Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-04-09 / 14. szám
(3 Független Budapest Budapest, 1930 április 9. Intézkedések az autóbusz- forgalom megjavítására 30 Kilométeres maximális sebesség — Kettős megállóit és egyéb reformok A budapesti autóbuszközlekedéssel szemben megnyilvánult panaszok megvizsgálása és az ezeket kapcsolatos rendelkezések megvitatása céliából a rendőrség közlekedési szakértőinek közben jöttével értekezlet volt a városházán. A tanácskozás eredményeképpen kimondották, hogy az autóbuszok maximálisan 30 kilométer sebességgel haladhatnak, de ez a sebesség csak nyílt, egyenes szabad pályán alkalmazható, egyébként a kocsik sokkal kisebb gyorsasággal kötelesek járni, úgyhogy — a megállási időközöket is figyelembevéve — az autóbuszok óránkénti menetsebessége ne legyen több 12— 14 kilométernél. Az autóbuszkocsik magas feljárója miatt is sok panasz hangzott el. A bizottság megállapította, hogy ezek az észrevételek nagyrészt már orvoslást nyertek, amennyiben a kocsik egy részéből az üzem vezetősége az alvázat lejjebb szereltette, ott pedig, ahol ez nem volt lehetséges, újabb lépcsőt iktatott be. A rendőrség intézkedett az irányban, hogy az autóbusz- megállóhelyek mindig szabadon maradjanak és ott magánjárművek sohase tartózkodjanak. Az autóbuszok vezetőit utasították, hogy a kocsikat. szorosan a járdaszegély mellett állítsák meg, hogy a közönség felszállása ezzel is megkönnyebbüljön. Az igazgatóság az utóbbi napokban a forgalmasabb megállóhelyeken kettős megállókat rendszeresített, úgyhogy a második megállónál tartózkodó autóbusz a lecsöngetés után az első megállónál már nem vesztegel és így menetideje megrövidül. Sok panasz hangzott el amiatt, hogy a forgalmi csúcspontok idején, mikor több autóbuszt helyeztek forgalomba, az egymás mögött haladó, egy útvonalon közeledő kocsik közül az első zsúfolásig tömve van, míg a közvetlen mögötte jövő második vagy harmadik kocsi üres, mert. a közönség mindig a legközelebbi autóbuszra igyekszik feljutna- Ezért- elrendelték, hogy olyan esetekben, mikor az egyik útvonalon közlekedő azonos jelzésű kocsik közvetlenül egymás mögött vannak, a később érkező üres autóbusz tartozik megelőzni az előtte lévő zsúfolt kocsit és ezzel a forgalmat megosztani. I Bory és Waither építési vállalkozók Telelőn: L. 964—14. Rákospalota, Földvári-utca 60. sz. s I I 1200 méteres rakodópartot kell építeni az új óbudai híd környékén A főváros feliratban kéri a kormányt a rakodópart rendbehozatalára — 800.000 pengőbe kerülne az építkezés A dunai rakodóvartok .kiépítésének ügye sokáig foglalkoztatta az illetékes városházi tényezőket. Egyrészt városrendezési szempontból, másrészt .jövedelmezőségi okokból sürgették a rakodópartok továbbépítését és különösen Újpest irányában lett \mlna szükség mindkét partrész további kiépítésére. A fővárosban kezdetben meg lett volna a hajlandóság e munkálatok végreahj fására, de utóbb — minthogy a belső rakpartok jövedelmezősége az utóbbi időkben csökkent — levették a kérdést a napirendről és különben is arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a rakpartépítés költségeit az államnak kell viselnie, mert ez a munkálat a folyamszabályozás körébe tartozik. A meglévő rakpartokat is eredetileg az állami építette, amely több mint 8 millió forintot fektetett bele ezekbe a létesítményekbe. A rakpartok azonban a főváros tulajdonába és kezelésébe kerültek és erre vonatkozólag megállapodás van az állam és a főváros közt. Most azonban, hogy az óbudai és a Boráros téri hidak megépítése komoly stádiumba jutott, ismét napirendre kellett tűzni a