Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-02-22 / 8. szám

XXIII. évfolyam. 1928. február 22. 8. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelelik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 345—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. A tekintetes Tanács nem tud dolgozni, mert a városi adminisztráció mai rendje megakadályozza a komoly munkát. Évek óta hangzik a panasz, évek óta sürgetjük, kérjük, követeljük a régi városi közigazgatás feltámasztását (illetve nem is azt, mert a régi sem volt a legtökéletesebb, hanem újat, jót kö­vetelünk), míg végre most a főváros is rászánta magát arra, hogy javít a tarthatatlan állapoto­kon és felállítja a régóta nélkülözhetetlen új ügyosztályokat. A Független Budapest legutóbbi száma részletesen beszámolt ezekről a készü­lődésekről. amelyeket gyorsan, a leggyorsab­ban kell valósággá váltani, mert az, ami ma a budapesti városházán van, szégyene a modern, világvárosi allűrökkel kérkedő Budapestnek. Szégyene több okból, de elsősorban a polgár­ság szempontjából. Akinek valaha dolga akadt a pesti városházán. — már pedig mindenkit odakényszerít elöbb-utóbb szerencsétlen vég­zete — az a saját bőrén tapasztalta ki, hogy nincs sehol egyetlenegy olyan rettenetes hiva­tali tortúra, mint éppen ott. Az állami hivatalok, minisztériumok, a bíróságok és megyei hivata­lok' valóságos üdülőhelyek a budapesti város­házához képest. Az úgynevezett lassúsága és bonyolultsága felülmúl mindent, amit eddig- a bürokrácia kitalált: a budapesti városháza labi­rintusaiba került polgár elveszett ember, aki hetekig, hónapokig, sőt esztendőkig kereng egyik hivatalszobáiói a másikig és nincs segít­ség, a pesti városháza nem engedi el azt az ak­tát, amely egyszer odakerült. Az államnak ál­landó jelszava a közigazgatás egyszerűsítése: a pesti városháza ezzel szemben egyre bonyo­lítja, sűrűsíti a közigazgatást. Elkeseredett, vi- lággyülölő, véreset verejtékező ember lesz ab­ból a pesti polgárból, akit a városháza magához kényszerít, fél életét a városházán tölti el, amíg végre kiszabadul a martiriumból, amelyet a mai adminisztráció szab ki reá. Ha Szent Bürok- rácius-nak szobrot akarnak majd állítani, leg­megfelelőbb lesz a budapesti városháza kicsi­nyített mása, elől az iktatóhivatallal, amelyre nagy betűkkel van felírva a szomorú ige: „Las- ciate ogni speranza voi, ch’entrate ...“ A közönség szempontja az első. De vau egy másik szempont is: a tisztviselőé. A mai ügy­menet és beosztás mellett a főváros tisztvise­lője az az áldozat, amelyet Szent Bürokrácius tiszteletére tömegesen égetnek el lassú, halálos tűzön. Fiatalon, ambícióval és lázas munka­kedvtől fűtve kerül a városházára ez az áldo­zati bárány, hogy fásult, agyonhajszolt akta- továbbító gép legyen belőle hamarosan. Hiába tudná egyszerűbben, jobban és. gyorsabban csi­nálni a dolgát: nem lehet, nem szabad, tiltja a rendszer, tiltja a városháza szelleme, amely megfojt minden ambiciót és minden észszerűsé­get. Aki egyszer belekerült a városháza taposó­malmába, az egész életére el van ítélve, gyil­kolja a robot, amelyet szörnyű egyhangúsággal kell végeznie, ha százszor, ezerszer is tudná másképen, jobban csinálni. A városháza mai rendszere gyilkol: gyilkolja a polgárság érde­két és gyilkolja a tisztviselő munkáját, amely megsemmisül, elpusztul a meddő küzdelemben, amely céltalan. A mai budapesti adminisztrá­ció öncéllá lett, nem az ügyek elintézése a cél, hanem