Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-03-27 / 13-14. szám

D Független Budapest 1929. március 27. Még ebben az évben megkezdik az ú! központi kórház építését. A Szent István-kőrházban modern vízgyógyászati és villanyterápiai intézetet nyitott a főváros. — Ezidőszerinf ez Magyarország legmoder­nebb kórházi osztálya. Némethy Béla. olyan intézménnyel, t e g e k g y ó g y í t á s á r a tóriumokban. A budapesti kórházviszo­nyok nem a legrózsásabbak, de elfogultság nélkül és tel­jes tárgyilagossággal mégis meg kell állapítani, hogy az utóbbi egy-két esztendőben nagy javulás történt e téren. A közegészségügyi ügyosz­tály vezetőjének, Némethy Béla tanácsnoknak előterjesz­tésére nagyarányú tatarozási és modernizálási akció indult meg az elhanyagolt kórházak­nál és ennek eredménye máris előnyösen érezteti hatását. A napokban pedig egy hézag­pótló intézménnyel gazdagod­tak a főváros közkórházai, amely eddig csak a tehetős be­állt rendelkezésre, drága szana­A Szent István-kórházban — nagy áldozatkész­séggel — modern vízgyógyászati és villanyterá­piai osztályt rendezett be a főváros és ez az intézmény felszereltségében felülmúlja a legmodernebb szanatóriumokat is. A kórház egyik pavillonját alakították át és bővítették ki egy tolda­léképülettel a vízgyógyászati osztály céljaira, mint­egy 160,000 pengő költséggel. Busch Imre dr. igaz­gató-főorvos kalauzolásával bizottság tekintette meg a napokban az új kórházi osztályt és a legnagyobb elragadtatással nyilatkozott a látottakról. Külön fürdőrész épült a női- és külön a férfibetegek részére. Speciális gépezetek állanak rendelkezésre a villany­fürdőknél, tussok, amelyek meleg vagy hideg vizet sugároznak, szénsavas fürdők, iszapfürdők mind más-más helyiségben. A hőfürdők céljaira is új gé­peket szereztek be és most van átalakítás alatt a Röntgen-osztály, ahol szintén sok értékes új gépet szerelnek fel. A volt Zita-kórház Zander-osztályát is itt helyezték működésbe. A Szent István-kórház ezzel Magyarország leg­modernebb kórházintézménye lett. Némethy Béla tanácsnok a kórház modernizálásá­val kapcsolatban ezeket mondotta munkatársunknak: A főváros az utóbbi 1 -2 évben sokat áldo­zott a kórházi állapotok javítására. Örömmel álla­pítom meg, hogy a közelmúltban majdnem 7-5 millió pengőt fordítottunk kórházaink tatarozására és modernizálására. Most is állandóan folynak a javítási és bővítési munkálatok, melyek segítsé­gével újra a régi nívóra emelkednek kórházi vi­szonyaink. Végleges javulás természetesen csak az áj kórház megépítése után fog bekövetkezni, de ez az idő sincsen már messze. A kórházépítő albizottság lelkesedéssel tette magáévá az új köz­ponti kórház létesítésére vonatkozó és az azzal kapcsolatban további terveinket, úgyhogy a legközelebbi közgyűlés már tárgyalhatja is erre vonatkozó előterjesztésünket. Úgy gondolom, a közgyűlési határozat után azonnal kiírhatjuk a tervpályázatot az új kórház építésére s miután a telekkérdés is közmegelége­désre kedvező megoldásra jutott, talán még ebben az évben az első kapavágás is megtörténhetik az új kórház megalapozásánál. Hí idei Nemzetközi Vásár nem fér el a régi területen. A Nemzetközi Vásár hatalmas fejlődése. — Százával utasítják vissza a jelentkezőket, hely hiányában. — Mit mond Lobmayer Jenő tanácsnok ? Május 4. és 13. között rendezi a budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara az ez évi Budapesti