Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-11-14 / 46. szám
8 Független Budapest 1928. november 14. Nem vesz fel útépítési kölcsönt a város. A költségvetés keretein belül építik ki az utakat. — Az új költségvetésből törölt négy milliót a jövő évben akarják pótolni a — több-bevételből. A városházán már egy esztendő óta kísért az útépítési kölcsön terve, a nélkül, hogy az megvalósult volna. Az autóbusz-útvonalak kiépítésére akarták az eleinte még 20 millióra tervezett kölcsönt felvenni, de később már 35—40 millióra emelkedtek az igények. Most, hogy a jövő évi költségvetés egyensúlyának helyreállítása oly nehezen sikerült, több oldalról megsürgetnék a kölcsön terv megvalósítását. Végül az egyeztetésnél odamódosultak a tervek, hogy négy millió pengőt törölnek a jövő évi útépítési hitelből, de hogy az útburkoló program- mot mégis maradék nélkül végrehajthassák, ennek az összegnek erejéig, íolyqszámla-kölcsön felvételére hatalmazták fel a tanácsot. A kölcsönt a Községi Takarékpénztárnál vennék igénybe, de valószínű, hogy erre egyáltalán nem kerül sor, mert a tanács nagyon húzódik mostanában minden kölcsön felvételétől. A legutóbbi tanácsülés foglalkozott a kérdéssel s úgy határozott, hogy megvárja a jövő év közepét és csak akkor határoz a kölcsön dolgában. A városházán ugyanis számítanak arra. hogy a főváros bevételei, mint az előző években, úgy a jövő évben is túlhaladják az előirányzatot s ha ez a reménység beválik, úgy a több-bevételből fedezik majd az útépítési hitelből törölt négymillió költséget. Csak, ha a bevételek nem növekednének a várt arányban, akkor kerülne sor a Községi Takarék kölcsönének felhasználására. Ami a nagy útburkoíó kölcsönt illeti, az most egyelőre nem aktuális. A_ hazai és a nemzetközi pénzügyi viszonyok csak súlyos feltételű kölcsönt tesznek lehetővé, már pedig a főváros most is évente több mint 16 millió pengőt fordít régi tartozásainak törlesztésére s a kamatok fizetésére. Ennél többet a budget már nem bír el. Ha most 8%-os kölcsönt kapna a főváros, 10 év alatt az összeg kétszeresét kellene visszafizetnie. Ezért legalább is egyelőre, az a helyzet, hogy a főváros nem reflektál útburkoló-kölcsönre), hanem útépítéseit fokozatosan, az évi költségvetés keretein belül hajtja végre. Mi lesz a világító utca- és házszámjelző táblákkal ? Évek óta semmi sem történt a mai lehetetlen állapotok megszüntetésére. — Ajánlatok garmadája a fővárosnál. Az utcáknak és házszámoknak világító jelzőtáblákkal való felszereléséért évek óta verseng néhány magánvállalkozó, akiknek ajánlata ott hever az útépítési ügyosztály poros aktái között. Az ügyosztályon nem tudnak pozitívumot arra vonatkozóan, mikor jut végre dűlőre ez a rég húzódó kérdés. Eddig csak az történt, hogy elkészült egy szabályrendelet- tervezet, amely évek óta porosodik valamely íróasztal mélyén, de a tervezet tárgyalása — úgy látszik — nem tartozik a sürgős feladatok közé. Pedig ideje volna, hogy az illetékes tényezők a kérdés megoldására több gondot fordítsanak, mert a pesti utca- és házszámjelző táblák körül botrányos álla potok uralkodnak. Arról nem is szólunk, hogy éjjel nem lehet tájékozódni a nagy sötétségben, de az már mégis abszurdum, hogy az ember nappal sem tud tájékozódni a főváros utcarengetegében, mert nagyon sok az olyan utcasarok, ahol jelzőtábla sem látható, házszámtáblák pedig vagy olyan helyen vannak kiszögezve, hogy csak hosszas kutatás után lehet rájuk bukkanni. Ezeknek az állapotoknak megszüntetésére vezetne, ha az illetékes hatóságok elrendelnék a világító utca- és házszámjelzőtáblák egységes kiszögezését. A városházán tömegesen feküsznek ilyen természetű ajánlatok s több mint 20 modellt mutattak be a tanácsnak. Eddig csak néhány készüléket próbáltak ki s legutóbb a Magyar Villamossági és Fémipari R.