Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-23 / 4. szám
6 Független Budapest f929. január 23. Harm Arnold. Az állam és a takarékossás. Irta : Ha nn Arnold. Az emberi test az őt megtámadó betegséget csakis akkor győzheti le, ha megelőzőleg elég erőt gyűjtött annak leküzdésére; a gazdasági élet csakis akkor marad egészséges, ha elegendő, tartalékot gyűjtött a krízisek ellenállására. Testi erőt higiénikus életmód és edzés által lehet gyűjteni; a gazdasági élet erejét pedig takarékossúg által. A pedagógia arra nevel bennünket, hogy takarékosan éljünk, mert a takarékoskodás erény. A nemzetgazdaságtan is ezt tanítja, de nem etikai szempontból, hanem azért, mert a gazdasági élet racionális folytatásához a takarékosság által szerzett tartalékolásra, feltétlenül szükségünk van. Mi is a takarékosság? Teleszky János ny. pénzügyminiszter úr szerint „takarékoskodni annyit jelent, hogy a jövedelmünknél kevesebbet költsünk". Ezen teljesen logikus megállapítás azonban csakis a magángazdaságra vonatkoztatható, de nem applikálható az államháztartásra. Amíg ugyanis a magánháztartás a kiadásokat a lehetőség szerint előirányozhatja, de nincsen módjában, hogy a bevételeket előre megállapíthassa, addig az állam nemcsak a kiadásokat, hanem a bevételeket is előirányozza. Ha már most az állam bevételeit, a kiadásokat jóval meghaladó összegben állapítja meg, akkor a bevétel és kiadás közötti különbözeiét nem lehet megtakarított összegnek nevezni, hanem ezen költségvetési műveletet a magángazdaság megkárosításának, nem pedig takarékosságnak kell minősíteni. Miből meríti az állam a bevételi feleslegeket? Az adóalanyok jövedelméből, tehát mentői többet merít ebből a forrásból, annyival kevesebb marad a magángazdaságnak. Már pedig parancsoló szükség nélkül a magángazdaságot még jobban gyengíteni, parancsoló szükség nélkül a magángazdaság vérkeringéséből az éltető elemet, a pénzt kivonni és ezáltal őt a takarékoskodásra képtelenné tenni, nem szabad. A magángazdaságnak szüksége van a takarékosságra, vagyis hogy kevesebbet költsön, mint amennyi a bevétele, mert az ezúton gyűjtött tartalékot nemcsak újabb tőkegyűjtésre használhatja fel, hanem az esetleges veszteséges év hiányainak fedezésére. Az államnak pedig tartalékolásra nincsen szüksége, mert hiszen bevételeit önmaga állapítja meg és a szükséghez képest azokat fokozhatja. Teljesen helytelen mederben folyt az utolsó években az állam pénzügyi politikája, amely abban látta főfeladatát, hogy tartalékol gyűjtsön, vagyis hogy több legyen a jövedelme, inint amennyi a kiadása, ami Teleszky János megállapítása szerint a magángazdaságban takarékoskodásnak nevezhető, de nem nevezhető annak az államháztartásban. Mindazonáltal az államnak is kötelessége tartalékot gyűjteni és takarékoskodni. De nem az eddigi módon! Cáfolhatatlan tény, hogy az államkincstár jövedelmének nagy részét a magángazdaság forrásaiból meríti és a szükséghez képest mélyebben is meríthet. Észszerű tehát, hogy az állam hasson oda, hogy ez a forrás ne merüljön ki, sőt hogy gazdag legyen. Mert hiszen abból az állam nemcsak a rendes szükségleteit fedezi, de hatalmi szóval igénybe veheti akkor is, ha az állami bevételeket fokozni kell; tehát ezt a forrást: a magángazdaságot, az állam bármikor mint tartalékját is igénybe veheti. Ezt a tartalékot a pénzügyi kormánynak saját jól felfogott érdekében kímélni, a magángazdaság felvirágoztatását előmozdítani kell. És ha a kormáhy a magángazdaság birtokában 'meghagyja azt az -összeget, amelyet belőle szükség nélkül csak azért, hogy feleslegeket gyűjtsön, kivont, és ha az állam a magángazdaságot abba a helyzetbe juttatja, hogy nagyobb anvagi erove álljon szükség esetén — az állam rendelkezésére, akkor a kincstár gyarapítja sa.mt tartalékját és saját előnyére fog takarótakarékoskodik!2 adóalanyok allyaKi ere*yel Uj parkok, utak, csatornázás. T9oluái* Ba'iszIó taiuicsnok-Iíelyetíes Hicszáiiiol az ügyosztály nagyszil Otí síi tavaszi terveiről. Molnár László. Az út- és csatornaépítési ügyosztályon már most nagyban készülődnek a tavasszal meginduló nagy közmunkákra. A fővárosnak ez az ügyosztálya költi el aránylag a legtöbb pénzt, amit a számszerű adatok is igazolnak, mert :íz idei költségvetésben is 28-5 millió pengővel van dotálva az út- és csatornaépítkezés, valamint az ügyosztály alá tartozó többi közmunka. Molnár László helyettes tanácsnok, az ügyosztály vezetője nyilatkozott munkatársunknak a küszöbön álló nagy munkaprogrammról s többek között ezeket mondotta: A tulajdonképeni ügyosztályi munkaprogramul már a költségvetés összeállításakor, a múlt évben elkészült, most csak a kivitel előkészítése van hátra. Ami eddig papíron volt meg, azt most kezdjük valóra váltani s az egyre fokozódó munkanélküliségre való tekintettel igyekszünk a közmunkákat minél előbb kiadni, hogy ezzel is munkaalkalmat teremtsünk. A csatornaépítési Programm előkészítése folyamatban van, sőt egyrésze már el is készült. Ugyanez áll az útépítésekre is. Néhány nap múlva már megjelennek a versenytárgyalási kiírások s amint az idő kissé megenyhül, úgy a csatorna-, mint az útépítési munkák megkezdődnek. Az idei költségvetésben elég tekintélyes összeg áll rendelkezésünkre :s remélem, hogy_ városfejlesztési szempontból is sokat tudunk majd produkálni. A kerületi útjavítási munkákra már ki is hirdettük a versenytárgyalást s igyekszünk lehetőleg megosztani a megbízásokat, hogy minél több vállalkozó kapjon munkát. Különös súlyt vetettünk idén a parkozásra és az utcák fásítására. Legkiemelkedőbb tervünk a Gellérthegy parkozásának folytatása, amelyet ezúttal a Gellért-fürdő felőli oldalon hajtunk végre. 200.000 pengőbe kerül ez a fásítás, de egyelőre csak 40—50.000 pengőt használunk fel, mert a fásítási Programm kivitele 4—5 évet igényel. A Gellért-hegyi utak nagyrésze már el is készült. Hatalmas úi park létesül az arénaúti régi zsidótemető helyén. Egyelőre a rendelkezésre álló területnek csak egy részét parírozhatjuk, mert a másik felén kislakások állanak, amelyeket a mai lakáshiány közepette nem lehet lebontani. Ezért tehát csak a Lőportár-utca, Fóti-út, Tüzér-utca és Taksony-utca közötti területen létesíthetünk parkot, de ez is 10.000 négyzetméter terület lesz, Később a terület másik felét is parkká alakítjuk. Lesz itt gyermekjátszótér is. A park területe kissé magasan fekszik s ezért minden oldaláról lépcső vezet majd fel. Egyelőre 30.000 pengőt fordítunk a régi temetőterület parkká alakítására s a munkákat már tavasszal megkezdjük úgy, hogy jövőre az új parkot már átadhatjuk a közönség használatának. Nagyobbszcibású parkozást végzünk a Városmajorban, a Svábhegyen, a Dräsche-féle telken és a Kossuth Lajos-téren, ahol a vízmedencét is áthelyezzük. A Főherceg Sándortól• szintjét is emeljük és parkozzuk, továbbá a Ma- gyár Színház előtti háromszöget, a Marcibányi-teret és a Ftangária-gyógyforrás előtti területet. Ezeken kívül is még több kisebb parkozás szerepel idei j programmunkban. Sopron-győri tej és yoghurt a legmegbízhatóbb! Sopron-, Győr- és Vasmegyei Tejgazdasági R.-T. Központi üzem és irodák: I., FEHÉRVÁRI-ÚT 3 ’--35. SZ. Telefon: József 305 31., József 428 01. KA.MA.FtJL mozgóképszínház Dohány-utca 42. Telefon: József 440-27. Fricsscy 30 tvgú zenekar! Elsőrendű műsor minden héten! _____________________________________
