Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-02-29 / 9. szám

Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő: B. VIRAGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon : József 3U5S2. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. Vannak események, amelyek nem a városházán és nem a politikai fórumokon játszódnak le és mégis döntően je­lentékeny hatásuk van a város életére. Ilyen esemény játszódott le vasárnap a zsidó hitköz­ségi választásokon, amikor kiderült, hogy az egyik fővárosi nagy hatalomnak, Ehrlich G. Gusztávnak nincs semmi, de semmi hatalma s hogy azok a tömegek, amelyeknek nevében ve­zetőszerephez jutott, épp oly kevéssé léteznek, mint azok a bizonyos „cselekvő“, „ébredő“ és egyéb tömegek, amelyekre a szélső jobbolda­lon szoktak állandóan hivatkozni. A vasárnapi zsidó hitközségi választások meglepetése nem meglepetés. Az egyetlen meg­lepő jelensége ennek a választásnak az volt, hogy a zsidó vallásé polgárok tömegesen moz­dultak meg és ezer meg ezer számra mentek el a hitközségi választásokra, holott a régebbi választásokon alig néhány száz ember vett részt, az a néhány száz ember, akit a klikk kirendelt, hogy biztos legyen a maga dolgában. Most eljöttek a tömegek is, minélfogva termé­szetszerűleg kiderült, hogy az a bizonyos né­hány száz ember ugyan ma is a klikk rendel­kezésére áll, de a tömegek nyomban első meg­jelenésük alkalmával megmutatták, hogy soha semmi közük nem volt a klikkel. A választók közömbösségéből élhetett évtizedekig egy je- lentékteien, tehetségtelen csoport a főváros nyakán, mint a budapesti polgárság igen jelen­tős tömegének képviselője. Ez a vasárnapi megmozdulás a főváros köz­életére is kihat. Budapest közéletének háború előtti legutóbbi évtizedeit -egy kétes erkölcsű, különös gondolkozásé csoport jellemezte, akik •ellen először Vázsoriyi vette fel a harcot. A klikkek és a törzsfőnökök hatalmában volt Bu­dapest sorsa, egy-egy kaszinó intézte a város­háza politikáját. Vázsonyi a VI. kerületben ro­hamozta meg a bevehetetlennek látszó bástyát, egy csapásra le is verte a tehetetlen védőrséget, de megmaradt a klikk a VI1. kerületben s tar­totta magát úgy, ahogy, egészen a mai napig. Most itt is megkapta a kegyelemdöfést, még pedig olyan helyen, ahol nem politizálnak, ahol csak — döntenek. Vasárnap bálványdöntés volt a zsidó hitközségi választáson. Mikszáth tipikus mamelukja, akinek azt a halhatatlan mondást adta a szájába, hogy „sze­retném én azt a kormányt látni, amelyet én nem támogatok“, politikai mintaképe volt az Ehrlich-klikknek. Mindig a hatalommal a hata­lomért. Elv, meggyőződés, közérdek nem szá­mított: a hatalom volt a fontos. Idol erre, hol arra kínálhatták „tömegeiket“ s minthogy ezek a „tömegek“ soha nem tiltakoztak az ellen, hogy ők üzleti árucikként szolgáljanak, évtize­dekig állandóan sikerült ezekkel a tömegekkel kikapartatni a gesztenyét. A kormányok is, meg a főváros vezetői is elhitték, hogy Ehrlich G. Gusztávék a főváros egész zsidóságát jelentik és ennélfogva Ehrlichék foglalták el azt a he­lyet a főváros vezetésében, amely a pesti zsi­dóságot számarányánál, műveltségénél és gaz­dasági erejénél fogva megilleti. Soha méltatla­nabb képviselője nem volt egy igazán komoly tömegnek, mint az a kisded csoport, amely most, vasárnap leleplezetten kapkodott levegő után a választási eredmény láttára, „Ehrlichék zsidai“, akikre állandóan hivat­kozni szoktak, sehol sem voltak. Ehrlichéknek nincsenek zsidaik. Sohasem is voltak. Bogy a köztudatban mégis helyet foglalt az a hit, hogy Ehrlich és a pesti zsidóság egyet jelentenek, ennek oka az a közömbösség volt, amely meg­engedte, hogy Ehrlichék reprezentálhassák Budapest zsidó lakosságát. Az az Ehrlich, aki még magyarul sem tud, az képviselte azt a nagy, magyar kultúrát, amelyet a pesti zsidó­ság jelent. Most vége ennek ä lehetetlen álla­potnak és Ehrlichék egyszersmindenkoúra el­tűnnek a magyar főváros magyar zsidóságának életéből. A városházáról ezzel egy darab sötét múlt vonul el. Ma már nem volt súlyuk, jelentéktelen és fajssúlynélküli emberkék kis csoportját je­lentette Ehrlichék vezérkara, de a néhány em­berből álló kis tábornak is volt még némi súlya, az, amelyet a mögéjük képzelt „tömeg“ köl­csönzött nekik- Most vége az illuziós mutat­ványnak, a