Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-08 / 19. szám
6 1929. május 8. Független Budapest Harrer Ferenc nagy sikere a városok sevillai kongresszusán. ——------—— -"I A községi üzemi gazdálkodásról tartott magas nívójú előadása kiemelkedő eseménye volt a kongresszusnak. A sevillai kongreszuson, mint ismeretes, a főváros képviselői közt résztvett Harrer Ferenc dr. is, aki az üzemi kérdések tárgyalásánál szólalt fel és reflektálva a főelőadó teoretikus előadására, hosszabb előadást tartott. Harrer Ferenc fejtegetéseit, amelyek az üzemek célját pontosan körülhatárolják, a kongresz- szus résztvevői nagy figyelemmel hallgatták és zajos tetszésnyilvánításokkal honorálták. A szép előadást itt adjuk: Harrer Ferenc dr. előadása: A községi üzemi gazdálkodásnak azzal a két problémájával kívánok foglalkozni, — mondta Harrer, — amelyek — mivel megoldásuk a községi üzemi gazdálkodás létére nézve döntő — a községi üzemi gazdálkodás alapvető kérdéseinek tekinthetők. Ezek: a községi üzemek gazdasági politikája és bekapcsolásuk a községi igazgatási szervezetbe. A főelőadó úr kitűnő értekezésében e kérdések tárgyalása számára minden tudnivalónak elméleti kifejtését adja, a községi üzemi gazdálkodásnak jelen helyzete Magyarországon és különösen fővárosában Budapesten, élesen rajzolt képét nyújtja azonban a községi üzemi gazdálkodásnak éppen abban a stádiumban, amelyben, tekintve az említett problémákat, az a legtanulságosabban hathat. Budapestnek, egy hivatalos jelentés szerint, még nemrég 83 községi üzeme volt, melyek között természetesen egy sor olyan intézmény is helyet foglalt, amelyek inkább intézeteknek tekintendők. A szám azonban mindenesetre a községi üzemi gazdálkodás hatalmas fejlettségére vall, amely a községnek a magánjogkörből eredő korlátlan szabadságából fakadt, és amelyet a háború és a háborút követő idők szükségletei nagyon előmozdítottak. Dr. Harrer Ferenc. Ez a községi üzemi gazdálkodás most a visszafejlesztésére irányuló harc leghevesebb pergőtüzében áll, mely harcot ellene a magángazdasági érdekeltségek vívják, a kormány támogatásával és a fogyasztók rokonszenvétöl is kísérve. Miért? A háborús és a háborút követő idők szükségleteinek nyomása alatt kétségtelenül bizonyos túlten- gésbe jutott községi üzemi gazdálkodás üzemeivel behálózza szinte az egész városi gazdasági életet. A községi üzemek, tulajdonképen a vezetőik, létüket fenntartani és magukat a községi igazgatástól, az apolitikus mozgási szabadság követelésének jelszavával, lehetőleg függetleníteni igyekeznek. A községi üzemek törekvése saját tőkével és különböző tartalékokkal való önállósulásra egyfelől, a közigazgatásnak mind erősebb követelései a községi háztartáshoz való hozzájárulásért másfelől, gátolják a fogyasztók kedvezményezését, elsősorban a tarifák leszállítását. A magángazdaság tehát a községi üzemekben már csak kereseti lehetőségeinek szaporítását látja, a fogyasztók nem örvendenek könnyítéseknek szükségleteik kielégítésében, mindketten a díjakat mindig kevésbbé tekintik igénybevett szolgáltatások megfizetésének, hanem adóknak könnyen működő behajtási apparátussal, míg a kormány, sőt a saját önkormányzati testek is, az önállósuló üzemekben befolyásuk alól magukat kivonó szervezeteket látnak. Most már a beérkezett vélemények alapján megállapíthatónak vélem, hogy — eltekintve az ortod.ix municipálszocializmushoz hűen maradt angol-amerikai világtól — a községi üzemi gazdálkodásnak kereső jellege mindjobban kidomborodik. Belgium, Franciaország, Hollandia és Svájc a községi üzemi gazdálkodásnak e kereső jellegét túlnyomóan elismerték, mint láttuk, Magyarország is. Németország nem maradt volna hű hagyományához, ha nem alkotta volna meg hozzá az elméletet is. A községi üzemeknek a kereső gazdálkodásba való átalakulásával együtt jár a közigazgatással való kapcsolatok lazulása, olykor sokszor a teljes függetlenségig. Ezt a folyamatot látszólag meggyőző érvekkel indokolják, és mint mondottam, akadnak erre igen csinos elméleti alapvetések is. Nézetem szerint azonban ebben az irányban a községi üzemi gazdálkodásnak nem a virágzása, még nem is meg- gyökeredése, hanem a hanyatlása fekszik. Hogy ne maradjak a Kassandra jóslatnál, vessünk egy pillantást a községi üzemi gazdálkodásra keletkezése idejében. A főelőadó úr a községi üzemek pénzügyi jelentőségéről szóló fejtegetéseit annak a megállapításával kezdi, hogy pénzügyi kereseti szándékok a községi tizeim gazdálkodás átvételénél sehol sem voltak döntők. Én azt hiszem, hogy ez a megállapítás — ezzel a megszorító szóval „döntő“ — a községi üzemi gazdálkodás fejlődésének csak egy későbbi szakára találó. A községi üzemi gazdálkodás úgy keletkezett, hogy bizonyos közszükségleteket a magángazdaság egyáltalán nem elégített ki, vagy — mennyiség, minőség vagy ár tekintetében — nem úgy, amint azt a városi lakosság megkövetelhette. A községi üzemek eredeti célja tehát kizárólag a városi lakosság bizonyos konkrét szükségleteinek kedvezőbb kielégítése volt. Ebből a nézőpontból a természetes (a közterület kizárólagos használatán alapuló) monopóliumok annak folytán kerültek előtérbe, mert itt a verseny útján való segítés csaknem kizárt volt. Versenyvállalatok számára ebből az eszmekörből az a követelés fakadt, hogy azokat a községnek csak ugyanazon jogi és gazdasági alapon szabad vezetnie, amelyen az az illető megánvállalatoknál történik. Az említett cél megvalósításának biztosítására pedig a fogyasztók befolyása számára az útnak a választott városi képviseleten keresztül az üzemvezetőig szabadnak kell lennie. Mi történt azonban? A városi igazgatásoknak a folyton szaporodó föladatokkal növekedő terhei mellett a monopolisztikus üzemek hozadékképessége és e bevételek könnyű behajtási módjai érthetői cg vonzók voltak a polgár- mesterekre. Mintha az égen angyal tűnt volna föl a bőségszaruval! Jól bele is nyúltak. Tarifaleszállításokról, vagy éppen nem jövedelmező szükségletkielégítésekről nemsokára már alig volt szó. Bár a rezsíiizem úgy technikai, mint üzemgazdasági tekintetben minden igényt kielégítően berendezhető a kereskedelmi mozgékonyság jelszava alatt, a községi üzemek alakjaként mindjobban előtérbe tolódott a magánjog kereskedelmi társasága. A városi képviseletekből a községi kereskedelmi társaságokba kiküldött képviselők azonnal beidegződnek az üzemekbe; bámulatos hogy az általános községi és a fogyasztói érdekeknek legerélycsebb harcosai valamely községi üzeni igazgatóságába való belépéssel azonnal a genius loci hatalma alá kerülnek. Az üzemi ügyek előadói a közigazgatásban pedig éppenséggel második vezérigazgatókként viselkednek, a helyett, hogy az üzemekkel