Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-05-08 / 19. szám

1929. május 8. Független Budapest 9 Az Erzsébet-sugárúf terve a köz­gyűlés előtt. Külön törvényben kell megvédeni a sugárúton építkezők érdekeit. — Csármán tanácsnok nyilatkozata a végleges tervekről. Az Erzsébet-sugárút évtizedeken át vajúdó nagy­szabású terve a megvalósulás stádiumába jutott. A városrendezési ügyosztály —- felhasználva az épít­kezési kedv fellendülését — most igyekszik teljes sikerrel keresztülvinni a sugárút megnyitásának tervét. Hosszas előkészületek és tárgyalások után az illetékes bizottságok végleg letárgyalták az erre vonatkozó terveket, amelyekhez már hozzájárult a. Közmunkatanács elnöke is. Ma már a közgyűlés foglalkozik a főváros szem­pontjából nagyfontosságú előterjesztéssel és remélhető, hogy a Károly-körút mai, anakroniz­mus számba menő erzsébetvárosi oldala rövidesen eltűnik szemeink elől, hogy helyet adjon az új, világ­városi útvonalnak. Az Erzsébet-sugárút végleges tervéről Csármán Ferenc tanácsnok, a városrendezési ügyosztály vezetője ezeket mondotta munkatársunknak: — Az Erzsébetváros belső részének szabályo­zása három évtizede foglalkoztatja az illetékes hatóságokat. A főváros ezen értékes belső részén, a Király- és a Dob-utcák között fekvő rendezetlen, régi telekalakulatok folytán keletkezett állapot a további fejlődésre alkalmatlan és jelenlegi álla­potában tovább fenn nem tartható. Sürgős tehát, hogy ezen az egészségtelen háztömbön keresztül széles, tágas útvonalat, sugárút at nyissunk. Ehhez a kérdéshez kapcsolódik az ríj városháza elhelyezésének ügye is. A régi tervek az éviztedek folyamán sok módosításon mentek át, de sohasem volt meg az anyagi lehetőség, a tervek keresztül­vitelére. Most elérkezettnek látjuk az időt és az alkal­mat e nagy elgondolás megvalósítására. Mint ismeretes, a középítési bizottság és az e célra kiküldött albizottság nagy körültekintéssel tárgyalta meg terveinket és határozata alapján a terv úgy módosult, hogy az Erzsébet-sugárút a Központi városházával szemben fog kitorkollani a Károly I irály-útra, Az útvonal a Rombach-utcától az Anker-köz foly­tatásába tervezett utcáig 30—35 méter széles lesz, míg a torkolat szélessége 92 méter, mélysége 40 méter lesz — E megoldás szerint a Károly király-út egy­séges^ és nagyvonulú útvonallá alakul és legmonu- mentálisabb körútja lesz fővárosunknak. Az Erzsé­bet-sugárút torkolatánál árkádos kiképzésű tér keletkezik. Miután a tervek ilymódon véglegesen megállapittattak, a közgyűlés most felterjesztést intéz a kor­mányhoz és kérni fogja, hogy az Erzsébet- sugárút kiépítésének programmját külön tör­vénnyel biztosítsa az itt építtetőknek. A Károly király-útón különben máris megkezdődik az építkezés. A Dob-utca déli sarkán épül egy új hatalmas hatemeletes bérpalota és a másik sarkon lévő Diana-házra is kikerültek a táblák, melyek az épület közeli lebontását hirdetik. A fogalmazói kar sérelmeit sürgősen orvosolni kell. Súlyos panaszokban tárják fel szomorú helyzetüket a főváros fogal­mazói. — Memorandumban sorolják elő sérelmeiket. Legutóbbi számunkban hírt adtunk a fővárosi fogalmazói kar figyelemreméltó mozgalmáról, amely- lyell! mostoha sorsuk javítására törekednek. Az érde­kelt tisztviselők csoportja a napokban gyűlést tar­tott a tisztviselői kaszinóban, ahol részletesen meg­vitatták a teendő lépéseket és az értekezletből ki­folyóan memorandumot szerkesztettek, amelyet a polgármesterhez és a törvényhatósági bizottság összes tagjaihoz fognak eljuttatni. Az emlékirat élesen rávilágít a fogalmazók mai tarthatatlan helyzetére. Megdöbbentő adatok tárul­nak elénk és az igazság megköveteli, hogy ezeken az állapotokon az illetékes fórumok a legsürgőseb­ben segítsenek.