Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-10-09 / 41. szám

4 Független Budapest 1929. október 9. A középítési bizottság fogja eldönteni az út- és csatornaépítések sorrendjét. A tanács elhárítja magáról az ódiumot, amelyet a pénzhiány okoz az útépítési Programm csökkentésében. — Csármán tanácsnok nyilatkozata. Csármán Ferenc. A jövőéví költségvetésen lénye­ges változtatások már aligha lesznek, mert a bevételek foko­zására nincs lehetőség, és így a kiadások szaporítására sem gon­dolhat senki. Az útépítési hitel­keret felemelése ilymódon telje­sen reménytelen, és úgy a város polgárságának, mint a vállalkozói érdekeltségeknek egyelőre bele kell törödniök abba, hogy a jövő évben maximálisan 5-3 millió pengő áll útépitkezési célokra ren­delkezésre. A Független Budapest multheti száma foglalkozott ezzel a kérdéssel, megírtuk, hogy az útépítkezésnél és fenntartásnál 10 millió pengővel, a csatornaépítkezésnél és fenn­tartásnál pedig szintén több millióval kellett csök­kenteni az igényeket. A legfogasabb kérdés most az, hogy abból a kevés pénzből, ami útépítkezésekre a költségvetésben maradt, milyen sorrendben kezdjék meg a programúi kivitelét. Kétségtelen ugyanis, hogy minden kerület a saját igényeinek és szükségleteinek kielégítését fogja a legfontosabbnak tartani és megindul majd a nagy harc, híogy melyik kerület részesüljön a másik­kal szemben e téren előnyben. A főváros vezető­sége ebben a nehéz helyzetben nem akarja a Pro­gramm összeállításának felelősségét vállalni, mert akárhogyan is intézkednék, bizonyos, hogy kétszer annyi ellensége támadna, mint ahány barátja. A Független Budapest munkatársa e kérdésben beszélgetést folytatott Csármán Ferenc tanácsnokkal, az út- és' csatornaépítési ügyosztály vezetőjével, aki a következőket mondotta:- Nem osztozom azoknak a nézetében, akik kígyót-békát kiáltanak a pénzügyi ügyosztályra, amiért redukálta az egyes reszortok hiteligény­léseit. Pedig nekem kellene elsősorban apellálnom és zúgolódnom, mert Föelärusiicis: BUDAPEST, VI., MOZSÁR-UTCA 9. SZÁM. Telefon: 76—02, 99—02. Független Budapest eddigi évfolyamai, 1906-tól kezdődően kaphatók a kiadóhivatalban BUDAPEST, VII., Szövetség-utca 22. sz. i Kérjen proepektu.t I ^euxjeoi motorkerékpár megbízható, szép, öles ó, 175 ccm motorkerékpár 920 P Vezérképviselet SALGÚ IMRE BUDAPEST, VI., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 27. SZ. T eherautópótkocsik Teherautókarosszériák Autóbuszok Gyártja: NAY és RÓNA gép- és szállítóeszközgyár Budapest, X, Kápolna-tér 27-29. Telefon : József 395-80. MILLER OF NEW-YORK AUTOPNEU — BUDAPEST, VI., JÓKA1-UTCA 26. AZ ÚJ RACIONÁLIS ESZTÉTIKUS VILÁGÍTÁS! Irodák, kórházak, iskolák, munkatermek számára a „POULSEN“-armatúra. Próbalámpákat, vételkényszer nélkül, díjtalanul szerelünk Kérjen egy ,,POULSEN“-prospektust! Blau és Lukács elektromosgyár Budapest, VI., Eötvös-utca 38. Kőbányai Szivattyú- és Gépgyár Budapest, X., Gergely-utca 30. — Telefon : J. 361—79. Épít, javít, alakít szivattyútelepeket 1000 lőerőig, bármely rendszerben. Kisebb szivattyúk szab. önfelszfvással. "jpr [/ A szab- kéménytoldó M 6. a szél erejével növeli a Uéniényliu intőt. Kapható ZSÍROS KÁROLY oki. gépészmérnöknél Budapest, I., Horthy Miklós-út 96. Telefon : József 348—83. LAS*8K$L ÖDÖN mülakatosárn- és vas- w .7f szerkezeti gyára Budapest Városi üzem: V., Bálvány-utca 14. — Telefon: Aut, 133—lb. Gyár: VII., Hungária-körút 178. — Telefon: József 388—93. •• Gerö és Györy redőnygyár Budapest, VII., Elemér-utca 31. a Keleti p.-u. mellett. Telefon : József 3I4-33. szám, paszományos­mester SCHIFF MIHÁLY Budapest, IV., Prohászka Oitokár-utca 8. (Félemelet) Ezüst éremmel kitüntetve. Te'efon : Automata 834—76. A legszebb kivitelben készítek mindenféle bútorpaszo- mányt, plimó- (paplan) zsinórt, horgolt rózsát, csillag gom­bot és gombáthúzást. Női ruhadíszeket, bojtokat, rojtokat, öveket a legprecízebb művészi kivitelben. Csillárzsinórokat, továbbá selyem- és gyapjúfonal-adjusztálást és minden e szakmába vágó munkát. egyedül az én ügyosztályom költségvetéséből közel 17 milliót töröltek. De én méltányos vagyok, belátom, hogy a lehe­tetlennel nem lehet megbirkózni. Mi összeállítottuk a programmot, bejelentettük mire van szükség és a pénzügyi ügyosztály gondos mérlegeléssel tudomásunkra adta, hogy mennyi pénzt tud ren­delkezésünkre bocsátani. Ez tiszta dolog, nem lehet azon felháborodni, hogy a város­nak kevesebb a pénze, mint amennyit el tudna költeni. Azt hiszem, ez nemcsak a városnál, de a magán­embernél is így van, a pénz mindig kevés, a szük­séglet mindig nagy. — Itt áll tehát előttünk egyik oldalon a munka- programm, másik oldalon a szűkre szabott pénz­ügyi fedezet. Mármost kérdés, mit tudunk, mit akarunk ebből csinálni? Még az idei munkatervet sem tudtuk pénz hiányában keresztülvinni, és bizony ezért sok támadás ért bennünket. Elhatá­roztam tehát, hogy az intézkedések ódiumát elhárítom magamról és az illetékes bizottságot kérdem meg, mit hogyan akarnak. A legközelebbi jövőben összehívatom a középí­tési bizottságot, eléjetárom a helyzetet és a bizott­ságra bízom annak meghatározását, hogy a ren­delkezésünkre bocsátott költségekkel a munka- programm mely részét és milyen sorrendben hajt­suk végre. Vonatkozik ez úgy az út-, mint a csa­tornaépítkezésekre és a karbantartásokra is. Amit azután a bizottság elhatároz, azt végrehajtjuk és ezzel elhárítjuk magunkról a felelősséget azért, hu az utcák nagy része a szükséglet ellenére sem kap új burkolatot vagy csatornát. Remélem azon­ban, sikerül a munkák sorrendjét oly bölcsen összeállítani, hogy a legfőbb sérelmek nyerjenek elsősorban orvoslást.

Next

/
Thumbnails
Contents