Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-20 / 12. szám
XXIV. évfolyam. 1929. március 20. 12. szám. Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 3k5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. Az autőtaxi fronton újból végigszáguld a harci zaj és a legkülönfélébb fúvóhangszerek és dobpergések kaotikus, ördögies lármájából kihallik egy-egy titokzatos suttogás, amely mind nagyobb erejűvé válik és visz, ragad, sodor magával embereket az erkölcsi megsemmisülés felé, embereket, akik még tegnap a keresztényi erkölcs hófehér, tiszta tógájában közéleti tisztaságról szónokoltak a fórumon és a közéleti tisztaság nevében hadat izentek mindennek és mindenkinek, ami és aki nem a legtágasabb és legkiterjedtebb egyetemes közérdeket szolgálta. Ez a hadüzenet nem kímélte a múlt tisztes hagyományait sem, mohón és elszántan igyekezett néhány esztendő, avagy néhány nap alatt visszájára fordítani az egész magyar közéletet: politikai és gazdasági vonatkozásában egyaránt, fékez- hetetlen energiával gázolva keresztül minden elébe kerülő vagy elébe állított akadályon. Mindent a közért, mindent önmaguknak: a közéleti tisztaság és a sacro egoismo szent nevében! így történt ez a már hírhedtté vált autótaxi- rendszámok kiosztása körül is. Amíg a városháza ostromlott várhoz hasonlított, amelyet az engedélyért folyamodók ezrei tartottak részben megszállva, másrészt kívülről támadtak protektorok és protekciósok brigádjai: addig a közéleti tisztaság és a keresztény erkölcs nevében hangos tiltakozások történtek a rendszámoknak egyes személyek részére való kiszolgáltatása e2Ien. Csak hivatásbeli folyamodóknak van jussuk a rendszámhoz, — szavalták és hirdették, — de ezeknek is csak az esetben, ha szövetkezetbe tömörülve, egyforma jogok és kötelezettségek hárulnak minden egyes emberre. És ennek az álláspontnak tapsolt a jóhiszemű közvélemény, mert helyesnek céltudatosnak és mindenekfelett: a keresztényi erkölcs legszigorúbb megítélése szerint is — igazságosnak ismerte el. Folkusházy Lajos alpolgármesteri működésének szomorú hattyúdala volt az autótaxi rendszámok kiosztása, aminek bírálatába e helyütt nem bocsátkozunk. Elvégre ő is ember, hibázhatott ő is. Azt azonban le kell szögeznünk a tárgyi igazság okából is, hogy Folkusházy Lajos a szövetkezeti eszme mellett kötötte le magát és a rendszámadományozás is ezen a módon történt. A városházát ostromló tömeg erre elvonult, a városháza felszabadult és az osztromlók —- a jelek szerint — csendesebb és titokzatosabb tájakra vonultak vissza. Ezekről a csendes és titokzatos tájakról most riasztó híreket hoz a szellő. Bajok vannak a hangosan hirdetett közéleti tisztaság körül, mert akadtak, akik megcsúfolják tetteikkel eddig világgá kürtőit elveiket. A sacro egoismo győzött a közéleti tisztaság felett, ha igaznak bizonyul, hogy befolyásos közéleti férfiak közbelépésére a székesfőváros tanácsa megváltoztatta korábbi elhatározását és a szövetkezetek részére kiosztott autótaxi-rendszámokat most kivétel nélkül egyes magánszemélyeknek kívánja juttatni: A közvélemény tudni akarja és hamarosan meg is kell tudnia mi igaz ebből a hírből, amelyet már egészen nyiltan pertrak- tálnak a városházán, de a városházán kívül is. Kinek vagy kiknek állott ez érdekében? A közösségnek semmiesetre sem. Meg kell keresni és meg kell találni azokat, akik a keresztényi erkölcsöt, a közéleti tisztaság elvét ilyen módon bemocskolták. De igazoló eljárást kell indítani a tanács ellen is, amely a hírek szerint —• a külső befolyásoknak engedve — változtatta meg korábbi elhatározását. Miért engedett a tanács e befolyásoknak, és miért akar megnyomorítani százakat, hogy egyeseket dús jövedelemhez juttasson? Mivel indokolja a tanács ezt a gyengeségét, amely már nem is gyeng_eség, hanem bűn, amelyért megtorlás jár Hosszú ideje foglalkozik a főváros szociálpolitikai ügyosztálya azzal a gondolattal, hogy •az árvaházak sorát egy eddig nélkülözött intézménnyel, 3—6 eves árvagyermekek otthonával kibővíti. 