rakpart építkezést is, mert lehetetlen, hogy az új hidak rendezetlen partok felett emelkedjenek. A főváros tanácsa ezért legutóbbi ülésén elhatározta, hogy felirattal fordul a kormányhoz és kéri, hogy még a hidak létesítése előtt gondoskodjék a rakpartok további kiépítéséről. A leirat elsősorban az Újpest felé eső pánt- részek kiépítését sürgeti, minthogy a Boráros téri híd környéke rendezettebb állapotban van és ott csak kisebb munkálatok végzése szükséges. Az óbudai hídnál mindkét parton, a hídfőktől jobbra, és balra 300—300 méter, összesen tehát 1200 méter partterület kiépítése szükséges, aminek hozzávetőleges költsége 800-000 pengő. Ezt a költséget belekalkulálnák a híd építésének, illetve a környékrendezésnek költségébe, úgyhogy külön megterhelést ez nem jelentene. relcpüf o Garau téri piac A Ferdinand fér contra Garau téri harcban a Garau tér éuőzött \ legközelebbi pénzügyi bizottsági ülés elé kerül a piacépítés ügye és valószínűleg még a nyár előtt megkezdődhetik az építkezés A Független Budapest kezdettől fogva élénk ügyelőmmel kíséri a Garay téri piac sorsát és mindent elkövet, hogy ez a fontos kérdés ne kerülhessen le a napirendről. Az utóbbi időben alig volt hét, hogy a Független Budapest valamilyen formában ne foglalkozott volna, a Garay-téri piac újjáépítési dolgának valamilyen fordulatával. Két hónap óta, amikor ez a kérdés utoljára foglalkoztatta a pénzügyi bizottságot, erős veszélyben forgott ennek a kérdésnek megoldása. Legutóbbi számunkban megemlékeztünk arról a mozgalomról, mely azt célozta, hogy a Garay-téri építkezés elhalasztása mellett a Ferdinánd-téri piac építését tűzzék az illetékesek napirendre, annál is inkább, mert a Ferdinánd téren épülő új templom miatt amúgy is sürgőssé válik a tér rendezése, amit ilyenformán össze lehetne kapcsolni a piac modernizálásával is, A VII. kerület polgársága nagy megütközéssel értesült erről az akcióról és képviselete útján azonnal ellenmozgalmat indított a Garay-téri érdekek védelmére. Ez a lépés, úgy hiszik, nemcsak eredménnyel járt, hanem végre teljesen meg is érlelte a hosszú idő óta húzódó ügyet annyira, hogy most már végleges megoldás várható. A közélelmezési ügyosztály vezetősége ugyanis elhatározta, hogy a Garay-téri piac felépítésére vonatkozó új előterjesztést a legközelebbi pénzügyi bizottság elé terjeszti, úgyhogy mén ebben a hónapban a közgyűlés is letárgyalhatja a javaslatot. Tapétázást, szobafestést, mázolást SSSSiS REITZER FERENC ÉS FIAI R.-T. lestőipari, festőiparművészeti és tapétázó vállalat végez. Budapest, VII., Rózsa-utca 32. Telefon : József 311-81. ás 444—73. Vájná Ede közélelmezési tanácsnok erről munkatársunknak a következőket mondotta: — A Garay-téri piac ügye — azt hiszem — elérkezett az utolsó stációhoz. A pénzügyi bizottság és a tanács állásfoglalása alapján átdolgoztuk a terveket, módosítottuk az előterjesztést és most ezekkel az új adatokkal lépünk a pénzügyi bizottság legközelebbi ülése elé. A legfontosabb ebben az új előterjesztésben az, hogy elvetettük a vállalkozói hitelezési művelettel való építkezés gondolatát és az összes építkezési munkálatokat nyilvános versenytárgyalás útján fogjuk lebonyolítani. Miután meglévő anyagi eszközeink elég szerények. az építkezés terveit is egyszerűsíteni, redukálni kellett, úgyhogy e módosítások alapján a Garay-téri piac modernizálására mindössze 1,700.000 pengőt irányozunk elő. Amennyiben új javaslatunk az illetékes fórumok hozzájárulását elnyeri, még a nyár folyamán hozzákezdhetünk az építkezés munkájához,- Ami a Ferdinánd-téri piacot illeti, annak megépítését is sürgették, de