Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-19 / 51-52. szám
18 Független Budapest 1928. december 19. Sk mi földalatti vagyonink. Irta: Bccscy AlaliaI. Becsey Antal. Minél szegényebbek vagyunk, annál jobban kell törődnünk azokkal az értékekkel, amelyeket a végzet még meghagyott nekünk. Át kell kutatnunk minden zeget-zugot. nincsenek-e olyan elfelejtett értékeink, amelyek a jobb időkben talán nélkülözhetők voltak, de amelyek ma megsokszorozódott értéket jelenthetnek számunkra. Nekünk ily meglevő, de eddig kellően nem méltányolt tőkékre és erőforrásokra annál nagyobb szükségünk van, mert hiszen az elmúlt évek zárszámadásainak két döntő súlyú tanulsága van. Az egyik az, bogy egyre nehezebbé válik a főváros költségvetését egyensúlyban tartani; a másik az, hogy a közjövedelmek legsúlyosabb tételei: az adók és egyéb közszolgáltatások elérkeztek ahhoz a végső határhoz, amelyen túl az adóprést meghúznunk nem szabad, különben azokat az adóalanyokat zúzzuk össze, akikből a főváros háztartása él. Új csapásokat és új erőforrásokat kell tehát keresnünk. Én ezeknek az újabb erőforrásoknak felderítése és kiaknázhatósága tekintetében optimista vagyok, bár lenne okom pesszimizmusra is. Optimizmusom abból a megállapításból fakad, hogy a természet elég bőven látott el bennünket olyan értékekkel, amelyeket kamatoztatni lehetne. De pesszimizmus lehetne rajtam úrrá, ha arra a végsőkig menő közömbösségre gondolok, amelyet a főváros vezetősége részéről tapasztalunk. Csupán két momentumot akarok most kiragadni a sok közül. Az egyik a dunai kikötő és a hozzáfüződő nagy közgazdasági érdekek egész komplexuma; a másik a mi thermáiis vízgazdaságunk ügye. A kikötővel nem kívánkozok most foglalkozni. De rá kell hogy mutassak minden alkalommal arra,, hogy a világgazdaságba erőteljesebben soha bekapcsolódni nem tudunk, ha a tengerrel szerves kapcsolatot teremteni nem - fogunk. Fiúméról ábrándozni naívság. A „Corpus separatum“ ma már annyira szeparálódott az ország és a magyar közgazdaság érdekkörétől, hogy hozzá csak egy kisantantbcli országon keresztül juthatunk, amely bármikor megszoríthatja. vagy ha tetszik, teljesen megbéníthatja a rajta tranzitáló forgalmat. Másfelé kell orientálódnunk. Az új orientáció útját a Duna vize jelenti számunkra; a nemzetközivé nyilvánított Duna, amely a német Rajna—Elba—Majna összekötő csatornahálózat révén az Északi-tengertől a Feketetengerig szerves víziúthálózattá épült ki. Ennek a Közép-Európát átszelő, tengereket összekötő hatalmas víziúthálózatnak délkeleti súlypontján élünk mi. Ezt a geográfiai adottságot meglátni és a benne rejlő helyzeti energiát kihasználni óriási jelentőségű problémája nemcsak a fővárosnak, hanem az országnak is. Bár a székesfőváros és annak köz- gazdasági tényezői ma még bizonyos fokú közömbösséggel mennek el e probléma előtt, örömmel tölt el az a megállapítás, hogy legfelsőbb kormányzati köreinkben napról-napra fokozódó érdeklődést tapasztalhatunk a kérdés iránt. Tulaj donkép'eni témám ma a mi thermáiis víz- gázdaságiMi lenne. Az az elhanyagolt, érzéketlenül kezelt vagyoni értékünk, amely a maga földalatti vizeivel nemcsak a közegészségügyi és balneológiái szempontból jelent nagy értéket, hanem a benne rejlő melegénél fogva hatalmas energiagazdálkodásnak is lehet bázisa. Flát nézzünk csak körül, mi történik ennek á nagy értéknek kiaknázása érdekében? Az 1929. évi költségelőirányzat 214 millió pengőre rúg. A főváros egyesítése óta ez a legnagyobb rekordszám, amelyet a főváros költségvetése eddig felmutathat. Hát ennek a hatalmas számhalmazat- nak hiába kutatjuk át minden zugát, nem találunk benne egy fillért sem, amely ennek a kétségtelenül nagy vagyonúnknak fruktifikálását elősegítené. A múlt évi budget-tárgyalás során javaslatot tettem a pénzügyi bizottságban aziránt, hogyha jól emlékszem, kb. 30.000 pengő irányoztassék elő a ther- mális források tanulmányozására; a nélkül ugyanis, hogy a mi meglevő thermáinkat mint gyógytényező- ket úgy hidrológiai, mint balneológiái vonatkozásaikban kellően nem ismerjük, komoly fürdőpolitikát csinálni nem lehet. A pénzügyi bizottság helyeslő- leg fogadta előterjesztésemet, de a költségvetésből mégis kicsúszott ez az összeg is. Az 1929. évi költségvetés tárgyalásánál, ismerve a budget egyensúlyának nehézségeit, már ily irányú javaslattal sem jöhettem. Már pedig a fürdőpolitikáról, Budapest fürdővárosról, a vele járó idegenforgalmi érdekekről lépten- nyomon sok ünnepélyes szó hangzik el. Sajnos, a sok szóbeszéd nem visz közelebb az eredményekhez. De van ennek a problémának ma igen jelentős tudományos anyaga is, amelyre hatalmas gyakorlati programmot lehetne már alapozni. Elég, ha csupán a Földtani Társaság hidrológiai szakosztályának ezirányú munkásságára utalok, amely nemrég megjelent 6 kötetes kiadványban ismerteti a budapesti hőforrások viszonyait és kiaknázásuk lehetőségeit. Aáindenekelőtt tüzetesen fel kell tárni meglevő hévforrásaink hidrológiai körülményeit, azután gondoskodni kellene e források szakszerű foglalásáról; ami által egyrészt a víz mennyisége növelhető, másfelől a források, beomlásdk megzavarodás, vagy fertőzés ellen biztosíthatók. Hihetetlen dolog, de még ez az elemi lépés sem történt meg eddigelé, eltekintve attól az egy kísérlettől, amelyet We- szelszky Gyula professzor irányítása mellett az egyik Rudas-fürdői forrásnál nem régen kísérletképen végeztek. Azután meg kellene határozni vizeink balneológiái értékét és e szerint osztályozni forrásainkat. Ma vannak kivédő, radioaktiv vizeink, amelyek egyszerűen belekeverednek a többi, ke- vésbbé értékes vízbe; pedig úgy ezek, mint egyéb különleges vizeink magukba véve rendkívüli értékes speciális gyógytényezők. Mindaddig, míg ezek az előmunkálatok el nem készültek, vizeinket kvalita- tíve és kvantitatíve pontosan nem ismerjük, azok észszerű kihasználása nem áll módunkban. Pedig a fenthivatkozott tanulmányok megállapítása szerint ma már kétségtelen, hogy a föld mélyén, Pest alatt elterülő hatalmas medencében oly nagy thermáiis vízkészlettel rendelkezünk, amelynek eddig ismert gyógyforrásaink csak kis töredékét használják ki. Ennek a vízrendszernek tudományos, de egyúttal gyakorlati jelentőségű felkutatása kétségtelenül a székesfővárosnak, mint vízjogilag legfőbb érdekeknek lenne feladata. Az eddigi mefigyeiések alapján az is bizonyosra vehető, hogy ez a vízkészlet nagyarányú hőgazdasági feladatok megoldására is alkalmas. Szinte tragikomikus dolog tudni egyfelől azt, hogy lábunk alatt mérhetetlen gazdaságú meíegforrá- saink vannak; és látni másfelől, hogy a városligeti strandfürdő vizét szénnel melegítjük, pusztítva amúgyis csekély szén- vagyonunkat és befüstölve az üdülésre szánt városligetet és környékét. Pedig azzal a meleggel, amelyet lábunk alatt a természet felhalmozott, nemcsak a fürdő vizét, hanem a főváros jelentős részét lehetne fűtéssel és melegvízzel ellátni. Hacsak töredékrészét fordítanék e kérdések megoldására annak az energiának, amelyet pl. legutóbb a taxi-kérdés körül elfecséreltünk, úgy nagy lépéssel vinnők előre a fővárost a gazdasági konszolidáció útján. I MARABU és 1 QMNIER Magyar ffadiatorgyárfó.-T. I -*L « JL 'BT 4» mi JÉ0 «ä* Á_ BL BB Esi. Budapest, X., Gyömrői-út 76—78. Telefon: József 390—34 és József 350—88. IZSÁK ÖöÖM Mindenféle bádogos- és szerelési vállalat. j Budapest, Vili., f^ária-utca 20. szám. I 1 az Egyesült Carborundum- és wtíElektrit-Művek R. T. magyar- országi vezérképviselete BUDAPEST, VI., GRÓF ZICHY ]ENŐ- JUTCA 32. Telefon : Teréz 152 20. »Carborundum*, »Eleklrit« védjegyű csiszolókorongok, reszelők és fenőkövek, csiszolószemcsék, csiszolóporok, csiszolóvásznak. ■ LEISEN ADOLF ■ szobafestő és mázoló , )•; i Budapest, VI!., Rózsa-utca 20. 23S./U. IS Telefon: Józ >ef 321—28. jú?1 Stiller G. A. és Tsa reszelővágó üzeme Budapes', VI., Forgách-ulca 19. — Telefon : L. 913 — 36. ÉPÜLETFA ÉS HAJÓPALLÓ Guttmann és SzékeSy fakereskedőknél j BUDAPEST, X. KERÜLET, SZÁLLÁS-UTCA 2-4. j i NAGY GYULA LAKATOSÁRUGYÁRA Budapest, Vili., Kőris-utca 10. Telefon: J. 348—15. FEHÉR LÁSZLÓ fakereskedő Budapest, X., Kerepesi-út 25. Telefon: J. 310—60. Elektromotorgyár R.-T. BUDAPEST, V, DRAVA-UTCA 5. Telefon : Lipót 909 — s 8. MINDENNEMŰ ELEKTROMOS GÉP. SÍPOS SáMUEL épület- és tűzhely-lakatos Budapest, V., Wekerle Sándor-ufca 5. sz. (Az udvarban) Tel: Aut. 807—89. Gyártja az egyedüli MAGYAR ólomminiumgyár Fémkereskedelmi Rt, BUDAPEST, VI., FORGÁCH-UTCA 4. HEIZER FRIGYES drótkerítés- és sodronyfonó-ipartelepe Budapest, VIII., Stallcnberger-sitca 16. Telefon : József 302 - 36. j GRUIZ KÁROLY lakatosmester BUDAPEST, X., HA10M-UTCA 17. |FÖLKEL ISTVÁN épületlakatos I Budapest, X, Halom-utca 30. sz. (Saját házában). I Elvállal mindennemű épület- és vasszerkezeti-munkát. SCHÜTZ EDE "szerkezet-lakatos Budapest, VII.. Thököly-út 23. Telefon : J. 330 *5. Építési célokra s olgaló kovácsolt vastárgyak, lépcső- és erkelyrácsok kapuk, kerti és sírkerítések sajat terv vagy beküldött minta után. : Transformátorok Szénkefék Motorok Farkasvölgyi-íÉle Villamossági és Műszaki B.-T. Budapest, VI., Podmaaiczky-utca 35. TELEFON : 77—39, 147—75, József 395-10. KOZMA PÁL ácsmester Hifii A1»EST, VII., ŐV-1TTCA EH3. SZÁI1. KUCSERA GYÖRGY ácsmetter BUDAPEST, VI., FORGÁCH-UTCA 17. Telefon: Lipót 901 7L KÁRPITOS ÉS DÍSZÍTŐ Fővárosi tisztviselőknek 5°/° engedmény. D KW tn Á D O X. kér., Kőbánya, Szén B3 R VS £& D KJ K László-tér 7. szám.
