Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-13 / 11. szám
4 Független Budapest 1929. március 15. A Beszkárt ötmillió pengőt fordít sürgés beruházásokra. Mire költik az ötmillió pengőt? — Uj kocsik, új vonalak. A főváros közönségét nagyon érdeklik a vill'amos- vasutaknál folyó tervezgetések, annál is inkább, mert a Beszkárt titokzatosan elzárt rezidenciájából nagyon gyéren, nagyon szűkszavúan jutnak a nyilvánosságra a hírek. A fővárosnak ez a legnagyobb közüzeme teljesen elzárkózottan, mindentől s mindenkitől különállóan jár a maga útján. Hogy hogyan és miképen véjgjzi feladatát, az természetesen élénk vita tárgya lehet. Mostanában különösen a Beszkárt beruházási programmjánál s az azzal kapcsolatban felveendő kölcsön ügyével foglalkoznak az illetékes körök. A villamosvasutak nagyarányú beruházásokra, fejlesztésre törekednek s ha mindent megvalósítanak, amit terveznek, - a vágányhálózat hatalmas kibővítését, a földalatti gyorsvasút kiépítését stb. — úgy nagyösszegü külföldi kölcsön felvétele elkerülhetetlen. Egyelőre még csak kezdetleges stádiumban vannak az erre vonatkozó tárgyalások s így e tekintetben biztos adatokat még nem közölhetünk. Az idei évre előirányzott beruházásokat, amelyekre a folyó bevételek nyújtanak fedezetet, minden körülmények között elvégzik. A kultuszminiszter és a főváros között régóta tárgyalások folynak az Epreskert visszadása körül. Az Epreskert területét tudvalévőén a főváros csak használatra engedte át az államnak, amely a Képzőművészeti Főiskola egy részét helyezte ott el s a környéken is műtermeket rendezett be. A főváros az utóbbi időben többször tett kísérletet, hogy az Epreskert területét, amely mindmáig a város tulajdona, ténylegesen visszakapja, mert az Epreskert egy részét templomépítés céljaira akarják felhasználni. Ezen a környéken ugyanis új egyházközség alakult, melynek szüksége van megfelelő templomra és telek hiányában csak az Epreskert kerülhet számításba a templom építésénél. A város vezetői tehát felkérték a kultuszminisztert, adja vissza az Epreskert egy részét, hogy ott a templomot felépíthessék. A kultuszminiszter azonban elutasító választ adott s kijelentette, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül nem mondhat le a terület további használatáról, mert akkor hajléktalanná tenné a Képzőművészeti Főiskolát, de egyébként is több kifogást emel a főváros kérésével szemben. Hosszas tárgyalások után mégis oda lyukadtak ki, hogy a kultuszminiszter hajlandó az Epreskertet visszaadni a fővárosnak, ha a város egy újonnan építendő nagyszabású Képzőművészeti Főiskola számára ingyen ad telket, azonkívül az építkezési költségekhez, annak ötven százaléka erejéig hozzájárul. A főváros eleinte hallani sem akart a dologról, de később mégis nézett alkalmas telek után s mikor ennek híre ment, az egyik bank felajánlotta a Pasa- réti-út, Júlia-utca, Ákos-utca és Budakeszi-út áltad határolt nagy telekkomplexumát a fővárosnak megvételbe, hogy ezen a területen építsék fel a Képzőművészeti Főiskolát. A tanács, mielőtt a vásárlás ügyében tárgyalásokba bocsátkozott volna, értesítette a kultuszminisztert és a Képzőművészeti FőA Beszkárt költségvetésében erre az évre 5 milliót vettek fel különböző beruházásokra. Ezek között szerepel a most forgalomba került új villamoskocsikhoz hasonló további 20 új ikerkocsi beszerzése, 50 réigi kocsi átalakítása, a villányiúti villamosvonal