Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-25 / 52. szám
Öt házban 286 lakást, 7 üzletet, 8 műhelyt és 5 műtermet létesített 1929-ben a főváros Átlagban 35 08 pengőbe került köbmétere az építkezésnek A székesfővárosnak 1929. évben lefolytatott lakásépítkezési akciója az előző években hasonló céllal végzett akciókkal szemben mennyiségileg és terjedelemben szerényebb keretek között mozgott. A főváros lakásépítése tisztán és kizárólag kisebb lakások produkcióját tűzte ki feladatául s így akciójával a kevésbé tehetős rétegek életbevágó szükségletén akart enyhíteni. Ha ez talán mennyiségileg a rendelkezésreálló fedezetek korlátozottsága folytán nem sikerült még mindig teljes mértékben. annál örvendetesebb eredményt mutat az akció pénzügyi és minőségi mérlege olyan vonatkozásában, mely szerint az összes intéző tényezők törekvése és igyekvése, magán az alkotás műveletén kívül, főleg oda irányult, hogy nemcsak jobb kivitelű, jobb beosztású lakásokat produkáljanak, hanem hogy a jobb kivitelezés dacára a költségek a lehetőség szerint redukáltassanak, ami a lakbérek jutányos megállapíthatása szempontjából igen lényeges és fontos körülmény volt. Arra vonatkozóan, hogy azt mennyiben sikerült elérnünk, óhajtok néhány adattal szolgálni. A székesfőváros ez évben öt kislakásos bér házat építtetett, Létesült összesen 97 három-, 88 két-, 101 egyszobás lakás, összesen 286 lakás, 7 üzlet, 8 műhely és 7 műterem az öt házban. A bérházak kivitele jó középminőségűnek mondható, minden fölösleges luxus mellőzésével, de konstrukcióban és kivitelben kifogástalan minőségben kiállítva. vitele egyszerűbb volt, ugyancsak kibírják az ösz- szehasonlítást az egyszerűbben megépített banklaká- sokkal. Az itt elért köbméterenkénti 24.50 P egységár a fentebbi okok és körülmények figyelembevétele mellett szintén kibírja az összehasonlítást az egyszerűbb banképületek 27.36 P-nyi köbméter-egységárával. Lakásépítés és íiirdőkultúra írta: UNGAR LÁSZLÓ, a Junhers-Nüveh vezérhépviselöje A nagy háború befejezése óta egész Európában és pedig különösképpen a nagyvárosokban a hatóságok egyik legnagyobb gondja a lakásszükséglet megfelelő ellátása. Talán nem lesz érdektelen a lakáskérdéssel kapcsolatban a modern embernek szánt és a modern ember egészségét szolgáló egyik legfontosabb részét a lakásproblémának, a fürdőt, ezúttal kizárólag gyakorlati oldalról megvilágítani. Menjünk gyorsan végig először az elmúlt és a régmúlt időkön. Az ősi vallási szertartások között mindenütt találunk olyant, amely a vízzel és végeredményben a higiéniával, a fürdővel és a tisztasággal van kapcsolatban. Az indusok még ma is a régi formában tartják vallási szertartásaikat, meSajnos, az eddig létesített szükséglakások száma igen elenyésző kvés a kereslettel szemben, úgyhogy ilyenek újabb létesítését az intéző faktorok az egész vonalon szorgalmazzák. A II, ügyosztály által legújabban javaslatba hozott típussal igyekeznek az illetékesek a tavaly építtettekhez mérten jobb helyzetet teremteni, amennyiben az újabban javasolt terveken a szobával összefüggően konyhafülke létesítését és minden lakónak vízvezeték bevezetését kezdeményezte. Sajnos, ezek a reformok a szükséglakás bérét fölfelé fogják tolni. Wossala Sándor, műszaki főtanácsos. kicsiny gyorsvízhevítők alkalmazandók, melyek a gáz- és vízvezetékkel összekapcsolva, egyszerű csapfordításra melegvizet adnak. Ha van fürdőszoba, akkor a modern építkezésnél rendszerint kicsiny. Ide tehát gázfürdőkályhára van szükség, mely a falra akasztható és így helyet nem foglal el. A fürdőszoba levegőjének temparálását szintén falra akasztható kicsiny gázfütőkályhákkal kell megoldani. Ezek a készülékek régi formáikban néha bajjal és vesződséggel jártak. Ha a vízfolyás a vízvezetékben bármi okból kimaradt és nem zárták el gyorsan a gázcsapot, akkor a kályha kiégett. A mai modern gázfürdőkályhák és konyhai gyorsvízhevítők már automatikusan működnék, lia nincs víz, akkor nincs gáz sem. Olyan lakásokban, ahol nincs fürdőszoba, szintén kell gondoskodni legalább egy zuhany fürdőről. Ilyen