bűvész le van leplezve, senki sem hiszi már el, hogy füléből, orrából, szájából és hajából zsidó választók tömegeit tudja előrán- cigálni. Most elvesztettek mindent s el keli tmi­ni ök Budapest színpadjáról, nem lehet többé kókllerkedniök. A budapesti zsidó hitközségi választások így kerülnek a városi politikába és így történt meg az a különös eset, hogy egy városi .párt-érdek­csoport ott bukott meg, áhol senkinek eszébe se jutott, hogy városi dolgokkal foglalkozzék. Az új fővárosi törvény módot fog adni arra, hogy ne csupán státusbeli tisztviselő legyen az alpolgármesteri állásra vagy tanácsnoknak meg­választható. Mérnök vagy jogász lesz-e a harmadik alpolgármester. — Tippelések a városházán. — Kik a legkomolyabb jelöltek. A városháza berkeiben a legaktuálisabb téma ezidőszerint az új ügyosztályok felállítása és az azzal kapcsolatos állásszervezések. Múlt számunkban már arról is hírt adtunk, kik a tanácsnoki állások le.sposszibilisebb jelöltjei. Azóta a harmadik alpolgármesteri állás újraszervezése is komoly formát öltött és így a kombinálások lán­colata kiterjedt erre a térre is. De nemcsak a fel­állítandó új alpolgármesteri szék elé sorakoznak fel az érdemes jelöltek, hanem komolyan beszélnek arról a lehetőségről is, hogy egyszerre kap új gazdát mind a három alpolgár­mesteri pozíció. Ilyen formában komolyan bekövetkezhet az az es­nincs kizárva, hogy a harmadik alpolgármester csakugyan mérnök lesz. A jogászok azonban résen állanak s mindent elkö­vetnek, hogy a mérnökök meg ne- szerezhessék az új főtisztviselői állást. A jelek szerint ezen a ponton újra élesen fog kirobbani a jogászok és műszakiak soha meg nem szűnő harca. Az új fővárosi törvény módot fog adni arra, hogy ne csupán státusbeli tisztviselő legyen az al­polgármesteri állásra megválasztható és ez esetben műszaki alpolgármesternek egy kiváló közéletű vezérférfiú van kiszemlve, aki mérnök­ember és a törvényhatósági bizottságnak régtől fogva tagja. Édes Endre Dr. Szabó Imre Csupor Józef Lamotte Károly Liber Endre hetöség, amelyre a Független Budapest múlt heti számában már utaltunk, nevezetesen, hogy a közel­jövőben, a fővárosi törvény revíziója nélkül egész csinos kis tisztújftásra nyílik alkalom a városházán. Ha tekintetbe vesszük a nyugdíjazás előtt álló négy kerületi elöljáró állását is, úgy mihamarabb elmúlik a tisztviselők panasza a rossz előmeneteli viszo­nyokat illetően. Akár igaz a két jelenlegi • alpolgármester távozása, akár nem, mindenesetre számolni kell az állások megiiresedésének lehetőségével. A szervezendő har­madik alpolgármesteri állást a tanács, úgy mint régen, ismét jogi minősítéshez akarja kötni, de a mérnöki kar és az őket támogató jelentékeny erők követelik, hogy az állást műszakivá minősítsék. A mérnöknek sohasem nyílnék kedvezőbb alkalom régi törekvésük megvalósítására, s miután a tör­vényhatósági bizottságban is lelkes pártfogóik van­nak, A jogászi alpolgármesteri állások jelöltjei közül kiemelkedik Szabó Imre dr. tiszti főügyész személye, aki legutóbb a polgármester-választásnál is komoly jelöltként szerepelt. Szabó Imre jelölte- tése annak idején azért nem történt meg, mert a pár­tok többsége a jelenlegi vezetőség megtartása mel­lett foglalt állást. Most azonban, hogy üres állásokra történik a választás, a tiszti főügyész tekintélyes személye az összes pártoknál egyforma szimpátiára talált. A tiszti főügyész most is tevékeny részt vesz a város minden ügyének irányításában s nincs egyet­len jelentékenyebb kérdés, melyben véleményét ki ne kérnék s javaslatát el ne fogadnák. Szabó Imre alpolgármestersége különösen azért kedves a pár­tok előtt, mert a főügyész sohasem tévedt hosszú közéleti működése során a politika ingoványos tala­jára, hanem minden kérdést politikától függetlenül, tisztán a főváros egyetemes éredekeinek szempont­jából bírált el. Tekintve, hogy két vagy három jogászi alpolgár­mesteri állás betöltéséről lesz szó, nagy reménység­Leqmodernebb qyóqy- fla . DA IDD CAI! ATDDHBiM BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy­—j---------------------——=-*— ■ ■ in tézet sebészi és bei- U| , rMuUA'MAIlH 1 UllllJIVI VAS-UTCA 17. sz. helye, vízgyógyintézet, nap­betegek részére Magánklinikái osztályon teljes ellátási díj napi 12 pengő. légfÜrdŐR.

Next

/
Thumbnails
Contents