Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-05 / 23. szám
1929. június 5. Független Budapest 3 Sopron-győri tej és yoghurt a legmegbízhatóbb S Sopron-, Győr- és Vasmegyei Tejgazdasági R.-T. Központi üzem és irodák: I., FEHÉRVÁRI-ÚT 33-35. SZ. Telefon: József 305—31., József 428-01. A főváros azokról az alkalmazottakról is gondoskodik, akik sem nyugdíjban sem nyugbérben nem részesülnek, Szabályrendeletet készített a városi közhivatalokban és közüzemekben szolgáló alkalmazottak öregségi és rokkantsági ellátásáról. A Független Budapest legutóbbi számában jeleztük, hogy a tanács most igyekszik szabályrendeleti- leg gondoskodni a közüzemek tisztviselőinek, alkalmazottainak és munkásainak nyugdíjáról és az erre vonatkozó szabályrendelet-tervezeteket már cl is készítette. Ezek alapján az összes üzemi tisztviselők és munkások egységes eljárás alapján részesülnek nyugellátásban, ha szolgálati idejük letelte után nyugalomba vonulnak. Intézkedik a tanács szabályrendelete az alkalmazottak és munkások hozzátartozóinak ellátásáról is. Most egy harmadik szabályrendelet-tervezet is elkészült, amely azoknak a városi hivatali és üzemi alkalmazottaknak az öregségi és rokkantsági ellátásáról gondoskodik, akik nem tartoznak az előbbi szabályrendeletek hatálya alá, illetve akik sem nyugdíjban, sem nyugbérben nem részesülhetnek. A közüzemi munkások ugyanis csak bizonyos idő eltelte után szerezhetnek jogot a nyugbérre, míg a rövidebb szolgálati idővel rendelkező munkások és Lapunk más helyén közölt cikkünkben Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok nyilatkozik arról, hogy a Községi Takarékpénztár tőkeemelési költségeihez 3.600.000 pengőt, a különféle városi alapok pénzkészletekből fedeznek. Kijelentette a tanácsnok azt is, hogy ezeket az alapokat a közeljövőben felszámolják és vagyonukat a községi háztartásnak juttatják, mert az alapok rendeltetése részben idejét múlta, részben az alapok vagyonának elértéktelenedése miatt kötelezettségüket amúgy is a községi háztartás vállalta magára. A főváros kezelése alatt 21 felszámolás előtt álló alap van és érdekesnek tartjuk, hogy ezeknek az alapoknak történetét, rendeltetését és mai vagyoni helyzetét részletesen ismertessük. A Sorsjegykölcsön Törlesztőalap még az 1895. évi 2 millió forintos kölcsön törlesztésére szolgált, amit Bu.da város vett fel. A kölcsönből 800,000 forintot biztosítéki alapként külön kezeltek, de az alap mai vagyona csak 320 pengő 59 fillér. A Budapesti Magyar4 Népszínházi Alapítvány 1871- ben létesült a Pest város által adományozott 500,000 forint, valamint leikies polgárok adakozásából. Ebből az alapítványból és a sorsjátékból épült a Népszínház. Az alapítvány mai pénzkészlete 73,493 pengő, vagyona 3,942,000 pengő. A kórházi alap vagyona 13,286,736 pengő. A Szegényalap a főváros egyesítésekor a külön kezelt pesti, budai és óbudai szegényházi alapokból jött létre. Az volt a célja, hogy annak jövedelméből tartsák fenn a szegényházakat. A korona elértéktelenedése következtében a szegényházak kiadásait a községi háztartás viseli. A szegényalap jelenlegi vagyona 2,472,000 pengő, készpénze 37,398 pengő. A vagyon legnagyobb része természetesen az ingatlanokban fekszik. A József Fiúárvaházi alapot 1837-ben Pest város létesítette József nádornak súlyos betegségéből való felgyógyulásakor. Az árvaháznak Festetich Andor gróf adott ingyen telket, á polgárak pedig pénzzel és természetbeni adományokkal segítették elő a felépítést. Az alap tőkéinek elértéktelenedése miatt 1920 óta úgy ezt az intézményt, valamint a többi árvaházakat' szintén a községi háztartás tartja fenn. A József Fiúárvaházi alap vagyona 1,401,000 pengő. Az Erzsébet Leányárvaházi alapot 1861-ben Pest város létesítette. Deák Ferenc egy alapítványi helyre 2.000 forintot adományozott s átengedte az intézetnek arcképe terjesztési jogát, ami 6,450 forintot jövedelmezett. Az alap vagyona 639,000 pengő. A Mayer Fér ette-árvaházi alapot 'Mayer Ferenc tábornok létesítette 1857-ben, amikor végrendeletileg alkalmazottak, valamint azok, akik fizetésiden minőségben teljesítenek szolgálatot, -csak a Társadalombiztosit ó Intézet útján, az 1928 : XL. t.-c. alapján kaphatnak öregségi és rokkantsági, hozzátartozóik pedig özvegységi és árvasági ellátmányt. A Társadalombiztosító biztosítási kötelezettsége alá tartoznak az óraadó oktatók, az ideiglenesen alkalmazott hivatalnokok, az ideiglenes altisztek, a javadalmi őrség legénységének tagjai és a munkások meg napszámosok közül azok, akik nincsenek véglegesítve. Ezek 1929. január 1-étö! visszamenően öregségi és rokkantsági járulékot kötelesek fizetni, mégpedig az oktatók és az ideiglenes jellegű hivatalnokok járandóságaik 2-5 százalékát, a munkások, javadalmi őrök pedig 2 százalékát. Ezeket az összegeket a fizetések kiutalása alkalmával hivatalból le kell vonni és mindaddig kell fizetni, míg az alkalmazott rendes nyugdíjra vagy nyugbérre jogosultságot nem szerez. A főváros tartozik a levont járulékokat a Társadalom- biztosító Intézethez átutalni. 400.000 forintot hagyott Buda városának árvaház létesítésére. Az alap vagyona 535,316 pengő. A Községi Szeretetházi alap 1881-ben jött létre. Mai vagyona 610,000 pengő. A Bernfeld Mór-ftiúotthon alapot Bernfeld Mór létesítette, aki Erzsébet királyné-út 6. számú villáját ajándékozta a városnak és annak átalakítására 600.000 koronát, fenntartására 300,000 koronát adományozott. A vagyon most 165,000 pengő, mert közben az alap vagyona elértéktelenedett. A Kerepesi-úti köztemetőalap a temető fenntartására szolgált, de az elértéktelenedés miatt ezt a feladatot is a községi háztartás vállalta 1920. óta. Az alap vagyona most 1,250,000 pengő. A Tiszti nyugdíjalap a budai és pesti nyugdíjalapok egyesítéséből alakult. A vagyon -ma ISO,000 pengő. A Fővárosi Alkalmazottak nyugdíjpótló alapja 1910-ben jött létre azzal a céllal, hogy a nyugdíjasoknak, özvegyeknek (és árváknak lakbért, nyugdíjat juttasson. 1923-ban azonban a lakbér és nyugdíjak rendezésekor az alap működését felfüggesztették. A vagyon most 186,000 pengő. A fővárosi alkalmazottak a háború alatt a iiadoa- vonultak és a háború miatt szükölködők javára segítőalapot létesítettek, melynek vagyona most 14 pengő 80 fillér. A Háborús Segélyalap úgy jött létre, hogy a háború alatt a kormány hozzájárult a városi tisztviselők fizetéséhez s utólagos elszámolás mellett eseten- kint nagyobb összegeket folyósított a városnak. A tanács ezeket az összegeket mint különálló alapot kezelte. Jelenlegi vagyona 3,153 pengő. A Gyámtartalékalap 242,752 pengő felett rendelkezik. Az Albrecht llildegarde alapot Buda és Pesc városok létesítették segélyre szoruló budai és pesti iparosoknak kamatnélküli kölcsönben való részesítésére. Az alap vagyona ma már csak 19 pengő 03 fillér. A Népkonyha-alap különböző adományokból jött létre s mai vagyona 8,995 pengő. A Szabadságharcszobor-alap 1883-ban létesült országos gyűjtésből s vagyona most 2,490 pengő. A Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapja 2.768.000 pengő vagyonnal rendelkezik. A Bogdanovits István Leányárvaházi alap az alapítók örökhagyó vagyonából létesült s mai vagyona 193,458 pengő. Vécsey János és Szatmáry Borbála összes vagyonukat lelencgyermekek tartására és ápolására hagyományozták s ebből létesült a nevükről elnevezett lelencházi alap. A tiszta vagyon 624,358 pengő. A Kórházi tartalékalap a költségvetésileg elő nem irányozható kórházi kiadások fedezésére szolgált, de 1924. óta az alap dotálását a népjóléti miniszter beszüntette. Mai vagyona 31 pengő 74 fillér. Ezenkívül még 3,674,000 pengő vagyonértékű különböző alapítvány és alap felett rendelkezik a főváros, úgyhogy az összes alapok tiszta vagyona 31,816,351 pengő. Az alapok nagyrésze rövidesen felszámol és egész vagyonuk a községi háztartásba fog beolvadni. mmmmmmmmamaammmmaammumtmmmBammmmmmmmammtmmmmmBsmmmammm. Mekkora vagyonuk van a likvidálandó fővárosi alapoknak. Miből áll elő a 36 millió pengő. - Részletes ismertetése a különböző alapoknak és egykori meg mai vagyonuknak.
