Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-15 / 2. szám
6 Független Budapest Budapest, 1930 január 15. kávé egyes betegeknek nem ízlik, az annak tulajdonítható, hogy éppen a betegek állapotára való tekintettel, a babkávéhoz meglehetős meny- nyiségű malátakávét kevernek, ami orvosi szempontból kívánatos ugyan, de aki nem szokta ezt meg, annak az ilyen kávé nem ízlik. A bizottság meg van elégedve a Kórházai! állapotával A kórházak állapotára vonatkozólag a bizottság jegyzőkönyvei a következő megállapításokat tartalmazzák: A háború évei alatt, később pedig anyaghiány miatt, a kórházak épületein a legsürgősebb tatarozási munkákat sem hajtották végre, a forradalmak és az azt követő időkben pedig a súlyos pénzügyi helyzet tette lehetetlenné a kórházak jókarba helyezését. Az épületek ilyenképpen igen leromlottak és a tatarozás csak 1927-ben kezdődött meg. Azóta a kórházi költségvetés terhére 1.844.242 pengőt, a községi háztartás terhére 1,893.888 pengőt, a gyógyszerüzem feleslegéből pedig 405.000 pengőt, összesen tehát 3,643.130 pengőt fordított a főváros a kórházak helyreállítására. Ez a magas összeg már egymagában is ^ igazolja, hogy a főváros anyagi erejéhez mérten minden lehetőt elkövetett, hogy a háború és az azt követő idők alatt leromlott kórházakat rendbe hozza és a régi épületeket a lehetőség szerint modernizálja. Kétségtelen, hogy olyan épületekből, mint a Rókus, Régi Szent János, Kun-uccai és Telep-uccai kórházépületből a legnagyobb anyagi áldozatokkal sem lehet kifogástalan intézményeket varázsolni. A Kun-uccai kórházzal kapcsolatban megállapította a bizottság, hogy a meglévő kórházak közül ez a legkevésbé alkalmas kórházi célokra. Ezt az épületet még 1881-ben, a tífuszjárvány idején'jelölték ki betegek elhelyezésére. Bár az új kórház felépülése után a Kun- uccai kórházat megszüntetik, addig is mindent elkövet a főváros, hogy az épületet hasznaiható áíapotba hozza. Tény, hogy 300 ágy közül 30-ban rongyos volt a matrac, ezeket azonban kicserélték. A fehérnemű-készleteket is fel- j újították. , I Ezekután a kórház vizsgáló bizottság, melynek munkájában Ripka Ferenc főpclgármes- | ter, mint elnök, továbbá Némethy Károly fő- j jegyző, Csordás Elemér tiszti főorvos, Csilléry j András és Láiz 'r Miklós bizottsági tagok vet- j tek részt. Leszögezi, hogy a fenti jegyzőköny- i vek eléggé rávilágítanak arra, hogy a közkórházak jelenlegi állapota nem olyan lehangoló), mint ahogy azt Kiár Zoltán felszólalásából meg lehetett állapítani. SUGÁRY IMRE FŐZELÉK- ÉS HALKONZEFíVGYÁRA BUDAPEST, VI., SZEGEDI-ÚT 18. TELEFON : LIPÓT 916—99. SZALKAY BEI.A gépek, villamos készülékek és tömegcikkek gyártása, villamos berendezések tervezése és szerelese Újpest, Szí. Gellért- uíca J2. Telefon: Ui pest 44—32 és 46- 59. Postatakarekpénz- tári csekkszámla : 47 o38. Folyószámla a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Újpesti fiókjánál PRISTER GYÖRGYI szab. biológiai szennyvíztisz6í6ó-berew- | díezések vállalat y.-t. BMDMPEST, VI., 7IRÉW7Z-IÍT 84. SZ. \ BITRÉ>YI SGAÁC épít őmester Budapest, VI. kerület, Nagymező-utca 68. szám. Telefon: Automata 295—64. ■ffg ACCUmiLÁTORGYÁR 99 1 UIAIK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, V., Váci-út 137—139. Telefon: L. 923 08. Gyárt: Tudor és Varia rendszerű accumulátorokat. 