Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-09-04 / 36. szám

to Független Budapest 1929. szeptember 4. A „Független Budapest“ egyes szá­mai minden újságpavillonban kap­hatók. így példány ára 50 Fillér. Kettéosztották a IX. kerület adóhivatalát. A fővá­ros tanácsa a IX. kerületet adókezelési szempontból két adókerületre osztotta szét. A IX/a. adókerülőt határa a Vámház-körúttól a Ferenc-körúti®, a IX/b. adókerület határa a Ferenc-körúttól Pesterzsébetig és Kispestig terjed. Szeptember 1-én lép életbe az új rend. A IX/b. adókerületi osztály ekkor az Üllői- út 115/b. szám alá költözik, tehát az e körzethez tar­tozó lakosság szeptember 1-től kezdve úgy az egye­nes, mint a forgalmi adó és az alkalmazottak utáni kereseti adókat csak itt fizetheti be. A IX/a. adó­kerület polgársága továbbra is a régi helyen, a Bakáts-tér 14. sz. alatt tehet eleget adófizetési köte­lezettségének. Azokat a községi természetű közszol­gáltatásokat, melyeket eddig sem az adószámviteli osztálynál, hanem a kerületi számvevőségeknél szám­fejtettek, mint az ebadót, közlekedési adót stb. továbbra is a Bakáts-tér 14. sz. alatt kelül befizetni. Francia nagyiparosok tanulmányozzák a főváros éleliniszerintézinényeit. A főváros közélelmezési ügyosztályát értesítették, hogy a jövő héten 30 francia nagyvágó és húmagyiparos érkezik Buda­pestre, hogy a magyar szakmai körökkel a gazda­sági érintkezést és összeköttetést felvegyék. A francia nagyiparosok tanulmányozni akarják a fővé ros közélelmezési intézményeit is. Intézkedés történt, hogy a külföldi vendégeknek a budapesti vágóhida­kat, községi élelmiszerárusító üzemet, lóhúsüzemet és a többi budapesti óKelmiszerközüzemet bemu­tassák. Hetvenöt árvát vettek fel az árvaházak. A fővá­rosi árvaházak megüresedett helyeit a tanács leg­utóbbi ülésén töltötte be. Hetvenöt árva kapott ez­úttal elhelyezést. Munkásjóléti intézményt létesít a faváros a kátrá- nyozó és bitumenezö telepen. A kátrányozó és bitu- menezö telep igazgatósága előterjesztést tett a ta­nácsnak az üzem Bihari-úti telepén nagyobbszabású munkásjóléti intézmény létesítésére. A héten tár­gyalja az illetékes bizottság az erre vonatkozó ja­vaslatot. E szerint a kátrányozó és bitumenezö telep keretében az állandó üzemi mmtkásokat kulturális és szakmai téren tovább fejlesztenék. E célra a telepen lévő egyik épületre emeletet építenének, ahol a meg­felelő oktatási helyiségek nyernének elhelyezést. Az üzem állandó munkásait megtanítanák az összes szakmai ismeretekre, mindarra, amit egy közalkal­mazottnak tudnia kell, de ezenfelül általános művelt­ségi továbbképzésben is részesítenék a munkásokat. A szociális intézmény keretén belül étkezőhelyisé­get, fürdőhelyiségeket és szórakozóhelyiségeket is létesítenének. A belügyminiszter csak abban az esetben járul hozzá további 100 autóbusz beszerzéséhez, ha az új járatok jövedelmezősége biztosítva lesz. A fővárosi autóbuszüzem tudvalevőleg tervbevette az üzem további fejlesztését, egy sereg új vonal megnyitását. E célból szüksége van újabb 100 autóbusz beszer­zésére. A legutóbbi vonalvezetési Programm alkal­mával az igazgatóság előterjesztésben már rá is mutatott erre a tényre. A belügyminiszter most le­iratot intézett a fővároshoz és közli, hogy a kér­déses új autóbuszok beállítása kérdésében csak akkor foglal állást, ha a létesíteni szándékolt új vonalak jövedelmezősége biztosítottnak látszik és az új autó­buszok