Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-24 / 30. szám

1929. július 24. Független Budapest 9 Budán több a tömeglakás, mint Pesten. Érdekes adatok a főváros lakásviszonyairól a statisztikai közlemények új kiadásában. A statisztikai hivatal kiadványai közt most egy rendkívül érdekes munka jelent meg Budapest lakás- viszonyairól. Dr. Laky Dezső műegyetemi tanár vé­gezte el ezt a nagyszabású kutató munkát. Gondos vizsgálódásainak eredménye: ,,Budapest épület- viszonyai" címen jelent meg a Statisztikai Közle­mények utolsó számában közel negyedfélszáz oldalon 139 táblára van sürítve a feldolgozott anyag. Tizen­két fejezetre osztva vonul el előttünk a főváros épü­leteinek 1906-tól 1927-ig. megrajzolt fejlődése. De távlatban ott van mögötte 1849-ig a háttér, hogy annál élesebben domborodjék ki, miként változott át Buda és Fest külső megjelenésében is a mai Buda­pesté. Budapest népességéből csak nagyon csekély rész lakik olyan épületben, amelynek tíznél kevesebb lakója volt. Száz lakos közül átlagban csak négy. A legtöbben olyan épületben laknak, ahol a lakók száma 100—200 között ingadozik, de 38,643-an 400-nál több lakójú épületben zsúfo­lódtak. Több mint háromnegyed része 50-nél több lakótárssal lakik és 5P5°/o, tehát a lakosság nagyob­bik fele, épenséggel olyan épületbe szorult, ahol szá­zat^ is meghalad a lakók száma. Érdekes az a fejlődés is, amely azt mutatja, hogy 1910-től 1920-ig minden épületcsoport lakóinak a száma csökkent, de a négy- és ötemeletes épületeké csaknem megduplázód ott. Különösen érdekesen alakul a házak lakottsága Budán és Pesten egymással szembeállítva. A föld­szintes épületek átlagos lakószáma felerésszel nagyobb a balparton, mint Budán és még az egy­emeleteseké is kétszer akkora. Ám felfelé folyton csökken az arány és a négyemeleteseknél már a jobbparti házak vezetnek. Az ötemeleteseknél pedig 1U % - k a 1 nagyobb Budán a laksűrűség. A jobbparti külterület négyemeletes lakóházaiban az átlagos sűrűség 302 lakó. Ez pedig olyan magas szám, hogy hozzáfoghatót a balparti külterületi épületek egyiké­ben sem találunk, még az ötemeletesek között sem. Pedig a háború utáni viszonyok a balparton is a nagytömegű lakók épületeit szaporították. A mellett szól ez, hogy az olcsó budai telkeket még jobban kihasználta a vállalkozói szellem szegényebb néposztályok számára készült lakásokkal. S ha az irányzat egyfelől az egészen kis családi épüietek felé kanyarodik is, másfelől a vállalkozói töke olyan lakóházakba iparkodott, ahol a nagy épü­letek mutatják a legjobban fejlődő épülettípust. A tömegszállások fellegvárai már 1920-ban rit­kábbak voltuk, mint 10 évvel ezelőtt. Ez tehát nem irhaló a háborús veszteségek rovására. Pedig Buda­pest népessége 1920-ban több volt mint 1910-ben. Úgy látszik azonban, hogy a háborút közvetlenül megelőző építkezések valamivel emberségesebbé tették a főváros népének a lakóházakban való el­helyezkedését. Igaz ugyan, hogy 1920-tól 1925-ig újból 149-ről 167-re emelkedett a 300-nál több lakójú épületek száma, de arányszámuk változatlan maradt. A budai „Alkotás-ház“ és a Falk-család. Irta: Kovács Lajos. A Délivasút közelében, az Alkotás- és Kékgolyó­utcák sarkán áll egy régi épület, melyhez a közhit az 1814-ben Budán időzött osztrák, porosz és orosz uralkodók egy kirándulását fűzi. E ház építtetője Fáik Ferenc József volt, abban a korban Buda egyik leggazdagabb polgára. A ház építési idejét a budai tclckadóösszeírási könyvekből állapíthatjuk meg. 1775-ig aZ ítt levő ingatlan a rétek és szántóföldek­ről vezetett könyvekben szerepelt, az 1775. évi könyv szerint azonban már ház állott a szóbanforgó telken. Ennek az ingatlannak első megállapítható tulaj­donosa Haack József volt, akitől Puchner Lipót vette meg, ez pedig Abt Ferencnek adta el. Tőle vásárolta a telket 1775-ben Fáik, aki az 1790-es években tovább