Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-21 / 34. szám
Egyes szám ára 50 fillér HUSZONNEGYEDIK évfolyam. _______________1929. augusztus 21.______________________34. szám. Függe tlen Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap. megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Főszerkesztő: B. VIítÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPÁV GYULA dr.-----------------------------------------------------—------- 4»* —--------------------------------------------Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 3k5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45.476. Az ismeretlen katona. Szent István hetében összegyűltek a világ diákjai is Budapesten és vagy 30 nemzet fiatalságának szolidáris együttérzése mutatja az utat a felnőtteknek. Európa jövője találkozott az elmúlt héten Budapesten és azok a fiatal diákdiplomaták, akik most az ifjúság problémáiról tanácskoztak, egykor talán országok és népek sorsát fogják igazgatni. Mert — mint egy régi példabeszéd mondja — a diák olyan valami, akiből minden lehet és a most Budapesten szereplő fiatalok közt alighanem ott vannak a jövendő Briandjai, Mac-Donaldjai és Mussoliniiéi. Ma még a diákérdekekért harcolnak, holnap már az egész világ civilizációjáért és boldogságáért. A magyar kultuszminiszter beszédet mondott a diákok világparlaméntjének megnyitóján és ebben a . beszédben igen finom megértéssel fejtette ki, hogy a diákság lelkét figyelniök kell a világ vezetőinek, mert ott nyilatkoznak meg a Ma problémái. Az ifjúságtól kell megtudniok az öregebbeknek, hogy mi ég a jövő lelkében. Beszélt az ifjúság feladatairól és minden, amit elmondott, helyes volt és szép volt. Csak az volt a baj, hogy vannak dolgok, fontos diákproblémák, amelyek ebben a beszédben nem szerepeltek. Olyan dolgok, amelyek sem nem szépek, se nem jók, de mégis megvannak, ámbár szeretnék azokat letagadni. A budapesti nagy diákkongresszus hátterében ott settenkedik egy sötét árnyék, az üléseken ott szónokol egy nem hallható hang, ott panaszkodik egy láthatatlan könny: azoknak a magyar diákoknak az árnyéka, néma hangja, vádoló könnye, akik . . . nem lehetnek magyar diákok. A kultuszminiszter nem beszélt a numerus claususról és jól tette, hogy nem beszélt róla. Klebeisberg Kuno gróf kultúrember, okos ember, modern ember: tudja, hogy ezzel a „kultúrtényezővel“, a numerus clausus-szal nem kell dicsekednünk, hogy szégyenünket nem kell a piacra vinnünk. De ha nem is beszélt róla, a numerus clausus ott volt ezen a kongresszuson, ott ült a padok közt és hangja keresztülsikoltott a beszédeken, túlkiabált minden udvarias és diplomatikus hangot: kár volt ezt a kongresz- szust itt Budapesten rendezni, kár, mert nem lehetett távoltartani tőle ezt a meg nem hívott, váratlan vendéget, ezt a tolakodó, kérlelhetetlen vádolót. Néhány év előtt divat volt a Láthatatlan Vendég. Most már nem divat, szinte el is felejtettük már. És most megjelent és helyet követelt, mert megilleti őt a hely azok közt, akik a diákság nemzetközi problémáit tárgyalják. A magyar diákság egy jelentékeny része — és még hozzá nem is a tehetségtelen része — külföldi egyetemeken nyomorog, mert az Alma Mater, a „kegyes anya“, a magyar egyetem, kegyetlen, igazságtalan volt hozzá. Elüldözte ez a kegyes anya a fiait a hazából, koldus-űtra kényszeritette őket, de ez még a jobbik eSet volt, mert van egy rosszabb is: az, amikor nem lett egyetemi hallgató a diákból, amikor kettétört a pálya az elindulásnál, mert reménytelen és kilátástalan volt a harc, amelyet folytatni kellett volna azért, hogy a diák ... diák lehessen. Százakra, ezrekre megy ázoknak a diákoknak a száma, akikből nem lehetett diák, akik elestek és most hősi halottjai a diákságnak. Isten tudja, mi lett belőlük, Hol, milyen pályán futkosnak a napi kenyér utáni a helyett, hogy a tudománynak élnének, ki tudjá, hol vannak ezek Hetekkel ezelőtt a Független Budapest hozta elsőnek azt a. hint hogy a főváros a három nagy közüzem további fejlesztésére újabb nagy beruházási kölcsönt szándékozik felvenni. Az erre vonatkozó tárgyalások és előkészületek azóta serényen folytak és a bemutatott Programm alapján Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok is hozzájárulását adta a jövedelmező nagy beruházásoknak kölcsönpénzből való végrehajtásához. Ennek alapján az őszi közgyűlési szezon legelején Borvendég Ferenc tanácsnok a törvény- hatósági bizottságnak is bemutatja a figyelemreméltó fejlesztési terveket és felhatalmazást fog