- Tisztában vagyunk azzal, — mondják memo­randumukban — hogy a fogalmazók helyzete a mai idők tisztviselőtársadalmában nem elszigetelt jelen­ség, ismerjük az egész tisztviselő kar helyzetét, a nehézségeket, az akadályokat, melyek a kérdés vég­leges rendezésének útjában állanak. A fogalmazók­nak és segédfogalmazóknak nemcsak jelenlegi hely­zete, hanem jövője is teljesen kilátástalan és előmeneteli lehetőségünk az ábrándok világába tűnik. Hogy egy ilyen helyzetnek az ambíció, a lel­kes és hűséges szolgálat, a lelki integritás szempont­jából a jövőben milyen következményei lehetnek, az bővebb magyarázatra nem szorul. A reményét vesz­tett, anyagi erejében teljesen megrendült és a meg­élhetési gondok labirintusába tévedt fogalmazói kar leghősiesebb szándékai mellett sem képes arra, hogy a fővárosnak teljes értékű építőmunkása legyen. — A most szolgáló fogalmazók 17—21 évi szol­gálati idővel rendelkeznek, a leg fiatalabbik 35 éves, a legöregebb 49 éves. Az I. osztályú fogalmazók átlagos életkora 34 év, a segédfogalmazók között 44 éves családos férfiak vannak és a magasabb állásba való előrejutás ezidő- szerint teljesen kilátástalan. Más szakokon összehasonlíthatatlanul kedvezőb­bek az előmeneteli viszonyok. A műszaki szakon például 13—18 éves szolgálattal már műszaki tanácsosok a tisztviselők és az V. fize­tési osztály illetményeit élvezik. Az orvosi szakon 6 éves szolgálati idővel tisztiorvosok lesznek. Ugyanilyen arányban előnyösebb más tisztviselő kategóriákban az előmenetel. — A fogalmazói kar, melytől a társadalom bizo­nyos reprezentatív fellépést és életmódot is jogosan megkíván, anyagilag még azáltal is hátrányban van a többi szakkal szemben, hogy a dotált mellék­foglalkozásokból ki van zárva, mert nem kaphat házgondnoki, üzemellenőri, számvevőségi adóellen­őri stb. foglalkozásokat, építkezési stb. külön munka­díjakat, melyben más szakokon levő kartársaink bőven részesülnek. Miután a fővárosi törvény, mely a tisztviselői kérdés rendezéséről is hivatott intéz­kedni, bizonytalan időben lép csak életbe, már most szükséges a fogalmazói kar sérelmé­nek orvoslása és az adminisztrációban mutatkozó bajok kiküszöbö­lése. Mindezek alapján a fogalmazói kar több pontból álló határozati javaslatot fogadott el s terjeszt me­morandumában az illetékes faktorok elé. Ebben mindenekelőtt a jogi ügyosztályok szétválasztására és a jogi képesítésű állások szaporítására vonatkozó közgyűlési határozat újból való napirendre tűzését, négy új főjegyzői, 16 tanácsjegyzői és 16 fogalmazói állás szervezését kívánják. T eherautópótkocsik Teherautókarosszériák Autóbuszok Gyártja: NAY és RÓNA gép- és szállítóeszközgyár Budapest, X, Kápolna-tér 27-29- Telefon: József 395-80. Főelárusitás: BUDAPEST, VI., MOZSÁR-UTCA 9. SZÁM. Telefon: 76—02, 99—02. A Független Budapest eddigi évfolyamai, 1906-tól kezdődően kaphatók a kiadóhivatalban BUDAPEST, VII., Szövetség-utca 22. sz. Vitéz Gyurkovich és Társa Budapest, V., Dorott^a-utca 3. szám. Telefon : Automata 802—29. Benzin, petróleum, autó- és traktorolajok, mindennemű ipari üzemanyagok. „PRECÍZ“ Szerszám , Gép- és Tömegáru-Vállalat BUDAPEST, I., BORS-UTCA 24. Kiválóan berendezett általános gépjavító műhely, SZABÓ JÓZSEF szabadalmazott takarék­tűzhely vállalata Budapest, I„ Fehérvári-út 74. belső sarok. Telefon: József 458—31. Saját telepén. FÖLKEL ISTVÁN épületlakatos Budapest, X., Halom-utca 30. sz. (Saját házában). Elvállal mindennemű épület- és vasszerkezeti-munkát. í

Next

/
Thumbnails
Contents