Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-04 / 49. szám

Független Budapest 1929 december 4. Láng Lajos félebbezése a költségvetés ellen Láng Lajos ismerteti a belügyminiszterhez beadott felebbezés indokait A főváros üzemi gazdálkodását bírálja, különösen pedig a fürdőüzemekét, amelyeknek költségvetését irreálisnak tartja Harmadik hete, hogy a közgyűlés több­sége elfogadta a jövő évi költségvetést, amely most a belügyminiszter jóváhagyására vár. A baloldali pártok a tárgyalás alkalmá­val élénk támadásokban részesítették a fö- yáros vezetőségét, főként a helytelen üzemi gazdálkodás miatt. Az üzemvezetés helytelen, közérdekellenes voltát a vállalatok költségelőirány­zatából állapította, meg az ellenzék, amely elítélte a gazdálkodásnak azt a mód­ját, amely a folyó pénzek­ből való beruházásokban és' nagyarányú tartalékolások­ban éli ki magát. Miután a többség azonosította magát a tanács munkásságával,1 az ellenzék részére — állás­pontja érvényesítése szem­pontjából — nem maradt más lehetőség, mint­hogy a belügyminiszternél fellebbezéssel tá­madja meg az elfogadott költségvetést. Láng Lajos bizottsági tag élt a felleb­bezés jogával és a törvényes határidőn belül beadványt inté­zett a miniszterhez a jövő évi fővárosi költ­ségvetés ügyében, A fellebbezést tartalmazó beadvány kizárólag az üzemek gazdálkodását helyteleníti és — adatokkal alátámasztva — kéri a belügyminisztert, hogy semmisítse meg1 a kifogásolt üzemek költségelőirányzatát és utasítsa a fővárost ríj előterjesztés kidolgo­zására. lóáng E>ajos bizottsági tag a Független Budapest munka­társának a fellebbezésről és annak indokairól' a következőket mondotta: — A fővárosi üzemek jövő évi költségve­tését. tényleg megfellebbeztem és beadványo­mat a polgármester útján a múlt hét végén, tehát a fellebbezésre előírt törvényes határ-* időn belüli a belügyminiszterhez juttattam. A beadványban alapos adatokkal illusztrálva, rámutattam arra a lehetetlen gazdálkodásra, amelyet a legtöbb városi közüzem folytat és* amely éles ellentétben van a főváros adófizető polgárságának érdekeivel. Azok a felszólalá­sok és támadások, amelyeket az autonómia illetékes fórumaiban intéztünk a tanács ellepj I nem vezettek eredményre, a főváros vezető- j sége nem volt hajlandó közérdekellenes üzem- gazdasági politikáját megváltoztatni. Nem ma- I radt tehát más hátra, mint a kormányhatósá­got felkérni a közbelépésre, annál is inkább, mert a miniszter már többi alkalommal helyte­lenítette az üzemeknél uralkodó rendszert és minden alkalmat megragadott, hogy a fővá­rost az üzemi politika revíziójára szorítsa, — Fellebbezésemben több konkrét adatot is sorolok fel, amelyek kirívó esetei a mai üzem­gazdálkodás tarthatatlanságának. Mindenek­előtt a fővárosi fürdők jövő évi költségveté­sének megsemmisítését kérem, mert sem az új költségvetés, sem a tavalyi zárószámadás nem reális. A Gellert- és a Széchenyi-fürdőkbe tudvalévőén a legutóbbi időben kölcsönpénzből 17 millió pengőt ruház­tak be, ellenben az összeg után kamatot nem fizetnek. Ezáltal lehetséges, hogy a fürdők pgy kevés nyereséget is tudnak felmutatni, holott valójában gazdálkodásuk deficites. Ez a költ­ségvetés tehát nem