Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-01 / 18. szám
Független Budapest 1929. május j. Független Budapest eddigi évfolyamai, 1906-tól kezdődően kaphatók a kiadóhivatalban BUDAPEST, VII., Szövetség-utca 22. sz. Két vagy három ügyosztály cserél gazdát. A polgármester hazaérkezése után történik meg a döntés. — Csupor tanácsnok nyugalomba vonul. — U1 állásokat akarnak kreálni a nyugalomba vonuló főtisztviselők részére. Általános nagy feltűnést keltett a Független Budapest egyik legutóbbi számának közlése, melyben hírt adtunk a küszöbön álló tanácsnoki áthelyezésekről. Városházi körökben élénken kommentálták ezt a hírt, amelyet bizonyos oldalról igyekeztek alaptalannak feltüntetni. Ezzel szemben a legilletékesebb helyen közölték velünk, hogy híradásunk megfelel a valóságnak, csak az áthelyezések végrehajtása tolódott el rövid időre. Egészen természetes, hogy az érdekelt ügyosztályvezetők nem nagy örömmel fogadták a hírt, mert nem szívesen cserélik feli régi ügyosztályukat új reszorttal és nem kellemes nekik kidolgozott terveiket és jól átgondolt programmjukat félbenhagyva, képességüket és munkaerejüket új működési területen kifejteni. Éppen ezért a polgármester a pártok vezetőinek bevonásával bizalmas tárgyalásokat folytatott olyan irányban, hogy az áthelyezéseket lehetőleg redukálják és a polgármester a tervbevett öt tanácsnok áthelyezése helyett csak három ügyosztály vezetésében eszközöljön változtatást. Ez esetben csak Némethy Béla, Lobmayer Jenő és Szendy Károly áthelyezésére kerülne sor, mégpedig úgy, hogy Lobmayer venné át az illetőségi és közjogi, Némethy Béla a közgazdasági és közlekedési, Szendy Károly pedig a közegészségügyi ügyosztály vezetését. Ez mindenesetre kevesebb megrázkódtatással járna, mert így csupán két ügyosztály cserélne gazdát, miután Szendy Károly vissza kerülne régi munkahelyére: az előzőleg is az ő segédletével irányított közegészségügyi ügyosztályba. Megbízható értesülésünk szerint az elnöki ügyosztály már elkészítette ilyen értelemben az áthelyezési rendeletet és Sipöcz Jenő polgármester hazaérkezése után az aláírt rendelet nyilvánosságra is kerül. Lehetséges, hogy az utolsó percben változás történik a kérdésben, mert Némethy tanácsnok idegenkedik az általa igen megkedvelt közegészségügyi ügyosztály elhagyásától és ha méltánylást érdemlő érveit a polgármester figyelembe veszi, úgy csak Lobmayer tanácsnok és Szendy főjegyző fognak ügyosztályt cserélni. Mindenesetre rövid néhány napon belül ezek az ügyek megoldást nyernek. Ismét napirendre került Csupor József tancsnok távozásának problémája is és illetékes nyilatkozatok szerint Csupor tanácsnok nyugdíjazása befejezett tény s az a legrövidebb időn belül meg is történik. Az így megürülő tanácsnoki állásra ez esetben Szendy Károlyt fogja a főpolgármester behelyettesíteni. Egyéb érdekes kombinációkról is suttognak napok óla a városháza berkeiben. A Független Budapest említette már, hogy az idősebb tanácsnokok és más tisztviselők, akik a jövő évi tisztújítás során koruknál meg szolgálati idejüknél fogva nem számíthatnak újbóli megválasztatásukra, már most igyekeznek elhelyezésükről gondoskodni. Hír szerint már folynak is tárgyalások arra nézve, hogy az illetők részére pozíciókat tartsanak fenn, vagy új állásokat kreáljanak. Tekintettel arra, hogy üresedésben levő megfelelő állás nem igen van, inkább új állások kreálásáról folynak a megbeszélések. Különféle elnökségek, alellúökségek, központi fürdő- igazgatói, idegenforgalmi vezérigazgatói és egyéb állások kerültek szóba az előbb említett tárgyalások során. Vitéz Gyurkovich és Társa Budapest, V., Doroftya-utca 3. szám. Telefon: Automata 802—29. Benzin, petróleum, autó- és traktorolajok, mindennemű ipari üzemanyagok. i tinmenilor I (AGA) Budapest, VI., Berlini-tér 3. II. Telefon: Aut. 258—44. GYÁRTELEP: X., NOSZLOPI-UTCA 10-12. ■»KSSOZJlSCtAK KiUlott lein a legalkalmasabb égőgáz az autogén-hegesztés és vágás el járásánál. Raktárak a város minden részében Autogén-hegesztő és vágókészülékek, nyomásszabályozók, égők, tömlők, pótanyagok. Fabbrica Italiana Magneti Marelli Milano Tóth és Steril ?