Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-02 / 1. szám
Független Budapest 1929. janüár 2. garázs-fészek. Vésrc (alán iiiögi« az aiitolMi^-^aráx^iinMílniiáját. IVeiii iirilván«> ímgiáa.váxat Iiuikmh privát mr&tázá* altján épül az lij saiázs. - CSaií uyokaií ■iioiiuck <* miatt kiilfolali tanulmányútra. — a?Io;;van az ül<ki£l<knik* garázs is és ..vsak*4 50o.«o« kariéi. A Független Budapest már köteteket írt össze az autobuszgarázs hosszú vajúdásáról. A nagy problémát okozó építkezés ügye még most sincs lezárva. Mint ismeretes, ebben a kérdésben is Folkusházy Lajos alpolgármester döntött legutóbb, és úgy határozott, hogy mellőzi a nyilvános tervpályázatot, hanem rövid úton való megbízás útján készítteti el a garázsterveket. így is történt. A tanács Hiiltl Dezső és Mihailich Győző műegyetemi tanárokat, valamint Bánó László mérnököt bízta meg a nagyszabású tervek kidolgozásával. A megbízottak hozzá is kezdtek a munkához, de közben az autóbuszüzem garázs-szakbizottsága jónak látta, hogy előbb külföldön tanulmányozzák a modern garázsokat. A tanács ki is jelölte a tanulmányi bizottságot, melynek tagjai lettek: Solty Lajos tanáccsnok, Till Antal autobuszüzemi vezérigazgató, Kossalka János, Petrovácz. Gyula és Becsey Antal bizottsági tagok. A fővárosi bizottságon kívül részt vesz a tanulmányúton a terveket készítő három megbízott is. Január 3-án, csütörtökön indulnak útnak a kiküldöttek, akik kéthetes utazásuk alatt megtekintik a legmodernebb németországi autobuszgarázsokat, így a berlini, hamburgi, lipcsei, stuttgarti és egyéb német garázsokat is. A tapasztalatokat azután a budapesti építkezésnél értékesíteni fogják. Különben az autóbuszüzem az új garázs felépítéséig is gondoskodik az elkészülő kocsik elhelyezéséről. Tudnivaló, hogy többféle kombináció merült fel az ideiglenes garázst illetően. Legutóbb a váciúti Schlick-Nicholson-gyát telepeinek megvásárlását tervezték, majd a tárgyalások olyan irányban folytak, hogy a telepet a vízművek veszik meg és az autóbuszüzem csak ideiglenesen használhatja mint bérlő az épületeket garázs- céljára. Ezek a tárgyalások a múlt napokban anyagi differenciák miatt végleg megszakadtak s a főváros most már nem reflektál a gyártelepre. Az autóbuszüzem új megoldást keresett és talált. Az üzem központi telepéhez közel, az Erzsébet királyné-út 114. szám alatt van az Ajax acélművek hatalmas telepe. A vállalat itteni üzemét beszünteti és műhelyei feleslegessé váhak. Az autóbuszüzem igazgatóságának ajánlatot tettek az ingatlan megvásárlására. A 4,000 négyszögméternyi telken több épület áll, közöttük egy 40,000 köbméter ürtartalmú -nagy műhelyhelyiség., Az üzem nagyon alkalmasnak találta ezt műhely és munkásjóléti intézmények, valamint ideiglenes garázs céljára is, mert a helyiségben mintegy 80 autóbuszt lehet elhelyezni. Addig tehát, amíg az új garázs elkészül, biztosítva volna az összes autóbuszok elhelyezése. Az egész ingatlan vételára 560,000 pengő. Az autóbuszüzemre felügyelő' bizottság már tárgyalta is a kérdést s javasolta a megvételt. A pártoló előterjesztés legközelebb a kisajátító bizottság elé kerül s valószínűleg az is hozzájárul a telep megvásárlásához, amely esetben az autóbuszüzem garázsgondjai végleg megszűnnek. a A számvevőség munkája az elmultesztendőben. Irta: $el>o főszámvevő. Az 1928. esztendő nagy feladatok elé állította a főváros számvevőségét. Az egyes adók és illetékek mérsékléséről és az önkormányzati testületek hatályosabb ellenőrzéséről szóló 1927. évi V. t.