Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-02-29 / 9. szám
1928. február 29. Független Budapest 3 Újabb konfliktus a kormány és a főváros között. Az állami hidak fenntartási költségeihez az állam a főváros hozzájárulását követeli és pedig 1921-től kezdve visszamenőleg. Évi 35 ezer pengőbe kerül az állami hidak fenntartása. Tíz esztendő óta húzódó vita élesedett most ki a főváros és a kormány között. A budapesti állami hidak fenntartási költségeinek viseléséről van szó ebben a csöndes háborúskodásban. Tudvalevő, hogy 1918. december 1-én 'eltörölték a pesti hidakon a hídvámot. Azóta gyalogosok és a járművek is vám lefizetése nélkül közlekedhetnek a hidakon. Annak idején a kormány, illetve a kereskedelmi minisztérium kikötötte, hogy a vám eltörlése ellenében a főváros tartozik a hídfenntartási költségek egy részéi viselni. Ehhez a főváros hozzá is járult, de később a tanács visszavonta ígéretét. Azóta közel 10 esztendő telt el, de a híd-kérdésében semmi sem történt a végleges megegyezés felé. Feliratok, leiratok mázsaszámra készültek ugyan, de a főváros a megállapodást folyton húzta, halasztotta. Most a kereskedelmi miniszter megunta a huzavonát és felkérte a belügyminisztert, vegye kezébe az ügy elintézését és szólítsa fel a fővárost, hogy végre-valahára teljesítse kötelezettségét a hidak fenntartási költségeivel kapcsolatban. Ez alapon a belügyminiszter Ripku Ferenc főpolgármester útján terjedelmes leiratot intézett a főváros közönségéhez címezve. Azért fordult a belügyminiszter egyenesen a főváros közönségéhez, mert, szerinte, a tanács nem képviseli a főváros polgárságát, már pedig egy ilyen nagy anyagi vonatkozású kérdésben kizárólag a főváros közönsége hivatott határozni. A leirat hivatkozik az 1918 óta eredménytelenül folyó tárgyalásokra és iratváltásokra, amelyek nem tudtak megegyezést teremteni e kérdésben. Furcsának találja a belügyminiszter, hogy a főváros megszegte ígéretét s vonakodik a hidak fenntartási költségeihez hozzájárulni, holott az állam Budapest lakossága érdekében sokkal nagyobb áldozatot hozott akkor, amikor lemondott a vámszedés jogáról. Ez a gesztus évente egy millió aranykoronájába kerül az államnak, mert ennyit jövedelmeztek a hídvámok. De a főváros úgy látszik, nem elégszik meg azzal, hogy az állam ilyen áldozatra volt hajlandó, hanem még azt is kívánja, hogy a hidakra ráfizessen és állami pénzből fedezze azok karbantartását. A belügyminiszter ezt méltánytalannak tartja és felszólítja a főváros közönségét, hogy a kormánnyal egyezzék meg a költségek egv részének viselésére nézve. Számadatokat is sorol fel a leirat s ezek szerint évente 36,000 pengőbe kerül a hidak világítása, mert az elektromos müvek drágán számítják az áramot és 1921. július 1-től 1927. április 30-ig 123,073 pengőbe került a hidak tisztogatása. A mai viszonyok mellett évente 35,000 pengő költséggel jár az ösz- szes hidak karbantartása. Az elektromos művek világítási díj hátralék címén valorizált 68,792 pengőt követelnek az államtól. Mindezek alapján a belügyminiszter felszólítja a fővárost, gondoskodjék haladéktalanul e rendezetlen kérdés kielégítő megoldásáról. Egy másik felterjesztésben a főváros kijelentette, hogy az esetleges megegyezés időpontjától hajlandó a hídfenntartási költségekhez hozzájárulni a megállapítandó mértékben. A belügyminiszter azt kívánja, hogy a főváros visszamenőleg, 1921. július 1-től járuljon hozzá a