Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-10-09 / 41. szám
4 Független Budapest 1929. október 9. A középítési bizottság fogja eldönteni az út- és csatornaépítések sorrendjét. A tanács elhárítja magáról az ódiumot, amelyet a pénzhiány okoz az útépítési Programm csökkentésében. — Csármán tanácsnok nyilatkozata. Csármán Ferenc. A jövőéví költségvetésen lényeges változtatások már aligha lesznek, mert a bevételek fokozására nincs lehetőség, és így a kiadások szaporítására sem gondolhat senki. Az útépítési hitelkeret felemelése ilymódon teljesen reménytelen, és úgy a város polgárságának, mint a vállalkozói érdekeltségeknek egyelőre bele kell törödniök abba, hogy a jövő évben maximálisan 5-3 millió pengő áll útépitkezési célokra rendelkezésre. A Független Budapest multheti száma foglalkozott ezzel a kérdéssel, megírtuk, hogy az útépítkezésnél és fenntartásnál 10 millió pengővel, a csatornaépítkezésnél és fenntartásnál pedig szintén több millióval kellett csökkenteni az igényeket. A legfogasabb kérdés most az, hogy abból a kevés pénzből, ami útépítkezésekre a költségvetésben maradt, milyen sorrendben kezdjék meg a programúi kivitelét. Kétségtelen ugyanis, hogy minden kerület a saját igényeinek és szükségleteinek kielégítését fogja a legfontosabbnak tartani és megindul majd a nagy harc, híogy melyik kerület részesüljön a másikkal szemben e téren előnyben. A főváros vezetősége ebben a nehéz helyzetben nem akarja a Programm összeállításának felelősségét vállalni, mert akárhogyan is intézkednék, bizonyos, hogy kétszer annyi ellensége támadna, mint ahány barátja. A Független Budapest munkatársa e kérdésben beszélgetést folytatott Csármán Ferenc tanácsnokkal, az út- és' csatornaépítési ügyosztály vezetőjével, aki a következőket mondotta:- Nem osztozom azoknak a nézetében, akik kígyót-békát kiáltanak a pénzügyi ügyosztályra, amiért redukálta az egyes reszortok hiteligényléseit. Pedig nekem kellene elsősorban apellálnom és zúgolódnom, mert Föelärusiicis: BUDAPEST, VI., MOZSÁR-UTCA 9. SZÁM. Telefon: 76—02, 99—02. Független Budapest eddigi évfolyamai, 1906-tól kezdődően kaphatók a kiadóhivatalban BUDAPEST, VII., Szövetség-utca 22. sz. i Kérjen proepektu.t I ^euxjeoi motorkerékpár megbízható, szép, öles ó, 175 ccm motorkerékpár 920 P Vezérképviselet SALGÚ IMRE BUDAPEST, VI., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 27. SZ. T eherautópótkocsik Teherautókarosszériák Autóbuszok Gyártja: NAY és RÓNA gép- és szállítóeszközgyár Budapest, X, Kápolna-tér 27-29. Telefon : József 395-80. MILLER OF NEW-YORK AUTOPNEU — BUDAPEST, VI., JÓKA1-UTCA 26. AZ ÚJ RACIONÁLIS ESZTÉTIKUS VILÁGÍTÁS! Irodák, kórházak, iskolák, munkatermek számára a „POULSEN“-armatúra. Próbalámpákat, vételkényszer nélkül, díjtalanul szerelünk Kérjen egy ,,POULSEN“-prospektust! Blau és Lukács elektromosgyár Budapest, VI., Eötvös-utca 38. Kőbányai Szivattyú- és Gépgyár Budapest, X., Gergely-utca 30. — Telefon : J. 361—79. Épít, javít, alakít szivattyútelepeket 1000 lőerőig, bármely rendszerben. Kisebb szivattyúk szab. önfelszfvással. "jpr [/ A szab- kéménytoldó M 6. a szél erejével növeli a Uéniényliu intőt. Kapható ZSÍROS KÁROLY oki. gépészmérnöknél Budapest, I., Horthy Miklós-út 96. Telefon : József 348—83. LAS*8K$L ÖDÖN mülakatosárn- és vas- w .7f szerkezeti gyára Budapest Városi üzem: V., Bálvány-utca 14. — Telefon: Aut, 133—lb. Gyár: VII., Hungária-körút 178. — Telefon: József 388—93. •• Gerö és Györy redőnygyár Budapest, VII., Elemér-utca 31. a Keleti p.-u. mellett. Telefon : József 3I4-33. szám, paszományosmester SCHIFF MIHÁLY Budapest, IV., Prohászka Oitokár-utca 8. (Félemelet) Ezüst éremmel kitüntetve. Te'efon : Automata 834—76. A legszebb kivitelben készítek mindenféle bútorpaszo- mányt, plimó- (paplan) zsinórt, horgolt rózsát, csillag gombot és gombáthúzást. Női ruhadíszeket, bojtokat, rojtokat, öveket a legprecízebb művészi kivitelben. Csillárzsinórokat, továbbá selyem- és gyapjúfonal-adjusztálást és minden e szakmába vágó munkát. egyedül az én ügyosztályom költségvetéséből közel 17 milliót töröltek. De én méltányos vagyok, belátom, hogy a lehetetlennel nem lehet megbirkózni. Mi összeállítottuk a programmot, bejelentettük mire van szükség és a pénzügyi ügyosztály gondos mérlegeléssel tudomásunkra adta, hogy mennyi pénzt tud rendelkezésünkre bocsátani. Ez tiszta dolog, nem lehet azon felháborodni, hogy a városnak kevesebb a pénze, mint amennyit el tudna költeni. Azt hiszem, ez nemcsak a városnál, de a magánembernél is így van, a pénz mindig kevés, a szükséglet mindig nagy. — Itt áll tehát előttünk egyik oldalon a munka- programm, másik oldalon a szűkre szabott pénzügyi fedezet. Mármost kérdés, mit tudunk, mit akarunk ebből csinálni? Még az idei munkatervet sem tudtuk pénz hiányában keresztülvinni, és bizony ezért sok támadás ért bennünket. Elhatároztam tehát, hogy az intézkedések ódiumát elhárítom magamról és az illetékes bizottságot kérdem meg, mit hogyan akarnak. A legközelebbi jövőben összehívatom a középítési bizottságot, eléjetárom a helyzetet és a bizottságra bízom annak meghatározását, hogy a rendelkezésünkre bocsátott költségekkel a munka- programm mely részét és milyen sorrendben hajtsuk végre. Vonatkozik ez úgy az út-, mint a csatornaépítkezésekre és a karbantartásokra is. Amit azután a bizottság elhatároz, azt végrehajtjuk és ezzel elhárítjuk magunkról a felelősséget azért, hu az utcák nagy része a szükséglet ellenére sem kap új burkolatot vagy csatornát. Remélem azonban, sikerül a munkák sorrendjét oly bölcsen összeállítani, hogy a legfőbb sérelmek nyerjenek elsősorban orvoslást.
