Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-03-07 / 10. szám
2 Független Budapest 1928. március 7. Buzúth ugyan 37 éve szolgálja a fővárost, de csak szeptemberben lesz .58 éves, tehát még 2'A esztendeig maradhat állásában. Szó van arról, hogy a létesítendő Községi Takarékpénztár élére Buzáthot állítanák s ez esetben — de csakis ebben az esetben — az alpolgármester tényleg megválna jelenlegi magas pozíciójától. Alpolgármester-választásra azonban így is sor kerül, mert a Folkusházy távozásával megüresedő állást és a közeljövőben újra szervezendő harmadik alpolgármesteri állást a legelső őszi közgyűlésen be kell tölteni. Teljesen lésből kapottak azok a hírek, mintha az Jövő hétfőn tart ülést a közigazgatási bizottság s az ülésnek legfontosabb pontja a szakhivatalok vezetőinek fél évi jelentése. Különös figyelmet érdemel ezek sorában Sipőcz Jenő polgármester most elkészült beszámolója, amely rámutat a főváros lakosságának súlyos gazdasági helyzetére, rávilágít annak okaira, de egyben megemlíti a bajok orvoslásának mód- Sipőcz Jenő. jait is. Így többek között sürgeti egy Budapesten létesítendő állami közkórház építését, követeli a kartellek törvényhozási úton való megrend- szabályozását és a fontos élelmicikkek forgalmi adójának teljes eltörlését. A jelentés az általános helyzettel foglalkozva szóvá teszi, hogy a nehéz gazdasági helyzet folytán jellemző nap-nap mellett tömegesen fordulnak a felek a kerületi elöljáróságokhoz szegénységi bizonyítványok kiállítása végett. A szükölködés a kerületekben igen nagy mértékű. A rendelkezésre álló hitel keretében igyekszik a főváros a lehetőségig pénzbeli segélyekkel, ebédjegyek szétosztásával segíteni. Feltűnő sokan jelentkeztek az elmúlt évben a tanács által létesített étkeztetőhelyekre ingyen ebédjegyekért. Elmondja a jelentés, hogy a nemzetfenntartó nagy jelentőséggel bíró ügyosztályok szaporítása és a harmadik alpolgármesteri állás visszaállítása csak az új fővárosi törvény alapiéin lenne lehetséges. Az érvényben levő fővárosi törvény szerint is joga van a fővárosnak lő ügyosztályt és bárom alpolgármesteri állást szervezni, az ügyosztályok összevonása és az állások megszüntetése csak közgyűlési határozatnak volt a következménye. Ugyanilyen közgyűlési határozatokkal az állásokat újra lehet szervezni s ehhez nem szükséges törvénymódosítás, csak egyszerű belügyminiszteri jóváhagyás. Ahhoz pedig kétség sein fér, hogy a kormány a közgyűlés egyhangú határozatához hozzájárul. egyre nagyobb feladatokat ró az Országos Stefánia Szövetségre, különösen a főváros területén és a főváros lakásépítő tevékenysége folytán, amelynek következtében új, nagy lakástelepek létesültek, ahol túlnyomórészt szegény numkáscsaládok nyertek elhelyezést. Az újabb szükségletek helyén a főváros maga is létesít anya- és csecsemővédő intézeteket és ezekkel kapcsolatban a három éven aluli gyermekek részére bölcsődéket és napközi-otthonokat állít fel. Az új fővárosi bérházak közül hat házban kíván a főváros ilyen anya- és csecsernővédő intézetet létesíteni. A hajléktalanok menhelyein való felvételre állandóan többen jelentkeznek, mint ahányon azokban elhelyezhetők. A „Menház a szenvedő emberiségnek“ nevű intézetben 70—80 új férőhelyet létesítenek. A férőhely-hiány teljes megszűnése azonban csak új szegényház megépítése után várható, amikor is az Alföldi-utcai fiók szegényház épülete korábbi rendeltetésének megfelelően menhely céljára lesz átadható. Újabb sziikségiakások építéséről is kell gondoskodnunk, főleg a régi Lóverseny-tér kunyhó-lakóinak elhelyezése céljából. Nagy erővel folytak az adókedvezményes ház- tatarozási munkálatok is, úgyhogy a kerületek külső képe már kezd békeállapotokat mutatni. Egyes elsőrendű élelmicikkekre, különösen a piaci cikkekre a forgalmi adó az elmúlt évben eltöröltetett. Kívánatos volna azonban a közélelmezés körében a forgalmi adó eltörlésének a további kiterjesztése is, !