Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-06 / 10. szám
8 Függeflen Budapest 1929. március 6. KÖZJÓTÉKONYSÁG ÉS SZOCIÁLPOLITIKA. Irta Dr. FLAXMAYER JÓZSEF székesfővárosi fogalmazó. A székesfőváros tanácsának és közgyűlésének határozata alapján az 1927. évben épített új városi házakban népjóléti intézmények is kaptak helyet. Egy-egy intézmény, az új épületcsoportoknak e célra legjobban megfelelő, teliát szabad tér felé eső és nem fő útvonal mellett fekvő oldalán elhelyezve, három részből áll: anya-, csecsemő- és kisded- védelemre hivatott védőinté- zeiből, bölcsődéből és napközi otthonból. A védőintézeDr. Fiaxmayer József, tek részben az Országos Stefánia Szövetség már meglévő védőintézeteinek jobb elhelyezésére, másrészt szaporítására szolgálnak: a bölcsődék és napközi otthonok pedig a védőintézetek által felkutatott gyermekeket fogadják be a nappali órákra. Ennél a programúinál úgy érzem, érdemes rövid ideig megállni és azokat a gondolatokat, amelyek e tervet előkészítették, írásba lefektetni, illetőleg ezen a programmon keresztül ismertetni azokat a gondolatokat. amelyek az egész közjótékonysági és szociális munkára vonatkoznak. Ezeknél az intézményeknél ugyanis a fősúly azon nyugszik, hogy három olyan munkakört sikerült egybekapcsolni, amelyeknek mindegyike eddig nálunk külön-külön működött és így egyrészt célját nem tudta kellőképen betölteni, másrészt pedig sokkal többe is került. Ezeknél az intézményeknél pedig egy helyen találjuk a minden újszülöttet és 3 éven aluli kisdedet felkutató és ismerő védőintézetet, amely rendszeres preventív orvosi munkát is végez, és amelynek kezelésén megy keresztül minden csecsemő és kisded, akinek a két utóbbi intézményre, a bölcsődére és napközi otthonra szüksége van. A védőintézet tehát maga válogatja ki a két utóbbira rászoruló gyermekeket és egy helyen lévén elhelyezve mind a három intézmény, kevéssel több kiadással ugyanaz a személyzet látja el a bölcsőde és napközi otthonok munkáját is. E terv keresztülvitelében az volt a fő irányító gondolat, hogy a szociális munkába bizonyos rendszert vigyünk, amelynek útján a praktikusság és szükségszerűség követelményeinek megfelelhetünk. Ugyanez a gondolat kell, hogy áthassa az egész közjótékonysági és szociális munkát is. Szándékosan használom mindg ezt a két szót, közjótékonyság és szociálpolitika, mert különbséget teszek á kettő között, bármennyire is közel állanak egymáshoz. A közjótékonysdg: részletkérdések és bizonyos adott helyzetek megoldásával, egyeseknek, vagy csak egyirányú segélyezési munkával foglalkozik, tehát olyan rászorulókkal, akik önhibájukon kívül, vagy helyzetüknél fogva vannak rászorulva a köz, vagy társadalom segítségére. Azt a munkát azonban, amelyik a közjótékonyságba rendszert ölt. nem úgy azonban, hogy a közjótékonyságból rendszert csinál, hanem egy nagy átfogó gondolat alapján összefogja mindazokat a területeket és tennivalókat, amelyeken a közjótékonyság dolgozik, azt irányítja, berendezettségével, intézményeivel a szociális bajok, a testi betegségek megelőzésének szolgálatában áll, az anyák, gyermekek, sok tagú családok helyzetével stb. stb. egy mindenre kiterjedő, összefogó gondolat' alapján foglalkozik, azt szociálpolitikúnak nevezem. Ha figyelemmel kísérjük e munkát, úgy az egész 1 világon hatalmas fejlődést, ennek következtében tehát átalakulást látunk ezen a téren. Ma már a szociális munka fontosságát igen sok helyen a gazdasági elet fontosságának mértékére emelték, aminek indító oka az. hogy egyik a másiknak szoros kiegészítője. A minden államot edöbb-ntöbb vagy időnkült utolérő és hosszabb-rövidebb ideig tartó gazdasági válságok egyetlen levezetője, úgy mondhatnám, biztonsági szelepe a jól felszerelt szociális berendezettség, amelyik kellőképen simulni képes a gazdasági élet hullámvonalához. Éppen ezért az állam- gazdaságnak érdeke a szociális berendezkedést minden eszközzel megerősíteni, tehát előkészülni az előre nem látható gazdasági válságokra. Nem kívánok a szociálpolitikának magasabb fokú munkájára kitérni, amelyek — miután újabb keletűek — jobban