reális, és arra kérem a bel­ügyminisztert, utasítsa a. fővárosi fürdőkéit olyan költségvetés elkészítésére, amelyben a: fejlesztésükre fordított kölcsöntőke kamatai és törlesztése is bennfoglaltatnak. — Az Elektromos Műveknél is kifogásolom a txílzott tartalékolási rendszert. Ez a rendszer magyarázata annak, hogy az Elektromos Mű­vek ma 56 millió tartalék felett rendelkeznek, amelyet újítási célokra akarnak felhasználni; de igen nagy összeget képviselnek azok a más elnevezésű tartalékok is, amelyek sohasem ke­rülnek felhasználásra. Új fogyasztók bekapcso­lására évente egymilliót tartalékolnak s ezt az összeget mindig egy-egy év alatt le is írják. A közvilágítás fejlesztésére is évente milliókat irányoznak elő a folyó bevételek terhére és minden befektetést azonnal leírnak. Ennek a helytelen üzemi politikának a következménye, hogy a közönség olyan nagy árat kénytelen fizetni a közszolgáltatásokért. Remélem, hogy fellebbezésemnek a belügyminiszter helyt fog adni, annál is inkább, mert az' általam kép­viselt álláspont teljesen azonos azokkal az intenciókkal, ámeneket a belügyminiszter eb­ben a kérdésben már több alkalommal kifeje­zésre juttatott. Teli ankét a nyári tömegstrandok ügyében Sem a Lágymányoson, sem a Vizafogénál nincs melegvíz — Pcthitelf kell felvenni a strandfürdők költségeire, mert a költségvetésben nincs ra Az idő zordra fordult, itt a tél, a város­ligeti tó mű jegén vígan folyik a korcsolyázás, de a városházán a közeli napokban mégis a tömegstrandfürdők ügyében ankéteztek. Ismeretes, hogy a legutóbbi kánikulás években oly nagymértékben fellendült fürdőélet óriási tömegeket vonzott a strandokra, amiben talán része volt a rossz gazdasági viszonyoknak is, mert a pénztelenség miatt a polgárság tíz­ezreinek nem tellett utazásra, külföldi vagy balatoni fürdőzésre. így hát a budapesti stran­dokon izzadta végig a főváros lakossága a forró nyarat és úgy tetszett, hogy a nagy tömegeket a meglévő fürdők már nem képesek befogadni. Legfőképpen a szegényebb néposztályokon' kell segíteni, akik még a helybeli fürdőket sem tudják megfizetni, hiszen egy-egy stran­dolás minimálisan^ 2—3 pengős kiadási jelentett személyenként. Ezért vetették fel azt az ötle­tet, hogy olcsó, néhány filléres tömeg-trandfür- 4őket kell létesíteni a Duna mellett, ahol a szerényebb igényű polgárság és mun­kásság fürdőzhet. A népjóléti miniszter is fel­karolta ezt az ideát és több leiratban sürgette a fővárost tömeg-strandfürdők létesítése érde­kében. A nyár végefelé már hozzá is kezdtek a városházán a tervek kidolgozásához és min­denekelőtt azt állapították meg, hogy Köztisztviselők kedvező fizetési fel- I tételek mellett kaphatnak nyugágyat, I függöágyat, sátort és hátizsákot fedezet két tömeg-strandra lenne szükség: egyre a lágymányosi Dunaágnál, a másikra pedig a Vizafogónál. Az előzetes számítások szerint 1—1,200.000 pengő költséggel járna a két strandfürdő épí­tése, mert mindkét helyen hatalmas medencék és megfelelő kabinsor létesítéséről, azonkívül melegvíz előteremtéséről is kell gondoskodni. A lágymányosi strandfürdőt a közeli kelen­földi elektromos centráléból akarták meleg­vízzel ellátni, a Vizafogónál pedig ártézikutak után akartak kutatni. Most azonban aggodalmas jelenségek me­rültek fel a strandfürdőkkel kapcsolatban. Az Elektromos Művek kijelentették, hogy csak ideig-óráig tudják a melegvízszolgáltatást ga­rantálni és a technika fejlődése folytán hama­rosan előállhat, hogy nem is lesz szükségük melegvízre. A Vizafogónál sem találják a keresett melegvíz!