®| KUNZ JÓZSEF és TÁRSA ''ÉSÜgí? királyi kiváltságos nagykereskedők Budapsst, V., Deák Ferenc-utca és Bécsi-utca sarok. Telefon : 216-63. Vászon és asztalnemű. Szállodai és kórházi fehérnemű. különösen a lisztre, húsra és cukorra, mert ezek nemcsak elsőrendű fontosságú élelmicikkek, hanem egyben népélelmez)é,sre nélkülözhetetlen tömeg- fogyasztási cikkek is. Az árdrágító üzérkedések megszüntetése érdekében a belügyminiszter rendeletet bocsátott ki. Ez a körrendelet azonban csupán a piaci árusokra és kereskedőkre nézve intézkedik, míg a közé.címezésnek sokkal szélesebb kereteit érintő kartellek iigye teljesen rendezetlen, azoknak szervezkedésére és tevékenységére nézve semmiféle konkrét hatósági intézkedés nincs, annak ellenére, hogy a kartellek egész sorozata, áll fenn és azoknak működése és káros iizelmei a közellátás, illetve a közélelmezés minden ágazatára kiterjednek, még pedig sokkal mélyebb és sokszorosan m gyobb kihatással, mint a piaci árusoké. Javasolja a polgármester, hogy a főváros kérje fel a kormányt, hogy a forgalmi adó eltörlés a lisztre, húsra, cukorra is kiterjesztessék, tóvá! bá, hogy a kartellek iigye, különösen a fogyasztás érdekeibe ütköző működésük törvényhozási úton megfelelőkén szabályoztassék. A székesfőváros közkórházaiban rendelkezésre álló 6.815 fekvőhelyből a legutóbbi évek statisztikája szerint átlag 2.000 fekvőhelyet nem budapesti betegek foglalnak el. Ez a főváros lakosságának'beteg- ellátását nagymértékben megbénítja, úgyhogy különösen az ijesztő mértékben pusztító gümőkór halandóságnak elkülönítés útján nem tudnak kellően gátat vetni. A mai rendkívüli gümőkor-halandóság leküzdésére az egyedül kivezető megoldás az, iia az állam egy 2.000 ágyas kórház felépítésével a székesfőváros közkórházaiban ugyanennyi betegágyat felszabadít, amelyeket elsősorban gümőkóros betegek elhelyezésére használnánk fel. Ezért javaslatot terjeszt' nek a közgyűlés elé, hogy ismét kérje fel a kormányt, hogy Budapesten, vágy környékén egy állami közkórházat építsen. ÉRELMESZESEDÉSNÉL, GYOMORBÁNT ALMAKN ÁL CIGELKAI kitűnő gYÓgyhatásúak. Vezérképviselet: V., Sas-utca 29. Telefon: Teréz 128—93 ■u Feltűnően nagymérvű a főváros lakosságának elszegényedése mondja a polgármester a közigazgatási jelentésben. Új szociális intézményekre, a kartellek letörésére és forgalmi adóenyliítésekre halaszthatatlan szükség van. anya- és csecsemövédelem Az öngyilkosság a főváros közigazgatásában. Irta dr. LACZÓ VIKTOR. Újabban beszélnek axiológiá- ról. Ez az új tudomány azokat a törvényeket kutatja, amelyek szerint az ember az értékeket felismeri, rendszerezi, elbírálja és cselekedeteinek döntő tényezőivé avatja. Az én értéksorrendemben első az élet akarása, azután jön az erkölcs, majd a törvény, aztán az igazságosság, utána a hazafiasság, aztán a szülő- és gyermekszeretet, aztán a barátság, majd a felekezet, aztán a pénz, utána a hatalom, végül az életnek mindenféle kisebb-nagyobb . _ értéke. Minden ember másképen csinálja meg magának ezt az axiológikus sorozatot, sőt ugyanaz az ember is életének különböző szakaiban különbözőképen változtatja azt; sok függ itt a neveléstől, a tanulástól, a tapasztalatoktól és természetesen az életkortól is. Talán a leghalározóhb mégis az iskola s azért semmi sem volna kívánatosabb, mint az iskoláknak egységes életfelfogás szerint való rendszerezése. Jelenleg az iskoláinkban sok az analízis, kevés a szintézis; bőséges az anyag, szakadozott a forma; előtérben van a fizika, háttérben a logika. Innen van, hogy egy hazában is oly kevesen értik meg egymást. Minden vitán leiül állónak kell azonban tartanunk. hogy akármilyen értéksorrendnek élén az élet akarasanak kell állania. Ez mindennek az alapja s ezen all minden. Ha én nem vagyok, a világ sincsen, tudniillik számomra. Ily értelemben: én vagyok az aki a világnak létet és értéket adok. Természetesen az erkölcsnek is. Ezért az öngyilkosság nem is annyira immoralitás, hanem amoralitás; többs mint erkölcstelenség, inkább erkölcsi nihilizmus. Nem lehet tagadni, hogy a valóságban —- éppen a lelki életnek logikátlansága miatt — lehetséges még erkölcsös öngyilkosság is, eltekintve attól, hogy igen sok esetben szinte önkívületi állapotnak számít az érzelmeknek a gondolatok fölé való kerekedébe, az értelemnek az indulatok által való