építkezett ezen a helyen. A ház száma kezdetben Krisztinaváros 74 volt, később a városrész sűrű beépítése folytán 273-ig emelkedett és e számot a helyrajzi számok életbeléptetéséig megtartotta, Budán ugyanis a házak régebben azzal ü Számai voltak megjelölve, melyen az adóössze­írásban szerepeltek. Az Alkotás-házat építtető Falit Ferenc József atyja, Pál, Tirolból került hozzánk és az 1720-as években telepedett meg Budán. Itt elvette egy vízivárosi kő­művesnek, fidékénreiter János Györgynek a leá­nyát, Margitot. Hadkenreitcr halála után háza leányára szállott, aki nemsokára szintén meghalt és ekkor Falit Pál örökölte. Ebben az épületben volt a híres budai Fehér Kereszt fogadó. Mikor Fáik Pá1 1728-baü polgárjogot nyert, már mint a Fehér Ke­reszt fogadósa volt ismert. 1765-ben bekövetkezett halála után két házát, a Fehér Keresztet és a Pat- koló Kovácsot fia örökölte. Az ifjabb Fáik ekkor bérbevette a pest-budai hajóhidat és nagyobb épít­kezésbe fogott. Megvette a fogadó szomszédságában levő házat és a két épület helyén egy újat emelte­tett. Az új fogadóban díszes terein készült, melyben tárcmulatságokat tartottak. Bérelte még a városi sörfőzdét is. Nagy jövedelmeiből sokat fektetett in­gatlanokba, miáltal a napóleoni háborúk pénzügyi válságait szerencsésen megúszta. Falit Ferenc Jó­zsef 1814-ben halt meg s mivel leszármazottjai nem voltak, távoli rokonaival pedig rossz viszonyban élt, vagyonát idegenek között osztotta szét. Rendel­kezése szerint mindent pénzzé kellett tenni. Az ingat­lanok eladása után 400,000 forint készpénz gyűlt össze. Legnagyobb öszeget, 100,000 forintot a ki­rálynak hagyott, subsidium címén, a nádor 50,000 forintot kapott, ugyanannyit kaptak a napóleoni há­borúk rokkantjaj is. A János-kórház építésére csak 100 forintot hagyományozott, amivel Buda városa nem volt m'cgelégedve és per útján igyekezett a végrendeletet érvényteleníteni. A per kiegyezéssel végződött és az egyes örökrészekből nagyságuk szerint elvettek 18,000 forintot a városi szegényház javára s ezt mint Fallt-féle alapítványt kezelték. Fáik ingatlanainak eladásánál az Alkotás-házat Wiirpihörger Ádám volt városi hadnagy vette meg. Ekkor a ház még földszintes volt. Wurmhörger só- árusításra kért engedélyt, amit a városi tanács azért js javasolt, mert az új tulajdonos emeletet akart húzatni az épületre. Valószínűleg ezzel az építke­Tapélázást, szobafestést, mázolást elsőrangú kivitelben REITZER FERENC és FIA! R.-T. festőipari, festőiparművészeti és tapétázó vállalat végez. Butapest, VII., Rózsautca 32. Telefon: J. 311 81. és 44*1—73. zéssel függ össze annak o domborműnek a kelet­kezése, amely a ház kapujának vonalában emelkedik az emelet fölött. A dombormű háromszögletű és a világ teremtését ábrázolja. Erről a domborműről nevezték el a házat „zur Schöpfung“-nak, amelyet a nélkül, hogy utána jártak volna, magyarra az ,,alkotás" elnevezéssel fordították le. így tehát sem az , Alkotás-ház", sem a róla vett Alkotás-utca el­nevezés nem helyes. Wurmhörger igen vállalkozó szellemű ember voit. Pénzzel nem igen rendelke­zett, mégis drága ingatlanokat vásárolt adósságra, adósságait pedig betábláztatta a megvett ingatla­nokra. Mivel nem volt képes fizetni, lefoglalták minden vagyonát és elárverezték. Ö még 40,000 fó­liától fizetett az Alkotás-házért, az új vevő kert nél­kül, bár közben a házat emeletessé épít ejt ék át', csak 7,000 forintot adott. Az új tulajdonos Heinrich János kapitány lett. Jelenleg a ház az Építési és Kertészeti r.d. tulaj­dona, amely új házat akar emelni a helyén. Bár a házhoz fűződő emlékek közül a három uralkodónak benne való látogatását nem támogatja semmi hiteles adat, annál valószínűbbnek látszik az, hogy előtte történt Martinovics kivégzése, amire Kazinczy „Fog­ságom naplójának" egy adatából lehet következ­tetni. Az bizonyos, hogy a régi budai épületek közül egyszerűségében is kiemelkedik. Annái! sajnálato­sabb lenne, ha alapos megfontolás nélkül megenged­nék a lebontását. Városunk amúgy is szegény a múltat képviselő ízléses épületekben. LÁM PL ÖDÖN mülakatosáru- és vas- . . — szerkezeti gyára Budapest Városi üzem: V., Bálvány-utca 14. — Telefon: Aut. 133-16. Gyár: VII., Hungária-körút 178. — Telefon: József 388—93. Mhington szivattyúd r.