szemben a város általános érdekeit és a lakosságnak érdekét szükségletei kedvezőbb kielégítésében érvényesítenék. És így az egykori közhasznú községi rezsívállala- tok kapitalista szellemtől átitatott kereső kereskedelmi társaságokká alakultak át. Amily mértékben ez a fejlődés előrehalad, a községi üzem a magángazdaság számára már nem egy szociális tényező, amellyel meg kell alkudnia, hanem a versenytárs, amely a közjog túlerejével tevékenységi körét mindjobban megszükíti, a fogyasztóközönség szemében pedig a községi üzem alig látszik már másnak, mint könnyen és pontosan működő adógépezetnek. M rv gyártmányok világhírűek Legmodernebb gyorsfutó újságnyomó körforgógépek* Többszínt nyomó körforgógépek* Illusztrációs körforgógépek + Mélynyomó körforgógépek * Offset ívnyomású körforgógépek ♦ Winkler rendszerű önműködő gyorsöntőművek, matricaprések és szárító dobok ♦ Offset ívnyomásúgépek ♦ Mélynyomó ívnyomásúgépek ♦ Gyorssajtók hátsó pálca kirakóval és hátsó front kirakóval * Kétfordulatú gyorssajtók front kirakóval és tömeg kirakóval > Modern újságszállító berendezések * AUGSBURG-NÜRNBERGI GÉPGYÁR RÉSZV.-TÁRS. Magyarországi képviselet,' nyomdagépgyár és javítóműhely €HATELET ALAJOS Állandó gépkiállítás. Budapest, II., Margit-körút 81. Tel. 531—74. Állandó gépkiállítás Mint tapasztalt községpolitikus természetesen nem hiszem, hogy a világ jelen pénzügyi helyzetében és még egy jó darabig a községi háztartások a községi üzemek pénzügyi támogatásáról lemondhatnának. Másról van szó! A községpolitikusoknak emlékükbe akarom idézni és ott megrögzíteni, hogy u községi üzemek igazi célja a városi lakosság szükségleteinek közvetlenül jobb kielégítése, és hogy ez a cél a községi üzemi gazdálkodásnak állandó befolyásolását a közönség felől kívánja. Közérdekűnek tartottam, hogy ez az óvás a községpolitikusok ez illusztris nemzetközi társaságában elhangozzék. Azt hiszem, hogy akik itt összegyűltünk, csaknem mind abban a meggyőződésben vagyunk, hogy a községi üzemi gazdálkodás a szociális szellemtől áthatott modern közgazdálkodásnak integráns része, nekünk, akik mint városok küldöttei a közérdeket képviseljük, a háborút követő időben még nehezebb harcot kell vívnunk a kapitalista magángazdaság túlkapásaival szemben. Ha ebben a légkörben a községi üzemi gazdálkodást a közjónak meg akarjuk tartani, azt a talajt, amelyből a községi üzemi gazdálkodás, mint szükséges fakadt, nem szabad elhagynunk, és nem szabad reálépnünk arra a lejtőre, ahol az a veszély fenyeget, hogy a közgazdálkodás és a szociális kiegyenlítődés egy nagy értéke elveszhet. Harrer felszólalása élénk visszhangra talált a kongresszus tagjai körében és a felszólalás hatása abban is megnyilvánult, hogy utána csaknem valamennyi felszólaló foglalkozott a Harrer fejtegetéseivel. CS-Jfc.JGBí'SL *■ OHMKC cipészmester Budapest, VII., Szövetség-u. 25. Telefonhívó: I. 305-13. 26 éve fennálló cégem, azelőtt 10 éves művezetői működésem egy nagy varrógép és kerékpár gyárban, valamint több mint 10 elismert és utolérhetetlen találmányom elegendő biztosítékot és bizalmat nyújt szakképzettségemről, a legjobb varrógép és kerékpár vásárlására és mindennemű műszaki munkák és javítások szakszerű kivitelére I műszerész, varrógép Államai fiai és kerékpár raktára Budapest, I., Krisztlna-hörút 151. Telefon : Automata 509—01.
