Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-19 / 51-52. szám
22 Függeilen Budapesf 1927. december 19A kisemberek hitelellátása. Irta: Szél .Jenő a Budapesti Kisipari Hitelintézet RT. vezérigazgatója. A mai gazdasági válság egyik legfőbb okozója a középosztály csekély keresete, a nagy munkanélküliség és ezek következtében a fogyasztóképesség állandó csökkenése. A fogyasztóképesség csökkenése pedig ismét csökkenti az ipar és a kereskedelem kereseti lehetőségeit, ismét növeli a munkanélküliséget és csökkenti a középosztály amúgy is nagy tőkeszegénységét. Láthatóvá válik tehát a kölcsönhatásoknak eg.v olyan körforgása, amelyet sürgősen meg kell állítani, nehogy a gazdasági helyzet még súlyosbodjék. A gazdasági válság egyik kifejező jelensége külkereskedelmi mérlegünk folyton fokozódó romlása és ezzel kapcsolatban a külföldi áruhitelek növekedése ugyanakkor, amikor iparosaink műhelyei, óriási értéket képviselő gépek, felszerelések és munkáskezek munkanélkíil állanak. Az áruhiteleknek ez a növekedése világosan mutatja, bogy a hiteléletben visszásságok és helytelenségek állanak fenn. Megállapítható ugyanis, hogy a külföldről behozott áruk nagy tömegei jobb minőségben és olcsóbban volnának itthon beszerezhetők, de a belföldi kereskedelem kénytelen a külföldi hosszúlejáratú nyílt hiteleket igénybevenni, mert a belföldi ipar ilyen hiteleket nyújtani nem tud, a kereskedőnek pedig sem készpénztőkéi, sem pedig pénzhitele nincsen. Már a háborúé,lőtti időben tapasztalhattuk, hogy a tőkeerős külföld a hitei döntőfontosságú fegyverét vitte bele az árueladási versenybe. Ma ez a körülmény még, fokozottabb mértékben konstatálható amikor Anglia és Németország állami támogatással kötött export hitelbiztosítással igyekszik a külföldi hitelre szóló fogyasztási területeket megszerezni azért, hogy iparát jobban foglalkoztathassa és a munkanélküliséget csökkenthesse. A hazai ipar és kereskedelem ezzel a nagy kon- kurrenciával szemben még erőtlenebbül áll ma, mint a háború előtt, mert a kisipar és a kiskereskedelem és általában a középosztály hitelellátása ma — különösen a tőkehiánynál fogva — sokkal nagyobb nehézségekbe ütközik, mint háborúelőttíi időkben. A háború következtében ugyanis nemcsak általános tőkeveszteség állott elő, hanem ettől eltekintve, a technika óriási haladása ma igen nagy 'őkéket von el a gyártás céljaira. Természetes tehát, hogy akkor, amikor ezek következtében a nagytételű hiteligények kielégítésére nincsen elegendő pénz, a kistételű hiteligények kielégítése tisztán üzleti alapon lehetetlenné válik. A kistételű kihelyezéseknek ugyanis az az óriási hátrányuk a nagytételű kihelyezésekkel szemben, hogy a mobilitás, de különösem a rentabilitás tekintetében óriási differenciák mutatkoznak a kistételű hitelek terhére. A hitelügylet létrejöttének az az alapfeltétele, hogy az adós es a hitelező ellentétes érdekei összeegyeztethetők legyenek. A hitelező csak akkor fogja tőkéjét az adósnak rendelkezésére bocsátani, ha az adós ennek visszafizetését biztosi ani tudja (ez a bonitás kérdése), ha az adós biztosítani, illetve valószínűsíteni tudja azt, hogy a hitelező pénze felett az esedékességkor rendelkezhetik (ez a mobilitás kérdése), végül pedig, ha az adós kamat fejében annyit tud a hitelezőnek megtéríteni, amennyi a pénz önköltségi ára, a rizikó díja és a hitelügylet kezelésével való lebonyolítási díj együttes összegének megfelel (ez a rentabilitás kérdése). A nehézségek különösen a rentabilitás kérdése körül merülnek fel, mert az általános kamatinívót a nagybankok nagytételű kihelyezései adják meg. Ha 1T}ár most ezeknél a nagy tételeknél lebonyolítási díjként csak 1%-ot veszünk számításba, és ha azt vesszük alapul, hogy a nagytételű kihelyezések átlaga csak húszszor nagyobb, mint a kistételű kihelyezések átlaga, akkor a kistételű kihelyezések kamatlába 20% lebonyolítási díjat foglalna magába és így a klstételek kamatlába 9%-kal haladná túl a nagytételű kihelyezések kamatlábát. Ennyivel drágábban a kisiparosság és a kiskereskedelem a pénzt nem használhatja. De nagyobb pénzintézetek nem is hajlandók a normálisnál drágább feltételű hitelügyletekkel foglalkozni, és ezért nem foglal- kozhatnak a kistételű kihelyezésekkel. Ez az '"oka annak, hogy a kistételű kihelyezések kérdése csakis altruisztikus irányú intézmények útján bonyolítható le; s hogy az^ ily irányú intézmények megszervezéséhez és tőkével való ellátásához a kormány és a varosok támogatására van szükség. A kormány belátva a kisipari és a kiskereske- ciclmi hitelellátás fontosságát, 1924. október heivá- ban 2 millió pengőt bocsátott a kisipari hitelellátás rendelkezésére, amely összeg a múlt évben 4 millió pengőre emeltetett fel. Ebből a 4 millió pengőből ff'IMO p az I. O. K. Sz. útján a vidéki kisipari hitelellátás céljait szolgálja, 1,600,000 p pedig a Budapesti Kisipari Hitelintézet útján a főváros kisiparosságának hitelellátására szolgál. A fővárosi kisiparosság rendelkezésére áll ezenkívül a Budapesti Kisipari Hitelintézet r.-t. saját tőkéje, 1,200,000 pengő, ezenfelül pedig a betétek és visszleszámLo- lási hitelekből kereken további 1,500,000 P, összesen tehát 4,300,000 P. A .kiskereskedelem nagyobbarányű intézményes hitelellátása a kisipari hitelellátás mintájára a f. évi október hó elejével indult meg a kormány által az egész ország részére megszavazott 1 millió pengő hitelkerettel, amelyhez a székesfőváros a fővárosi kiskereskedők hitelellátása céljából a maga részéről is 1 millió pengőt szavazott meg. Az állami hitelkeretből előreláthatólag 500,000 pengő a főváros kiskereskedőinek hitelellátására, 500.000 pengő pedig a vidéki kiskereskedelem hitelellátására fog for- díttatni. A fővárosi kiskereskedelem hitelellátására rendelkezésre ál! 1,500.000 pengő. Mindezekhez járul még a Községi Takarékpénztár által a napokban a Budapesti Kisipari Hitelintézet r.-t. részére megszavazott 1,000.000 pengő újabb hitelkeret, úgyhogy Budapest és szűk eb b környéke kisiparosainak és kiskereskedőinek hitelellátására kereken hét millió pengő áll ma rendelkezésre. Ez az összeg a kisemberek intézményes hitel- ellátásának a megindulása szempontjából mindenesetre jelentékeny, de természetesen távolról sem elegendő a jelentkező szükséglet kielégítésére. Ha ugyanis minden kisiparos és kiskereskedő részére átlag csak 1,000 pengőt veszünk számításba, akkor 70,000 kisiparost és kiskereskedőt alapul véve, 70 millió pengőre volna szükség. Alapos a remény, hogy úgy az állam, mint a főváros a kisioarosság és a kiskereskedők részére további tőkéket fog rendelkezésre bocsátani, különösen azon az alapon, ha a Budapesti Kisinari Hitel- intézetnek továbbra is sikerülni fog a kihelyezések megfelelő gondos mérlegelése alapján a rendelkezésre bocsátott tőkéket veszteségektől megóvni, aminek alapján az is remélhető, hogy a Községi Takarékoénztár is újabb jelentékeny visszleszámí- tolási tőkéket fog a kisemberek hitelellátása céljára a Budapesti Kisipari Hitelintézet útján rendelkezésre bocsátani. A nagvobbmérvű kihelyezések következtében lehetővé fog válni a veszteségi tartápk megfelelő felemelése: Ennek alapján, valamint a rizikónak szélesebb körre való kiterjesztése alánján a kihelyezések fedezeti feltételein is számottevően köny- nyíteni lehet. Ugyanez áll az alkalmazott kama1- tételek és információs költségek szempontjából, mert a nagyobbarányű kihelyezés az adminisztrációs költségek csökkentésével jár. Nagy hiba volna, ha a kiskereskedők és a kisioarosság mindent csak a kormánytól és a hatóságoktól várna és nem igyekeznének a maguk erejéből is mindent megtenni ahhoz, hogy saját hitel- ellátásuk céljaira nagyobb tőkék áliianak rendelkezésre. Nincs szükség itt arra. hogy tényleges áhvagi áldozatokat hozzanak, sőt a hitelellátás szolgálatába óriási összegek állí hatók olykéDen. hogy abból egyeseknek még kamathasznuk is származik abban az esetben, ha kellő megértéssel és erős akarattal minden rendelkezésre álló tőkéjükéit, amely akár csak néhány napra és csak átmenetileg is ál! rendelkezésükre, a Budapesti Kisinari Hitelintézetnél elhelyezik. A német példák unhatják, hogy ilykéDen óriási összegeket lehet a kisemberek hitelellátásának szolgálatába állítani. A Magyar Paniutipar R.-T, rendkívüli közgyűlése a társaság alaptőkéjének 3.975.000 P-ről 6.360.000 P-re való felemelését határozta el. Az alaptőkeemelés főcélia összhangba hozni a társaság saját tőikéit a legutóbbi évek gyárbővítéssel és üzemmodernizálással kapcsolatos beruházásával. A kibocsátásra kerülő összes 159.000 új részvény a régi részvényeseknek ajánl táti k fel átvételre, mégpedig olymódon, hogy 5 régi részvény alapján 3 darab (15 P n. é.) 1929. január 1-től kezdődőleg osztalékjogosult új részvény vehető át 20 P-s árfolyamon. A részvényesek által esetleg át nem vett ú'j részvények elhelyezése tekintetében gondoskodás történt. Az elővételi jogok a teljes befizetés teljesítése mellett 1928. december 17-től 28-ig bezárólag a Magyar Általános Hitelbank pénztáránál gyakorolhatók. A Nemzetközi Gépkereskedelmi R.-t. folyó hó 17-én tartotta meg az Angol-Magyar Bank üléstermében Fleissig Sándor elnöklete alatt első rendes közgyűlését, amely az „A“ és ,,B“ sorozatú elsőbbségi részvények osztalékát az \alap-szabályszerü 7%-ban, illetve 7%%-ban, a törzsrészvények osztalékát pedig darabonkint 6 pengőben (12%) állapította meg. Az osztalék folyó hó 18-tól kezdődőleg Budapesten, az Angol-'Magyar Bank pénztáránál és több külföldi szelvénybeváltóhelyen fog kifizettetni. A közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot arra,, hogy a törzsrészvénytőkét 60.000 darab, egyenkínt 50 pengjő n. é. új részvény kibocsátása útján 7,000.000 pengőről 10,000.000 pengőre, továbbá az „A“ sorozatú 7%-os és a „B“ sorozata 7/4%-os elsőbbségi részvénytőkét egyenkínt 50.000 angol font, összesen tehát 100.000 angol font n. é. új részvény kibocsátása útján 500.000 angol fontra emelje íöl és a részvénykibocsátás időpontjának, valamint az alaptőke- emelés egyéb részletes föltételeinek megállapítását is az igazgatóságra bízta. A közgyűlés dr. Gally Kálmán földmívelésiigyi h. államtitkárt, gróf Karolyi Viktor nagybirtokost és Szinyei-Merse István ny. főispánt az igazgatóságba, ifj. vitéz nagybányai Horthy Miklóst, az Angol-Magyar Bank aligazgatóját pedig a felügyelőbizottságba új tagokként beválasztotta. Gyermekkocsik, babakocsik. Vas- és rézbútorok a legjobb minőségben. Paplanok, matracok. Fizetési kedvezmények. Alapítva 1883. HOCHMANNÁL VI!., Erzsébet-körút 4. Bárok Imre építési vállalkozó Budapest, VI., Röppenttyű-u. 59. Tel. : T. 241-81. FARKAS LAJOS mérnök Magas-, mély-beton- és vasbeton építési vállalkozó. Budapest, VII., Kolumbus-u. 11/a. Telefon: ]. 396-78. DELMÁR BÉLA ■ obi. mérnök, építőmester Budapest, VI., Benczur-utca 17. Telefon: 263-40. Herczeg Ernő mester Budapest, VIII., Nap-utca 25. Telefon: ]. 328—55. SZVETICS JÓZSEF BUDAPEST, VII. KERÜLET, TELEP-UTCA 8. SZ. építésivállalkozó SCHAFFER KAROLY oki. mérnök, vasút-, út-, beton-építési vállalkozó, kövezőmester Budapest, VIII., Aggteleki-u. 17. Telefon : ]. 325-88. Sálidor-féle Bordás Tégla-födém (szabadalmazásra bejelentve.) A legújabb magyar találmány! A legjobb és legolcsóbb síkfödém! "tSír SÁNDOR és LAKNER BUDAPEST, VI., Izaballa-utca 69. szám. Telefon: Lipót 983-59. CONSTANS EPITO R -T. Budapest, V., Markő-utca 7. sz. Anyagtelep: VI., Mohács-utca 8 a VÁLLAL: magas-, vasút-, út-, híd- és vízépítési munkálalokat. Tel : L. 912-11. Tel: L. 912—11 BÖHM KÁROLY ÉS KÁLLAY GÉZA Építőmester, oki. mérnök epftisi vállalkozók Telep —Iroda: BUDAPEST, X KERÜLET, KŐBÁNYÁI-UT 43/E. Telefon. József 365—25. \ GERŐ N. NÁNDOR VII., ÄLPäK-yTCÄ 8. Telefon : J. 315-29. Központi fűtés. Vízvezeték. Épület bádogosmunkák, j KVILA GYULA bádogos, víz-, gáz- és gőzfűtésberendezések vállalata Budapest, II., Török-utca 8. Telefon : Auí. 516—55. I b Z Á V A SÁMDOK egészségügyi berendezések, gyára BUDAPEST, I. KERÜLET, BUDAFOKI-ÚT 73. SZ. Telefon : JÓZSEF 416—07. TOLLÁR LAJOS épület- és díszműbádogos, gáz-, vízvezeték-, fürdőberendezés és csatornázási-váFalat Budapest, VI., Aradi-utca 29. Telefon : L. 983-32. FRITSCH és TÁRSA Cégtulajdonos FRITSCH EMIL (1904. óta) bádogos-, vízvezeték,- légszesz,- csatornázás- és egészségügyi műszaki vállalat "BUDAPEST, 11. KÉR., MARG1T-KÖRÚT 11. SZ. ! Telefon: Aut. 535—50. M. kir. postaiak, pénzt. sz. 49,096. Alapította : TABERMANN GUSZTÁV 1872-ben. 1 Szubota István és fia ; műaranyozók és díszítők I Budapest, Vili., Nap-utca 36. Telefon: ]. 460-31. Templom-díszítő és berendező vállalat. HORVÁTH LAJOS R T ■ GÉPGYÁRA Budapest, III., Fényes Elek-utca 4. Telefon: Aut. 624—68. Vállal mindennemű gépjavítást, vasesztergályos, maratási és géplakatos bérmunkákat is.
