Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-02-22 / 8. szám

1928. február 22. Független Budapest 7 Ragyogó köntöst kap a főváros Hamupipőkéje — a Gellérthegy. Hosszas vajúdás után a szerdai közgyűlésen dől el a Gellérthegy jövője. Megkezdik a nagy­szabású építési és átalakítási munkaiatokat. ä Budapest Fürdőváros Egyesület nagyszabású terveit az utolsó pillanatig; az összeomlás vesze- de’nie fenyegette. Az egyes városházi pártok — mail azt a „Független Budapest“ már megírta, _— részint személyi okokból, másrészt bizalmatlanság­ból de főkénen politikai ellenszenvből, el akarták gáncsolni ezeknek a nagyszabású terveknek a meg­valósulását. Számtalan bizottsági ülést és bizalmas megbeszélést tartottak a Fürdőváros Egyesülettel kötendő szerződés ügyeben. különféle kimutatásokat, garanciákat követeitek és mikor mar minden együtt volt, a döntést megint elhalasztották. Az elmúlt hé­ten a pénzügyi bizottság pótlólag összehívott ülésén végül sikerült közös nevezőre bírni a bizottság tag­jait, úgy, hogy a szerződéstervezet szerdán délután mégis a közgyűlés elé kerül. itt már nem lesznek nagyobb komplikációk s ha el­késve is, de a Fürdőváros Egyesület mégis abba a helyzetbe kerül, hogy nagyobbszabású tervei valóra váltásához hozzákezdhet. A fővárossal kötendő szerződés jóváhagyása ta­lán elsimítja azokat a válságokat is, ameiyek az utóbbi időben úgy anyagi, mint személyi tekintetben az egyesület céljait fenyegették. Harc a füstokádók ellen. Irta Moll Gyula, műszaki tanácsos. Nap-nap után jelennek meg a sajtó hasábjain — legutóbb a „Független Budapest“-ben is, — a gyári üzemek és ipartelepek tűzhelyeinek kötelező füst­mentes tüzeléséről olyan híradások, amelyek hiányos vagy téves információk alapján a nevezett tűzhely- tulajdonosok és a nagy közönség megtévesztésére alkalmasak. Egy része e cikkeknek a füstmentes tüzelésre vonatkozó rendelkezés végrehajtására nézve úgy nyilatkozik, mintha a kötelező végrehajtás csak a jövőben lenne előírva, vagy pedig mintha a végre­hajtás határidejére nézve újabb elhalasztások vol­nának várhatók. A tűzhelytulajdonosok e hírlapi közlemények ha­tása alatt — abban a hitben, hogy a cikkek hiteles és mértékadó hatóságtól eredő hírforrásokból szár­maznak, — várakozó álláspontra helyezkednek és a rendelkezést nem hajtják végre. Ebből elsősorban a közérdek, de a tűzhely tulajdonosa is súlyos károso­dást szenved. Hogy ez ügyre nézve a különböző cikkekkel szem­ben teljes fényt derítsünk a fővárosi közmunkák tanácsától, mint a székesfőváros területére nézve .érvényes £p. Ü. szabályzat megalkotójától besze­reztük a füstmentes tüzelésre vonatkozó rendelkezé­sek mai állását. Az 1914. évi március hó 1-én ér­vénybe lépett és ma is érvényben levő Ép. (1 sza­bályzat 425., 427. és 428. §-ai elrendelik a füstmen­tes tüzelés alkalmazását, egyúttal pontosan körül­írják azt, hogy e rendelkezés milyen tűzhelyre vo­natkozik s végül intézkednek a szabályzat életbe­lépte előtt létesült tűzhelyekre nézve is. A helyzet tehát az, hogy minden újonnan épülő tűzhelyet, mely a füstmentes tüzelés rendelkezése alá tartozik, már előre úgy kell tervezni és kivite­lezni, hogy a füstmentes tüzelésre vonaikozo ren­delkezésnek teljes mértékben megfeleljenek. A szabályzat életbelépte előtt azokat a tűzhelye­ket, amelyek a szabályzat értelmében a füstmentes tüzelés rendelkezései alá tartoznak, a fővárosi köz­munkák tanácsa 314/1927. sz. a. kelt és a hivatalos lapokban közhírré tett határozata értelmében 1927. évi június hó 30-ig kellett füstmentes tüzelésűvé tenni. A fővárosi közmunkák tanácsa a füstmentessé té­telre az előbb említett határidőn túl további, határ­időt nem engedélyezett, mert megállapította, hogy kellő számú, különböző típusú műszaki megoldá­sok vannak tűzhelyek füstmentessé tételére. A fővárosi közmunkák tanácsa előbb említett hatá­rozatában kimondotta még azt is, hogy azok ellen vígadó kávéház IV. kér., Deák Ferenc-uSca 2. VIGADÓ KIOSZK V. kerület, Vigadó-tér Tulajdonos: BABÓCSY LŐRINC Az esetben tehát, lia a mai közgyűlés a szerződés méltányos alapon való megkötéséhez hozzájárul, azonnal megkezdődik a gellérthegyi lift építése. Az egyesület jövő év májusáig több mint 3*5 mil­lió pengőt fog befektetni a Citadella átalakítá­sába. a lift építésébe és a rendezendő kiállítással kapcsolatos építményekbe. A hegyi sikló azonnal a főváros tulajdonába kerül, de az üzemben tartásra nézve külön szerződést köt a főváros a részvénytársasággal. Meg lesz a fővá­rosnak az a joga, hogy az összes beruházásokat, így a siklót is a használati idő lejárta előtt megvált­hassa. A szerdai közgyűlésen dől el, hogy a hasz­nálati idő 30, vagy 40 év lesz? A nagyszabású építési és átalakítási tervek a fő­várostól is jelentékeny anyagi áldozatot kívánnak. A számítások szerint 1,454,000 pengőt kell a fővárosnak befektetnie. Ebből 400,000 pengőt szerződés szerint készpénzben ad a főváros, 850,000 pengőbe kerül a Gellért-szálló- tól a Citadelláig vezető új szerpentin út építése, míg a további 204,000 pengő a vízvezetéki, csator­názási és villanyberendezési munkákhoz szükséges. Az idei költségvetésben csak 250,000 pengőre van fedezet, a hiányzó összeg nagyrészének előteremté­séhez tehát póthitelre van szükség, amire a fogyasz­tási adóbevételekből bőségesen telik. Szaporítják a kéményseprő- kerületek számát. Uj beosztás a kéményseprő-kerületekben. — Elké­szült az új kéményseprő-szabályrendelet. A főváros közgazdasági ügyosztálya hosszabb idő óta tárgyalásokat folytat a kéményseprő ipartestü­lettel és a segédekkel a kéményseprő-kerületek új beosztása, illetve szaporítása és a díjtételek módo­sítása ügyében. Ezeket a reformokat a főváros az új kéményseprő-szabályrendeletben akarja végre­hajtani. Most készült el az új szabályrendelctterve- zet, amely ezekre a fontos kérdésekre még nem tar­talmaz ugyan adatokat, mert a kerületek számát és az új kéményseprési díjakat majd csak a tárgyalá­sok folyamán állapítja meg. Jelenleg 59 kéményseprő kerületre van felosztva a főváros, de a segédek 15 újabb kerület létesítését követelik. A kerületek sza­porítása ellen természetesén a mesterek tiltakoznak, mert ezzel egzisztenciájukat látják veszélyeztetve, a főváros azonban mégis néhány új kerület fel­állítása mellett foglalt állást. Maga a szabályrendelettervezet kimondja, hogy minden kéményseprőmester tartozik legalább két segédet alkalmazni. A megüresedő kerületekért pá­lyázók körül elsősorban a Budapesten működő mes­terek bírnak elsőbbséggel, ha pedig több mester pá­lyázik, akkor annak ítélik, akinek iparengedélye régibb keletű, fia a kerületért csak segédek pályáz­nak, akkor az engedély kiadásánál az illetők műkö­dése az irányadó. A kéményseprőmestert egyik kerü­letből a másikba áthelyezni csak saját beleegyezésé­vel lehet. Ha valamely épület tulajdonosa nem az illető kerületre jogosított mesternél, hanem más ke­rület mesterénél kívánja végeztetni, a kéményseprési munkákat, ez jogában áll, de csak abban az esetben, ha a saját kér ül etbcli kéményseprőmester hanyag, vagy felületes munkáért jogerősen büntetve volt. Más esetben a kerületi kéményseprőmester igény- bevétele nem mellőzhető. A szabályrendelet felsorolja, hogy az egyes épü­letek, vagy intézmények kéményeit milyen időköz­ben kell tisztogatni, illetve égetni. Minden haszná­latban ievő kémény havonta legalább egyszer, ott ahol a napnak nagyrészén és éjjel is tüzelnek, min­den két hétben, illetve minden 8-ik napon, nagyobb üzemeknél a szükséghez képest többször is kell a kéményeket tisztítani. A kéményseprőmester fel van jogosítva, hogy a munkakerületében épülő házak kéményeinek építését ellenőrizze és amennyiben azok az építésügyi vagy kéményseprési szabályzat rendelkezéseitől eltérőleg épülnek, észrevételeit a kerületi elöljáróságnál meg­felelő intézkedés végett a lakhatási engedély kiadása előtt megtehesse. Teherautópótkocsik Teherautókarosszériák Autóbuszok Gyártja: NAY és RÓNA gép- és szállítóeszközgyár Budapest, X, Kápolna-tér 27 29 Telefon : József 395 - 80. A kéményseprési díjakat a háztulajdonos utóla­gos negyedévi részletekben tartozik fizetni. Meg­egyezhetik azonban a háztulajdonos a kéményseprő- mqsterrel évi átalányban is. Ha az esedékes díjakat a háztulajdonos nem fizetné, ez esetben azokat köz- igazgatási úton, közadók módjára kell behajtani. SZALKAY PAPP JÓZSEF kötél- és gé tömítőanyag-gyár BUDAPEST, III., (ÚJLAK), BOKOR-UTCA 27 a Lajos-utca és Bécsi-út között 1 örvsz. bejegyzett cég. Telefon: T. 124—97. Elvállal minden e szakmába vágó munkákat, valamint géphajtó­kötelek szereléseit es feszítés it. — Vízmentes ponyvák, szalma­zsákok, itatóvedrek stb. Tf' A -n/f A T~) A mozgóképszínház tZz« t-eú jLXXÍ.ZKtXJ.2, L XX Dohány-utc* 42. Telefon: Misei 440-2 ! az üzemek ellen, amelyek az 1927. évi június hó 30-ában megállapított Határidőig a füstmentes tüze­lésre vonatkozó rendelkezésnek eleget nem teltek, a megtorló eljárást meg iogjak indítani. Miután pedig a füstmentes tüzelésre való áttérés közegészségügyi szempontból a közérdekre, továbbá az általa elérhető szénmegtakarítás folytán a tűz­hely tulajdonosára nézve is elsőrendű fontossággal bír, a tiizhclytulajdonosok saját érdeküket is szolgál­ják és elkerülik a várható pénzbirságolásokat, ha a megtévesztő hírlapi közlemények folytán követeti várakozás helyett haladéktalanul áttérnek a füst­mentes tüzelésre.

Next

/
Thumbnails
Contents