Nemzet­közi Vásárt. A nagyszabású áruminta-kiállítás elé nagy érdeklődéssel tekint az egész gazdasági világ, mert a nemzetközi vásár jelenti a magyar kereske­delem és ipari világban az új üzleti élet kezdetét. De nemcsak az érdekelt hazai gazdasági tényezők néznek feszült várakozással a tavaszi vásár elé. Évről-évre fokozódó figyelem kíséri a külföld ré­széről is a Budapesti Nemzetközi Vásár nagy sikerét s ez a magyarázata annak, hogy a külföldi gyárosok mind nagyobb tömegben igyekeznek részt venni a Budapesti Nemzetközi Vásár kiállítói sorában. A gyárosok és termelők nagy felkészültségét csak a fogyasztók, kereskedők és iparosok érdeklődése múlja felül. A budapesti Tavaszi Vásár Kelet- és Nyugat- Európa internacionális találkozó helye. Itt halmozza fel nemcsak a magyar ipar legújabb termésének színejavát, hanem ide özönlik erre az alkalomra a messzi Kelet sok drága nyersanyaga, a nyugati nagy ipartelepek készgyártmánya és ez a sok érték a Budapesti Nemzetközi Vásáron cserél gazdát. A tavaszi árumintavásár Magyarországon még csak ifjú múltra tekinthet vissza, de ez a rövid idő is elegendő volt arra, hogy a nemzetközi áruminta- kiállítások sorában a legelsők közé küzdje fel ma­gát.. A különféle speciális magyar iparágak és általá­ban a virágzó fejlődésnek indult magyar ipar évről- évre mind több meglepetéssel várják a külföldi vá­sárlókat s a hazai fogyasztók nagy táborát. A Budapesti Nemzetközi Vásár a magyar tetterő, dolgozniakarás igazi tanúbizonysága. A folyton fejlődő magyar ipar már el sem tud férni a városligeti kiállítási csarnokban, ez a hatal­mas épületcsoport, mely még nem régen bőségesen elegendő volt a kiállítások rendezésére, ma már képtelen befogadni a magyar termés produktumait. Ezért minden évben újabb és újabb területeket kell kihasítani a ligetből, sőt a kiállítás számos csoportja a Műcsarnokban és más helyeken nyer elhelyezést. Ez évben még nagyobb gondol okozott a rendező­ségnek az üi Nemzetközi Vásár ezernyi kiállítójának elhelyezése. Feltűnő nagy számban jelentkeztek a külföldi résztvevők, akik jól ismerik a budapesti vásár kitűnő üzleti ki­látásait és már jóelőre igyekeztek részvételüket biztosítani. Csakhogy a vásár nemzetközisége elle­nére elsősorban a magyar ipari termelés bemutatá­sára hivatott s ezért a rendezőség nemcsak a hely­szűke miatt, hanem ilyen okból is kénytelen volt a külföldi jelentkezők tömegét numerus clausus alá vonni. Mindéi* yiillöldi országból csak bizonyos száméi kiállító részvét elet biztosította a rendezőség, úgy hogy a külföldi kiállítók száma valamivel több mint 15%-a a hazai kiállítóknak. A feltűnően nagy számú résztvevő miatt az Ipar­csarnok épületét ismét ki kellett bővíteni. Az iroda- helyiségeket, az udvarokat eltávolították, miáltal újabb férőhelyek létesültek s az elrendezés is könnyebbé vált. Az Iparcsarnok körüli területen állítják fel a külföldi államok kiállítási pavillonjait, melyek közül idén Olaszországé lesz a legmonumen- tálisabb épület. Az Iparcsarnokon már a befejező munkákon szor­goskodnak a munkáskezek. Úgy a kamara, mint a főváros jelentős összegeket áldozott az épület át­alakítására. A vásár fokozatos, nagyarányú fejlődése most már múlhatatlanul szükségessé teszi az új ki­állítási terület ügyének napirendre tűzését. Hosszú ideje halljuk, hogy rövidesen kedvező dön­tés történik az állandó kiállítási terület ügyében, sőt tervek is