-t. Budapest, V., Váczl-út 4. SZÁLLÍT: Gőz-, centrifugál-, turbina-, erőmű- és vácuumszivattyúkat, minden cé ra és tel­jesítményre. — Benzinmotorokat. — Hűtő­tornyokat. — Kondenzációs berendezése­ket. — Autcmosógépeket. Telefon­szám : 222-10. Sürgöny­ei m Duplex Legjutányosabb árban szállít sodronykerítést SS Hicker és Társa cég Budapest, IV., Feren.cz József rakpart ‘23 sz. Alapíttatott 1876. Telefon: Aut. 826 — 83. J&K *» ■ l-C - WKellÖKO! System Kozma Kórházak, szanatóriumok, iskolák, hivatalok, fürdők és lakások részére Szállítja: KOZMA J. Rákosszentmihály. Te'efonmegrendelés : Automata 622—25. HIRMANN FERENCS“; Budapest, VII., Csányi-utca 7-9. Telefon : József 460 49. Gyártmányai: Permetezők és ezek összes alkatrészei, rézsúlyok, háztartási mozsarak, gyertyatartók habüstök stb., továbbá -Pax« szab. kézi tűzoltó készülék stb. I RTT MÁTVÁS fámöntodéje # Tel. : J. 391 - 10­*** 1 L ivi/n 1 T Budapest, X., Kőbánya, Márga-u. 16* Készít: foszforbronz csapágyfémek, réz- és bronzöntvé­nyeket, továbbá díszműtárgyakat stb. stb. APOR ÉS SZŰCS FÉMEK ÉS MŰSZAKI ANYAGOK VÁLLALATA Budapest. V., Váei-út 10. — Telefon : 277—18, 277—22. GAUGUSCH JÁNOS LAKATOSMESTER vállal: épület- és vasszerkezeti munkákat, úgyszintén tömegmunkát is. BUDAPEST, X. KÉR., ZSIVORA-UTCA 5. SZÁM. v'z,ia*lan szigetelő anyagot, ULsIllJUil fával égetett, darabos fehér meszet ÄMS BARTA VILMOS Budapest, V., Kádár-utca 8. szám. — Telefon : 244 41. Magyar Elektróművek Ts™7LlL* Budapest, VIID, Baross-utca 86. szám. Elektromos porszívó és padlófényesítőgépeket szállít kedvező részletfizetésre is. KOHN MÁRTON érc- és miíöntö Budapest, VI., Jász-utca 53/a. Saját gyártelepén. Telefon : Aut. 153—59. Alapítási év 1904. Gyárt mindennemű réz-, bronz-, aluminium- stb. önt­vényeket anyaggal és anyag nélkül. Raktáron tart foszfor­bronz rudakat és hüvelyeket minden kivitelben. TOLLÁR LAJOS épület- és díszműbádogos, gáz-, vízvezeték-, fürdőberendezés és csatornázási-vállalat Budapest, VI., Aradi-utca 29. Telefon : L. 983-32. SZOBRÁSZ RÁKOíi M V !>'Ó műkő, stucco- (mennyezeti) és mű­márvány munkák elsőrangú kivitelben BUDAPEST, VII., SZT. DOMONKOS-UTCA 5. sz. - Telefon : József 380-37 KAUTNIK JÓZSEF szobrász-mester, épület-, műkő- és stuckomunkákra BUDAPEST, IX., BOKRÉTA-UTCA 21. Versenytárgyalási hirdetmény. Budapest székesfőváros tanácsa nyilvános ver­senytárgyalást hirdet a székesfővárosi kátrá- nyozó és bitumenező telep részére szükséges 2000 tonna andezit vagy bazalt és 3000 tonna bazalt- zúzalék szállítására. A hivatkozott hirdetésekben közölt* módozatok szerint leteendő bánatpénz összege az ajánlati ösz- c-7pcr 2%-a. A szabályszerűen kiállított és lepecsételt boríték­ban elhelyezett ajánlatokat 1929. évi augusztus hó 12-én (hétfő) déli 12 óráig a székesfővárosi kátrá- nyozó és bitumenező telepen (X. kerület, Bihari-u. 4., 7. ajtószám) kell benyújtani. A szállításra vonatkozó felvilágosításokkal hét­köznapokon délelőtt 9—12 óra között a kátrányozó és bitumenező telep szolgál (X., Bihari-utca 4. szám) és ugyanott megkaphatok az ajánlat benyújtásához szükséges nyomtatványok is. A versenytárgyalás 1929 évi augusztus hó 12-én (hétfő) délután '/í5 órakor lesz a IV., Központi vá­rosháza 11. emelet 274. számú helyiségben és azon az ajánlattevők, vagy igazolt meghatalmazottaik je­len lehetnek. Budapest, 1929. évi július hó 20-án. A székesfőváros tanácsa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents