánlották neki a szerződés további öt évvel való meghosszabbítását, ha a mostani 2600 pengős illetménnyel szemben megelégszik havi 2000 pengő összfizetéssel. Tekintve, hogy Till Antal ma száz százalékos fizetéssel mehetne nyugdíjba, tehát nyugdíjaztatása esetén havi 2600 pengőt kapna, nem volt hajlandó arra. hogy aktív szolgálat mellett 2000 pengőre redukál­ják fizetését. A tanács tehát úgy döntött, hogy Till Antal szerződését, mely a lejárat után egyévi fel­mondást köt ki, 1931 május 15-re tényleg fel is mondja. Az igazgató a felmondást elfogadta, de ez nem jelenti azt, hogy egy év múlva Till Antal csakugyan távozik az üzem éléről, mely­nek megszületésében és kifejlesztésében leg­főbb része van, hanem valószínűnek látszik, hogy azok a közvetítő tárgyalások, melyek az egyezkedés érdekében megindultak, ered- ményre vezetnek és Till Antal szerződését a főváros mégis meghosszabbítja. Amennyiben erre mégsem kerülne sor, úgy ismét előtérbe lép az Autóbuszüzemnek a BSzKRt-bci való be­olvasztásának régi terve. A tanács felmondott Till Antal vezérigazgatónak Jövő évi május 15-én jár le a felmondás — Egyezkedési tárgyalások vannak folyamatban Till és a tanács között költségét fedezi, hogy az Ausstellungs-, Messe­und Fremdenverkehrsamt der Stadt Berlin na­gyobb cégek képviselőinek megengedi ezekben a bódékban vademecum cikkek árusítását. A Zoo, Berlin másik legforgalmasabb pont­ja, itt van a legtöbb transzparens, itt áll a tér A berlini hadirokkantak idomított vezető kutyát és sárga kar­szalagot kapnak S fekete feltűnő ponttal. közepén a Gedáchtniss-Kirche, amelyet most le akarnak bontani, mert — akadályozza a for­galmat, Itt van Berlin két legnagyobb mozija, az Ufa palást am Zoo és a Gloria Palast. A Haus Gurmenia, amiely csak nemrég adta be a kulcsot, is itt épült, ez az épület a modern mű­vészet legnagyobb hazugsága. A Haus Gurme­nia is több lokálból áll, egyik a Kaffe Berlin, amely ma Berlin egyik legmodernebb kávé­háza, egy ragyogó, pompás giccs. A kávóház 5 em elet magas, a terr as zári pálmakert van 5 órai tea-vendégeknek. A Kaffee Berlin-ben Balogh Jancsi húzza rendületlenül, hogy „Wie­viel Sterne hat der grosse Ber...f“ (Magyarul „Hány csillagból van a Göncöl szekere“.) Ki ne hallott volna már a Romanisches Kaffeeról? Az is itt van a Zoo-n. Ez a berlini Cafe du Dome, vagy akár a pesti New-York. A Taun- Izicmslrosse, Friedrichstrasse és Kurfürsten­damm a mindkét nembeli prostitúció meleg­ágya. A, K urfürstendammon igen érdekes cse­megékre akad a kíváncsi idegen szeme. Itt van egy emeletes gyógyszertár, amely olyan modern, hogy nem tudni, vájjon nem fejtetőre állva vojlna-e érdemesebb szemlélni, és van egy büffé, ahol kalóriákat ks-p az ember enni. Ha belép, kap egy számokkal tele villamosjegy­szerű cédulát és aztán minden kalóriát, amit fogyasztott, kilyukasztanak rajta. Itt van a Tscherkeso nevű valódi orosz mulató és ezer aprjj lokál, mindegyik a maga sokat ígérő semmijével. A Leipzi­gerstrasse a berlini Váci uccu. A nagy áruházak, a Wertheim, Tietz és a női divat­cikkek áruházai ala­posan . kiveszik a ré­szüket Berlin szépíté­séből. Minden kiraka­tuk élmény és amikor azt látjuk, hogy tódul­nak felpakkolt hölgyek ki az áruházakból, szinte