kiépítése, továbbá az áramtermelőtelepek egy részének modernizálása. Ezekre a munkálatokra a Beszkárt a táskapénzekből 5 millió pengőt fordít. Még ebben az évben megkezdik a villamos sínpároknak az úttest közepére való áthelyezését, ami a beruházások második csoportjába tartozik. Legelsőnek a Rákóczi-úti vágányok átfektetését hajtják végre, majd a körutakon és a többi útvonalakon is mindenütt az úttest közepére helyezik a síneket. Minden megállónál járdaszigeteket építenek s a munkálatokat nagy munkáslétszámmal olyan tempóban fogják végezni, hogy a forgalmat lehetőleg minél rövidebb időre s minél kisebb mértékben akadályozzák. A vágányátfektetési munkálatok szintén milliós befektetést igényelnek. Ezeknek a munkálatoknak végrehajtása is némi enyhítését jelenti a kétségbeejtő munkanélküliségnek. iskola vezetőségét, hogy szívesen megvásárolja az említett célra a bank által felajánlott pasarétiúti ingatlant. Erre azután a Képzőművészeti Főiskola igazgatósága terjedelmes átiratot intézett a fővároshoz s közölte, hogy semmi esetre sem költözik át Budára, mivel a művészeti élet az Andrássy-út mentén, különösen a Liget felé eső részen összpontosul, és amennyiben az Epreskertről le kellene mondaniok, úgy kizárólag ezen á vidéken építtetné meg az új iskolaépületet. Arra kérték tehát a fővárost, ha az Epreskertet mindenáron vissza akarja venni, lehetőleg a Ligetben, esetleg a vurstli területén adjon helyet a Képzőművészeti Főiskola felépítésére. A tárgyalások még most is folynak ebben az ügyben, de nem sok sikerrel kecsegtetnek. Az egyház- község is látva a tárgyalások elhúzódását, más telek után nézett s a közelmúltban meg is vásárolta a Vilma királyné-út 8, számú nagy és értékes ingatlant azzal a céllal, hogy ott építteti meg az új katholikus templomot. Csakhogy a Vilma királyné-úton, éppen a megvásárolt telekkel szemben két református templom van és ez szükségessé tenné, hogy a közelben építendő katholikus templom kiemelkedő, monumentális építmény legyen. Ez pedig óriási összegbe kerülne, amivel az egyházközség nem rendelkezik, a főváros pedig a szükségelt nagy összeggel nem járulhat hozzá a templom felépítéséhez. Erre megkísérelték, hogy a Pctőfi-ház és a mellette lévő Kmetty-utca 27—29. számú Kőnek és Teltsch- féle ingatlanokat használják fel a templom építésének céljaira, ami szükségessé tenné a Pctőfi-ház és a két szomszédos telken lévő épület lerombolását. A Petőű-társaságnak fel is ajánlották, hogy ideiglenesen a Vilma királyné-út 8. számú telken lévő házban kap otthont, ebbe azonban a társaság nem egyezett bele. A Kmetty-utcai házakból sem lakoltathat- jálz ki a lakosokat, dacára annak, hogy az ingatlanok a főváros tulajdonai, miután a lakók Telisek ÁrMOTFÜNAT A LEGJOBB KERITÉSANyAG. KOLLERICHf™ BUOAP CST. IV.FERENC - JÓZSEF RAKP. 21. minné, született Stricker Gina szobrászművésznő és Kőnek Ida festőművésznő olyan szerződést kötöttek a várossal, hogy életük végéig ezekben a házakban lakhassanak. Ilyenformán sem az új Képzőművészeti Főiskola ügye, sem az új VI. kerületi plébániai templom dolga nem közeledik a megoldáshoz. Igazgatóság: Budapest, X, Kőbányai-út 19—23. Telefon: Igazgatóság: J. 460-20. Eladási osztály: J. 311-39. Gyárak: BUDAPESTEN és DIÓSGYŐRÖTT. GYÁRTMÁNYOK: Gépek. Rendes és keskenyvágányú gőz- és motoros mozdonyok. motoros-haitányok és sínaütók. Félstabil gőzgépek túlhevítővel és a nélkül, kipuffogós- és