Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-25 / 52. szám
Független Budapest 1929 december 25 8 Huszonöt év a székesfőváros üzemi politikájában írta: BORVENDÉG FERENC tanácsnoK A székesfőváros üzemi politikájának és üzemi gazdálkodásának a kialakulása, nagyobbszabású kiépítése az utolsó huszonöt esztendőre esik. ^ Az 1904. évben a székesfővárosnak még úgyszólván nem volt olyan intézménye, amely belső megszervezettségében szorosabb értelemben üzeni- nek lett volna tekinthető. A Vízmüveknek tisztán közigazgatási alapokon nyugvó hivatali jellege volt, önállóbb ügykezelés nélkül, a Rudas gyógyfürdő és a városligeti Artézi-fürdő kis kereteikkel szintén nem voltak üzemi politika tényezőiként tekinthetők. Az üzemek létesítése csak ezután indul meg, nem egy átfogó, előre meghatározott területre szorított rendszeres program alapján, hanem inkább esetszerűen, amint a nagyvárosi életnek, a községi háztartásnak egyre nagyvonalúbb fejlődése, a polgárság gazdasági, forgalmi igényeinek minél megfelelőbb kielégítésére való törekvés a közüzemek létesítését évről- évre időszerűvé tette. így alakult meg az 1905. évben a Községi Ló- húsüzem. Amikor a lóhúsnak mint olcsó tápláléknak a bevezetését engedélyezték, gondoskodni kellett egyúttal arról is, hogy ez az olcsóbb hús ne a közönség félrevezetésével kerülhessen forgalomba. Nagyobbszabású célokat szolgált a Budapest Székesfővárosi Vásárpénztéir Rt.-nak az 1907. évben történt megalakítása. A főváros ezzel az intézménnyel biztosítja, hogy az állatvásárokra történő felhajtás mindig kielégítő legyen, amit gazdák, kereskedők részére megfelelő előlegek adásával ér el. Ez volt az első részvénytársasági alapon megszervezett községi jellegíí intézmény. Ugyanebben az évben állítják föl a Tüzelő szerraktárt, mint központi beszerző és elosztószrevezetet a tüzelőanyagszükséglet gazdaságosabb kielégítése érdekében. Az 1909. évben kezdi meg működését a Községi Kenyérgyár, ekkor kerül községi kezelésbe a Tattersall és Lóvciscirtelep. Elvi jelentőségű 1910. évben a Gázmüveknek házi kezelésbe vétele, mert megszabja a községesítő politika irányát a székesfőváros területén működő nagyobb monopolisztikus jellegű Amllalkozásokkal szemben. Az 1911-ben létesítik a Községi Élehniszerárú- sító Üzemet, hogy a legfontosabb élelmiszercikkeknél árszabályozó hatást gyakoroljon, s hogy a közkórházak és szegényházak élelmiszerszükséglete minél előnyösebben legyen fedezhető; ugyancsak ekkor veszi át saját kezelésbe a főváros a Hirdetővállalatot. A Széchenyi gyógyfürdőt, mint a főváros fürdőpolitikájának első nagyobb tényezőjét az 1913. évben nyitják meg. Ugyanebben az évben állítják föl a Községi Műszerüzemet, hogy a székesfővárosi közkórházatkat s egyéb egészségügyi intézményeket a szükséges műszerekkel, orvosi segédeszközökkel, kötszerrel, fehérneművel, bútorokkal és gazdasági cikkekkel lássa el. Közvetlenül a világháború kitörése előtt, az 1914. évi július hóban vette át a főváros a Magyar Villamossági Részvénytársaság Váci úti telepét, július 8-án indul meg az áramszolgáltatás a kelenföldi telepről két, egyenként 5000 kilowattos gépegységgel. A kelenföldi telep kizáróan a székesfőváros létesítése s nem kis mértékben könnyítette meg azoknak a megállapodásoknak a létrejöttét, amelyeket a törvényhatóság az áramszolgáltató magánvállalatokkal telepeik megváltása ügyében kötött. Az 1915. évben kerül a főváros tulajdonába a Városi Színház; a következő évben megalakul a Kisipari Hitelintézet, ugyanekkor létesül az Ásványvízüzem, majd az 1917. évben a Kú,irányozó és Bi- tumenező Telep. Nem sokkal a háborús összeomlás előtt az 1918. évi április hóban vette birtokába a székesfőváros a Budapesti Általános Villamossági Részvétig tár saság Berzenczey uccai telepét, szeptemberben fejezik be a Szent Gellért gyógyfürdő és szálló építését. 