költségek viseléséhez. Felszólítja a miniszter a főváros közönségét, hogy az ügyet mielőbb tűzze napirendre és a határozatot jóváhagyás céljából terjesssze fel a minisztériumhoz. Amennyiben a főváros nem találna kielégítő megoldást, úgy a miniszter a továbbiakról maga fog intézkedni. Ötven százalékos megtakarítást jelent a vízművek modern átalakítása. Borvendég tanácsnok elmondja a Független Budapest-nek a vízmüvek beruházási programmját. Vízvezetéket kap az egész Hungária-körút. — Két év alatt befejeződik a rekonstrukciós munka. A beruházási kölcsön felhasználása és általa a nagy beruházási Programm végrehajtása komolyan megkezdődött. Az ügyosztályok egymásután lépnek elő beruházási előterjesztéseikkel, amelyekből megállapítható, hogy ebben az évben legalább 50—60 millió pengő jut a gazdasági élet forgatagába a főváros alkotásai nyomán. Legutóbb a közélelmezési intézmények fejlesztési programmjáról számoltunk be. amelyet a közgyűlés el is fogadott. Most a közmüvek nagy beruházásaira kerül sor. Borvendég Ferenc tanácsnok benyújtotta a vízmüvek hatalmas összegű beruházásairól szóló javaslatot, mely szerint a 14,400,000 pengős kolcsönrészt a vízmüvek fejlesztésének céljaira teljesen felhasználják. Ebből az' összegből teljesen modernizálják a budapesti vízmüvek összes telepeit. Nemcsak jobb lesz a vízellátás, nemcsak kiterjesztik a vízellátási hálózatot, hanem maga az üzem is sokkal gazdaságosabb, rentabilisabb lesz. A küszöbön álló nagyarányú fejlesztési és beruházási munkákról Borvendég Ferenc tanácsnok, a vízvezetéki ügyosztály vezetője az alábbiakban tájékoztatta a Független Budapest munkatársát:- A külföldi kölcsön alapját képező beruházási Programm keretében ott szerepel a vízmüvek modernizálásának és fejlesztésének hatalmas fejezete. Annak idején 14,400,000 pengőben irányoztuk e'ö ezeknek a szükséges munkáknak a költségigényéc s a közgyűlés ezt az összeget a jelzett célokra meg is szavazta. Most, midőn a beruházás megkezdése küszöbön «áll, változatlanul ezen összeg keretén belül kívánjuk végrehajtani programúinkat. A vízmüvekre nagyon rászorul a felújítás, mert 30—40 éve, mióta az egyes telepek létesültek, semmisem változott a berendezéseken. Most is ugyanazok az elavult gépek, szivattyúk működnek, melyek néhány évtized előtt megfeleltek ugyan, a technika akkori színvonalának és a gazdaságosság, követelményeinek, most azonban már konstrukciójuk teljesen túlhaladott. Szén- fogyasztásuk, kenő- és egyébb anyagokban való szükségletük igen nagy, a kezelőszemélyzet száma is jóval nagyobb, mint más hasonló, de modernebb HeinickeH.R. kazánbefalazás, gyárkéményépítés, kemenceépítés Budapest, V., Wekerle Sándor-u. 24. Telefon: Teréz 226-20. berendezésű telepeken. Az a körülmény, hogy a vízmüveket évtizedeken át nem modernizálták, arra vezethető vissza, hogy az üzemet közigazgatási alapon vezetik s ilyen formán sem értékcsökkenési alapja, sem megújítási tartaléka nem volt. A háború alatt és után meg a legszükségesebb pótlásokra sem volt fedezet. Csak egy-két évvel ezelőtt gondolhattunk a legszükségesebb munkálatok végrehajtására, melyek vagy az üzembiztonság, vagy a vízszolgáltatás fokozása érdekében halaszthatatlanok voltak. Ä most végrehajtásra kerülő rekonstrukció tehát nem egyéb, mint az évek során át elmaradt megújításoknak egyszerre való elvégzése. A főváros egyes részein az utóbbi időben megindult fejlődés következtében újabb és újabb