kérni a 80—100 millió pengős kölcsön felvételére. Az ezzel kapcsolatos tervekről és a három nagyüzem új fejlesztési programmjáról Borvendég Ferenc, a világítási ügyosztály tanácsnoka a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Azok a nagyszabású beruházások, mélyek üzemeinknél most folyamatban vannak, csak első fejezetei a hatalmas fejlesztési terveink kivitelének. A programmot természetesen egyrészt anyagi, másrészt technikai okokból csak fokozatosan hajthatjuk végre. Azok a munkálatok, amelyek e Programm keretén belül az amerikai 10 millió dolláros kölcsönből voltak előirányozva, rövidesen befejezéshez közelednek és ezért már most kell gondoskodnunk annak folytonosságáról, nehogy a fejlesztés megszakítása az egész, szépen felépített tervet megbolygassa. A nagyüzemek, nevezetesen az elektromos-, gáz- és vízmüvek vezetőségei kidolgozták azoknak a munkálatoknak a sorrendjét, melyek most következnek és a már megkezdett fejlesztésbe szervesen belekapcsolódnak. — Legelsőnek kell említenünk ezek között a Vízmüvek nagyszabású új beruházásait« melyek egyrészt Buda vízellátásának megjavítását, másrészt az egész főváros vízszolgáltatásának biztosabbá tételét szolgálják. Köztudomású, hogy a budai városrészekben sokszor fordulnak elő vízaz ismeretlen katonák, akiknek szelleme megjelenik a kongresszus falán és sötét betűkkel írja a „mene tekel“-t a kultuszminiszter szeme elé. Elivatalosan nem szerepeltek a diákkongresszuson, még csak emlékkövet sem állítottak részükre megfelelő parádés beszédek kíséretében, amint ahogy ez nálunk szokás. De ott voltak és ott is maradnak, csontkezűk ott kísért mindenütt, ahol az új Magyarországot építik: azok a csontkezek, amelyek itt feleslegesek, amelyek nem kellenek, amelyeknek nem szabad dolgozniok a nagy épületen, a magyar kultúra palotáján. szolgáltatási zavarok, ami annak következménye, hogy a. pesti oldalról kapják a szükséges vízmeny- nyiséget, tehát csak nagy kerülővel jut a víz a túlsó partra. Ezeket az állapotokat csak oly módon lehet gyökeresen megjavítani, ha megépül a végleges budai vízmütelep is, úgyhogy ez a nagy városrész önmagát láthatja el vízszükségletével és független lesz a megyeri telepektől. Ezek a tervek már régen készen vannak s mint ismeretes, előkészületek is folytak a végleges óbudai vízmű megteremtésére. A szentendrei sziget nyugati oldalán egész sor kutat fúrtunk, hogy a talajt és a terület vízviszonyait megvizsgáljuk és a kísérletek kielégítő eredménnyel végződtek. — Ezek eredménye alapján szeretnénk rövidesen hozzáfogni e nagyszabású munkálatokhoz, amely abbpl állana, hogy a szentendrei sziget nyugati oldalán hat kilométeres vonalon úgynevezett csökút-sorozatot fúrnánk, amelyeknek vize táplálná a létesítendő óbudai vízmütelepet. Terveink szerint ezeket a kutakat csatornákkal összekötnénk a szentendrei sziget keleti oldalán meglevő kutakkal, melyek a megyeri telep vízszükségletét látják el. Ezáltal a kutak között szabályos összeköttetést hoznánk létre, ami biztosítaná azt, hogy sem a budai, sem a pesti oldalon a vízszolgáltatásban fennakadás nem állhat be, mert akár az egyik, akár a másik kútsorozatbán átmeneti vízhiány tapasztalható: az összekötő csatornák révén a hiányt a másik oldalról lehet pótolni. A sziget nyugati oldalán létesülő kutak vízmennyiségét hatalmas, járható alagúton, széles csatornákon fogjuk a Duna alatt a budai telepig számtani. Ez is a biztonság fokozására hivatott, mert a járható alagútban a legkisebb bajt könnyen lehet javítani, míg a megyeri telephez vezető vízcsatornák nincsenek járható alagútban elhelyezve. A Vízmüveknek ez a nagyarányú és messzire kiható újabb beruházkodása 36—40 millió pengő költséget igényel. Az Elektromosműveknél szintén nagy feladatok várnak a közeljövőben megoldásra. A főváros áramfogyasztása állandóan és mind nagyobb mértékben növekszik, és hogy az igényeket kielégíthessük, lépést kell tartanunk a termelésben is ezzel a tempóval. Azok a nagy beruházások, melyeket a dollárkölcsönből eszközöltünk, már alig elégségesek a mostani áramigénylésre 100 milliós beruházási kölcsön a három nagy közmű fejlesztésére. Borvendég Ferenc tanácsnok részletes programmot ad a „Független Budapestének a beruházási kölcsön miképen való felhasználásáról. Borvendég Ferenc. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PA JOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. VAS-UTCA 17.SZ. SZÍV- l5s ÉBBETEGEKNE K TT.T OSZTÁLY Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, napáé légfúrdök.