a bürokratizmus kielégítése. Az új ügyosztályok felállítása talán javítani fog valamit a helyzeten. A bajok egyik felet talán kiküszöböli: megkönnyíti a tisztviselők munkáját, de a nagyobb, a komolyabb vesze­delmet, a polgárság érdekének magánjólétét, aligha szünteti meg. Ezt új ügyosztályokkal el­emi nem lehet, ezen a bajon csak egy segíthet: ha lerombolják a mai, öncélusággá merevedett városházi bürokráciát és új, modern szellemet, friss, jótékony levegőt visznek a dohos falak közé. Erre a mostani változás lenne a legalkalma­sabb időpont. Az átalakítás, az ügyeknek új cso­portosítása lehetővé tenné az adminisztráció ujjáteremtését. Ezt a mostani alkalmat meg kell ragadni, újjá kell szervezni a mai várús­aMHHMMMMMIWBnMMMMMM A Független Budapest legutóbbi számában meg­jelent híradások, amelyek a városházi ügyosztályok szaporításáról szólották, nagy feltűnést és egyben örömteljes meg­elégedést is kelteitek mindenütt. A B-listák óta a Független Budapest volt az egyedüli városházi 01 - ganum, mely rámutatott az ügyosztály-összevoná­sok következtében keletkezett tarthatatlan állapo­tokra s kitartóan követelte a közérdek nevében ennek a helyzetnek a megszüntetését. Most öröm­mel és megelégedéssel állapítjuk meg, hogy ak­ciónk nem voll sikertelen. Ä városházi adminisztrá­ció régi rendjének visszaállítása küszöbön van, sőt csak hetek kérdése, hogy a főváros rengeteg tenni­valói ismét decentralizálódjanak s ezáltal az iigye,k elintézése meggyorsuljon. Eredetileg az volt az óhaj, hogy az összevont ügyosztályok szétválasztá­sán kívül, még egy önálló műszaki ügyosztályt is létesítenek, de ez a szándék nem valósulhatott meg, sőt le kellett mondani arról is, hogy közjogi, illetőségi és katonaügyi ügyosztály munkakörét külön válasz­szák. A tanács legutóbbi ülésén nem is tárgyalt mást, mint az elnöki ügyosztálynak az adminisztráció át­szervezésére vonatkozó nagyjelentőségű tervezetét. A tanácsülés úgy határozott, hogy a közgazdasági, a közjótékonysági és a magán- építési ügyosztálynak visszaállítására tesz elő­terjesztést a közgyűlésnek, de előbb kiadja tárgyalás végett a kérdést a tizen­kettes bizottságnak. Az előterjesztést Gaäläna Frigyes főjegyző, az elnöki ügyosztály nagytehetségű ve­zetője készítette el, aki a Független Budapest mun­katársának a következőkben ismertette a javaslatot. — A létszámcsökkentési tör­vény a fővárosnak is köteles­ségévé tette a tisztviselők lét­számának apaszt ását s az egyes hivatalok megszüntetését. Mint köztudomású, a főváros ennek a törvényes kötelezett­ségnek eleget tett, jóllehet te­rületi hatásköre a háború óta nem csökkent, hanem ellenke­zőleg: lényegesen megszapo­rodtak a közigazgatás feladatai és teendői. Ilyen körülmények között a főváros közigazgatása igen súlyos helyzetbe került. 2,019-röI 1,746-ra csökkent a szervezett állások száma s ugyanilyen mértékben az ideiglenes tisztviselők létszáma. Megszűnt egy műszaki és 3 jogi osztály is, de az azóta eltelt 3 évi tapasztalat beigazolta, hogy ez a rendszer a gyakorlatban nem vált be. házát s le kell venni a kétségbeejtő felírást a mai pokol kapujáról, hogy a pesti polgár biza­kodva, nyugodt lélekkel merészkedjék a város­házára és a fiatal tisztviselő ne veszítse élet- és munkakedvét, ha egyszer bekerült a malomba, amely megőrli idegeit és agyvelejét és kiszívja vérét, amelyet oda kell dobni a városháza szent­jének áldozatul a bürokrácia oltárára. Az ügymenet a célba vett egyszerűsítés helyett bonyolultabb, nehézkesebb és lassúbb lett. A köz­gyűlésen és a különböző bizottságokban sűrűn hangzottak el panaszok az ügyosztályok túlter­heltsége és a személyzet hiánya miatt. Legutóbb a fürdőépítkezési hiteltúll'épéseik megvizsgálására kiküldött bizottság javasolta a központi igazgatás, valamint az alkalmazotti létszám revízió alá vé­telét.- Ezek alapján az elnöki ügyosztály megkezdte a főváros közigazgatásának szerves reformjára vonatkozó munkát, de figyelemmel arra, hogy az beható tanulmányozást s hosszas előkészítést igé­nyel, ennélfogva csak a halaszthatatlanul sürgős szervezeti változások keresztülvitele, valamint a személyzeti létszámban mutatkozó hiányok meg­szüntetése iránt tettünk javaslatot. Elsősorban a központi igazgatás szervezetét kívánjuk a leszűrt tapasztalatoknak és a közérdek követelményeinek megfelelően módosítani s úgy a központi, mint a kerületi műszaki igazgatást a személyzeti viszo­nyok rendezése után megjavítani. Ezzel a kérdés­sel szervesen összefügg a statisztikai hivatal újjászervezése és a központi számvevőség keretében felállított központi hitelnyilvántartó hivatal állásainak a megszervezése. — A reform kapcsán 102 állás szervezése vált szükségessé, amelyek a következők: 2 jogi és 1 műszaki képesítésű tanácsnoki állás a mérnöki szakon, 12 műszaki főtanácsosi, 10 műszaki taná­csosi, IS főmérnöki, 7 mérnöki és 10 segéd-mér­nöki állás, a statisztikai szakon 1 titkári, J segéd- fitKári, 1 főttálmaz’őír 2 segédfogalmazói, 1 főfel­ügyelői, 1 felügyelői, 1 főtiszti, 1 tiszti, 3 kezelő- főtiszti és 1 kezelőtiszti állás, a hitelnyilvántartó hivatalnál 1 helyettes főszámvevői, 1 főszámtaná­csosi, 14 II. osztályú tiszti és 7 segédmérnöki állás. Ezen állások szervezésének az egy évi költsége 585,443 pengével növeli évente a személyzeti kia-_ dósokat. Miután azonban ezzel egyidejűleg 44 havi-’ díjas hivatalnoki állás megszűnik, a tényleges költségtöbblet csak 4S6.57S pengő évente. A javas­latot szeretnénk a legrövidebb időn belül elfogad­tatni a közgyűléssel és jóváhagyatni a kormánnyal. Különben is a főváros vezetősége előzőleg már informálódott a kormánynál s biztató ígéretet ka­pott az ügyosztályok szaporításának s azzal kap­csolatos állásszervezéseknek jóváhagyására vo­natkozóan. Igyekezni fogunk tehát gyors tempó­ban letárgyaltatni az illetékes bizottságokkal ezt a nagyfentosságú javaslatot, hogy a reform mielőbb keresztülvihető legyen. A tanács ehhez már hozzá is járult, a szükséges költséget pedig póthitelként fogjuk kérni a közgyűléstől. A nagyfontosságú adminisztrációs átszervezés ügyében kérdést intéztünk az érdekelt tanácsnokok­hoz és főtisztviselőkhöz is, akik az alábbiakban nyi­latkoztak munkatársunknak. Gallina Frigyes. A főváros adminisztrációjának nagy reformja. A munkaprogramul sikeres lebonyolításának biztosítása céljából az ügyosztályok szaporítására és a személyzeti létszám emelésére van szükség. GalSina Frsgyes If- tanácsnok részletes előterjesztése. Liber Endre, Lobmayer Jenő, Púmba eh Dezső, Solty Lajos tanácsnokok, Iílyefalvy Lajos statisztikai hivatali igazgató és Sebő Béla fő'számvevő nyilatkoznak a „Független Buda­pestének terveikről és munkaprogrammjukról* Legmodernebb gyógy­intézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM Magánklinikái osztályon teljes ellátási díj napi 12 pengő. Idegbetegek, üdülők gyógy­helye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.

Next

/
Thumbnails
Contents