készültek, amelyek szerint a Lágymányo­son levő fővárosi telkeken adnak otthont a kiállítá­soknak. Az utóbbi időben már nem beszél a krónika erről a kérdésről, noha lépten-nyomon felhangzik a panasz a ' mai helyzet tarthatatlansága miatt. A Városligetből mind nagyobb részt hasítanak ki a folyton fejlődő kiállítások számára, de ezzel nem se­gítenek a helyzeten. Lobmayer Jenő tanácsnok, a közgazdasági ügyosztály vezetője munkatársunk­nak a következőket mondotta ebben az ügyben. — Tény, hogy az állandó ki­állítási terület kérdése régóta vajúdik és ideje lenne ezt a fontos városrendészeti és köz­gazdászai problémát végre dűlőre segíteni. Most már soká nem hiízódhatik a megoldás és magam is igyekezem odahatni, hogy a terület kérdése elinté­zést nyerjen s a Budapesti Nem­zetközi Vásár, valamint a többi nagyszabású, évről-évre meg­ismétlődő vásár és kiállítás ne kényszerüljön a szűk Iparcsar­nokban összezsúfolódni. Úgy hallom, a lágy­mányosi terv még nincs elejtve és nem tartom kizártnak, hogy végeredményben ezen az alkal­mas komplexumon jelölik ki az állandó kiállítások otthonát. Ami az idei Nemzetközi Vásár kiállításait illeti, minden reményünk megvan, hogy sikerben, üzleti eredményben s látogatottságban minden eddigit felül fog múlni. A kiállítók száma újra nagy mértékben emelkedett és a magyar ipari termelés gazdag tárháza fogadja majd a vásárlókat. Az idei Budapesti Nemzetközi Vásár is bizonyítani fogja Magyarország talpraállását és egy szebb jövőre hivatott nemzet élniakarását. M .W' Lobmayer Jenő. PROF. U N K E R S GÖZFÜRDŐKÁLYHÁI A LEGJOBB ES LEGMEGBIZ- HATÓBB VILÁGHÍRŰ MELEG VÍZTERMELŐ - KÉSZÜLÉKÉÉ MINDENÜTT KAPHATÓK! GERBER JÓZSEF Budapest, II., Szász Károly-u. 4. Telefon : L. 981-44. Fayence faburkolat, keramif, cement, már­vány-, mozaik- és íerazző-padlóburkolaí. «»! «» !•*«•■■ VI ■ I .> cserépkályha-építő iparvállalata Budapest, II., Batthyány-utca 13. Alapítva 1872. Telefon : Aut. 523-22. Özv. Biberál Józsefné >M1,10"'sni’‘""----------------------------------Budapest, II .,Ostrom-u. 14. pala- és cserépfedő - mester Telefon:k.507-19. |#inH| 9 II A kőfaraSÓ-mester, köbánya-tu­IVKMmi T V#LM lajdonos és márványául telepe elvállal: épület-, síremlék- és ciklopmunkát! Budapest, III., Lajos-u. 77-79. Telefon : Aut. 236-27. ÁMON ANTAL és FIAI KÖVEZŐMESTEREK, ŰT-, CSATORNA- ES BETON­ÉPÍTÉSI vállalkozók, földmunka, vágány­fektetés. MÉSZKŐBÁNYA. Vili., Futó-utca 10. Telefon: J. 303-85. Halmos István és Fia KÖVEZŐMESTEREK ÉS ÚTÉPÍTŐ VÁLLALKOZÓK Budapest, X., Halom-utca 25. Telefon: J. 339—52. Pertl Simon kövezőmester ÚJPEST, SZABADKAI-UTCA 9. SZÁM Elvállal mindennemű kocka-, terméskő- és kei amit búr kólát készítését. orr1! C IUIII/1 fSC beton és burkoló mester IM- I LEL ml ALUO Építési vállalat Budapest, VII., Erzsébet-körút 39. szám. Elvállal mindennemű beton, gránit, terazző, padló, falburj kóló és műkő munkát, úgyszintén minden e szakba vágó javításokat. Ajánlatot díjmentesen. ANTAL-BIM0ID-UTAK a legtökéletesebbek ! BIMOID: a legnemesebb hideg aszfalt. Anyagszállítás. Ut- és járdaépítések. Financirozás. ANTAL LÁSZLÓ-BIMOID-MUVEK Alma-utca 1. szám. BUDAPEST. Telefon: 506—43. Mexikói EBANO BITUMEN modern asphalt- és makadam-burkolatok és felület kezelési munkálatokhoz, nagy- és kiskocka-burkolatok kiöntéséhez J8eriktirvise,et BURGHARDT EMIL Budapest, VII., Erzsébet-körút 39. Tel.: J. 410-51.

Next

/
Thumbnails
Contents