Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-05 / 49. szám
Független Budapest 1928. december 5. A kispolgárság nem lehet a proletáriátus martaléka, A Dolgozó Polgárok Pártja vasárnap délelőtt tartotta monstre beszámoló gyűlését, amelyen "a párt törvényhatósági bizottsági tagjai beszámoltak az eddigi eredményekről. A politika terén úgy országos,- mint vártisi vonatkozásban feszült a hangulat. Nagy események bekövetkezését várják az összes pártok és ezek sorában az elsők közt a Dolgozó Polgárok Pártja is, mely nem politikai, hanem gazdasági célkitűzéseket írt zászlajára. A polgárság nyomasztó gondjainak enyhítésére és a haldokló magyar közgazdasági élet újraélesztése a párt programmja és különösen a fővárosi dolgozó kispolgárság érdekei védelmében dolgozik ez a párt évek óta a főváros törvényhozásában. A Dolgozó Polgárok Pártja megalakulása óta most, vasárnap tartotta első nagyszabású beszámoló nagygyűlését. A vasárnap délelőtt 10 órára hirdetett monstre- gyülésre óriási számmal gyűltek össze a párt hívei, kisiparosok, kiskereskedők és más kis exisztenciák, akik zsúfolásig megtöltötték a pártkör Wesselényi- utcai helyiségeit. A nagygyűlést Ligáirt János ny. alezredes nyitotta meg mint elnök, majd átadta a szót a nagygyűlés első szónokának, B. Virügh Géza törvényhatósági bizottsági tagnak. B. Virágli Géza A helyett; hogy önálló exhsztenciákat, nemzet- fenntartó elemeket teremtenének, maguk a hatóságok, a vezető tényezők segítik elő a polgárság el- proletárosodását. Látjuk ezt-a taxikérdésben is, ahol nem -törekednek önálló adófizető, alanyokat terem- i teni, 'hanem nagyvállalatoknak adják a-z engedélyek 'tömegét, akik azután a munkások és alkalmazottak egész tömegét állítják a maguk szolgálatába. Azt mondja a statisztika, hogy a múlt évben több húst fogyasztottak, mint az előző évi fejadag átlagú. De arra nem válaszol a statisztika, vájjon ez a fogyasztási többlet nem azok javára szól-e, akik eddig is húst fogyasztottak, hiszen a kisembereknek még lóhúsra és kenyérre sem telik. A bankvezérek 'a nyomorúságosán fizetett tanítók fizetését sokallják. A főváros költségvetésében is a kultúrkiadásokat kifogásolták, de senki sem emelt szót az üzemigazgatók százezer pengős fizetései és tantiémjei ellen. Ausztriában adóamnesztiáit adtak az adóhátralékosoknak, nálunk büntetik s még súlyosabb adóteherrel sújtják, aki nem tudja pontosan fizetni a kívánt adót. Kollmann beszédét igen nagy tetszéssel fogadták. beszéde elején rámutatott a párt megalakulásának történetére, vázolta a három év előtti törvényhatósági választások után bekövetkezett helyzetet. A polgárság által többséghez juttatott ellenzék számbeli fölényét kinevezett s hivatalból beküldött tagok tömegével ellensúlyozták. Ezért nem érvényesülhetett a polgárság akarata. A demokrata párt nagynevű vezérének tragikus halálával polgári vezér nélkül maradt a baloldal, amelynek szétforgácsolásához az ott lábrakapott széthúzás és belső pártviszály is hozzájárult. A Dolgozó Polgárok Pártjának eredményes tevékenységét pedig leküzdhetetlen féltékenykedéssel nézték s ezzel a párttal is elkövették azt a hibát, amit Wolffék alkalmaztak 1922-ben a baloldallal szemben, amikor számbeli túlsúlyuknál fogva a kisebbséget teljesen kihagyták a szakbizottságokból. A párt mindennek dacára szigorúan hű maradt elvi álláspontjához, és még erősebben harcolt a célkitűzéseinek sikere érdekében. Rámutatott ezután azokra a nagyszerű gyermekvédelmi és közegészségügyi alkotásokra, melyekkel Bécs dicsekedhetik, s amelyeknek megvalósítását itthon hiába várjuk. Vázlatosan ismertette a Dolgozó Polgárok Pártjának a főváros lakossága érdekében kifejtett munkásságát és annak eredményeit. így többek között a párt érdeme, hogy a jövő évben megkezdik a 3—6 éves árvák neveltetésére szolgáló árvaház építését. A Dolgozó Polgárok Pártja kardoskodott a felesleges városi üzemek megszüntetéséért, sőt programmjába vette a magániparral konkurráló állami üzemek elleni harcot is. .4 városi biztosítások rendezése és az önbiztosítási alapra való áttérés szintén e várt akcióiának köszönhető. A főváros évenkint sok milliárd megtakarítást fog ezáltal elérni. Megemlítette még, hogy a sétányőröket is kiragadták az őket kiszipolyozó magán- vállalat karmai közül és a párt közbenjárására valamennyit tisztes fizetésű fővárosi közalkalmazottnak alkalmazták. Küzdenek a közszolgáltatások árának leszállításáért is. Sarkalatos programmja a pártnak a közlekedési kérdések rendezése. Az elüldözött tanerők rehabilitálása érdekében sokat fáradoztak s az eredmény nem is maradt el, mert a tanerők túlnyomó részben megkapták a megérdemelt elégtételt. Végül a taxikérdés ügyében kiemelte, hogy azon az állásponton van, hogy az új rendszámokat csak a legjogosultabb kisemberek kaphatják. Beszéde végén hangsúlyozta, hogy a párt továbbra is a megkezdett úton, a kisemberek érdekeinek szolgálatában fog tevékenykedni s ehhez kérte a polgárság kitartó támogatását. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után dr. Kollmann Dezső bizottsági tag emelkedett szólásra. .-Te szegény, ismeretlen budapesti kispolgár, akinek szenvedéseitől, bajaitól hangos ez a nagy varos, tchozzád jöttem el, hogy elmondjam, mit tettunk a te érdekedben, hogyan akarjuk sérelmeidet orvosolni, szenvedéseidet enyhíteni — mondta dr. Kollmann. Te vagy az, akiről az ismeretlen mintájú gai szobrát fogják megalkotni, akjnek áldozatkészségé örök időkön példaképül fog szolgálni az utókornak. eljöttem, hogy a te védelmedet lássam el, a te igazadat hangsúlyozzam és felmentselek a válladra rakódó terhek súlya alól. Beszédében azonban nemcsak védte, de dorgálta is a kispolgárságot, amely nemcsak viselője, de okozata is a saját szenvedéseinek. Ma, amikor csak egy a fontos, hogy meglegyen a mindennapi betevő falat, a széthúzás lett úrrá a kispolgárság soraiban, világnézeti, vallási különbségek bontják meg a7 egv- [n“S,rafalt középosztály egységét, amelyre sohasem nnim 0 klaSyR Szü^sé5’ mint éppen most, a mai chez időkben, fcz a széthúzás okozza, hogy a kispolgárság a nagytőke és a munkásság érdekarca kozott felmorzsolódik és megsemmisül. Latinák Jenő törvényhatósági bizottsági tag beszélt ezután. Szintén a taxikérdést tette szóvá s kijelentette, hogy ez nemcsak az érdekelt iparosok és igénylők problémája, hanem az egész egyetemes polgárságé. Arról van szó, hogy vagy nagyvállalatok kapják a koncessziót, vagy versenytárgyalást Írnak ki s az kapja az engedélyeket, aki a legtöbbet ígéri érte. Ez sem jelentene mást, mint a koncesszióknak a nagyvállalatok, bankok kezére jutását, mert hol van az a kisember, aki fel tudná venni a versenyt a nagytőke áldozatkészségével, amikor ilyen jövedelmező üzletre van kilátás. Maholnap már odajutunk, hogy minden iparengedélyt az kap, aki a legtöbbet ígéri érte. Gazdasági kérdésekkel foglalkozott ezután, sürgette a kivitel megszervezését. Megemlítette, högy a kormány propaganda- borházakat létesít a külföldön drága pénzen, de bort nem szállít oda, míg itthon a gazdák nem képesek borukat értékesíteni. Nem reménytelen a magyar jövő, — fejezte be beszédét, — csak jó gazdasági pro grammot kell kidolgozni, hogy az ország egészséges vérkeringése megindulhasson. Latinák beszédét nagy lelkesedéssel fogadta a hallgatóság. Mihályi Lajos építőmester, a KBKOSz. társelnöké a magyar gazdasági életet megmételyező protekciós és korrupciós rendszerről beszélt. Az a baj, hogy nálunk értéktelen a munka, lenézett az ipar és kereskedelem. Ez a turáni átok ássa alá a nemzet jövőjét. Az osztrák nevelés oltotta belénk, hogy szégyellő kell a munkát s lenézni való az, aki dolgozik. Beszédében a bürokrácia leépítését követelte. Schön Marcel mérnök, a fuvarosok ipartársulatának elnöke volt a következő felszólaló. Azzal a kérdéssel kezdette, szobor lesz-e vagy síremlék az ismeretlen pesti polgár emlékműve. Ha reménytelennek ítéljük a jövőt, úgy szomorú síremlék lesz az a mű, de ha bízunk a polgárság öntudatában, úgy ez az emlékmű dicsőséget hirdető szobor lesz, amely nem válik szégyenére a pesti kispolgárnak. A kispolgárságnak meg kell találnia önmagát, meg kell szereznie a hatalomból annyit, amennyi a tekintélyének emeléséhez és céljainak elérésére szükséges. Somló Jenő asztalosmester, a községi üzemek kibírhatatlan kon- kurrenciájáit panaszolta. Követelte a kíméletlen adóvégrehajtási eljárások megszüntetéséi, mert ezzel teszik tönkre a dolgozó polgárságot. Határozati javaslatot nyújtott be, melyben felkéri a párt törvényhatósági bizottsági tagjait, tegyenek lépéseket mielőbb aziránt, hogy úgy mint Ausztriában, nálunk is hozzanak ainuesztiás rendeletet az adóhátralékosoknak. A javaslatot a nagygyűlés egyhangúan elfogadta. A szónok megemlítette azt is, hogy Ausztriában milyen nagyösszegü olcsó hitellel támogatják a kisiparosokat és kiskereskedőket. Végül szervezkedésre hívta fel a dolgozó társadalmat. Gábor Gyula bádogosmester szerint a pártnak inkább ezt a nevet kellene adni; a dolgozni akaró polgárok pártja. Mert tény, hogy akik itt vannak, mind dolgozni akarnak, de sajnos, a dolgozni akarásnak sok akadálya van. Itt mindent politikai nézőpontból bírálnak el. így van ez a Kisipari Hitelintézetnél is. Amíg az egész kisiparosság 5 miliő pengő rövid lejáratú hitelt kap, addig a sertéshizlalásra 22 millió pengőt folyósítót könnyűszerrel a kormány. Egy iparosra 20 pengő, egy sertésre 6 pengő jut, tehát elég méltányosnak kell elfogadni, hogy egy iparost háromszor annyira értékelnek, mint egy ser, , A -:'v : . ■ tés.t. Mojüt felmerült az ipari;eXportiniézét félállításának ötlete, airü bizonyára aérá- lesz jó, hogy új állásokat kreáljanak. Amíg az egyik oldalon a Magyar Hét propagandája folyik, addig a ípinisztexek külföldi autókon robognák. Kifogásolta a versenytárgyalások műi rendszerét, mert az nélkülöz műiden szakértelmet. Dr. Posta Sándor, a párt elnöke volt a nagygyűlés utolsó szónoka, aki hatalmas ■.beszédben vázolta az általános gazdasági helyzetet és a párt gazdasági és szociális célkitűzéseit. Ostorozta a fővárosi gazdálkodást, ahol 212 milliós bevételből 108 milliót költenek az adminisztrációra. Közmunkákra, dologi kiadásokra természetesen így nagyon kevés jut. Az üzemek költségvetéséből kitűnik, hogy 54 millióval, 40% -kai több bevételt irányoztak elő, mint az előző évben. Vájjon elég erős-e a polgárság, hogy mindezt kibírja?! A pártok nagyrésze most, a választások küszöbén, frontot változtat s valamennyi azt hangoztatja, hogy a kisemberekért harcol. A gyakorlatban ezt nagyon kevesen igazolták be. A polgárság maga is jól tudja, hogy csak úgy érhet el eredményt, ha mindannyian összefogunk, de ezt a jelszót kevesen követik. Egymást kell támogatni, egymásért kell harcolni, mert csak az egység adhat erőt s csak az egységes akciót koronázhatja siker. Beszédében hangsúlvozta, hogy a gazdasági élet törvényéhez kell átalakulni s nemcsak a termelés, de a fogyasztóképesség növekedését is biztosítani kell. Posta Sándor hatalmas és lendületes beszédét percekig tapsolta a közönség, majd a nagysikerű nagygyűlés Ligáirt János záró- szavaival ért véget. A központi melegvízellátás gázkészülékekkel a legkényelmesebb és legtakarékosabb Prof. JUNKERS ÖNMŰKÖDŐ ÁTFOLYÓ VÍZMELEGÍTŐI (autogeizer) ilyen célra a legmegbízhatóbb és a legmegfelelőbb legelsőrendű minőségű készülékek. Minden szerelőnél kaphatók. Gyár : JUNKERS & C° DESSAU Felvilágosítással szolgál a vezérképviselet : Ungár László, Budapest, VII., Damjanich u. 26 b. Telefon : József 419 -72. fcSZÉKLSTÖUÁROSt KÖZMŰNKÉ TANÁCSA „ rendeletének meofáelóen FÜSTMENTES NAEJfSZÉNMEGimtóm Gyártja: noci mii ís Eisí mini min. I., IUI>AIOI£l-íl 70. Egyéb gyártmányok: Gőzgépek, gőzkazánok, téglagyári, jéggyári berendezések, olaj- és borsajtók. Költségvetéssel díjtalanul szolgálunk. FELD OLY tisztít szárazon kosztümöket, öltönyöket, felöltőket, fest minta szerint mindenféle ruhaneműt. Tisztviselőknek nagy kedvezmény! Telefonhívásra minden léiéiért elküldünk! Gyár: VII., Thökoly-út 33. Telefon: ]. 394-41 és]. 446-72.
