Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-15 / 2. szám

8 Független Budapest Budapest, 1930 január 15. Tíz év alatt megháromszorozódott a tóvárosi könyvtárak forgalma 1918-ban 311.259 példány volt az évi könyvforgalom, 1928-ban pedig 901.131 példány A Wenckheim-palotába kö'töző központi könyvtárban háromszorannyi olvasó számára lesz Hely, mint eddig Enyvvári Jenő könyvtárigazgató nyilatkozik a könyvkultúra és a könyvtárak fejlődéséről A Fővárosi Könyvtár gyorsütemű fejlő­dése ma már közismert. ENYVVÁRIJENŐ könyvtárigazgató a könyvtár tízesztendős múltjáról a következőket mondotta el munka­társunknak: — A könyvkultúra, mint a nemzet művelődésé­nek fokmérője, még soha nem emelkedett oly nagy mértékben, mint a háborúutáni esztendőkben. Mind­inkább nyilvánvalóvá lett, bogy a főváros fokozato­san megnyilvánuló könyvigényének az egyes ember nem képes eleget tenni. Ezért a köz volt kénytelen magára venni azt a feladatot is, hogy az olvasókö­zönség szellemi érdeklődését kielégítse és a kiválasz­tás és irányítás terén isi feladatot vállaljon. Budapest könyvtárai a háború után siralmas állapotban vol­tak. Gondoskodni kellett egy olyan könyvtárról, amely a mai idők emberének szellemi szükségleteit tartja szem előtt és azokat gyorsan, a lehetőségek határáig kielégíti. A régi, háborúelőtti és alatti Fő­városi Könyvtár keretei ennek a feladatnak korlá­tolt gyűjtési köre miatt nem tehetett eleget. Gondoskodni kellett tehát egy egyetemes irányú Fővárosi Könyvtárról, különösen mivel az állami könyvtárak szdjntén speciális berendezkedésük miatt ennek a feladatnak végrehajtását nem vállalhatták. A Fővárosi Könyv­tárban az új célkitűzésekkel mgeindult fejlődés sem történhetett simán. A háborúutáni általános leromlás közepette csak 1924-től kezdve nyílott lehetőség a főváros közönségének egyértelmű hozzájárulása mel­lett, hogy a könyvtár anyagi forrásait tetemesen kibővíthesse és egyetemes gyűjtési célokat tűzhessen maga elé, amit 1925-ben a belügyminiszter és kul­tuszminiszter által is jóváhagyott könyvtári sza­bályrendelet tételesen is kimondott. — Az egyes évek fejlődésének emelkedése hosszú számsort adna. Ehelyett csak a kezdő és az utolsó állomások statisztikai adatait vonultatom fel, ame­lyek önmagukban mindennél többet mondanak. A könyvtár 1918-ban 12.515 kötetet szerzett be, amiből 7750 kötet a központi könyvtárra, 4775 kötet a fiók- könyvtárakra esett. Ugyanekkor a központi könyv­tárnak 55.856 kötetnyi, a fiókkönyvtáraknak pedig 255.403 kötetnyi forgalma, volt; az összes forgalom te­hát ekkor 311.259 kötetet tett ki. A napi átlagforgalom 153 kötet volt. Ezzel szemben 1928-ban a központi könyvtár 9310, a fiókkönyvtárak pedig 26.672 kötetet szereztek be és így a besezrzett kötetek összes száma 35.982 volt. A mull esztendőben a központi könyvtár for­galma 197.698 kötetet, a. fiókkönyvtáraké 703.433 kötetet, vagyis összesen 901.131 kötetei mutat. A. napi forgalom átlaga 608 kötetért mutat. E nyers adatok mögött nagyarányú fejlődés rejlik. — A központi könyvtár a régi, túlnyomóan a városigazgatás és .szociológia területeit kultiváló gyűjtési körét a szellemtudományok münden ágára, sőt alapvető kézikönyveiben a természettudomá­nyokra is kiterjesztette. A jórészt embrionális' stá­diumban lévő külön gyűjtemények anyag-a tíz év alatt hatalmasat fejlődött. Áll ez különösen a buda­pesti gyűjteményre, amely céltudatos és apró rész­letekbe menő gyűjteményét foglalja magában Buda­pest múlt és jelen irodalmának és a könyvtár veze­tősége moist is minden kínálkozó alkalmat felhasz­nál, hogy a gyűjtemény anyagát a lehetőségig