1920-ban a Budai Hegypálya jut a székesfővábiztos védelmet 9 nyújt a '• TŰZVESZÉLY ESETNÉL MINIMAX Kézi tűzoltó KészüléKe! Oltúereje óriási és semmiféle kárt nem okoz. — Kezelése rendkívül egyszerű. Speciális készülékek, autók, motorcsónakok, garázsok stb. észére. Felvilágosítással szolgál a íos tulajdonába, ekkor alapítja a törvényhatóság a Községi Temetkezési Intézetet, 1921. évben létesül a Gyógy szerüzem, hogy a közkórházakat, szegényházakat, az árva- és szeretetházakat gyógyszerekkel ellássa. Legjelentősebb lépés a székesfőváros üzemi politikájában a Közúti Vasútnak 1923. január 1. napján történt birtokbavétele és a vasutak kezelésére, használatára és üzemvitelére a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság létesítése. Ezzel a közlekedési politika- irányítása a legteljesebb mértékben a törvényhatóság kezébe került. Még ugyanebben az évben szerezték meg a Pedagógiai Filmgyár Rt. részvényeinek a túlnyomó többségét, a következő évben — a szénellátás tekintetében még nehéz időkben — a Budapest—Gyöngyösvárosi Szénbánya Rt. részvénytöbbségét. Évek során át az 1921. évtől kezdődően . mind nagyobb és nagyobb arányokban alakult ki az Autóbuszüzem s egyre fontosabb tényező lesz a növekvő forgalom igényeinek a kielégítésében. Méltó befejezése az eltelt negyedszázad községesítő politikájának az Egyesült Budapest Fővárosi Takarék- pénztár részvény többségének a megszerzése az 1928, évben. A takarékpénztár cégének Budapest Székesfőváros Községi Takarékpénztár Rt.-ra való megváltoztatása által az elnevezésben is kifejezésre jut az intézmény kommunális jellege. Az intézmény révén a székes főváros igazgatásának egész pénzügyi szolgálata új alapokra volt fektethető, s olyan altruisztikus célok megvalósítására nyílt lehetőség, amelyek a változó gazdasági, pénzügyi viszonyok adta helyzetben legjobban szolgálják a székesfőváros közönségének egyetemes érdekeit. Ennek a 26 intézménynek időrendben való felsorolása egyúttal seregszemlének is tekinthető a székesfőváros üzemei fölött. Ha vizsgáljuk őket, megállapíthatjuk, hogy közös tulajdonságuk, közös hivatásuk a közérdek közvetlen vagy közvetett szolgálata. ’ A legnagyobb részük, számszerűit 21, a székesfőváros közönségének szolgálatára van, eminenter közérdekű hivatást teljesít, akár a közlekedési vállalatokat, akár a pénzintézeteket, a közélelmezési üzemeket, a gyógyfürdőket, vagy az áramot, gázt, vizet szolgáltató műveket tekintjük; ugyanez áll a kisebb vállalatokra, mint a Temetkezési Intézet, a Hirdető Vállalat, az Ásványvízüzem, a Lóvásártelep. A Városi Színháznak és a Pedagógiai Filmgyárnak kulturális hivatása van. A többi intézmény: a Tüzelőszerraktár, a Községi Műszerüzem, a Gyógyszerüzem, valamint a Kátrányozó és Bitumenező Telep kizárólag a községi• háztartás szükségleteinek minél gazdaságosabb kielégítésére hivatottak. Közérdekű jellegük közvetett és abban van, hogy a törvényhatóság általuk kisebb költséggel, tehát a köznek kisebbarányú megterhelésével jut szükségleteihez. Az üzemek, vállalatok ekként értelmezett közérdekű működésük mellett évenként jelentékeny, az 1930. évre közel ?0 millióban előirányzott jövedelmet es ínséges szolgáltatást is nyújtanak a községi háztartás számára. Hogy a kettő közül mi elsősorban a közüzemek, a községek kezelésében lévő vállalatok hivatása,, a közönség, a kommunitás szükségleteinek minél előnyösebben történő kielégítése-e, vagy a községi ház- tartás bevételeinek a fokozása, ezt az alternativ kérdést elméletileg nem lehet eldönteni. Azoknál az üzemeknél, amelyek a községi háztartás szükségleteinek gazdaságos kielégítésére kizárólagosan hivatottak, természetszerűen nem lehet a jövedelmezőség a szempont, ezeknek arra kell törekedniük, hogy szolgáltatásaikat minél olcsóbban nyújtsák. Egyébként, hogy adott esetben melyik szempont jusson inkcibb érvényre, ezt az általános gazdasági helyzet,, a kommunitás mindenkori szükségletei, feladatai, pénzügyi