elboríttatása. De elmélet szerint — amelyet nem ártana kinek-kinek jól az emlékezetébe vésni — az öngyilkosság súlyosabb a hazaárulásnál, a vallástalanságnál, az isten- káromlásnál, mert nemcsak az emberi szervezetnek lerontása, hanem annak az egész lelki tartalomnak kiöntése, amelyet egyéni kultúrának nevezünk. Ennek az elméletnek alapján a katholikus egyház régebben megtagadta az öngyilkostól a temetési szertartást és a szentelt temetőben való pihenést s ugyanennek az elméletnek alapján az angol büntető törvénykönyv szerint megbüntetik azt az öngyilkosjelöltet, akinek öngyilkossága nem sikerült. A modern szentimentalizmus inkább arra fiajlik, hogy minden öngyilkosnál elmezavarodottságot tételez fel s megbocsátó indulattal viseltetik irántuk. Ebben a holtak iránt igaza van, de az élőket megtéveszti. Az öngyilkosság járványa nem a holtakat fenyegeti, hanem az élőket. A szentimentalizmusnak tehát nem szabad akkorának lennie, hogy az élőket abba a gyönyörbe ringassa, mennyire fogják őket a sírjuk előtt sajnálni s mily megható módon fognak róluk még az újságok is írni. Az élőket fel kellene világosítani róla, hogy az öngyilkosság az elmélet szerint a bűnök ősforrása. Ennek a felvilágosításnak helye az iskola, a szószék, az irodalom. A közigazgatásnak azonban szintén lehet e téren némi szerepe. Talán a törvényhozás is megtehetné a magáét. Ne - mondja senki, hogy nagy feneket kerítettem annak, amit cl akarok mondani. A közönségnek nagyrésze nem is tudja, mekkora .szerepe van újabban az öngyilkosságnak —- nemcsak mint járványnak a mindennapi életben, — hanem mint terrorizmusnak is a közigazgatás működésében. Nap nap után előfordul az az eset, hogy a felek ügyeiknek elintézését azzal akarják befolyásolni, hogy a hivatalnak öngyilkossággal fenyegetődző leveleket írnak. A közönség nem tudja, hogy melyik tanítónő köszöni soron kívül való beválasztatását annak a jelenetnek, amelyet a tanügyi tanácsnok előtt eljátszott azzal, hogy öngyilkosságát jövendölte meg arra az esetre, ha őt be nem választják. A közönség nem tudja, melyik lakó köszöni úgyszólván házbérfizetési mentességét vagy városi házban való megtarta- tását annak a levelének, amelyet fővárosi vezetőkhöz írt oly értelemben, hogy őt csakis holtan lehet kilakoltatni. A közönség azt sem tudja, mely idős úr köszöni a nyugdíjra való jogosultságának elérése után is állásában való visszatartatását annak a bejelentésének, hogy ő nem éli túl a nyugalomba menetelét. En rosszul teszem, hogy ezt megírom, mert most még több ilyen levél érkezik majd az illetékes hatóságokhoz, miután az emberek .-talán megtudják, hogy ilyenformán célhoz lehet érni. Azt mondhatná valaki, nem kell az ilyeneknek bedőlni. Ezt könnyű mondani. Az öngyilkosság jelenleg csakugyan társadalmi Járvány. A közigazgatási tisztviselő nem tudhatja, hogy- az öngyilkosságukat bejelentők közül egy nem teszi-e meg valóban, amit igér. S aztán jaj neki, ha úgynevezett bürokratizmusával ő kergette halálba azt a szegény kérvényezőt. Utóvégre az emberélet többet ér, mint akármilyen egy évi lakásbér! Elmélet szerint bizonyára zsarolásnak mondanák, ha valaki azzal fenyegetőznék, hogy ,,különben felrobbantja a városházát", mert csakugyan nagy bűn a 'városházának felrobbantása; az öngyilkossággal való fenyegetődzést, ami pedig az alapbűn. s nem csekély mértékben félemlíti meg — teljesen jogtalanul — a törvény és szabály szerint eljáró tisztviselőt, a mai szentimentális korban még csak azzal sem büntetik, hogy ..csak azért is szabályszerűen intéz- tetnék el a szóban levő ügyet. • Az angol felfogáshoz való oly közeledés sem ártana, hogy a törvényhozás intézkednék az iránt, hogy az oly öngyilkosok, akiknek erkölcsellenes öngyilkossági kísérletük nem sikerül, bűnhődjenek s akik öngyilkossággal fenyegetőznek, a zsarolókkal valamiképen hasonló elbánásban részesüljenek. FELD OlmlT tisztít szárazon kosztümöket, öltönyöket, felöltőket fest minta szerint mindenféle ruhaneműt. Tisztviselőknek nagy kedvezmény! Telefonhívásra minden tételért elküldünk! Gyár: VII., Thököly-út 33. Telefon: ]. 394-41 és ]. 446-72 Dr. Laczó Viktor.
