Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-18 / 38. szám
4 Független Budapest 1929. szeptember 18. Három új ügyosztály felállítását és a harmadik alpolgármesteri állás újból való szervezését várja az új fővárosi törvénytől a főváros vezetősége Az elnöki ügyosztály ezirányban javaslatot készít a kormányhoz való felterjesztés céljából. A fővárosi törvény megvalósulása mind komolyabb formát ölt. Nemcsak politikai körökben, de hivatalos városházi tényezőknél is fokozott érdeklődéssel tekintenek a törvénytervezet rendelkezései elé, mert nemcsak politikailag, de adminisztrációs szempontból is nagy reformokat ígér az új fővárosi törvényjavaslat. Ebben az új törvényben kell rendezni a kerületek és az ügyosztályok új beosztását, valamint a tisztviselők számának megállapítását. Ezek a kérdések évek óta azért maradtak rendezetlenek, mert mindig bíztak a törvény közeli megszületésében. Miután tovább késlekedni nem lehet, a főváros vezetősége is szükségét látta, hogy az ezzel kapcsolatos kívánságokat a kormány tvklomására hozza és ideiében alkalmat adjon, hogy e problémák az új fővárosi törvényben a közérdeknek megfelelően nyerjenek megoldást. Áz elnöki ügyosztály ezért felsőbb megbízatás alapján, sürgősen nekifogott \ az erre vonatkozó előterjesztés kidolgozásának. A \ legrövidebb időn belül az illetékes fórumok elé terjeszti a javaslatot, amely a tisztviselői állások átszervezéséről, az ügyosztályok szaporításáról és a kerületek új beosztásáról tartalmaz intézkedéseket. A javaslatot ezután felküldik a kormányhoz, amely az új fővárosi törvény idevonatkozó paragrafusait minden bizonnyal a főváros kívánságainak megfelelően fogja megfogalmazni. A tanács még szeptemberben nyilvánosságra hozza előterjesztését és módot ad az autonómiának is, hogy ahhoz hozzászóljon. Nagyrészt a régi kívánságokat fogja az előterjesztés tartalmazni, így három új ügyosztály felállítását, a harmadik alpolgármesteri állás újból való szervezését, s főként a fogalmazói, árvaszéki, tisztiorvosi és adóhivatali I szakon egy sereg új állás rendszeresítését. Ki építse fel a VII. kerületi elöljárósági palotát ? Hegedűs Ármin és Böhm Henrik építészek maguknak reklamálják az építkezést. — Az elöljárősági építkezési tervek története. Egyelőre még a távoli jövő kérdése a VII. kér. elöljáróság székházának megépítése, mert a főváros mostani nehéz anyagi helyzetében nem gondolhat ilyen kiadásokra. Mégis bonyodalom támadt ezzel kapcsolatban a főváros és két építész között, akik annak idején a tanácstól szabályszerű megbízást kaptak a VII. kerületi elöljárósági székház megtervezésére. Az ügynek az adott aktualitást, hogy a városházára az utóbbi időben több olyan ajánlat érkezett, amelyben nagy vállalatok azt proponálják, hogy saját költségükön felépítik az elöljárósági palotát, ha a főváros bizonyos ideig megállapított összegű bért fizet az igénybevett helyiségekért. Tekintve, hogy ez meglehetős terhet jelent, a város nem szívesen bocsátkozik ilyen alapon tárgyalásokba. Mégis, miután a VII. kerületi elöljáróság építésének problémája állandóan felszínen van és foglalkoztatja közvéleményt, Böhm Henrik és Hegedűs Ármin műépítészek most maguknak reklamálják az elöljárósági épület felépítését, és ehhez való jogukat mindenképen el akarják ismertetni a fővárossal. Böhm és Hegedűs abból indulnak ki, hogy a főváros tanácsa még 1911-ben megbízást adott nekik a VII. kerületi elöljárósági székház terveinek elkészítésére. A tervek el is készültek, a főváros ki is utalta az építészi tiszteletdíj egyrészét és 1914-ben a közgyűlés kétmillió aranykoronát szavazott meg az elöljárósági palota felépítésére. Közvetlenül a nagyszabású terv kivitele előtt tört ki a háború és miután akkor az összes középítkezéseket beszüntették, az elöljárósági palotából sem lett semmi és nem került megvalósulásra mind a mai napig sem. Az érdekelt építészek, arra való tekintettel, hogy újabban ismét sokan pályáznak az elöljárósági palota felépítésére, és állítólag a városháza középítési ügyosztályán új terveken dolgoznak, beadvánnyal fordultak a tanácshoz és „szerzett jogaik“ elismerését kérik, nevezetesen azt, hogy az építkezés elrendelése esetén a kivitelt az ő terveik alapján és velük hajtsák végre. Hegedűs Ármin műépítész az érdekes bonyodalomról .ezeket mondotta a Független Budapest munkatársának:- Tulajdonképen engem nem érint közelről az egész ügy, mert annak idején, amikor a Gellért- szálló építkezésével voltam elfoglalva, lemondtam a VII. kerületi elöljárósági székház felépítésében való részvételről és a