területeknek vízvezetéki vízzel való ellátásáról keli gondoskodni. A budai oldalon medencéket kell építeni és szükségessé vált a medencékhez tartozó nyomócső és elosztóhálózat építése. A csövek kicserélése is halaszthatatlan, mert a szükséglet egyre növekszik. Mindezek következtében fokozni kell a gépészeti berendezések teljesítő képességét, ami kizárólag azok modernizálásával érhető el. Legelsösorban az üzem elek*ritikálására kell áttéruük, valamint a tartalékberendezések rendszerére. Fádig gőzerővel működtek a gépek, a rekonstrukció után azonban elektromos áram fogja a szivattyúkat hajtani. Arra az esetre, ha az elektromos áram szolgáltatásában zavarok támadnának, tartalék- erőforrásként Diesel-motorok fogják biztosítani az üzem folytonosságát. Az eddig használt régi gőzgépeket nem tarthatjuk meg tartaléknak sem, mert zavarok esetén üzembehozataluk hosszú időt igé- ; nyel és állandóan felfűtött állapotban tartásuk í rendkívül költséges volna. Csupán a kőbányai tele- ! pen marad meg tartalékként két kisebb gőz- szivattyú. A vízmüvek évi. 16 millió kilowattóra villanyáramot fognak fogyasztani az elektrifikálás után. A nagy rekonstrukciós Programm 14,176,000 pengőt igényel, amelyből a káposztásmegyeri yízműtelap gépészeti berendezésének teljes megújítása és fejlesztése 6.239.000, a budaújlaki vízműtelep gépészeti berendezésének teljes megújítása és fejlesztése , 2.337.000, a krisztinavárosi áramtermelőtelep gépészeti berendezésének megújítása és fejlesztése j 2.620.000, a kőbányai átemelő telep fejlesztése ÄDDRESSOGRÄPH- címírógép | tkj 101 amerikai sokszorosító vlUli I I WKMríl és házinyomdagépek Képviselet: Addressogr. & Mult. Co. V., Gróf Tisza ls1ván-utca 22. Telefon : T. 230-86. 169.000, a vári és az alsó sashegyi vízellátási zóna részére szolgáló medence építése 530,000, a medencéhez tartozó íőnyomócső kiépítése 365,000, a felső sashegyi ellátási zóna részére szolgáló medence építése 165,000, a hozzátartozó fönyomócső kiépítése 574,000, a csatárkadülői medence építése 165 000, a hozzátartozó főnyomócső kiépítése 420,COU, a Szébjuhászné mellett levő medence kiépítése 80.000, a farkasvölgyi zóna csővezetékének részbeni kicserélése 112,000, a Hungária-körútnak a Váci-út és a Thököly-út, továbbá a Kőbányai-út és a Soroksári-út közötti szakaszán a csőfektetési munka 400,000 pengőbe kerül. Fennmaradna tehát a kölcsönből 224,000 pengő. Az a tervünk, hogy ha a beruházások végrehajtása során megtakarítást érünk el, ennek az összegnek a hozzáadásával a Hungária- körút egész hosszában lefektetjük a vízvezetéki csöveket. Ez 960,000 pengőbe kerül.- A nagy Programm végrehajtásához két évre van szükség. Ha most tavasszal a munkálathoz hozzáfoghatnánk, a jövő év végéig az egész beruházás befejeződnék. A beruházások következtében az üzemköltség jelentősen csökkenne s számításaink szerint a modernizálással évi 1,666,403 pengővel csökkenne a vízmüvek üzemi költsége. Ez közei 50%-os megtakarításnak ielel meg. A személyzeti létszámot is csökkenteni lehet az egyszerűbb üzemi kezelés mellett, úgy hogy a munkások száma a mai 386-ró! 224-re csökkenthető. A iétszámapasztást fokozatosan kívánjuk végrehajtani, a hosszabb szolgálati idővel rendelkező munkásokat kegydíjjal bocsátjuk el. VILLÁNYI PEZSGŐ SCHAUMBURG-LIPPE HG. udv. pince Csak régi évjáratok. B ACZO ANDOR oki. mérnök Budapest, V., Mérleg-utca 4. félemelet 13. (Gresham-palota) Telefon : Teréz 230—37.
