Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-12-19 / 51-52. szám

18 Független Budapest 1928. december 19. Sk mi földalatti vagyonink. Irta: Bccscy AlaliaI. Becsey Antal. Minél szegényebbek vagyunk, annál jobban kell törődnünk azokkal az értékekkel, amelye­ket a végzet még meghagyott nekünk. Át kell kutatnunk min­den zeget-zugot. nincsenek-e olyan elfelejtett értékeink, ame­lyek a jobb időkben talán nél­külözhetők voltak, de amelyek ma megsokszorozódott értéket jelenthetnek számunkra. Nekünk ily meglevő, de eddig kellően nem méltányolt tőkékre és erőforrá­sokra annál nagyobb szükségünk van, mert hiszen az elmúlt évek zárszámadásainak két döntő súlyú tanulsága van. Az egyik az, bogy egyre nehe­zebbé válik a főváros költségvetését egyensúlyban tartani; a másik az, hogy a közjövedelmek leg­súlyosabb tételei: az adók és egyéb közszolgáltatások elérkeztek ahhoz a végső határhoz, amelyen túl az adóprést meghúznunk nem szabad, különben azokat az adóalanyokat zúzzuk össze, akikből a főváros háztartása él. Új csapásokat és új erőforrásokat kell tehát keresnünk. Én ezeknek az újabb erőforrásoknak felderítése és kiaknázhatósága tekintetében optimista vagyok, bár lenne okom pesszimizmusra is. Optimizmusom abból a megállapításból fakad, hogy a természet elég bőven látott el bennünket olyan értékekkel, amelyeket kamatoztatni lehetne. De pesszimizmus lehetne rajtam úrrá, ha arra a végsőkig menő közömbösségre gon­dolok, amelyet a főváros vezetősége részéről tapasz­talunk. Csupán két momentumot akarok most kira­gadni a sok közül. Az egyik a dunai kikötő és a hozzáfüződő nagy közgazdasági érdekek egész komplexuma; a másik a mi thermáiis vízgazdaságunk ügye. A kikötővel nem kívánkozok most foglalkozni. De rá kell hogy mutassak minden alkalommal arra,, hogy a világgazdaságba erőteljesebben soha be­kapcsolódni nem tudunk, ha a tengerrel szerves kap­csolatot teremteni nem - fogunk. Fiúméról ábrándozni naívság. A „Corpus separatum“ ma már annyira szeparálódott az ország és a magyar közgazdaság érdekkörétől, hogy hozzá csak egy kisantantbcli or­szágon keresztül juthatunk, amely bármikor meg­szoríthatja. vagy ha tetszik, teljesen megbéníthatja a rajta tranzitáló forgalmat. Másfelé kell orientá­lódnunk. Az új orientáció útját a Duna vize jelenti számunkra; a nemzetközivé nyilvánított Duna, amely a német Rajna—Elba—Majna összekötő csa­tornahálózat révén az Északi-tengertől a Fekete­tengerig szerves víziúthálózattá épült ki. Ennek a Közép-Európát átszelő, tengereket összekötő hatal­mas víziúthálózatnak délkeleti súlypontján élünk mi. Ezt a geográfiai adottságot meglátni és a benne rejlő helyzeti energiát kihasználni óriási jelentő­ségű problémája nemcsak a fővárosnak, hanem az országnak is. Bár a székesfőváros és annak köz- gazdasági tényezői ma még bizonyos fokú közöm­bösséggel mennek el e probléma előtt, örömmel tölt el az a megállapítás, hogy legfelsőbb kormányzati köreinkben napról-napra fokozódó érdeklődést ta­pasztalhatunk a kérdés iránt. Tulaj donkép'eni témám ma a mi thermáiis víz- gázdaságiMi lenne. Az az elhanyagolt, érzéketlenül kezelt vagyoni értékünk, amely a maga földalatti vizeivel nemcsak a közegészségügyi és balneológiái szempontból jelent nagy értéket, hanem a benne rejlő melegénél fogva hatalmas energiagazdálkodás­nak is lehet bázisa. Flát nézzünk csak körül, mi tör­ténik ennek á nagy értéknek kiaknázása érdekében? Az 1929. évi költségelőirányzat 214 millió pengőre rúg. A főváros egyesítése óta ez a legnagyobb rekordszám, amelyet a főváros költségvetése eddig felmutathat. Hát ennek a hatalmas számhalmazat- nak hiába kutatjuk át minden zugát, nem találunk benne egy fillért sem, amely ennek a kétségtelenül nagy vagyonúnknak fruktifikálását elősegítené. A múlt évi budget-tárgyalás során javaslatot tettem a pénzügyi bizottságban aziránt, hogyha jól emlék­szem, kb. 30.000 pengő irányoztassék elő a ther- mális források tanulmányozására; a nélkül ugyanis, hogy a mi meglevő thermáinkat mint gyógytényező- ket úgy hidrológiai, mint balneológiái vonatkozá­saikban kellően nem ismerjük, komoly fürdőpolitikát csinálni nem lehet. A pénzügyi bizottság helyeslő- leg fogadta előterjesztésemet, de a költségvetésből mégis kicsúszott ez az összeg is. Az 1929. évi költségvetés tárgyalásánál, ismerve a budget egyen­súlyának nehézségeit, már ily irányú javaslattal sem jöhettem. Már pedig a fürdőpolitikáról, Budapest fürdőváros­ról, a vele járó idegenforgalmi érdekekről lépten- nyomon sok ünnepélyes szó hangzik el. Sajnos, a sok szóbeszéd nem visz közelebb az eredmények­hez. De van ennek a problémának ma igen jelentős tudományos anyaga is, amelyre hatalmas gyakor­lati programmot lehetne már alapozni. Elég, ha csu­pán a Földtani Társaság hidrológiai szakosztályá­nak ezirányú munkásságára utalok, amely nemrég megjelent 6 kötetes kiadványban ismerteti a buda­pesti hőforrások viszonyait és kiaknázásuk lehető­ségeit. Aáindenekelőtt tüzetesen fel kell tárni meglevő hévforrásaink hidrológiai körülményeit, azután gon­doskodni kellene e források szakszerű foglalásáról; ami által egyrészt a víz mennyisége növelhető, más­felől a források, beomlásdk megzavarodás, vagy fertőzés ellen biztosíthatók. Hihetetlen dolog, de még ez az elemi lépés sem történt meg eddigelé, eltekintve attól az egy kísérlettől, amelyet We- szelszky Gyula professzor irányítása mellett az egyik Rudas-fürdői forrásnál nem régen kísérlet­képen végeztek. Azután meg kellene határozni vize­ink balneológiái értékét és e szerint osztályozni for­rásainkat. Ma vannak kivédő, radioaktiv vizeink, amelyek egyszerűen belekeverednek a többi, ke- vésbbé értékes vízbe; pedig úgy ezek, mint egyéb különleges vizeink magukba véve rendkívüli értékes speciális gyógytényezők. Mindaddig, míg ezek az előmunkálatok el nem készültek, vizeinket kvalita- tíve és kvantitatíve pontosan nem ismerjük, azok észszerű kihasználása nem áll módunkban. Pedig a fenthivatkozott tanulmányok megállapítása szerint ma már kétségtelen, hogy a föld mélyén, Pest alatt elterülő hatalmas medencében oly nagy thermáiis vízkészlettel rendelkezünk, amelynek eddig ismert gyógyforrásaink csak kis töredékét használják ki. Ennek a vízrendszernek tudományos, de egyúttal gyakorlati jelentőségű felkutatása kétségtelenül a székesfővárosnak, mint vízjogilag legfőbb érdekek­nek lenne feladata. Az eddigi mefigyeiések alapján az is bizonyosra vehető, hogy ez a vízkészlet nagyarányú hőgazda­sági feladatok megoldására is alkalmas. Szinte tragi­komikus dolog tudni egyfelől azt, hogy lábunk alatt mérhetetlen gazdaságú meíegforrá- saink vannak; és látni másfelől, hogy a városligeti strandfürdő vizét szénnel melegítjük, pusztítva amúgyis csekély szén- vagyonunkat és befüstölve az üdülésre szánt város­ligetet és környékét. Pedig azzal a meleggel, ame­lyet lábunk alatt a természet felhalmozott, nemcsak a fürdő vizét, hanem a főváros jelentős részét le­hetne fűtéssel és melegvízzel ellátni. Hacsak töredékrészét fordítanék e kérdések meg­oldására annak az energiának, amelyet pl. legutóbb a taxi-kérdés körül elfecséreltünk, úgy nagy lépés­sel vinnők előre a fővárost a gazdasági konszolidá­ció útján. I MARABU és 1 QMNIER Magyar ffadiatorgyárfó.-T. I -*L « JL 'BT 4» mi JÉ0 «ä* Á_ BL BB Esi. Budapest, X., Gyömrői-út 76—78. Telefon: József 390—34 és József 350—88. IZSÁK ÖöÖM Mindenféle bádogos- és szerelési vállalat. j Budapest, Vili., f^ária-utca 20. szám. I 1 az Egyesült Carborundum- és wtíElektrit-Művek R. T. magyar- országi vezérképviselete BUDAPEST, VI., GRÓF ZICHY ]ENŐ- JUTCA 32. Telefon : Teréz 152 20. »Carborundum*, »Eleklrit« védjegyű csiszolókorongok, reszelők és fenőkövek, csiszolószemcsék, csiszolóporok, csiszolóvásznak. ■ LEISEN ADOLF ■ szobafestő és mázoló , )•; i Budapest, VI!., Rózsa-utca 20. 23S./U. IS Telefon: Józ >ef 321—28. jú?1 Stiller G. A. és Tsa reszelővágó üzeme Budapes', VI., Forgách-ulca 19. — Telefon : L. 913 — 36. ÉPÜLETFA ÉS HAJÓPALLÓ Guttmann és SzékeSy fakereskedőknél j BUDAPEST, X. KERÜLET, SZÁLLÁS-UTCA 2-4. j i NAGY GYULA LAKATOSÁRUGYÁRA Budapest, Vili., Kőris-utca 10. Telefon: J. 348—15. FEHÉR LÁSZLÓ fakereskedő Budapest, X., Kerepesi-út 25. Telefon: J. 310—60. Elektromotorgyár R.-T. BUDAPEST, V, DRAVA-UTCA 5. Telefon : Lipót 909 — s 8. MINDENNEMŰ ELEKTROMOS GÉP. SÍPOS SáMUEL épület- és tűzhely-lakatos Budapest, V., Wekerle Sándor-ufca 5. sz. (Az udvarban) Tel: Aut. 807—89. Gyártja az egyedüli MAGYAR ólomminiumgyár Fémkereskedelmi Rt, BUDAPEST, VI., FORGÁCH-UTCA 4. HEIZER FRIGYES drótkerítés- és sodronyfonó-ipartelepe Budapest, VIII., Stallcnberger-sitca 16. Telefon : József 302 - 36. j GRUIZ KÁROLY lakatosmester BUDAPEST, X., HA10M-UTCA 17. |FÖLKEL ISTVÁN épületlakatos I Budapest, X, Halom-utca 30. sz. (Saját házában). I Elvállal mindennemű épület- és vasszerkezeti-munkát. SCHÜTZ EDE "szerkezet-lakatos Budapest, VII.. Thököly-út 23. Telefon : J. 330 *5. Építési célokra s olgaló kovácsolt vastárgyak, lépcső- és erkelyrácsok kapuk, kerti és sírkerítések sajat terv vagy beküldött minta után. : Transformátorok Szénkefék Motorok Farkasvölgyi-íÉle Villamossági és Műszaki B.-T. Budapest, VI., Podmaaiczky-utca 35. TELEFON : 77—39, 147—75, József 395-10. KOZMA PÁL ácsmester Hifii A1»EST, VII., ŐV-1TTCA EH3. SZÁI1. KUCSERA GYÖRGY ácsmetter BUDAPEST, VI., FORGÁCH-UTCA 17. Telefon: Lipót 901 7L KÁRPITOS ÉS DÍSZÍTŐ Fővárosi tisztviselőknek 5°/° engedmény. D KW tn Á D O X. kér., Kőbánya, Szén B3 R VS £& D KJ K László-tér 7. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents