Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-05-29 / 22. szám

< \jj r y , v. • y XXIV; évfolyam. ■ ß .....^ Ky vbéí' Egyes szám ára 50 fillér, 1929. május 29. 22. szám. FüggetenBuaapes Várospolitikai és közgazdasági lap. megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 3lf5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. Gyönyörű hódolat volt az a felvonulás, amellyel az ország a halott hősöknek áldozott: egy elnyomott, vérző or­szág feljajdulása a maga igazsága felett. Az infer no-bő\ küldtük jajkiáltásunkat az ég felé és az a néhány esőcsepp, amely lehullott a hatal­mas sírra, mintha a magasság könnyeit szim­bolizálta volna, azokat a könnyeket, amelyekre, sajnos, oly bőven rászolgált ennek az ezeréves népnek a sorsa. Bethlen miniszterelnök szavai nagyszerűen illeszkedtek bele ebbe az ünnepbe: a miniszterelnök szavai úgy hangzottak el, mint a de profundi#, amely a megaiázottság önérze­tét kiáltja a fülekbe: itt vagyunk a mélység­ben, de élünk, hiszünk és élni akarunk. Ezer év óta vagyunk bűnösök, — mondták ki ránk az ítéletet a bírák és egyben hóhérok, akik most kezeiket dörzsölgetve mosolyognak a mi balsorsunkon A miniszterelnök szavai megta­lálták az utat a vigasztaláshoz és reménység­hez s mi érezzük, hogy az a hatalmas szikla­tömb, amely a sokszázezer halott sírját jelzi, nem elég szilárd ahhoz, hogy alóla fel ne tá­madjon a hit, hogy lesz még egyszer ünnep a világon. Ezer év bűnei... Voltak bűnök, voltak hibák. De a múlt bűnei a múltéi és mi most a jövőbe tekintünk. Ellenségeinknek lehet jelszó ez az ezeréves bűn, mert ők az erényeket nem akar­ják meglátni, viszont az úgynevezett bűnöket mikroszkopikus megnagyításban mutatják be, ám nékünk ez a „bűnös“ ezerév ad erőt, ez a bűnös múlt fog feltámasztani bennünket. Hogy bűnösek vagyunk-e, azt nem Benesék döntik el és mi nem vitatkozhatunk erről: de hogy ne bűnözzünk önmagunk ellen a jelenben, arról ne­künk kell gondoskodnunk. A magyar közélet tele van bizonyosságokkal. Mindenki meg van győződve arról, hogy ő jár az egyedül helyes úton, mindenki biztos abban, hogy csak az ő módszerével lehet megmenteni Magyarországot. Ezt a szilárd biztonságot tisz­telni kellene, ha ... ha nem az ország sorsáról lenne szó, ha nem az a kérdés dőlne el nap­jainkban, hogy lesz-e újabb ezer év, olyan, amely méltó ragyogásában és igazságában az elmúlt ezerhez? De mivel ez a mi szerencsét­len generációnk nemcsak a maga sorsáért fele­lős, hanem a következendőkért is, meg kell áll­nunk és meg kell kérdeznünk: bizonyos-e ez a bizonyosság és nem lehetséges-e, hogy a vélt igazság még sem igazság? A pokol felé vezető út csupa jószándékkal van kikövezve. Kétség nem férhet hozzá, hogy itt mindenki jóhiszemű és mindenki hisz a maga igazságának egyedül való üdvözítő erejében. De mégis meg kell kérdeznünk olykor-olykor önmagunkat: szabad-e vakon engedelmeskedni annak az akaratnak, amely csak jót akar, de le­het, hogy rosszat arat? Szabad-e kockáztatni országot, nemzetet, jövőt, mindent, mindent csak azért, mert meg vagyunk győződve arról, hogy nekünk, csak nekünk van igazunk? ... Minden magyar politikus Hamletként áll ma önmaga előtt, mindenkinek tudnia kell, hogy a lét és nemlét kérdése az, ami ma dől el. A sok százezer hősi halott jelképes sírjánál Hamlet­ként kell állnia az egész magyar társadalom­nak és amikor felfigyel a miniszterelnök sza­vaira, amelyek az ezer év bűneit vonják két­ségbe; el kell tűnődnünk azon, vájjon nem kö- vetünk-e el súlyos hibákat ma a jövő ezer esz­tendejének rovására? Az a sír, ott az ezeréves Magyarország emlékének lábánál magunkba­szállásra késztet bennünket. Sipőcz polgármes­ter csodálatos szimbólumot lát abban, hogy ez az emlékmű éppen a millenáris diadal mellett hirdeti a magyar erőt, múltat és áldozatkész­séget. Mi és mindenki, aki ott volt, aki dísz­magyarban, vagy cilinderben ünnepelt, bízva bízunk abban, hogy ez a sír ott a dicsőség em­léke mellett nem válik majd a dicső múlt sír­jává. ^ Mi rendíthetetlenül hiszünk a magunk igazságában, amely előbb-utóbb — vajha mi­előbb — győzedelmeskedni is fog, de elbizako- dottak nem vagyunk. Ezek az érzések égnek fáklyaként a névtelen hősök sírjánál. Égnek és világítanak, fényüket lelkűnkbe hintik és figyelmeztetnek: videaní consuli... Nagy a felelősség, amely erre a nemzedékre nehezedik: ne legyünk könnyel­műek a mi bizonyosságunkban, ne verje el el­bizakodottságunk jege a jövő egész termését már most, a magyar csírázás reménységes áprilisában. A sokszázezer katona emléke hitet ad. Az a nép, amelynek ilyen fiai vannak, nem pusztul­hat el, nem lehet bűnös. Ápoljuk azt a virágot, amely ebből a sírból fakad felénk, a hit és erő virágát: nagy, nagyon nagy szükségünk van rá most, mikor felkiáltjuk panaszunkat az égre innen alulról, de profundis ... Szeptemberben teljes fizetéssel nyugdíjba megy Csupor alpolgármesterhelyettes-tanácsnok. Elmaradó reprezentációs kiadásaiért a Községi Takarék útfán akarnak neki rekompenzációt adni. Hónapok .óta beszélnek Csu­por Józsii L'uácsnok küszöbön álló nyugdíjazásáról, dátumokat kolportálnak a nyugdíjbavonulás időpontjáról, de a fények nem igazolták a híreket. Most azon­ban legilletékesebb helyről nyert információnk alapián közöl­hettük, hogy Csupor József nyugdíjazása nem került le a napirendről, változatlanul aktuális, sőt a nyugdíjazás napját is végleg meghatározták. E szerint az alpolgármesterhelyettesi hatáskört betöltő tanácsnokot saját kérelmére szeptember 20-án nyugdíjazzák, mert Csupor József ekkor tölti be szolgálati idejé­nek 34-ik évét. amit a milleniumi esztendő kedvez­ményének beszámításával 35 évnek fognak tekinteni. Ezen az alapon a tanácsnok teljes 100%-os fizetését kapta nyugdíj fejében. A nyugdíjazás folytán elmaradó reprezentációs költségekért is kárpótolni fogják Csupor Józsefet, amennyiben a Községi Takaréktól, ahol most mint igazgatósági és végrehajtó bizottsági tag képviseli a fővárost, nagyobb Összegű, állandó havi tiszteletdíj­ban fog részesülni. Nyugdíjazásával természetesen megszűnik az az ideiglenes jellegű állás, az ügy­osztály nélküli alpolgármesteri helyettes állása, ame­lyet kizárólag Csupor József részére létesítettek. A harmadik alpolgármesteri állás, kibővített hatáskör­rel, majd csak az új fővárosi törvény életbelépése után fog újra feltámadni. Csupor József távozásával rendeződik az ügyosz­tályvezetők áthelyezésének ügye is. Mindenekelőtt betöltik az így megüresedő állást, amelyre egyhangúan Szendy Károly főjegyzőt, a közjogi ügyosztály jelenlegi vezetőiét választják meg. Szendy nem marad a közjogi ügyosztályban, hanem megválasztása után a polgármester több ta­nácsnokot fog áthelyezni más ügyosztályokba, mint ahogyan erről a tervről a Független Budapest már többször is hírt adott. Újabb választások előtt. Tiszti főügyész, állatkerti és vegyészeti intézeti igazgató, egy fogal­mazó és 41 különböző tisztviselő választása előtt. — Kívülről akarnak egyesek főügyészt erőszakolni a fővárosra. Alig zajlottak le a közgyűlési tisztviselőválasztá­sok, a polgármester újabb, nagyszámú állás betölté­sére hirdetett pályázatot. Ezeket azonban, már a tanács fogja betölteni, s így a kedélyek általában nyugodtabbaik még az érdekelt pályázók körében is, mintha újra közgyűlési választás következnék. A tanácsi választás igazságosságában sokkal jobban bíznak a tisztviselők, mint a törvény­hatósági bizottságéban, és e tekintetben igazuk is van, mert a 15 tagú tanács sokkal tárgyilagosabban és pártatlanabbal dönt a tisztviselők sorsa felett, mint a sokszáz tagú köz­gyűlés. A tanácsi választásoknál a protekció és a politika kisebb szerepet játszik, a tanács döntéseit elsősorban az érdem és a rátermettség irányítják. A tisztviselői kar tehát megnyugodva néz a most soron következő választások elé, mert tudja, hogy 00%-ban azok jutnak be a megürült állásokba, akik azt megérdemlik, és akik arra rászolgáltak. A kiírt állások között azért sok van, melyekért több pályázó is fog harcolni. Így mindenekelőtt az egyetlen fogalmazói állásért lesz nagy tüle­kedés, mert a segédfogalmazók, ideiglenes ' fogalmazók és ideiglenes hivatalnokok egész sora vetélkedik az egyetlen tényleges fogalmazói pozícióért. A főbb állások közül a vegyészeti intézeti igazgatói és az állatkerti aligazgatói állás egyhangúan megválasztott gazdát fog kapni, Legmodernebb gyógy­intézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy- VAS-UTCA17.SZ. helye, vízgyógyintézet, nap­SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK UJ OSZTÁLY és légfürdők. Csupor József.

Next

/
Thumbnails
Contents