kondenzátor üzemre. Ipari stabilmotorok, szívógáz- és földgáz-üzemre. Lokomobilok gőz-, benzin- és szívógázüzemre. Magajárók, gőz- és szívógázüzemre. Traktorok, vontatási és szántási célokra, benzin-, petróleum- és riyersolajüzemre. Golyóscsapágyas cséplőgépek rendes kivitelben és szalmaaprítós szerkezettel. Szalmakaza- lozók vasból és fából. Cséplőgépekre szerelhető lóherefejtő-, kukoricamorzsoló-, bab- és borsócséplő- és repcecséplő készülékek Szalmafelhordók, Teherautomobilok, autóbuszok, locsoló autók, tűzoltóautók, kombinált tűzoltó- és locsolóaulók. Automobilok különleges célokra. Utcaseprőgépek, úthengerlők, gőz-, benzin-, nyersolaj- és szívógázüzemre. Lakókocsik. Öntözőkocsik. Vízállomási berendezések. Téglasajtolók. Gép- és kocsialhafrészeh. Gőzkazánok, sajtolt keretlemezek, kerékpárok, kerékvázák, kerékabroncsok és tengelyek úgy a rendes, mint a keskenyvágányú mozdonyok-, tenderekés waggonok részére. Kovácsolt gép- és hajóalkatrészek, könyöktengelyek stb. Tartalékalkatrészek mozdonyokhoz, mező- gazdasági gépekhez, automobilokhoz. Automobilalkatrészek ú. m. öntvények, kovácsolt- és sajtolt alkatrészek. Hidak és vasszerhezeféh. Vasúti és közúti hidak bármely méretben és kivitelben. Hídszerkezetek és magasépítési vasszerkezetek, alacsony és magasfeszültségű antennaállványok. Daruk, fordítókorongott, tolópadok, zsilipszerkezetek, Bauer- féle szabad, kettős vaslétraállványok. Félfei’mények. Ingot. buga és lapka, különféle méretekben. Hengerelt áruk. Kereskedelmi rúdvasak. Jés U vastartók. Szerkezeti és idomvasak. Durva-, kazán- es hajólemezek. Bordás- és tekércsrugóacél. Reszelőacél. Verőlécek és dobsínek. Felépítményi anyagok. Nagy- és kisvasúti sínek a hozzávaló szög- és tnposhevederek, alátétlemezek, hevedercsavarok, tyrefondok, sínszegek és Grovergyűrűk. Csúcssínek és vasaljzatok. Teljes nagy- és kisvasúti váltók, kitérők, ke- res.ztezések és fordítókorongok. Öntvények. Acélöntvények, Martin-, mangán-, tégely- és elektroacélból nyersen és megmunkálva. Különféle vasöntoé- nyek nyersen és megmunkálva. Csövek. On'öttvas-csöuek 6 m hosszúságig, karmantyús-, vagy karimás kötéssel Öntött idomcsövek. Kereskedelmi áruk. Kereskedelmi öntvények, öntöttvas karikáskályhák és tűzhelyek. Jobbágy-féle szab. folytonégő- kálvhák. Apróbb anyagok. Gazdasági és egyéb acélszerszámok. Különféle szerszám- és gyorsesztergaacélok. Szegecsek,, csavarkulcsok stb. Különféle minőségű tűzálló (dynas és chamotte) téglák normális és alakos kivitelben. Barnaszénkátrány szurok. ± ‘ T gyártmányok világhírűek Legmodernebb gyorsfutó újságnyomó körforgógépek ♦ Többszínt nyomó körforgógépek* Illusztrációs körforgógépek ♦ Mélynyomó körforgógépek ♦ Offset ívnyomású körforgógépek ♦ Winkler rendszerű önműködő gyorsöntőművek, matricaprések és szárító dobok ♦ Offset ívnyomásúgépek ♦ Mélynyomó ívnyomásúgépek ♦ Gyorssajtók hátsó pálca kirakóval és hátsó front kirakóval ♦ Kétfordulatú gyorssajtók front kirakóval és tömeg kirakóval ♦ Modern újságszállító berendezések * AUGSBURG-NÜRNBERGI GÉPGYÁR RÉSZV.-TÁRS. Magyarországi képviselet, nyomdagépgyár és javítóműhely CHATELET ALAJOS Állandó gépkiállítás. Budapest, II., Margit-körút 81. Tel. 531—74. Állandó gépkiállítás. A kultuszkormány nem adja vissza az Epreskertet a fővárosnak. IBBBBSb—— Nem tudják elhelyezni a Képzőművészeti Főiskolát. — Uj katholikus templomot építenek a Vilma királyné-úton.