*e««'-k.il0“éterjelMagyarországi vezérképviselete 1 um oo Old II zők, órák, javító, autó elektromos világítás és gyujtásberendezések precíziós üzeme Budapest, Vb, Lehel-utca 10/A. Telefon: L. 903-73. JESZE DANIEL műszerész, autogén hegesztés, mindenféle automobil alkatrészek hegesztése Budapest, VII., Czobor-utca 67. sz., saját telepén. AUTOS, MOTOROS! Hl Y »EXT KAPHAT i R.-T. lSudapest, AI. leer., .Jókai-tér 5. szám. Telefon: 2S8-36., 202-34. Az Erzsébet-tér keletkezése. Irta: Dr. Gárdonyi Albert főlevéltáros. Dr. Gárdonyi Albert. A mai Erzsébet-tér keletkezése szorosan összefügg a pesti vásárterek rendezésével, ami 1788-ban következett be. Pest országos vásárai ugyanis a XVIII. század folyamán rohamosan fejlődtek és akkora embertömegeket hoztak Pestre, hogy befogadásukra a régi belvárosi vásárterek nem voltak többé elegendők, új vásárterekről kellett gondoskodni. 1785-ig ugyanis az volt' a szokás, hogy a vásárokat részben a Belváros utcáin, elsősorban a Váci- és Híd-utcában (mai Tiirr István- utca), részben pedig a Belváros körül plterülő úgynevezett Ország-úton (a mai Deáktértől a Kálvin-térig) tartották meg. A Belváros utcáin az előkelő kereskedők és iparosok árusítottak, az Ország-úton voltak az álhtvásárok és az úgynevezett parasztvásár. Ennek az lett a következménye, hogy a Belváros utcáin vásárok idején akkora volt a csődület, hogy a közlekedés gyakran életveszéllyel járt és tűz esetén lehetetlenné vált a segélynyújtás. Ez utóbbi okok arra indították a helytartótanácsot, hogy 1785. évi augusztus hó 22-i leiratában új vásárterek kijelölését rendelje el. A pestvárosi tanács az ügy előkészítésére 1785. évi november hó 7-én bizottságot küldött ki, mely a következő javaslatokat terjesztette ellő: A Váci-kapu előtti és híduteái vásári bódék eltávolítandók és az itteni árusokat a Szerviták- terén, a Gránátos- és Uri-utcákon (Városház-utca és Petőfi Sándor-utca), a Pálosok-terén (Egyetem-tér), a Kecskeméti- és Hatvani-utcákon (Kossuth Lajos- utca) kell elhelyezni. A Váci-utcának egyik oldalán meghagyandók a vásárosok bódéi, a kisebb utcákból azonban teljesen ki kell tiltani a vásárosokat, és csupán abban az esetben tűrhetek itt meg, ha áruikat szükség esetén gyorsan el tudják távolítani. Az Ország-út mentén tartani szokott állatvásárokra és parasztvásárra nézve azt javasolták, hogy azok a Hatvani-út (mai Pákóczi-út) mellékére helyezendők át, a hajón érkező vásárosoknak pedig a Dunaparton kell helyet kijelölni. Ebből a javaslatból teljesen kibontakozik előttünk a XVIII. századi pesti vásárok képe, melyek e szerint a Belváros utcáin zajlottak le és a még nagyobb tömegekkel járó állatvásárok és parasztvásárok közvetlen a városfalak alatt tartattak. A Váci-utcát és a Híd-utcát azért kedvelhették a vásárosok, mert ezek voltak Pest város legrendezettebb utcái és mikor most a bizottság új vásártereket hozott javaslatba, ezek rendezéséről is gondoskodnia kellett. Minthogy pedig e célra pénz nem állott rendelkezésre, az a gondolat merült fel, hogy értékesítsék a Váci-kapu és az Újépület közötti városi lelkeket és a befolyt pénzt fordítsák a vásárterek rendezésére. Ilymódon merült fel a Lipótváros- megalapításának gondolata is, amely új fejlődési lehetőségeket nyitott meg Pest városa számára. A terv megvalósítása azonban nem ment könnyen, mert a polgárság kezdettől lógvai azon álláspontra helyezkedett, hogy a vásárosokat a Belvárosban kell meghagyni, mert ebből a polgárságnak nagy haszna van. Ezzel szemben a tanács szívesen vette a lipótvárosi telkek értékesítésére vonatkozó tervet, mert ezúton pénzhez juthatott. 1786. évi március hő 4-én gróf Majlúth József főispánhoz intézett előterjesztésében is azt hangoztatta, hogy a vásárterek rendezésének a kérdését csupán úgy tudja megoldani, ha e célra külön pénzalapot teremt és erre a lipótvárosi telkek értékesítése látszik a legalkalmasabbnak. E célból telek- felosztási tervezetet is készíttetett, melynek szerzője Jung József építőmester volt és ez a tervezet a főispán tetszését is megnyerte. A tanács és a választópogárság közti ellentéteket a helytartótanács kompromisszummal intézte cl, olymódon, ltogy 1787. évi július hó 10-i rendeletével az előkelőbb kereskedőket és iparosokat átmenetileg meghagyta a Belvárosban, az dllatvdsdrt és paraszt- vásárt azonban múlhatatlanul a Hatvani-út mellékére helyeztette át. Ez a kompromisszumos rendelet nem elégítette ki ugyan az érdekelt polgárokat, mozgalmat is indítottak ellene, eredményt azonban nem érteik el, sőt 1787. évi október hó 30-án a Belvárosban meghagyott kereskedők és iparosok kihelyezésére is javaslatot kért a helytartótanács. A pestvárosi tanács 1787. évi december hó 15-én eleget tett e rendeletnek, a Váci-kapu előtt 8,000 négyszögöles új vásárteret hozott javaslatba és az uj vásártér környékének beépítésére részletes tervezetet mutatott be. Ezt a javaslatot a helytartótanács véleményadás céljából átküldte báró Schilson János kerületi kamarai igazgatónak, ki 1787. évi december hó 30-án azt jelentette, hogy a kérdés eldöntésénél egyrészt közbiztonsági, másrészt városépítészeti szempontok ^ érvényesítendők. Gróf Majláth József főispán 1787. évi február hó 24-én elfogadta ugyan Jung József építőmesternek erre vonatkazó tervét, kamarai igazgató azonban szükségesnek tartotta uj terv kidolgozását azon indokolással, hogy a városok eddig nem tettek tanúságot városszépitési érzékükről és csupa lehetetlen tervvel állottak elő. Ezen erősen lesújtó ítélet hatása alatt a helytartó- tanács Schilson János idevágó tervét fogadta el és megvalósítása érdekében 1788. évi március hó 7-én a kancelláriához felterjesztést intézett. A kancellária 1788. évi május hó 13-i leiratából láthatjuk, hogy az uralkodó költségesnek találta a terv megvalósítását és olyan javaslatot kívánt, mely elejti az új városrész megalapításának tervét. Az utóbbit különösen azért kifogásolta, mert az Újépületben elhelyezendő árvaháznak is szüksége lesz a beépítésre javasolt területre és az itt álló kincstári épületek eltávolítása sem engedhető meg. Erről a kancelláriai leiratról a vásárterek kihelyezését ellenző választópolgárság is értesült és 1788. évi július hó 8-i beadványában az összes iparosoknak és kereskedőknek a Belváros utcáin való további meghagyását kérelmezte. Legfőbb érvképen arra hivatkoztak, hogy az uralkodó nem kívánja Pest városát tovább fejleszteni, már pedig a vásárosok kihelyezése esetén az új vásártér mellett feltétlenül új városrész ' fog kialakulni. Sőt, tovább mentek, a már kihelyezett parasztvásárnak régi helyére való visszahelyezését is kívánták azon indokolással, hogy az új parasztvásár nagyon messze esik a várostól és a Váci-kapu előtt elegendő hely áll c cél rendelkezésére. Ha a pesti választópolgárság előadott óhajtásai teljesülnek, akkor Pest város fejlődése hosszú időre megakadt volna. Szerencsére azonban a helybeli iparosok és kereskedők a választópolgárságtól eltérő véleményen voltak és véleményüket támogatta a kerületi kamarai igazgató erélyes állásfoglalása, amely utóbbival szemben a felsőbb hatóságok is kénytelenek voltak feladni ellentétes álláspontjukat. (Folytatása következik.) É