-c. végrehajtási utasítása a fővárosi zárószámadás elkészítésének határidejét március végében állapította meg. A megelőző hosszú esztendőkön keresztül az év első három-hónapja a pótkezelés időszaka volt. Ez az idő arra szolgált, hogy a folyamatban lévő, de még számvitelileg le nem bonyolított ügyek az előző évi költség- vetés hitelkereteiben keresztülvihetők legyenek. Ezt a pótkezelési időszakot a törvényhatósági bizottság megszüntette, úgyhogy a számvevőség az 1927. év zárlati munkáit ez évben már január 1-én megkezdette. A könyvek lezárása az 1927. évi utolsó napok nagy forgalmának könyvelése, az ellenőrző ro- vancsok készítése és a zárószámadási fejezetek összeállításának^ sürgőssége kemény próbára tette a folyómunkával amúgy is erősen megterhelt számvevőséget. A_ számvevőség azonban derekasan megfelelt feladatának ^ és állandóan a délutáni és esti órákban is teljesített szakadatlan munkával elérte azt, hogy az adatszolgáltatást már február 1-én megkezdhette. Az adatok felülvizsgálata, csoportosítása, nyomdai előkészítése és korrektúrája, valamint a főváros önálló vagyonkezelésű üzemei zárószámadásainak vizsgálata is olyan nagy lendülettel és gyors ütemben történt, hogy a több mint 600 nyomtatott oldalra terjedő 1927. évi zárószámadás 1928. március 20-ra kinyomtatva, teljesen elkészüli. Ez a zárószámadás a főváros vagyonának is világos^ kénét igyekezett adni. Az ingatlan vagyon becsértékét utol jár u 1909-ben állapították meg őt évre terjedő időre, ennek érvényét a világháború miatt a törvényhatóság két ízben is meghosszabbította. Az ingatlanok újbóli becsléséig azonban azok értéké a főváros vagyonában mindig az eredeti becslés vegyes koronaértékével szerepelt. A korona árhullámzása következtében az ingatlan vagyonlei- tarba Műsorrendben bekerült új beruházások a mindenkori keronaértékben szerepeltek és így a vagyon összege .heterogén, értékek összefoglalásából állott. A vagyonleltár értékéinek közös nevezőre hozásához kedvező alkalom nyílott a pengővaluta bevezetésével, hogy tehát a vagyonleltár értéke a. változott értékviszonyoknak megfelelő képét nyújtsa: 1914-től visszamenőleg az évi leltárak összegei a miniszteri í endeietekKel megállapított kulcsszámok aiipján aranykoronákra értékeltettek, ezek viszont pengővaltuáia számíttattak át. A vagyonleltár adatainak ezzel az átértékelésével a főváros vagyonmérlege a mai állapot képét hívebben tükrözi. Az 1928. év elejével kezdette meg működését a ‘számvevőség hitelnyilvántartó ügyosztálya is. A hitelnyilváp.tartó ügyosztály feladata — a hitel- túllépések megszüntetése érdekében — a költség- vetési hitelek megterhelésének központi nyilvántartása. Ezt a munkát az ügyosztály modern kartoték- rendszerű nyilvántartáson végzi egy speciális szerkezetű könyvelőgép segítségével, mely nagy munkateljesítményével sok időtrabló mechanikus munkától szabadítja meg az ügyosztály személyzetét, úgy, hogy a hitelnyilvántartó kis létszámával az év folyamán, a legkisebb tételig részletezett költség- vetés terhére körülbelül 3,000 nyilvántartó lapon, mintegy 120,000 feljegyzést teljesített, Feldolgozta ezenfelül az 1928. év de fönntartott hiteleket és az 1929. évi ' költségvetés ' nyilvántartó lapjainak felfektetését is. elvégezte úgy, h'ogy teljesen felkészülten várja a jövő költségvetési év munkáját. Az 1927-ben elvégzett előmunkálatok, a nyilvántartás előzetes felfektetése, az osztály megszervezése és a hitelek kezeléséről idejekorán kiadott szabályrendelet meghozták a velük járó nagy munka gyümölcsét: a hitelnyilvántartó ügyosztály működésével zökkenő nélkül kapcsolódott be a főváros ügyvitelébe. Az ügyosztály hivatásának mindig megfelelt, bármely pillanatban a költségvetés legkisebb tételének hitelálladékáról azonnali felvilágosítást tudott