* óriásokat. Ilyenformán, természetes melegvíz hiányában, mesterséges úton kellene a strandokon állan­dóan vizet melegíteni, ami nemcsak a fürdők üzemköltségét drágítaná, hanem az építési költségeket is nagymértékben emelné. Ezen a héten Bérezel Jenő alpolgármester elnöklete alatt ankét volt a strandfürdők ügyé­ben, amelyen szóba kerültek ezek a felmerült körülmények. TELEFON : J. 415 07. ALAPÍTVA : 1838-ban HAUSCHILD ALBERT BUDAPEST, VII., KÁROLY-KORÚT 15. SZÁM. Szállít hivatalok részére iratkötőiievedert, pír- és pacilótörlöruliát. KÖNIG JÓZSEF OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, VIII., BAROSS-UTCA 98. SZ. TELEFON: JÓZSEF 424-69. SZECHY ENDRE oki. mérnök, építési vállalkozó Budapest, VI., Buäyovszky-ufca 12. TELEFON : Automata 269 -65. Redner Jenő e“ster építési vábalkczó Budapest, IX., Oandár-u. 17.1.5. Tel.: József 394-32 Ifj. Helfenstein Károly Budapest, VI., Jász-utca 77. Telefon: Lipót 913-64. Kcvező-mester és űtépitő>váIlaíhozó. Makovsky Ferenc Fülöp Szász-Coburg Góthai herceg Ő kir. Fensége uradalmi építésze Budapest, VII., Abonvi-utca 4. Telefon: J. 381-17. Központi fűtés- és egészségügyi berendezések ICeszler Jené és fivére Budapest, VI., Andrássy-út 67. Telefon: Automata 151—13. FIIÉ GEH, OTTO ORGONAGYÁR UJ ORGONÁK valamint HO ML OKZA T SÍP OK szállítását és orgonajavításokat mérsékelt árban és művészi kivitelben elváltalunk. Gyárainkból negyven éves fennállása óla 2,300 új orgona került szállításra. BUDAPEST, X., SZIGLIGETI-UTCA 29 SZÁM. (RAKOSEALVA) # TELEFON: JÓZSEF 393—45. Szűcs léli mérnök, műszaki és váüaiaii irodája Budapest, Vili., Jézsef-körút 69. — Telefonszám: József 373—67. Tervez, berendez, átalakít: központi gőz-, melegvíz- és lég­fűtéseket, vízvezetékeket, egészségügyi berendezéseket, ön­álló központi szivattyú és elektromos világítási telepeket. WOLSKY SÁNDOR BÉLA, Wolsky Albert Fia gépüzemű kefe- és ecsetárugyár Budapest, Vili., Magdolna utca 18. sz. — Telefon : József 324—88. Roggenhauer Rezső és lakberendező Vászonredőnyök, ponyvák és kórházi matracok vállalata. Szövet- és csipkekülönlegességek. Budapest, V., Fáik Miksa-u. 12. sz. - Telefon : Lipót 910-82. SctiuszSiR mázolómesfer lakás: II, Kapás-utca 36. Telefon: Duaapest, mflhely : II,, Tölgyfa-utca 8. Autóm. 505-33. Ciljr»*» <I jbi «V takaréktűzhely-kászltö, épület- és mülakatos mester Budapest, V., Gróf Tisza Isíván-utca 14., Bálvány-utca 2. ______________________(Az udvarban.) RO CK ISTVÁN és Első Brünni Gépgyár RT. Gyártmányaink: Gőzgépek Dieselinótorok Gőzkazánok Láncrosíélyok Vándorrostélyok Economiser Cukorgyári \ beren- Vágóhídl I dezések Híítőliázak Téglagyári gépek Bor- és olajsajtók Hidraulikus prések Barfordet Perkins-féle motoros útihengerek gyártása. Budapest, I., Budafoki-út 70. TELEFON: József 461-51, 461-52, 461-53, 461-54.

Next

/
Thumbnails
Contents