tel­jessé tegye. A gyűjtemény széleskörű bibliográfiai munkálatokat folytat és első kiadványa, amely a fő­város szabadságharci irodalmát foglalja össze, a múlt nyáron hagyta el a sajtót. A könyvtár többi külön gyűjteményei közül különösen a magyar szép- irodalom első kiadású munkáit magába foglaló Szüry-gyüjlemény, továbbá a hazai és külföldi röp- ir at gyűjtemény, valamint a, könyvészeti gyűjtemény is tetemes gyarapodásra tett szert. Gondoskodunk a Keleti-gyűjtemény fejlődéséről is. 1927-ben indítot­tuk meg ismét az „Aktuális Kérdések. Irodalma“ című kiadványsorozatunkat, amelyben eddig már 11 mű jelent meg az irodalmi, közgazdasági és politikai ólet nevezetesebb eseményeiről. E kiadványaink kö­zül különösen a Dürer- és a Schubert-centennárimn alkalmával kiadott munkáinkkal külföldön is1 nagy elismeréssel találkoztunk. — A térbeli kiterjedés szempontjából is nagy fejlődést értek el fiók,könyv táraink. Míg ugyanis 1918-ban a könyvtárnak öl fiókkönyvtára működött, addig ma a főváros különböző részeiben tizenkét fiókkönyvtára működik és ez a szám, tekintettel a főváros minden részéről megnyilvánuló igényekre, még növekedni fog. A fiók- könyvtárak az ismeretterjesztő és szépirodalmi mű­vek kölcsönzése által szintén igen nagy kultúrmisz- sziót teljesítenek. Az elmúlt tíz év folyamán különös tekintettel voltunk arra, hogy a főváros társadalmá­nak minden rétege közel jusson a könyvhöz, s ezért mi mentünk el a főváros legtávolabb eső kerületeibe is. Most indítjuk meg a fiókkönyvtári katalógusok: sorozatát. Ahol lehetséges volt. olvasótermeket is lé­tesítettünk és az egyetemi ifjúságnak könyvszükség­letét iparkodunk a fiókkönyvtárak anyagával is ki­elégíteni. — Megemlítem még, hegy a jövő még sok lehető­séget nyújt számunkra a fejlődés terén. így a központi könyvtár, amely a jövő esz­tendőben az újjáalakított és berendezett Wenckheim-palotába költözik át, több mint háromszor annyi olvasónak adhat majd helyet és reméljük, hogy ezzel kapcsolatban a már régen vajúdó létszámemelés kérdése is kedvező elintézést nyer. Az új épületben a könyvtár külön gyűjtemé­nyei is méltóbb és tágasabb tereket kapnak és ezzel a fejlődés eddig nélkülözött fizikai feltételei is adva lesznek. A fiókkönyvtárak gyarapításáról most már csak új állomások létesítésével kapcsolatban lehet szó, mert a mostani fiókkönyvtáraink terüket egé­szen kitöltik és az egyes helyi viszonyokon segíteni nem tudunk. Remélem, hogy eddigi lehetőségeink továbbra is adva lesznek és ezért bízom a könyvtár jövőjében. Megkezdik a tabáni és vízivárosi temetők parkká való átalakítását Nagyon Kevés halott hozzátartozója jelentkezett exhumáltatás végett Most, január 1-én járt le az a határidő, amelyet a tanács a kiürítendő régi tabáni és vízivárosi temetőkben nyugvó halottak elszál­lítására kijelölt. Csak nagyon kevés halott hozzátartozója jelentkezett az elhunytak exhu- máltatása céljából, és így a főváros haladék­talanul hozzákezdhet a temetőterületek rendbe- zéséhez. A Közmunkatanáccsal egyetértőén úgy döntött a főváros, hogy a megszűnő teme­tőket nem építteti be, hanem nyilvános parkokká, díszkertekké ala­kítja át. Ez a rendezési munka kora tavasszal megkez­dődik, s így Buda rövidesen két parkkal, gaz­dagodik. Eleinte úgy tervezték, hogy a megszűnő temetőkből az összes ott nyugvó halottak ma­radványait kiemeltetik, amennyiben hozzá­tartozójuk nem jelentkezik, más temetőben kö­zös sírban újra elföldelik. Annál is inkább gondoltak erre a megoldásra, mert az érvény­ben levő temetői szabályzat kötelezően elő is írja, hogy a megszűnő temetőket ki is kell üríteni. Az elvégzett