esetekben a konyhában a mosogatóvíz készítésére szánt gyorsvízhevítőt átváltócsappal és nyakba akasztható karikazuhannyal mint zuhanykészülékei is ki kell képezni és hozzá egy könnyű horganyzott lemezből készült, félkézzel fölemelhető takarékfürdőkádat kell alkalmazni. így még a legegyszerűbb lakásokban is megvan a házi- fürdő lehetősége. Lássuk csak a berendezés költségeit is: Épült ezenkívül a Külső Jászberényi úton két egyemeletes szükséglakásos épület, ahol a legszegényebb népréteg részére 120, ú. n. Wochnküche — lakókonyha — készült a legegyszerűbb, de jó kivitelben. A leszámolásokat csak négy bérház után tudtuk eddig elkészíteni, mert az ötödik még csak november 1-én készült el, azé jelenleg van folyamatban. Ezért az itt közölt adatok csak az említett négyre vonatkoznak, de megvan minden reményünk arra, hogy az ötödik is hasonló végeredményt fog mutatni. A beépített teljesítmény: a VI, Róna uccai bérháznál 30.330 m3, amiből 1 m3 34.50 P-be került; a VIII, Kisfaludy uccai bérháznál 16.730 m3, amiből 1 m3 35.55 P-be került; az I, Németvüölgyi uccai bérháznál 21.940 m\ amiből 1 m3 36.17 P-be került; a II, Németvölgyi uccai bérháznál 20.317 m3, amiből 1 m3 34.10 P-be került. Mind a négy bérház összkubatúrája: 89.317 m3, amiből 1 m3 átlag 35.08 P. Ha már most ezt az eredményt az 1926—27-beli, úgynevezett banképítkezésekkel hasonlítom össze, melyek közül minőségileg és kivitelezés tekintetében a III, Bécsi úti telep közelíti meg a most épült bérházakat legjobban, úgy az eredményt igen kedvezőnek kell minősítenem. A Bécsi úti nagy bérháztelepet az Angol-Magyar Bank vállalkozója, a Stabil Építő Rt., 1926-ban köbméterenként 32 P-ért készítette el, melyben azonban a hatósági díjak és ellenőrzési díjak és ellenőrzési költségek nem voltak benne. Ha már most figyelembe vesszük azt, hogy 1926-ban az építkezés majdnem teljesen pangott, ebből kifolyólag úgy az anyagárak, mint a munkabérek a most épültekhez képest, enyhén számítva, 8-8 százalékkal alacsonyabbak voliak, azonkívül az Angol-Magyar Bank vállakozója igen nagy mennyiségű teljesítménye mellett ezen körülményből kifolyólag is 1—1.5 százalékkal olcsóbb tudott lenni, az eredményt igen kedvezőnek kell minősítenem, mert hiszen a két köbméter ár között a különbség mindössze csak 9.6 százalék. Ha figyelembe vesszük a banképítkezésnél még külön kifizetett hatósági és ellenőrzési költséget, úgy az a százalék még kisebb. Ha csak ezeket az eredményeket tekintem, arra a konklúzióra kell jutnom, hogy az 1929-ben épült berhazak viszonylag kevesebbe kerültek, mint a III, Lécsi úli bankbérhazesoport, melynek kivitelezéséhez képest ezek az utóbb készültek semmiesetre sem rosszabbak, de a közgyűlés kiküldött szakértőinek véleménye szerint, sok tekintetben jobbak. A Jászberényi úti szükséglakások, melyek kilyek között jóformán első helyen szerepel a «szent folyaminak, a Gangesnek gyógyító habjaiban való tisztálkodás. A legnagyobb és legelőkelőbb fürdőkultúrát a régi rómaiak találják meg, ahol a fürdő szertartásos keretek között, majdnem pontos orvosi j előírások szerint minden ember minden napjának j kezdetét jelentette. Abban az időben az ős germánok j még kivájt fatörzsekben fürödtek, melyekben a vizel j izzóvá hevített kövekkel melegítették. Nevezetes fürdőkultúrája volt a középkornak és a középkor végefelé találkozunk az első gőzfürdőkkel. A barokk és rokokó a fürdőkultúra hanyatlását jelenti, míg a 19. század második felében és a 20. században a fejlődő technikai tudomány ragadta magához a fürdőkészítést, legfőképpen pedig a házi melegfürdő-készí- tés szerepét. Ma a modern lakásépítkezés és modern lakás- felszerelés problémáiban közgazdasági, kulturális vagy szociális tekintetben úgyszólván mindenki érdekelve van. Az egyes néprétegek felfogása az élet- lehetőségekről és az élet formáiról teljesen megváltozott és ezek a változások az emberekben olyan szükségleteket ébresztettek fel, melyek a régimódi lakás- építkezés tradicionális módját már teljesen lehetetlenné teszik. A modern ember kényelmesen és praktikusan