valószínűtlen­nek látszik, hogy Ber­linben is legalább ak­kora deko n j u nkt úr a van, mint Budapesten. Aki pedig romanti­kára vágyik, aki Ta­bánt, Zuglót vagy kül­ső Ferencvárost kíván látni, az menjen el az 1 Alexanderplatz kör­nyékére, a, Munez- strassera. Itt tanyáz­nak a hirhedt Ham­burgi Ácsok és olcsó udvarhölgyeik, Vater Zille figurái. Veszedel­mesek csak kommunista-tüntetéseken szoktak lenni, ilyenkor felhasználják az alkalmat és be-betörnek valahová, különben csak akkor in­E(/V gyanús szépség a Kun- fiirsten-Dammon, lehet, hogy nő, de az sincs kizárva, hogy ellenkezőleg. szcenálnak bicskázást, ha nagyon nézik őket. A schupokat nem szeretik. Minden éjjel elkül­denek néhányat a rendőr-szanatóriumba. Amit még Berlin, ezenkívül az idegennek nyújt, az sem sóikkal érdekesebb. Nagy idegen- kultusZa van, főleg orosz- és magyar-kultusz. A Volga-ha jós és az alföldi gatyás, a jó ma­gyar bor — hamisítvány, a gullasch, a cigány­zene, igen jól fizetett csemege. De lépten-nyo- mon ütközik az idegen, kínai, japán, olasz, szerb vendéglőkbe is és gazdagabb társaságok már 400—600 márkáért is megebédelhetnek a Horcher vagy Richmond nevű vendéglőkben. Berlin legszebb szállodája az Adton (a berlini Kitz) és a Hotel Éden, utóbbi teljesen modern. Németország törvénye nem emeli fel tilta­kozó szavát a homoszexuálisok ellen. Az üzleti szellem ebből is igyekszik magának profitot te­remteni. Egy élelmes, betegeshajlamú úr mula­tót nyitott. Eldorado néven ahol a „konzum- bölgyek“ rendszerint férfiak és viszont. Kilenc­ven százalékban azonban ez is dekoráció, a leg­több „konzumhölgv“ napközben szolid család­apa, esetleg részletügynök. Egy másik mulató- bam a Siluette-ben, csupa szép, fiatal pineórfiú kínálkozik fel hófehér tengerészruhában;_ ke­vés szívfacsaróbb látványt láttam. Mindkét he­lyet gyakran látogatják — idegenek. Berlint nem áldotta meg a természet szép­ségekkel. Nincs Gellérthegye és hömpölygő Dunája, gyönyörű hidakkal. Nincs Margitszi­gete, Hűvösvölgye, de ízlésben sem közelíti meg épületeivel a pesti nívót. Félő rágondolni, mek­kora idegenforgalma lenne ennek a városnak, hia Budapest szépségeivel is rendelkezne, ha ezeknek a varázsa is vonzaná az idegeneket. Öt hónapja élek a porosz fővárosban, de egyet­len egyszer sem találkoztam magyar idegen- forgalmi reklámmal. Pedig kiszámíthatatlan, hogy mennyi idegen határozná el magát Buda­pesten keresztül visszautazni, azok közül, akik elragadtatással szürcsölik az „echt Tokidyer weint“ (hát mlég ha Budapestem hamisítatlant kapnának!), akik csámcsogva falatozzák az Ungarisches Gullnscht, akik elolvadnak, hall­gatva a. miagyar cigány muzsikáját, akik ma­gas hely árat fizetnek Molnár Ferenc: Einz, zwei, drei-ét meghallgatni, akik tombolva tap­solnak hónapokon keresztül a Melodie des Her- zens-nek a moziban és mindezért a mai napig még mindig idegen ország zsebeli be a nehéz — márkákat. Rajta, idegenforgalmi urak, ott Budapes­ten! Még nem késő Most jön a nyár. Szent Ist­ván még elég messze van. Talán lehetne vala­mit az érdekében tenni!... Till Antal Áll a harc az intéző­bizottsági tagságokért Kik legyenek a bizottság tagjai — Közkatonák harca a vezérekkel

Next

/
Thumbnails
Contents