megbízatást társamnak, Böhm Henriknek engedtem át. Tény, hogy 1911-ben a főváros tanácsa kettőnket bízott meg az elöljárósági épület terveinek elkészítésével. Nagy ambícióval, alapos és komoly előtanulmányok és különösen a kerületi adminisztráció beható tanulmányozása után végeztük el a munkát, és a vázlattervek alapján a tanács a következő évben a kiviteli tervek és a költségvetés elkészítésével is megbízott bennünket. Ezek a tervek számos, az elöljárósági ügykezelés szempontjából új és kedvező megoldást tüntettek fel, s úgy a szakbizottságok, mint a tanács részéről elismerésben részesültek. Minden tekintetben modern elöljárósági palotát akartunk építeni, melyben egyesítve lettek volna az összes kerületi közhivatalok és intézmények.- Az általunk készített tervek megjárták az összes fórumokat és 1914-ben a közgyűlés 1,904,000 aranykoronát szavazott meg az elöljárósági épületnek terveink alapján való felépítésére. Miután az építkezést akkor sürgősen akarták lebonyolítani, a kiviteli pallérterveket is kidolgoztuk és nagyszámú munkaerőt foglalkoztattunk, hogy a belügyminiszteri jóváhagyás után az építési munkákhoz azonnal hozzáfogjunk. A háború kitörése azonban megakadályozta a szép elgondolás megvalósulását. A belügyminiszter felfüggesztette az összes középítkezéseket, és így a VII. kerületi elöljáróság székházépítkezése is füstbement. Azóta üresen áll az értékes dobutcai telek, de a beépítés ügye állandóan napirenden van. Időközben azt hallottuk, hogy a főváros középítési ügyosztálya házilag készít új elöljárósági terveket s állítólag másokkal is folynak tárgyalások új tervekre vonatkozóan. Szükségét láttuk tehát, hogy érdekeinket megvédelmezzük s ezért felhívtuk: az illetékes körök figyelmét az érvényben lévő tanácsi határozatra, amely bennünket bízott meg a kivitelezési tervek elkészítésével. Különben is, még járandóságunk van a fővárostól, mert annak idején csak 25,000 koronát kaptunk kézhez, holott követelésünk többet tesz ki. A magunk részéről nem bolygattuk volna ezt a kérdést, és most sincs más célunk, mint az, hogy erkölcsi és anyagi érdekeink védelmében arra kérjük a fővárost, hogy ha elérkezik a VII. kerületi elöljáróság felépítésének ideje, ha esetleg az idő haladása folytán szükséges módosításokkal is, de velünk építtesse meg az Erzsébetváros kerületi székházát. S| Pk kőfaragó-mester, kőbánya-tu- &■ ■ lykM lajdonos és márványáru telepe elvállal: épület-, síremlék- és ciklopmunkát! Budapest, III., Lajos-u. 77-79. Telefon : Aut. 236-27. A Független Budapest eddigi évfolyamai, 1906-tól kezdődően kaphatók a kiadóhivatalban BUDAPEST, VII., Szövetség-utca 22. sz. I RÁBA-KRUPP RÁBA-A. F. AUTÓBUSZOK TEHERAUTÓK minden nagyságban. A legmodernebb kivitelben készülnek MAGYAR WAGGON- ÉS GÉPGYÁR R.-T. GYŐRI AUTOMOBILGYÁRÁBAN Közp. Igazgatóság: Budapest, V., Deák Ferenc-utca 18. sz. Telefon: 818-50, 818-59. — Budapesti javítóműhely és alkatrészraktár: Kerepesi-út 26. Telefon: József 453-84. Gépkocsik, alvázak bemutatása Budapesten is költségmentes. Trümmer Miklós automobil- és moforjavító műhelye amerikai autók, Ford, Fordson motorok speciális javítója 1 Budapest, IX., Mester-utca 27. Telefon: J. 334-10. Automobilok villamos berendezése: Szerelés, javítás és kiegészítés URNER ÉS BERKOVITS Scintilla, Index, Fenag, Hagen, Kienzle vezérkép v. Budapest, V., Pozsonyi-út 4/f. Tel. Aut. 148-84. Budapest, VI., Berlini-tér 3. II. Telefon: Aut. 258—44. GYÁRTELEP: X., NOSZLOPI-UTCA 10-12. nxsüsoirsctAK (oldott acetylen) a legalkalmasabb égőgáz az autogén-hegesztés és vágás eljárásánál. Raktárak a város minden részében Autogén-hegesztő és vágókészülékek, nyomásszabályozók, égők, tömlők, pótanyagok. címkés gyártmányokat mindenki bizalommal fogadja, mert kitünőanyagbó! a leggondosabban készülnek! Ide tartóznak a különféle hengerelt kereskedelmi árukon kívül az ipari stabilmotorok, Iokomobilok, traktorok, cséplőgépek és más mezőgazdasági gépek. Útépítő (úthengerlő- és útgyalu) gépek, lakókocsik. Vas- és acélöntvények, öntöttvascsövek, karikás kályhák és kereskedelmi öntvények. Teherautomobilok. autóbuszok a „MERCEDES-BENZ“ gyártási szab. szerint a hazai különleges úti viszonyoknak a legjobban megfelelő kivitelben készülnek. Kombinált tűzoltó- és locsoló-autók. Lajtos öntözőkocsik. Jobbágy féle szab. folytonégő kályháink a háztartásokban és középületekben (iskolákban, hivatalokban stb.) a legjobban használhatók. Kérjen felvilágosítási és árajánlatot I M. kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak Budapest, X., Kőbányai-út 21. Telefon: ]. 460-29.