akar lakni. Azt akarja, hogy a lakásában mindent megtaláljon és a modern nő, aki éppen olyan pénzkereső foglalkozással bír, mint ezelőtt csak a férfi, úgy akarja fölszerelni lakását, hogy minél kevesebb idő- és munkapazarlással minden szükségeshez köny nyen, kényelmesen jusson hozzá lakásában még akkor is, ha a lakás a gazdasági lehetőségek folytán kicsiny. A melegvízkészítés és a fürdőkészítés szempontjából ez annyit jelent: a modern ember azt kívánja, ! hogy először is még a legkisebb lakásban is legyen fürdőszoba, vagy legalábbis fürdőlehetőség és a konyhai, valamint egyéb célokra is bármikor rendelkezésre álljon a melegvíz. A központi fűtéssel kapcsolatos nagy házakra, vagy lakáskomplexumokra kiterjedő melegvízkészítés luxusát csak kevesen engedhetik meg maguknak. Ez mindenesetre függővé teszi az egyes családokat, illetve egyes lakásokat egymástól. Tehát mindenesetre függetleníteni kell a melegvízkészítés szempontjából egymástól a családokat, már csak anyagi okokból is. Ezt ezelőtt úgy oldották meg, hogy a fürdőszobába betettek egy szén fürdőkályhát, egyéb célokra pedig a konyhai széntűzhelyen melegítettek vizet. Tudjuk, hogy a szén- és fafűtés piszokkal, valamint időveszteséggel jár, tehát a modern ember igényeinek nem felel meg. Miután a konyhában a gáztűzhely úgyszólván már teljesen ki- I szorította a széntűzhelyet, a melegvízkészítés céljaira 1 1. Egy régifajta fürdőberendezés nagy öntött vaskáddal és szénfürdőkályhával, a szerelési költségektől eltekintve, kb .................................... 350 P 2. Egy egyszerű fürdőberendezés, automatikus gázfürdőkályhával és acéllemez fürdőkáddal kb.......................................................................................310 P 3. Egy már féligHmeddiig” luxusberendezés, eg'y nagyobbfajta gázfürdőkályhával kb. . . 380 P 4. Egy pótfürdőberendezés, mely áll egy karikazuhanyos zuhanykészülékből és egy takarékfürdőkádból, mindössze kb......................... 250 P Ez a néhány példa azt bizonyítja, hogy minden igénynek és minden lakásnak megszerezhető a kényelmes, időveszteségnélküli és piszok nélkül működő gázzal fűtött fürdőberendezés. Gázfűtésű automatikus melegvízkészülékekkel, melyekkel több helyre vihetjük el a melegvizet, minden lakásnak külön, egymástól függetlenül melegvízszolgáltatást adhatunk. A legjobb ilyen melegvízkészülék, mely a központi melegvízellátást szolgáltatja, sem kerül többe, mint 360 pengő. Természetesen ebben is vannak luxuskivitelek. Azt hiszem, a fentiekkel sikerült kimutatnom azt, hogy a modern lakásépítkezésben a fürdőt és a melegvízkészítést végeredményben mindenféle kísérletezés ellenére a gáznak kell fenntartani. Ezt mindeneklőtt azoknak ajánlom figyelmébe, akik hivatva vannak arra, hogy Magyarországon és főképpen Budapesten a lakásépítkezést és hangsúlyozom, a helyes lakás- építkezést irányítsák. Vitéz Oqiirhovicti és Társa Budapest. V.. Wurm-ulca 5 Telelőn: 802 29 Mindennemű ásványolajtermékek nagykereskedése Zsoldos tanintézet előKészít polgári- és Középiskolái magánvizsgáKra, érettségire Vll.f Dohámy-u. 84. Telefon : 424-47. JUSTUS SÁNDOR és FIA _____________ gördülő faredŐTyök, acéllemezredőnvök. bol" po nyvák.vászon-,szövött- és faredőr.yök gyá ta ALAPITTATOTT 1886 ban Budapest, VI., Vörösmai’ty-utca 24 B. Telefon-interurban : Teréz 223 -06. A Magiiar Köztisztviselőn fogyasztási-. Termelő- és Értékesítő Szövetkezete A magyar köztisztviselöftársadalom és polgári középosztály legelőnyösebb bevásárlási helye — ■ Fiiszer*- és csemege-áruááh, hüsszéheh Budapesten, a környéken és az egész országban. — Három ruházati ----- . Al akult: 1892-ben áruház a fővárosbant (V., Gróf Tisza István-utca 18., IX., Mester-utca 15-17., L. Attila-utca Iá.) — Tüzelő- Alakult: 1892-ben anyag-osztály t (X., Ceglédi-út 1-3.) — Bútor- és lahberenáezési-osztály: (IX., Tinódy-utca 3.) — Edény- és jdtéháru-osztályt (IX., Tinódy-utca 3.) — K ö n y v . o s z t á l y t (IX., Tinódy-utca 2.) Takarékoskodjunk a Magyar Köztisztviselők Takarékpénztára Rínál Budapest. IX.. Mester i! IS IT