rendszerbe is vannak öntve, csak annál a munkakörnél kívánok maradni, amelyiknél nem volt még alkalom rendszert bevezetni, mert a szükségszerű helyzet és körülmények, valamint a hiány érzete hozta létre azokat és még nincsenek egy nagyobb szociális rendszerbe öntve, gépezetbe beállítva. Nevezzük közjóiékonyságnak és szociálpolitikának együttesen ezt a területet, amelyen az állam három intézménye dolgozik, maga az állami kormányzat, a helyi hatóságok és a társadalom Egyik a másiknak munkájáról ma még keveset, vagy alig tud, az eredmények egy helyen sehol sincsenek összefoglalva, pedig a társadalmi intézmények nagy része hatósági és állami segélyekből végzi munkáját. De ha nemcsak ezt, de az állami kormányzat és helyi hatóságok különböző szerveit vizsgáljuk, ottan is különböző irányban haladó, de egy célú szociális munkaköröket találunk, amelyek egy úton haladva, sokkal nagyobb eredményeket érhetnének el, ugyanolyan anyagi áldozatok árán. Egy vezérgondolat útján haladó, rendszerbe öntött szociális műnkéit képzelek tehát el, amelynek gerincét a helyi hatóságok adják meg, az állami kormányzat irányítása mellett. Mindenütt a helyi hatóságok érzik legjobban azt, hogy mi fáj és hogy hol kell segíteni, és a helyi hatóságok ismerik legjobban a segítés módját is, mert véleményem szerint más ez^ a munka Budapesten, mint pl. Debrecenben. A szociál- pöilitika gondolatmenetének a mellett egész természetesen az egész államban egy irányító gondolat- menet szerint kell végezni munkáját, amelyet az állami kormányzat jelöl meg. A társadalom anyagi és fizikai ereje pedig egy rendszeres munkánál sokkal jobban igénybe vehető, mert a társadalom ilyen alapokon látja és ismeri az eredményeket. Ily képen elérhető az is, hogy tiszta kép alakul ki az egész munkáról és a tovább tennivalókról. A rendszeres szociális munka megszervezésénél véleményem szerint az első feladat a hatáskörök megállapítása (állami kormányzat, helyi hatóságok, társadalom); a második a gondozásra szorulónak korhatárok szerint való beosztása. Legelső fok az anya- és csecsemővédelem, a terhes kortói az iskolaköteles gyermekkorig; második a 6—12 éves kor, a köteles iskolábajárás kora; harmadik a 12—IS éves kor, a középiskolai (tanonc) kor és végül ezenfelül, amelyik már sokkal tágabb munkaprogrammot kíván. Ez az alapja az egész szociálpolitikának, amely ha nincsen fokozatosan jól egymásfölé építve, a további munka sikere sincsen biztosítva. Az ismertetett felosztás egész természetesen egy teljesen tág gondolatkört foglal össze röviden —- alkalmazkodva az adott helyhez, —- amelynek részleteibe hatolni már csak egy fokról-fokra haladó munkának lehet eredménye. Főelárusítás: BUDAPEST, VI., MOZSÁR-UTCA 9. SZÁM. Telefon : 76—02, 99—02. A Független Budapest eddigi évfolyamai, 1906-tól kezdődően kaphatók a kiadóhivatalban BUDAPEST, VII., Szövetség-utca 22. sz. BÖHM KÁROLY ÉS KÁLLAY GÉZA Építőmester, oki. mérnök építési vállalkozók Telep —Iroda: BUDAPEST, X KERÜLET, KŐBÁNYAI-ÚT 43/E. Telefon. József 365—25. Csányi Pál kőművesmester, építési vállalkozó /., Tarcali-utca 6. Budapest Zwarg József és Társai mérleggyár Budapest, III., Szépvölgy-utca 8. Telefon: Automata 516-13. KLOSE V. F. FELVONÓGYÁR BUDAPEST, VI. kér., Gömb-utca 44. (saját gyártelepünkön) Telefon : Lipót 960-24. Vasáruk, szerszámok és mindenféle háztartási cikkek Vas- és Szerszámkeresledelmi R.-T. Budapest V., Berllnl-tér 4. Fabbrica ItaSiana Magneti Marelli Milano Magyarországi Tóth P's SíPTíl Jae8er-kilométerjel- vezérképviselete 1 ul" oici ll órák, javító autoelektromos világítás és gyujtásberendezéí ek precíziós üzeme Budapest, VI., Lehel-utca 10/A. Telefon: L. 903-73 JESZE DÁNIEL autogén hegesztés, mindenféle automobil alkatrészek hegesztése Budapest, VII., Czobor-utca 67. sz„ saját telepén. Automobilok villamos berendezése : MÁGNESEK, DINAMÓK, INDÍTÓK, AKKUMULÁTOROK Szerelés, javítás és kiegészítés URNER ÉS BERKOVITS Scintilla, Index, Fenag, Hagen, Kienzle vezérkép v. Budapest, V., Pozsonyi-út 4/f. Tel. Aut. 148-84. SZVETICS JÓZSEF vállalkozó BUDAPEST, VII. KERÜLET, TELEP-UTCA 8. SZ.