-T. kapott engedélyt, hogy a váciutcai új városháza közelében ilyen világítótáblákat alkalmazzon. Ezek a kísérletek, amelyek szép sikerrel jártam máris beigazolták, hogy ezen a téren sürgős cselekvésre van szükség. A városházán egyelőre még csak a fontolgatásnál tartanak. •mrnn t i i irmruTwnfi—nrm wvw-ir«r i wmm Mindenekelőtt azt akarják eldönteni, hogy kinek kötelessége a jelzőtáblák felszerelése, a háztulajdo' nősé, vagy pedig a fővárosé-e. Az egyik álláspont szerint a fővárosnak kellene a táblákat beszereznie s a háztulajdonosokat szabályrendéletileg kötelezni a táblák karbantartására. Vitatkoznak arról is, hogy szükséges-e minden utcában s minden házra felszerelni a világító táblákat. Vannak, akik azt állítják, hogy a belterületen, a széles, forgalmas utcákban világító jelzőtáblákra nincsen szükség, mert itt úgyis elegendő a közvilágítás a tájékozódásra. E szerint csak a szűk és sötét utcákban és a perifériákon szerelnék fel a villamos jelzőtáblákat. Itt viszont azzal aggodalmaskodnak, hogy a külvárosban a táblákat lelopják, tönkreteszik, ahogy most is nyoma vész az utca- és háztábláknak. Azt is cl kell dönteni, hogy milyen anyagból le gyének ezek a táblák.' Az üveg könnyen törik. Az idő viszontagságaival szemben is helyt kell állnia, nem szabad rozsdásodni, megrepedezni. El kell dönteni, hogyan történjék a világítás. Ha kívül van a viltanylámpa. könnyen ellopják, a jó belső világítás megoldása pedig nehéz. Épp ezek a tisztázatlan körülmények arra az elhatározásra késztetik a főváros vezetőségét, hogy a kérdést végleges megoldás céljából napirendre tűzzek és az anyagi természetű problémákat is rendezzék. Magára a készülékre pályázatot hirdetnek s a beérkező különféle szabadalmazott készülékek közül válogatják ki a legalkalmasabb világító utcajelző táblát. Az egész fővárosban természetesen egységes típusú és alakú táblák kerülnek majd felszerelésre. Leszállították a lakbért a főváros egyes bérházaiban. 35 ezer pengő lakbérről mondott le a főváros. A különböző szakbizottságokban — különösen a szociáldemokrata párt tagjai — állandóan követelik a városi lakások lukbérének leszállításál. Különösen az újonnan épült városi bérházak bérei oly magasak, hogy egy fixfizetésű tisztviselő, vagy munkásember képtelen azokat megfizetni. A tanács ígéretet is tett, hogy változtat a helyzeten és úgy a régi, mint az új városi lakások béreit arányosítani fogja. Ezt úgy képzelték el, hogy a lakások felszabadulásakor a régi házakban, ahol a mai viszonyokhoz képest olcsón laknak, mérsékelten felemelik a béreket, viszont az új házak béreit a lakók teherbíróképességének színvonalára szállítják le. Tekintve azonban, hogy a lakásforgalom felszabadulása két évvel kitolódott, a tanács belátta, hogy ilyen hosszú időre nem odázhatja el a kérdés megoldását. A régi házak lakbéreinek felemelését természetesen most nem lehet keresztülvinni, ellenben a főváros meghozta azt az áldozatot, hogy — a lakók életviszonyaihoz képest — kisebb nagyobb mértékben leszállította az új házak béreit. November 1-én inár a