viszonyai, továbbá, az egyes intézmények célja, jellege szabják meg. Minden esetre arra kell törekedni, hogy az üzemek jövedelmezőségét ne a szolgáltatások magas ára, hanem az üzemvitelnek a gazdaságosság, a racionalitás irányában való minél teljesebb kiépítése biztosítsa. Divatos jelszóvá Amit az utóbbi időben a községi üzemi gazdálkodás túlteng ősének általánosságokban mozgó, konkrétumokkal alá nem támasztott hangoztatása. Az üzemek száma tekintetében a legkülönfélébb adatok vannak forgalomban, amelyek nem ritkán a valóságos számnak többszörösét teszik, pedig a székesfőváros költségvetésének csak futólagos átr tekintése is elegendő volna arra, hogy ezeket a meg- téAmsztő adatokat a valóság nívójára szállítsa le. Azok az intézmények, amelyekről időrendben szólottunk, a székesfőváros üzemi gazdálkodásának kizárólagos tényezői. Ha végigtekintünk rajtuk, megállapíthatjuk, hogy még a túlzott eréllyel nekilendülő üzemmegszűntető törekvések is csak igen szűk keretekre szorítkozhatnának, egyúttal támpontot nyerünk a törvényhatósági üzem gazdálkodását illető bírálatok tárgyilagos mérlegelésére is. Magyar Minimax Rt, Budapest. VI., Rózsa ucca 85-ík szám. (Saját ház) Tel. Automata 237 3t Hem tudják tikvidálni a Faárugyárat Sírkőüzemet A beérkezett ajánlatok elfogadhatatlanok — A két üzem ügyében a tanács — tanácstalan , Több alkalommal beszámoltunk már a Fővárosi Faárugyár és a Sírkőüzem likvidálásának állásáról. Annak ellenére, hogy a felszámolást sürgősnek mondták, mind a mai napig nem történt döntés a két. üzem eladását illetően. A Faárugyár dolgában az egész kísérlet megfeneklettnek tekinthető. A főváros nem tudott megegyezésre jutni a három ajánlattevő céggel, mert olyan kis ösz- szeget kínáltak a gyártelepért, amely a valóságos értéknek csak egy hányadát teszi ki. Több vágón faanyag van a gyár raktáraiban, sok feldolgozott ávuval együtt, nagy értéket képvisel a gépi berendezés és 80.0(H) pengőre Aran becsülve maga a gyárépület. Mindezért csak 100—120 ezer pengőt akarnak adni az ajánlattevők, akik jó üzletet szeretnének kötni a. megszűnő- fővárosi üzem átvételével. A __főváros azonban már azért sem adhatja ennyiért_ oda a gyártelepet, mert az üzemnek több , mint egynegyedmill% pengő adóssága van, így tehát a Faárugyár egész vagyonánnk értéke 'sí léséből befoly ó ö s s ze gg e 1 az adósság felét, sem tudnák kiegyenlíteni. Arra már el van készülve a főváros, hogy a Faá.rugyár likvidálása minden körülmények között veszteséggel zárul és a hiányt a. községi alapnak kell majd viselnie. Felmerült mán• az a gondolat is, hogy a gyárat ideiglenesen torát bbra is üzemben tartják, amíg a ngagkcszlelél /eldolgozza és adósságát kifizeti. Erről illetékes helyen hallani sem akarnak, sőt, hogy ez a gondolat valamiképpen testet, ne öltsön, utasították a Temetkezési Intézetet, hogy jövő évi koporsószükségletének biztosítására írja ki a nyilvános ver- tárgyalásl. láz a jövő héten meg is történik. A Sírkőüzem ügye is rosszul áll. A keres- kereiernügyi és iparkamara tiltakozását jelen- l(áie be a pályázat kiírásának módozatai ROCK ISTVÁN es Első Brünni Gépgyár RT. Gyártmányaink: Gőzgépek Dieseinióíorok Gőzkazánok Láncrostélyok Vándorrostélyok Economiser berendezések Cukorgyári Vágóhídi Hűtőli ázak Téglagyári gépek Bor- és olajsajtók Hidraulikus prések Barfordet Perkins-féle motoros úthengerek gyártása. Budapest, I., Budafoki-út 70. TELEFON: József 461 51, 461-52, 461—53, 461-54 miatt, mert a főváros alig' eg'y heti határidőt állapított meg az ajánlatok benyújtására A felszámolási bizottság tehát, hogy a konfliktust elkerülje, elhatározta, hogy a határidő ellenére még most is elfogad ajánlatokat. Tette ezt azért is, mert az eddig beérkezett pályázatok elfogadhatatlan ajánlatokat tartalmaznak és reméli, hogy mégis csak akad egy pályázó, aki komoly feltételek mellett hajlandó a sírkőüzemtől megszabadítani a fővárost.