adni és azzal, hogy az egyes nyilvántartó lapok másolatait' az illetékes tanácsi ügyosztályok rendelkezésére bocsátotta, állandóan tájékoztatta az utalványozó hatóságot a hitelek igénybevételéről. A hitelnyilvántartó ügyosztály tőhát működésének már első évében bizonyságot tett nélkülözhetetlenségéről és az összes hozzáfűzött várakozásokat valóra váltotta. Ugyancsak az év elején kezdette el működését a számvevőség leltározó ügyosztálya is, ez annak a nagyértékű vagyonnak behatóbb ellenőrzése érdekében szerveztetek meg, melyet a főváros hivatalainál, iskoláinál és intézményeinél használatban álló ingóságok képviselnek. Ez az ügyosztály kis személyzetével nagy munkát végzett, mert az alapleltárak felvételével áz év folyamán úgyszólván teljesen elkészült és azok változásait nyilvántartotta. A nagy anyagkészletű kórházak, iskolák stb. leltárait állandó vizsgálataival a helyszínen ellenőrzi és működésével a főváros ingóvag.vonának értekéről állandóan pontos adatokat szolgáltat. Az előbb említett törvény végrehajtási utasítása a főváros költségvetési rendszerének megváltoztatását is'.maga után vonta. Az. 1929. évi költségvetés Sebő Béla. tárcarend.,zerben készült, azaz az állami költség- vetés mintájára az; egyes tanácsi ügyosztályok ügykörébe tartozó .gazdálkodást ügyosztályok. szerint külön fejezetekbe' foglalja. Közigazgatási - és gyakorlati, szempontokból, de főleg a közönség érdekében szükségesnek mutatkozott a költségvetés rendszerének megfelelőén a 'számvéVőségi :iigyŐSz- tályok ügykörének átcsoportosítása ís. ' Efc ttírrné- ' szétesem hosszas ' előzetes tárgyalásokat igényelt s az új beosztásnak megfelelő könyvek felfektetésével, a pénztári naplók átalakításával, az ügyosztályok ügybeosztásának és jelzésének megváltoztatásával és nagyobb személyzeti áthelyezésekkel is jár. Az előmunkálatokkal a számvevőség teljesen elkészült és minden lehetőt megtett, hogy ez a gyökeres átalakulás akadály nélkül történhessék meg és az adminisztrációban semmiféle fennakadást vagy zavart ne okozzon. Az év folyamán ismét emelkedést mutatott a számvevőség ügyforgalma is, amelynek lebonyolításával a számvevőség teljes sikerrel küzdött meg és a legnagyobb tárgyilagossággal állapítható meg, hogy a számvevőség ma úgy munkaszolgáltatásának mennyisége, mint minősége tekintetében nemcsak elérte, de túl is haladta békebeli nívóját. A főváros számvevősége munkára készen várja az új esztendőt, hogy nem mindig hálás, de mindenkor serény és lelkes működésével továbbra is kivegye részét abból a munkából, mely a főváros felvirágoztatását és polgárainak boldogulását tűzte ki céljáui. Szobafestő, mázolómunkát jutányosán vállalok. CZEIZEL JÁNOS Budapest, Víl., Akácfa-ulca 36. szám. (Az udvarban.) GRÜNWALD BÉLA szobafestő- és mázoló-mester Budapest, VII., Lövölde-tér 2. Telefon: József 308-78. FRATRICHEVICH ISTVÁN' díszítő-festő és mázoló Elvállalja templomok, épületek, lépcsőházak, káveházak szobafestő, díszítő és mázolási munkáit. Budapest, VII., Oembinszky-utca 33. Telefon : J. 372-98. I Fischer Ernő Ä«.* ludapest, VII., Rottenbiller-u. 29/a. Telefon: I. 371-08. 1 KÁRPITOS ÉS DÍSZÍTŐ Minden c szakmába vágó munkát olcsón vállalok. ÁlflflY ICTIf Á Itl Budapest, IX., Rákos-utca 1. ■ U ■ W Mi Knézics-utca sarok. Kárpitos és díszítő RRAJNVÁK FERENC iÄSLj'Ä 7PK A szab. kéménytoldó ■m In |\ r\ a szél erejével növeli » kémény huzatot. Kapható ZSÍROS KÁROLY oki. gépészmérnöknél Budapest, 1, Horthy Miklós-út 96. Telefon : József 348-83. CIÁNNAL írt, lakást takarít, parkettát gyalul, beereszt WEM ES Lipót-körút 13. Telefon: Auf. 278—95. gaan—iJUMBes! pipereszappant Sl£t!-i y llú ljo 11 !