számítások szerint azonban mintegy 800.000 pengőbe kerülne a ta­báni és vízivárosi temetők felásása és erre a horribilis költségre a főváros fedezet­tel egyáltalán nem rendelkezik. Ezért úgy döntöttek, hogy eltekinte­nek a megszűnő temetők generális kiürítésétől, és csak azokat a, halottakat helyezik át más temetőbe, akiknek jelentkező hozzátartozói a költséget viselik. A többi halottak továbbra is nyugodtan pihenhetnek hantjaik alatt a teme­tők parkká alakulása után is. Külföldön is hasonlóan jártak el a megszűnő temetőkkel és a főváros kegyeleti szempontból is megfelelők­nek tartja ezt a megoldást, amely nem zavarja az elhunytak nyugalmát, és amellett a várost is mentesíti 800.000 pengő kiadástól. Hogy ez az eljárás no ütközzék az érvény­ben levő szabályrendeletbe, a, tanács intéz­kedett a temetői szabályrendelet oly értelmű módosításáról, hogy a megszűnt temetők kiürí­tése ezentúl nem kötelező a, fővárosra. Schuszlik Ágoston "s'5’é* _ , lakás: II, Kapás-utca 36. Budapest, műhely: II, Tölgyfa-utca 8. mázolómesfer Telefon : Autóm. 505 33. HIRSCH KAROLY OKL. ÉPÍTÉSZ, ÉPÍTŐ ESTER BUDAPEST, VII., DOHÁNY-UTCA 22—24. I. 2. TELEFON l JÓZSEF 426— 61. Morbitzer Nándor építész és építőmester Budapest, Vili. kér., Üliői-út 66/b. szám. Telefon: József 310 90. Teherautópótkocsik Teherautókarosszériák Autóbuszok Gyártja: MAY és RÓNA gép- és szállítóeszközgyár B idapest, X, Kápolna-tér 27 29 Telefon : József 395 - 80. BRUNDL JANOS udvari szállító, egészségügyi műszaki berendezések gyára Budapest, VII., Páterffy Sándor-u. 34. Telefon: J. 315—19. Központi fűtés, melegvíz készítés, vízvezet k, csatornázás, gázderítő-telepek, városok vízművei, város k csatornái. «■_ j mm mW<*- Ä" takaréktflzhely-készltő, épület- és mülakatos mester Budapest, V., Gróf Tisza István-utca 14., Bálvány-utca 2. ________________________(Az udvarban.) TÁ JKERTÉSZET tervezés és kivitel FAISKOLAI CIKKEK gyümölcs- és díszfák, gyümölcs- és díszcserjék, szőllőojtványok, rózsák, évelők és minden más a kertészethez tartozó anyagok elsőrendű minőségben Test és Molnár és tájkertészet Budapest, VII. kér., Erzsébet királyné-út 39. szám. ______________Telefon : József 396 36. JAUERNIK FERENC asztalos- mester Vállait éjiillet- és bűtanasztalos munkákat Lakás: Budapest, IX., Ferenc-körút 23. Műhely: Budapest, IX., Tompa-u. 19 Összerakható könyvszekrények rekeszenként minden irányban nagyobbíthatók és pótolhatók. PRAKTIKUS ÉS OLCSÓ LINGEL KÁROLY ÉS FIAI Első Magyar Faáru- és bútorgyár! Budapest, VII., Rózsa-utca 4—6. szám. Kérjük 120 szobából álló állandó kiállításunk megtekintését. SCHÖNTHEIL RICHARD OKLEVELES ÉPÍTÉSZ ÉS ÉPÍTŐMESTER Budapest, I., Vílláutgí-út 10. szám. Telefon: Lágymányos 19-36 SYGXLL S. moron- ésgépgv^h BUDJWEST, VII. K£R., 7UVGOH-UTC71 29 a. Diesel-, szívó-, gázmotorok, gőzgépek javítását, szerelését legtnegbizhatóbban felelősség mellett vállalja. Bármely gyártmányú Diesel-motorlioz henger, fedél, dugattyú és egyéb minták raktáron, TSnStt főtengelyek javítása hosszú szavatosság mellett! 14 PDA fi a legtfkéleíeseht] líLLmU kézi tíízoliókésziilék Minden lüzet, így vilíamostüzeket is veszély nélkül olt. Oltási kárt nem okoz az emberi szervezetre nem ártalmas, abszolút fagyálló. Magyar gyártmány. Gyártási hely: VADÁSZTÓL'ÉNV, GYUTACS ÉS FÉMÁRUGYÁR R.-T., BUDAPEST Egyedárusító : KRÖPSCH GÜNTHER, BUDAPEST, VIII., SCITOVSZKV-TÉR 2. SZ. Tel.: J. 406-39. WE/Í THEJJl/í felvonógyár Budapest, VI,12 Magyarország legnagyobb speciális gyára mindenféle üzemit legmoder­nebb szerkezetű felvonóberendezések szállításúra Tel.: 000-09, 000-04

Next

/
Thumbnails
Contents