a Garay-téri állapotok olyanok, hogy azok megszüntetése mindennél előbbre való. Ép ezért határoztunk úgy, hogy mindenekelőtt ezen a helyen hajtjuk végre modernizálási programunkat, de reméljük, hogy a viszonyok úgy alakulnak, hogy a Ferdinánd-téri piac újjáépítése sem késik már sokáig. Építészek és mérnökök harca Solty örökéért Újból kezdődik a harc a műszaki alpolgármesteri állásért Solty Lajos tanácsnok közeli távozása nagy lmllámokát kavart fel a városháza műszaki tisztviselőinek körében. Jelentettük már, hogy Solty tanácsnok nyugdíjaztatásával kapcsolatban illetékes tényezők már tárgyalásokat folytattak az utódlás kérdésében és e tekintetben véglegesnek látszó megegyezések történtek. Ezek a megállapodások azonban, úgylátszik, nem keltettek százszázalékos megelégedést, bár hangsúlyozni kell, hogy az elégedetlenség nem a kombinációba vett személyek ellen irányul, hanem csupán státuszbeli sérelmeken alapul. Arról van szó ugyanis, hogy a középítési ügyosztály tanácsnoki székének küszöbön álló megüresedósével kapcsolatban az építészi kar súlyt vet arra, hogy ezt a pozíciót, amely hosz- szú időn át az övé volt, ismét magának szerezze meg és ne ismétlődjék meg az a helyzet, hogy a középük ezé« élén idegen szakmabeli mérrnökember álljon. Az elterjedt hírek szerint azonban mégis ez az állapot következnék be, mert az a legújabb terv, hogy újra mérnöki vezetés alá helyezik Solty Lajos távozása után a. tisztán építészeti ügyekkel foglalkozó ügyosztályt. Ezt a gondolatot az építészek igen sérelmesnek tartják magukra nézve, mert ez azt jelentemé, hogy a főváros nagy- múltú és máris kiváló építészi gárdájában nincs olyan férfiú, aki alkalmas vagy érdemes lenne az ügyosztályvezetői állás betöltésére. Már pedig ez ellen az egész kar a legerélyesebben tiltakozik és személyekre való tekintet nélkül ragaszkodik ahhoz, hogy a középítési ügyosztályt adják vissza azoknak, akiket megillet: az építészeknek. Ezzel az akcióval szemben azonban a mérnökök sem maradnak tétlenek és azt hangoztatják, hogy az építész nem ért az adminisztrációhoz és rájuk nem lehet ügyosztály- vezetést bízni. Igaz, hogy ez az érv visszafelé sül el, mert az ilyen alapon igaznak kell elfogadni a jogászok ádáspontját, akik azt állítják. hogy egyáltalán nem szabad műszaki tisztviselőre bízni adminisztrációs íigTek intézését. Ez a két utóbbi vélemény egyáltalában nem elfogadható, mert a múltban számos kiváló építészmérnöki vezetője volt a műszaki ügyosztálynak, akik kifogástalanul tudták adminisztrálni hivatalukat s egyben a szakkérdéseknek is alapos ismerői voltak- Az ügyosztályvezetésre mérnökök és építészek egyformán hivatottak és kár e kérdésben testvérharcot felidézni a kar tagjai közt. Tény, hogy az építészeknek szerzett jogaik vannak, amelyeket védelmezni akarnak és azt akarják, hogy ezeket a jogokat az illetékes fórumok is akceptálják. Solty Lajos nyugalombavonulásával felélénkül a harc a műszaki alpolgár- mesterségért, amely állásnak eddig, kománál és tekintélyénél fogva, Solty Lajos volt a legposszibilisabb jelöltje. A helyzet változásával megerősödnek azok a kísérletezések, amelyek külső egyénnek szeretnék juttatni ezt a díszes állást, és a személyek tekintetében itt két, műszaki képzettségű bizottsági tag neve került ismét közforgalomba. Prohászka Imre szobafestő és mázoló Budapest, 1., Krisztina körút 32. Telefón: 502-16 mtEÍÉszz HIKKER RET- M MSBtTOROYftR — Ágybetétek, gyermokkocsik, ágynoműok, paplanok és legújabb kivitelű kerti bútorok gyári árban. <] MINT/VR/llíTÁR : VII.. DOllámj Utca 22. SZ. (Árkád bazár) OYÄR: VII., Holló UCCU X SZ.