1‘l om‘SIer Iláülír kövező mester Budapest, X., Korponai-u. 11. Tel.: Kőbánya 74-84. VAS-U. 16. ZENITH MŰHELY Telefon : József 393—73. MELLEM OF NEV/-VORK AUTOPNEU — BUDAPEST, VI., JÓKAI-UTCA 26. Magyar Elektroművek ““’-“‘L-“ Budapest, VIII., Baross-utca 86. szám. Gyártmányai : Villamosfőző-, fűtőkészülékek, porszívó- és padlófényesítőgépek. Kézszárítók. — Magyar gyártmány. rclűjnl a harc a műszaki alpolgármesteri pozícióért Pelrovácz 6iiuSa szeriül az új fővárosi törvény lehetővé feszi a harmadik alpolgármesteri állásnak műszaki férfiúval való betöltéséi - Egységes irányítás alá kell helyezni a műszaki üguosztáluokaf A harmadik alpolgármesteri állás újjászervezésével kapcsolatban xíjult erővel indult meg a harc e pozíció műszaki vagy jogi minősítése érdekében. A törvényjavaslat ugyanis nem rendelkezik afelől, vájjon erre az állásra milyen képesítésű tisztviselő választható. A mérnökök mindenáron maguknak vindikálják a harmadik alporgármesterséget, és lehet, hogy akciójuk sikerre is vezet. Erről az aktuális problémáról PETROVÁCZ GYULA fővárosi bizottsági tag, a Keresztény Községi Párt egyik vezetőtagja, a következőkben fejtette ki álláspontját: — A főváros műszaki ügyeinek igazgatása a háborúelőtti időkben a főváros mérnöki hivatala xttján történt, amelynek élén a középítési igazgató állott. Egy nagytekintélyű, de semmi hatáskörrel nem bíró műszaki férfiú, akinek épiígy, mint a város egyéb szakhivatalainak — a tiszti főügyészségnek vagy a tisztifőorvosi hivatalnak — csupán véleményező hatásköre volt azokban az ügyekben, amelyekben őt^ a tanács megkérdezte és az ő véleménye alapján, de esetleg ettől függetlenül, a tanácsé volt az intézkedési jog. Ezen már a Bárczy-éva változtatott a közigazgatás egyszerűsítésének jelszava alapján, olyanformán, hogy a főváros két építési ügyosztályát, a magánépítésit és az útépítésit, műszaki ügyosztályokká szervezte át, ezek élére egy-egy műszaki tanácsnokot állított, most már nemcsak véleményező, hanem intézkedési hatáskörrel. Ezt az 1920. évi közgyűlés bővítette ki azzal, hogy műszaki osztállyá minősítette a városrendezési ügyosztályt is, amely a városszabályozási és építési engedélyügyekkel foglalkozik, továbbá a közlekedési ügyosztályt is, melyben a főváros közlekedési politikájának irányítása mellett a közlekedési üzemek vezetése is történik. — Ezt a két újabb műszaki ügyosztályt a kormány egymásután visszafejlesztette. Ennek a rendszernek az a hátránya Lint ki, hogy az egyes reszort-tanácsnokok nélkülözték a főváros tanácsában azt a nagy tekintélyt, amelyet a középítési igazgató élvezett és egyes műszaki ügyék egymással való kapcsolata is hiányosnak mutatkozott ebben a formában, már csak azért is, mert az egyik műszaki ügyosztály az egyik alpolgármester, a másik műszaki ügyosztály a másik alpolgármester revíziója alá tartozott, tehát a műszaki ügyek még az egységes központi irányítást is nélkülözték. — Ezen a helyzeten javít és változtat most az új fővárosi törvény, amely azzal az intézkedéssel, hogy ezentúl csak a polgármesteri állásnál tartja, fenn a, kötelező jogi minősítést, a többi tanácsnoki állásra és az alpolgármesteri állásokra is, bármilyen egyetem diplomáját fogadja el kvalifikáltnak, lehetővé teszi, hogy a főváros autonómiája tetszése szerint műszaki minősítésű tanácsnokokat, sőt műszaki minősítésű alpolgármestert is megválaszthasson. így módjában van mindkét rendszernek, a középítési igazgatói és a műszaki tanácsnoki rendszernek előnyeit a főváros közönsége érdekében kihasználni, e rendszer hátrányai nélkül. Most mód nyílik arra., hogy öt ügyosztály minősíttessék műszakivá, és pedig a magánépítési, a városrendezési, a közlekedési és a közvilágítási ügyosztály, amely utóbbi alá tartoznak a főváros világítási és vízvezetéki üzemei is. Mintán a törvény szerint az ügyosztályokat rokon vonatkozásaik szerint kell ügyosztály-csoportokba beosztani és ezek élére egy csoportvezető alpolgármestert állítani, mi sem természetesebb, minthogy e műszaki ügyosztály-csoport élére műszaki alpolgármester állíttassák.- A műszaki tudomány specializálódása építészi, mérnöki, gépészmérnöki szakra megfelelő megoldást talál az egész reszorttá náesnokok kiválasztásában, míg az egységes irányítási, a központi .vezetés és az a tekintély, melyre a város műszaki ügyeinek igazgatásánál szükség van, a műszaki alpolgármesterben személyesítődik meg. Ezzel a rendszerrel a műszaki ügyosztályok közöl ti kapcsolat, az együttműködés harmóniája, a közönség érdeke a legmesszebbmenő biztosításra talál. Lehetetlenség lesz e rendszer mellett, hogy olyan szorosan összefüggő ügyek, mint például a közlekedés és az útépítés, két külön ügyosztályban, két külön alpolgármester által revideálva, sokszor egymással ellentétben, vagy legalább is egymás szándékainak ismerete nélkül, intéződjenek. így talán megszűnik a főváros ellen hangoztatott — és sokszor jog’os — vád is, hogy az úttestek és járdák felszakításának eddigi rendszertelensége és bosszantó sűrűsége, a rendszernek hibája. Az oka ennek is az volt, hogy különböző ügyosztályokban különböző tényezők eszközölték a vezetést. A nagy áttekintéssel bíró és központilag irányító műszaki alpolgármester egységes vezetése alatt mindezek a dolgok megszűnnek. Szép perspektíva tárni ezek elgondolása után a főváros műszaki ügyeinek jövőbeli intézése szempontjából elénk, ha a műszaki ügyek organikus és céltudatos irányítását, továbbá a fővárosi közönség sokirányú műszaki igényének kielégítését tekintjük. Ez lesz az új fővárosi törvénynek egyik legjelentősebb eredménye. Becsey Antal interpellációja egy „fővárosi kultúrbotrány“ tárgyában „Sürgősen véget kell vetni a kormány és a főváros elméleti vitatkozásának a Hernád és Lajos uccai iskolák helyreállítása ügyében Becsey Antal egy „fővárosi kultúrbotrány tárgyában“ interpellációt fog- előterjeszteni a főváros közgyűlésén. A Hernáduccai és Lajos- uccai iskolák tatarozása ügyében akarja meg- interpellálni a főváros tanácsát és néhány olyan szempontra akarja felhívni a közfigyelmet, amelyek valóban azt bizonyítják, hogy ennek a két iskolának az elhanyagolása kultúrbotrány számba megy. BECSEY ANTAL ebben az ügyben a következőket mondta a Független Budapest munkatársának: — A főváros ezévi költségvetésében új iskolák építése címén 2 millió peng’ős tétel szerepel a tanügyi fejezet 22. enne alatt. E tétel mögött egy kultúrbotrány húzódik meg-, amelyet tovább nem szabad elhallgatni. Ebben a 2 millió pengős tételben ugyanis benne foglaltatnak a Hernáduccai es La.jcsuceai iskolák tatarozásának és lakható állapotba helyezésének a költségei is. — A Hernád ueca és Eelemér ucca sarkán lévő hatalmas iskolát, amelyben 17 tanterem van 19 osztály, vagyis 850 tanuló elhelyezésére, a főváros még 1913-ban építtette. A háború alatt katonai célokra foglalták le ezt az iskola- épületet és ugyanez történt a III. kerületi La- josuccai iskolával is, amelyben 8 tanterem — 13 osztály, 530 tanuló elhelyezésére. A háború következményeit már az egész vonalon likvidálták, csak erről a két iskolaépületről feledkeztek meg. A fővárosnak több iskoláját magánházakban keltett elhelyeznie és ugyanakkor két hatalmas iskolaépületben patkányok tanyáznak. Esztendők óta folyik elméleti vitatkozás a főváros és a kormány között. Már oda fajult a helyzet, hogy ezt a kul túr- botrányt szó nélkül tűrni nem lehet. Sürgősen helyre kell állítani mindkét épületet és át kell őket adni rendeltetésüknek. Az iparostanonc- oktatás sem tud megfelelő hajlékhoz jutni. Ilyen viszonyok mellett meg kell szüntetni ennek a botrányos elméleti vitának továbbfolytatás t. A kormánynak, mely a fővárostól ezt a két épületei kisajátította, helyre kell állítania a Status quo antc-t, a főváros pedig nem várhat tovább — a sült galambra. Becsey Antal ezt az interpellációját már a legközelebbi közgyűlésen előterjeszti. Parafakőgyár R.-t. ezelőtt: Kleiner és Bohmayer Budapest, Vili. kerület, Főherceg Sándor-tér 4. Telefon: József 301 — 14 vagy József 301—16 Készít sajtolt parafa-parketta padlóburkolatokat. Teljesen zajtalan járású, lábmeleg, vízálló padló.
