Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-26 / 26. szám
1929. június 26. Független Budapest 7 Egy vállalkozó cég ajánlata a Garay-téri és ferdinánd-téri piacok felépítésére. A vásárcsarnoki albizottság elutasította az ajánlatot. - A piacok rendezésének ügye megint lekerült a napirendről. A Független Budapest évek hosszú sora óta sürgeti a közélelmezési intézmények fejlesztését, elsősorban pedig a piacok modernizálását. Sok évi vajúdás után végre elkészültek az erre vonatkozó tervek, amelyeknek kivitele azonban érthetetlen okokból késik és a mai napig semmi érdemleges lépés az új piacok megépítése érdekében nem történt. Mindössze a krisztinatéri új piac építésére tartották meg a versenytárgyalást, de a munkák még ott sem indultak meg. Nemcsak városrendezési- és közegészségügyi szempontok azok, amelyek sürgőssé tennék a piacok rendezését, hanem mindenekelőtt gazdasági okok( mert hiszen több millió pengő van biztosítva a piacok modernizálására, és ha ezt az összeget a főváros a tervezett ipari munkákba fekteti, ez mindenesetre jótékony hatást gyakorolna a gazdasági életre. A jelek szerint azonban még sokáig fognak késni ezek a iontos közmunkák. A késedelmet újabban anyagi nehézségek okozzák, mert kiderült, hogy az új piacok építése lényegesen több költséget igényel, mint amennyit eredetileg előirányoztak. A Független Budapest közölte, hogy a belügyminiszter lényegbevágó módosításokat eszközölt a piacok tervein, így többek között a Garáy- téren emeletes piac építését rendelte el, ami megduplázza a költséget. E mellett a többi kerületek is türelmetlenül sürgetik az elavult piacok átépítését. A főváros vezetősége nagy dilemma előtt áll és még most sem tudja, hogyan tegyen eleget ebben a nehéz anyagi helyzetben a felmerült kívánságoknak. Kapóra jött ebben a töprengő helyzetben egy vállalkozó ajánlata. Margarit Ödön és Andor építőmesterek és vállalkozók beadványt intéztek a tanácshoz, amelyben felajánlották a Garay-téri és a Ferdinánd-téri piacok megfelelő felépítését kedvező anyagi feltételek mellett. A vállalkozók azt kérték, juttassa nekik a főváros versenytárgyalás mellőzésével a nagyarányú munkát, mégpedig olyan egységáron, amilyen a krisztinatéri piac építkezési versenytárgyalásánál a legolcsóbb ajánlat volt. Ezen egységár mellett azután az építkezés bei e je zése után a ténylegesen végzett beépítés alapján állapítanák meg a nekik járó vállalati összeget. Az építész cég ennek ellenében azt a kedvezményt juttatta volna a fővárosnak, hogy az építkezés befejezése után a megállapított összegnek csak felerészét kellett voina kifizetni, míg a másik felére ti évi részletfizetést engedélyezett voina a fővárosnak. Vájná Ede tanácsnoknak tetszett az ajánlat és a vállalkozókkal részletes megbeszélést folytatott a kivitelre vonatkozóan. Tekintve, hogy a nagyösszegü munkánál ilyenformán a versenytárgyalást mellőzték volna, a szerződést csak közgyűlési jóváhagyás alapján köthették volna meg. Az ügyet az illetékes bizottságok elé terjesztették, amit a konkurrens vállalkozók felhasználtak a terv megvalósításának elgáncsolására. Ez sikerült is, mert már az első fórumnál, a vásárcsarnoki albizottságban megbukott az előterjesztés, és bár Vájná tanácsnok minden erejével igyekezett az ügyet megmenteni és a bizottsági tagokat az ajánlat elfogadására rábeszélni, a bizottság mégis egyhangúan elvetette az javaslatot, mert lehetetlennek tartotta, hogy sok milliós közmunkát versenytárgyalás mellőzésével egy kiszemelt vállalkozóval történő egyszeri megállapodás útján végeztessenek el. A Garay-téri és a Ferdinánd-téri piac építésének ügye ilyenformán a szerdai, a nyári szünet előtti utolsó közgyűlés napirendjéről lekerül. A városházán nem tudják, hogy ezekután mitévők legyenek. A rendelkezésre álló pénz egy piac építésére sem elegendő. Az azonban kétségtelen, hogy az albizottság álláspontja helyes. Ha az ajánlattévő vállalkozók ajánlata annyira kedvező, miért húzódoznak annyira a nyilvános versenytárgyalástól? Egy közszállítás kulisszatitkaiból. A tiszti ügyészség elutasította a kispesti fextiigyáp ellen beadott fellebbezést. A köztisztasági hivatal legutóbbi textilanyag szállításával kapcsolatban érdekes bonyodalom keletkezett a szállító cégek között. Ismeretes, hogy néhány héttel ezelőtt nyilvános versenytárgyalást hirdetett a köztisztasági hivatal altisztjei és munkásai részére több ezer nyári ruha anyagának szállítására, úgyszintén a ruhák konfekcionálására. A tekintélyes értékű közszáliításra sokan pályáztak, úgy a textilgyárak, nagykereskedők, valamint a szabóiparosok közül. A nagyarányú megrendelést mégis a Kispesti textilgyár kapta egyedül s ugyancsak ezt a gyárat bízta meg a tanács a ruhák k on fék ci on ál ás v al is. A Kispesti textilgyár ajánlata ugyanis 17%-kaí volt olcsóbb, mint a pályázaton résztvevő második legolcsóbb ajánlattevőé, azonfelül a bemutatott áruminta is 7%-kal jobb minőségű volt, mint amilyennek szállítását a köztisztasági hivatal előírta. A konfekcionálási munkára a Gutmann J. és Társa céggel állapodott meg a Kispesti textil gyár nagyon olcsó áron. Ez annál érdekesebb, mert a verseny- tárgyaláson a Gutmann cég is pályázott, de közvetlen árajánlata sokkal drágább volt, mint ahogyan ugyanazt a munkát a Kispest textilgyár ajánlotta fel a városnak. A főváros azonban nem volt kíváncsi a dolgok hátterére, hanem megelégedett azzal a ténnyel, hogy kifogástalan minőségű árut és munkát olcsón kap és ezen az alapon a Kispesti textilgyárat bízta meg az egész közszállitás lebonyolításával. Ebből származott az a bonyodalom, mely sokáig foglalkoztatta a tiszti ügyészséget s most a közgyűlés elé is kerül. A tanács határozatát ugyanis sérelmesnek tartotta a Budapesti Szabóiparosok Hitel és Termelő Szövetkezete és terjedelmes fellebbezést nyújtott be a tanácsi döntés ellen. Ebben egész sereg kifogást sorol fel a szövetkezet, amely mindenekelőtt a textilgyár túlságosan olcsó árajánlatát kritizálja és mélyen sérelmezi azt, hogy a főváros nemcsak az anyagok szállításánál, de a ruha varratási munkával' is a textilgyárat bízta meg. Ez a sérelem szerintük annál nagyobb, mert miközben a budapesti szabóiparosok tömege nyomorog, a .főváros tanácsa idegen cégnek juttatta a nagy megrendelést, miután a Kispesti textilgyár nem tekinthető budapesti vállalatnak. A fellebbezés érdemleges eredményt úgysem hozhatott volna, mert a tanács a meleg idő bekövetkezése miatt a megrendelést azonnal foganatosította s közölte, hogy az ellen csak birtokon kívül van feli ebbe zésnek helye. Mégis áttette az iratokat a tiszti ügyészséghez véleményezés végett. Az ügyészség megállapította, hogy a fellebbezés teljesen alaptalan, miután nemcsak a közszállítási szabályzat, de minden versenytárgyalási hirdetmény is biztosítja a főváros tanácsának azt a jogát, hogy a szállítás odaítélése tekintetében szabadon döntsön. Maga a fellebbező szövetkezet is elismeri, hogy a textilgyár olcsóbban szállíthatja az anyagot, mint az olyan pályázó, amely harmadkézből vásárolja az árut. Nem lehet sérelmes a határozatnak az a része sem, mely a varratási munkával is a textilgyárat bízta meg, mert a gyár az általa foglalkoztatott szabóiparosoknak rendes bért fizet. Mégis, hogy a jövőben hasonló bonyodalmak és sérelmezések ne történjenek, a tiszti ügyészség azt javasolta, hogy a jövőben egyenlő árajánlatok esetén azt a pályázót részesítsék előnyben, aki a főváros területén lakik, vagy itt van a telepe. Mielőtt máshol vásárol, saját érdekében tekintse meg új helyiségében r^z_* vasbútorgyár készítményeit. Ágybetétek, ■ 1B 8%SnBfói kárpitos-áruk, ágynemű és paplanok gyári árban. Budapest, VII., Dohány-U. 1., Károly-körút mellett. Telefon : J. 424-12. Köztisztviselők kedvező fizetési feltételek mellett kaphatnak nyugágyat, fiiggöágyat, sátort és hátizsákot TELEFON : J. 415-07. ALAPÍTVA : 1838-ban HAUSCHILD ALBERT BUDAPEST, VII., KÁROLY-KORÚT 15. SZÁM. Szállít hivatalok részére iratkötöhevedert, por- és padlótörlőruhát. JAUERNIK FERENC “íSír vállal : épület és bútorasztalos munkákat Lakás: Műhely: Budapest, IX., Ferenc-körút 23. Budapest, IX., Tompa-u. 19. Dunamenti Fakereskedelmi r.-t. Budapest, VI., Váci-út 13. Telefon: Lipót 984—28. Állandó nagy készlet mindennemű asztalos áruban, fűrészelt és faragott fában, londina, léc, zárlécben és állványanyagokban. MUnAn ácsmester és UCUIUu famegmunkáló telepe Budapest, III., Filatorigát 6390., a pályaudvar mellett Telefon : Aut. 624—39. NEUSCHLOSZ ELEK téglagyára Városi Iroda: V., Pozsonyi-üt 21—23. Telefon: 901—49. Helyszínre szállít la kis- és nagyméretű égetett agyagtéglát. Hidegkút, Máriaremete és Pilisvörösvárhoz legközelebb fekvő téglagyár. Karteien kívül! Gyári telefon : 625-60. Uj építkezésnél, tatarozásnál nélkülözhetetlen a DirSf I falsarokvédő és hermetikus elzárás FIÓK Budapest, VI., Podmaniczky-utqa 63. Telefon : Aut. 120-55.