beszerzéséhez, valamint az új járatok meg­indítására szükséges költség fedezete a főváros ren­delkezésére áll. A magyar iestékipar kiszorítja a német festéket Magyarországból. Az egyetemi katedrájára vissza- téi t Hertmann Miksa volt kereskedelemügyi minisz­terről szívesen állapítjuk meg, hogy — ellentétben sok hivatali elődjével — tűzzel-vassal küzdött a magyar ipar érvényesülése érdekében és ezt a princípiumot minden közszállitásnál érvényesítette is, és csak ott engedett teret külföldi iparcikkek be­hozatalának vagy felhasználásának, ahol a magyar ipar még nem vetette meg a lábát. Hogy ez az ipar- védelem^ mit jelent, azt német példák illusztrálják a Lcgeklatánsabban, de állítjuk, hogy a magyar ipar is megállná helyét az egész vonalon, ha az iparvéde­lem komoly és céltudatos törekvése volna a magyar fogyasztási piacnak. Es vannak is iparcikkeink, ame­lyek tökéletességüknél fogva nemcsak felveszik a versenyt a külföld hasonló produktumaival, de sok esetben azt messze túl is szárnyalják. Általában tudott dolog például, hogy a német festékipar a világ összes festékiparai között az első helyen áll. És még ezt a hatalmasan fejlett német festékipart is sikerült Magyarországon nélkülözhetővé tenni, mert egy nagyszerű magyar iparvállalat: a Kurzweil Sán­dor festékgyár, amelynek ügyvezető-igazgatója, Kell­ner Artur: a diplomás kereskedő genialitásával szervezte meg a magyar piacot. A Kurzweil-gyár azokban a cikkekben, amelyeket forgalomba hoz, úgyszólván teljesen kiküszöbölte a német importot, ami e gyár teljesítőképességének legfényesebb bizo­nyítéka. A gyár minden szükségletet ki tud elégíteni a lehető legrövidebb idő leforgása alatt. Hatalmas laboratóriummal rendelkezik, amely szívesen áll az érdeklődők rendelkezésére is. A 41 év óta fennálló Kurzweil-gyár a magyar munka, a magyar szorga­lom, magyar akarat, tudás, becsületesség és rend mintaképe, aminek megteremtésében Kellner Artur vezérigazgatónak oroszlánrésze van. Érdemes min­den közhivatal és közintézmény pártfogására. Új kályhákat és takaréktűzhelyeket kapnak a fő­városi kislakásos bérházak összes lakói. Mióta a fő­város kislakásos bérházcsoportjai és barakktelepei felépültek, sok alkalommal végeztek kisebb-nagyobb tatarozásokat az épületeken, a bel’ső berendezést azonban egyszer sem újították fel. így nem került sor a kályhák és a takaréktíizlielyek kicserélésére sem. holott ezek a felszerelések majdnem az összes lakásokban az évek folyamán teljesen tönkrementek. Sok házban már főzni sem tudtak a lakók, a téli hideg időben pedig a lakásokban nem tudtak befűteni. Á sok panaszra a főváros tanácsa elhatározta, hogy gyökeresen javít ezeken az állapotokon és az összes kislakásos bérházakban és lakótelepeken a kályhá­kat és takaréktüzhelyeket újakkal cseréli fel. DEHMAL KÁROLY ZONGORAGYÁROS Budapest, Vili., Rákóczi-út 19 Eladás, kölcsönzés, javítás, hangolás. Legjutányosabb árban szállít sodronykerítést íf“re,ve Hicker és Társa cég Budapest, IV., Ferencz József rakpart 23. sz Alapíttaiott 1876. Telefon : Aut. 826—83. A Böhler-rendszerű r r ACELHAZ ma az ország szenzációja. Gyors, szolid és olcsó építkezés A Jövő ideális lakóháza! Magyarországon gyártja : MÁRKUS LAJOS vasszerkezeti gyár Budapest, VI., Hun-u. 4. Telefon: L 920-40,920-41 WIHART FERENC építész építőmester BUDAPEST. VII., COLUMBUS-UTCA 5/b. SZÁM. Telefon: József 350 -97. BBRÉNYIIGNÁC épí tőmé is t <>r Budapest, VI. kerület, Nagymező-utca 68. szám. Telefon : Automata 295—64. Redner Jenő építőmester építési vállalkozó Budapest, IX., Dandár-u. 17.1.5. Tel.: József 394-32 Független Budapest A várospolitikai újságírás úttörője, a leg­régibb városi újság a Független Budapest, amely huszonnégy év óta szolgálja azokat az érdekeket, amelyek a vá­rosi lakosságnak egyetemes gazdasági és jó­léti érdekeit szolgálják. Mi világosítottuk fel elsőnek Budapest népét, hogy törődnie és foglalkoznia kell a város ügyeivel, mert ott futnak össze mindazok a szálak, amelyek a város dolgozó lakosságának exisztencfális érdekeit karolják fel. Huszonnégy esztendő alatt soha hajszál­nyira sem távolodtunk el kitűzött célunktól. Kemények, kíméletlenek voltunk, amikor hi­bákat, mulasztásokat kellett ostoroznunk, de ott voltunk mindig az alkotásoknál is, amikor azzal a nagy erkölcsi tökével, amely közel negyedszázados munkásságunk minden gyü­mölcse, odaállunk az alkotók mellé: buzdítva, bátorítva, lelkesítve őket. Sok üdvös alkotás a Független Budapest kezdeményezésének köszöni létét. A „Független Budapestjét éppen ezért mindenkinek olvasnia kell, aki bármiféle vonatkozásban is van a fővá­rossal. Aki közügyekkel foglalkozik, avagy a főváros ügyei iránt érdeklődik, megtalál e lapban mindent, mert a Független Budapest elsőnek informál, magyaráz, felvi­lágosit mindenről. A vállalkozó, kereskedő- és iparosvilág egyaránt bátor harcosát találja a Független Budapest-ben. A Független Budapest-nek munkatársa minden közéleti férfiú. A Füg­getlen Budapest minden száma közli a fő­városi közmunkákra és közszállításokra vo­natkozó versenytárgyalási hirdetményeket, az ezekre beérkezett ajánlatokat, valamint a pályázatok eredményeit. Nélkülözhetetlen tehát annak, aki összeköttetésben van, vagy akar lenni a fővárossal. A Független Budapest huszonnégy eszten­dő« múltja garanciája a jövőnek. További küzdelmünkhöz mindenkinek megértő támo­gatását kérjük. A FÜGGETLEN BUDAPEST szerkesztősége. Makovsky Ferenc Fülöp Szász-Coburg Góthai herceg Ő kir. Fensége uradalmi építésze Budapest, VII., Abonyi-utca 4. Telefon: ]. 381-17. KÖNIG JÓZSEF OKI,. MÉRNÖK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, VIII., BAROSS-UTCA 98. SZ. TELEFON: JÓZSEF 424-69. Pregitzer és MUller Építőipari Vállalat Budapest, VII., Thököly-út 10. Telefon: ] 322-83. Versenytárgyalási hirdetmény. Budapest székesfőváros tanácsa nyilvános ver­senytárgyalást Iliidet a X., Ceglédi-úti kislakásos telepen szükséges 180 drb folytonégő kályha szállí­tási munkákra. A hivatkozott hirdetésekben közölt módozatok sze­rint leteendő bánatpénz összege az ajánlati összeg 2%-a. A vonatkozó költségvetési kiírás nyomtatványai ívenkint F60 H-ért kaphatók 1929. évi augusztus hó 30-tól kezdve naponta d. c. 11—1 órák között a szé­kesfővárosi tanács II. (középítési) ügyosztályának IV., Központi városháza, III. cm. 342. sz. szobájában. A szükséges felvilágosítás megszerezhető Frísch- feld Ede műszaki tanácsos előadónál, a Központi városháza, III. cm 328/b. ajtó alatti hivatalos helyi­ségben. Az ajánlatok 1929. évi szeptember hó 17-én (ked­den) d. e. fél 10 óráig a tanácsi II. (középítési) ügy­osztály 111. cm. 350. sz. szobájában adandók be. Az ajánlatok ugyanazon napon, ugyanazon tanácsi ügy­osztály üléstermében (III. ein. 354. sz.) 10 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. Budapest, 1929. évi augusztus hő 28-án. A székesfőváros tanácsa.

Next

/
Thumbnails
Contents