leszállított bért fizették a lakók. A bércsökkentés évente 35,00,a pengőt tesz ki. A legnagyobb mértékben a Maglódi-úti bérháznál mérsékelték a béreket, ahol egyedül 12,000 pengőt jelent egy évben a bérleszállítás a fővárosnak. H demokraták elveszítenek egy tagsági helyet az igazoló . választmányban. A szakbizottságokban megüresedett helyek betöltése. A különböző szakbizottságokban a legutóbbi időben több tagsági hely üresedett meg, amelyek most betöltésre várnak. Az egyes pártok már megállapodtak az új jelöltek személyében, csupán a demokrata pártnál tisztázatlan még a helyzet. A szakbizottsági tagságokért is nagy tülekedés folyt s mivel nem tudnak megállapodni, a választást is már több ízben elhalasztották. A demokrata pártra lnézve szomorú eredménnyel fog végződni az igazoló választmány újjáalakítása, mert a pártban megindult bomlási folyamat folytán az új választmányban a párt eggyel kevesebb tagsági helyet fog kapni. Ebből a Községi Polgári Pártnak van csak haszna, amennyiben a demokraták elveszett tagsági helyét Kozmáék kapták meg. Az igazoló választmányban nagy változás lesz. Csak a szocialisták képviselői Biró Dezső és Kiss Jenő maradnak meg, míg a Wolff-pártot Csepreghy Horváth .lános, Joanovits Pál és Verebély .Jenő helyett Joanovits Pál, Lakatos Géza és Verebély Jenő képviselik. A Községi Polgári Párt Kozma Jenő helyett két tagot és pedig* Girárdi Tibort és Usetty Bélát küldi be a választmányba. A demokratákat eddig Gál Jenő és Várkonyi Káli mán képviselték, de az új demokrata tag még nincs kijelölve. A közmunkatanácsban a következő hét évre továbbra is Sipöcz Jenőt, fíuzáth Jánost és Petrovácz Gyulát delegálta a főváros. Müller József Leó helyett a közrendészeti ,bizottságba Bieber Józsefet, a számadásokat felülvizsgáló bizottságba Stadler' Nándort, a képzőművészeti bizottságba Csilléry Andrást választják. A közlekedési bizottságba Bedő Mór és Biró Dezső helyett Magyar Miklós és Bresztovszky Ede a pénzügyi bizottságba Bedő és Liptay Lajos hegyébe Hann Arnold és Csilléry András lép. A közoktatásügyi bizottságba Valnicsek Béla helyébe Hunkár Gézát választják. A belügyminiszter védi a magyar ipart. A főváros közgyűlése még a nyáron elhatározta, hogy a köz- tisztasági hivatal részére több locsoló- és mosó- gépkocsi^ szerez be. amelyek teljesen új rendszerűek és nagy ürtartalmúak. A belügyminiszter most jóváhagyta az új köztisztasági autók beszerzését, de kikötötte, hogy azokat csak magyar gyáraknál lehet megrendelni. Liptay Lajos lemondott bizottsági tagságáról. Megírtuk, hogy a Községi Takarékpénztár legutóbbi igazgatósági ülésén szóba került Liptay Lajos Wolff-párti bizottsági tagnak az intézet jelzálog- osztálya élére való meghívása. Ügy látszik, hogy az igazgatóság ezt a tervet végre is hajtja, mert Liptay Lajos a múlt héten levélben bejelentette a főpolgármesternek, hogy bizottsági tagságéiról lemond. Riphu Ferenc főpolgármester máris intézkedett a soron következő póttag behívásáról. Liptay Lajos utóda, akit a III. választókerületben választottak meg: Klóze Róbert kereskedő. Melba Armand és Schimanek Emil ellen összeférhetetlenségi bejelentés érkezett az igazoló választmányhoz. Gaár Vilmos, az igazoló választmány elnöke a közgyűlés után összehívja a választmányt, mert két összeférhetetlenségi 'ügyben kell határozatot hozni. Az egyik összeférhetetlenségi bejelentést dr. Mellűt Armand bizottsági tag tette maga ellen. Isme-