13. Virágh Géza bizottsági tag indítványozta először az intézmény létesítését, még 1925-ben és az ő ötletét tette magáévá Liber Endre tanácsnok, ez a nagyszerű szociális érzésű férfiú, amikor ennek az intézménynek megvalósítását pro- grammjául tűzte ki. Anyagi nehézségek miatt a szép gondolat megvalósítása mindeddig késett, most azonban Liber Endre tanácsnok keresztülvitte a tanácsnál, hogy ez a szép terv az ő elgondolása szerint valóra váljon. A népjóléti miniszter e célra megfelelő telket és épületet bocsátott a főváros használatára, ahol’ nemcsak a 3—6 éves annak, aki a bűnt elkövette, mert nem akarjuk elhinni, hogy a tanács ezzel a tettével a keresztényi erkölcsöt és a közéleti tisztaságot akarta megvédelmezni — a sacro egoismo szent nevében. gyermekek árvaháza, de a züllésnek kitett lányok otthona is elhelyezést nyer. Liber Endre tanácsnok, a szociálpolitikai ügyosztály vezetője a következőkben ismertette munkatársunknak a megvalósulás előtt álló terveket. — Már évek óta. foglalkozunk azzal a tervvel, hogy a züllésnek kitett lányok részére átmeneti leányotthont, a 3—6 éves gyermekek részére pedig árvaházat állítsunk fel. Most itt az alkalom, hogy ezt a feladatot keresztülvigyük, amennyiben a népjóléti miniszter úr felajánlotta a fővárosnak a tulajdonában lévő Bicske községbeli ingatlant, amely 50 holdas parkból, 80 szobás felépítményből áll, felajánlotta továbbá a Hidegkuti-út 107 alatt levő ingatlant, ahol szintén nagyobb park és 5 épület van. Ezeket a telkeket és épületeket a miniszter úr teljesen ingyen bocsátaná a főváros használatára. A tervek kivitelével megvalósulna B. Virágh Géza indítványa is, aki a szociálpolitikai bizotfüSsiGS Az új fővárosi törvényről kiszivárgott hírek izgalomban és bizonytalanságban tartják a tisztviselői kart. Az új fővárosi törvényben a közigazgatási reformhoz hasonló reakciós intézkedések lesznek. A parlamentben befejezéshez közeledik a közigazgatási reformról szóló törvényjavaslat tárgyalása s ebből arra következtetnek politikai körökben, hogy az új fővárosi törvény beterjesztése sem fog ezek- utáin sokáig késni. Politikusok, felelős tényezők cikkeznek, nyilatkoznak a fővárosi törvényreform kilátásairól s egybehangzó a vélemény, hogy az új fővárosi törvény sok vonatkozásban hasonlítani fog a most tető alá kerülő vármegyei törvényhez. Már pedig az abban foglalt intézkedések nem váltanak ki nagy tetszést és lelkesedést, sem a vidéken, sem a főváros politikia életében. Nemcsak politikai tekintetben, de adminisztrációs szempontból is súlyos klauzulákat tartalmaz ez a törvény, amelynek legkritikusabb pontja az a rendelkezés, amely a tanács hatáskörének teljes megszükíiését, az ezzel szemben a bizottsági tagok intézkedési jogát rendeli eh A pesti városházán a politikai bizonytalanság miatt igen nyomott a hangulat. A tisztviselők nem látják biztosítottnak jövőjüket, tájékozatlanok, vájjon a közgyűlés választja-e meg őket, avagy a főpolgármester kegyétől függ kineveztetésük. Nincs még rendezve és elintézve az a kérdés sem, hogy a főtisztviselők mandátuma élethossziglan vagy csak bizonyos időre szól-e majd. A nyugdíjazási rendelkezések felől is ellentmondó hírek keringenek, ami az idősebb tisztviselők kedvét szegi olyannyira, hogy most mindenki várlakozásteljesen, izgalommal néz a bizonytalan jövő elé és sem kedve, sem lelkiereje nincs, hogy hivatali dolgait a szükséges lelki nyugalommal intézhesse. Ez az oka, hogy az utóbbi időben teljesen megállt a városháza adminisztrációs gépezete s a tisztviselők türelmetlenül várják: jót vagy rosszat hoz-e számukra a vajúdó fővárosi törvény? A városházán nem is hallani mást, mint ilyen természetű érdeklődést és aki teheti, már most próbál korteskedni a maga részére, nehogy elkéssen. Ez az esztendő elejétől fogva izgalmakkal telítve indult, tisztviselőválasztások voltak és vannak napirenden, ami mindig felkavarja a városháza nyugodt életét. Ezek a személyi kérdések uralják továbbra is az egész városházi életet, mindaddig, míg az líj törvény tető alá nem kerül s jó időre nem rendezi ezeket a kényes függő problémákat. Most már csak az a kérdés, mikor kerül erre sor? Annyi bizonyos, hogy Ka a kormánynak komoly és eltökélt szándéka a fővárosi törvényt reformálni, ezt a kérdést nem szabad tovább elodáznia, hanem mielőbb dűlőre kell vinnie a dolgot. Mindaddig, amíg e tekintetben a most uralkodó bizonytalanságot el nem oszlatják, a tisztviselői kart állandóan fölös izgalomban tartják és ettől a felizgatott háborgó lelkű tisztviselői kartól, amely jövőjét és exisztenciáját látja bizonytalannak és veszélyezte tettnek: érdemi, alkotó munkát várni nem is lehet. Hatalmas szociális intézményeket létesít a főváros. Anya- és cseesemővédői^ézet, átmeneti leányotthon, 3—6 éves gyermekek árvaháza fogja hirdetni a főváros szociális gondosságát. — Az új intézményeket Horthy Miklósné nevéről keresztelik el. Liber Endre. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SAHATORIUM BUDAPEST, Vili. VAS-UTCA 17.sz. K/IV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÍVJ OSZTÁLY Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.
