Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-02-01 / 5. szám
2 Független Budapest 1928. február \. Még mindig nem kaphatják meg a tisztviselők a fizetésjavítás-kUlömbözetet. Késik a kormány jóváhagyása. — A költségvetés jóváhagyása után emelik fel a fizetéseket. A főváros tisztviselői és alkalmazottai november közeve óta türelmetlenül várják azt a 10—15%-os fizetés javítási, mit a tárnics előterjesztésére a közgyűlés részükre megszavazott. Mind máig azonban semmi sem történt a különbözet kiutalása érdekében, jobban mondva a kormány húzza-halasztja te határodat jóváhagyását. A városháza csupa elkeseredett panasz. A leglehetetlenebb rémhírek kelnek szárnyra s nincs nap. hogy a hírnökök, valamilyen újabb aggodalmat keltő jelentést ne hoznának a fizetésjavítás frontjáról. A jólértesültek szerint a kormány csak január 1-től fogja engedélyezni, mások szerint az I—III. fizetési osztályok között egyáltalán nem járul hozzá a fizetésjavításhoz a kormány, a többi osztályokban lévők illetményeit pedig egységesen 15%-kal emeli. Mindezek a hírek teljesen alaptalanok, ezzel szemben tény az, hogy az elnöki ügyosztály többször .ui.ni nuriwiwnmmminici aniumm— iunnnmnr érdeklődött a /béiügyminisztériumban a ''.közgyűlési határozat sorsáról. A minisztériumban azt a választ adták a főváros nevében eljáró tisztviselőknek, hogy a fizetésjavitás ügyét az 1928. évi költségvetéssel kapcsolatosan bírálják el és a döntést az illetményrendezést illetően a letár- gyalási után azonnal közölni fogják a tanáccsal. Miután a költségvetés ügyében a bel ügy- és pénzügyminisztérium között már befejeződtek a tárgyalások. remény van arra, hogy néhány napon belül a fizetésjavitás sorsát is megoldják. Illetékes helyen bíznak abban, hogy a kormány változatlanul hozzájárul a javasolt fizetésemeléshez, ilyenformán a tisztviselők rövidesen 4 havi különbözetnek megfelelő összegeket k/apnak kézhez, ami egy havi fizetésük 40—60%-ának felel megy szintén fellebbezett a mandátumfosztó ítélet ellen. Angyalfíy Sándort a XX. választókerületben választották bizottsági taggá s ha mandátumát a köz- igazgatási bíróság is megsemmisíti, helyét Kalauz Bertalan szociáldemokrata bőrmunkás foglalja ql. Nagy István örökét a XVI. választókerületben ugyancsak egy Nagy István nevű kereskedő töltené be, ki a Wolff-párt soron következő póttagja. A legközelebbi ülésen az igazölóvála&z'tmány Tarr Béla összeférhetlenségi ügyét fogja tárgyalni. Ez elé is nagy érdeklődéssel tekintenek várospolitikai körökben. Ha a választmány Tarr Béla mandátumát is megsemmisítené, úgy helyébe a XI. választó- kerület soron következő demokrata póttagja Herczeg Béla mérnök, gépgyári igazgató kerül be a közgyűlésbe. Megsemmisítés előtt áll Siegescu József, pápai prelátus bizottsági tag mandátuma is, aki 12 közgyűlésről igazolatlanul maradt távol. Siegescu nem is fogja megkísérelni távolmaradásának kimentését s így bizottsága tagsága automatice meg- szűnik. Az utána következő póttag a IV. kerületben Girárdi Tibor kereskedő. A közeli napokban még egy szenzációs összeférhetetlenségi bejelentést várnak a városházán egy előkelő bizottsági tag elfen. Ez a bejelentés nagy meglepetést fog kelteni. Akiket megfosztanak mandátumuktól és akik helyükbe kerülnek. Nagy István esetében is kimondta az igazolóválasztmány az összeférhetetlenséget. — Tarr Béla és Darvas Gyula ügye még elintézésre vár. Az igazolóválasztmány most másodízben hozott mandátumfosztó határozatot. Első alkalommal An- gyalffy Sándort, most pedig Nagy Istvánt mondotta ki összeférhetetlennek a választmány, mert bizottsági tagságukat az igazolóválasztmány szerint bebizonyítottan „kijárásra“ használták fel. Nagy István inkompatibilitási ügye hosszú hónapokon át vajúdott, míg döntésre került. A Wolff-párti városatya a különböző városi építkezésekkel kapcsolatban egyes cégek érdekében közbenjárt Solty Lajos tanácsnoknál, a közóutési ügyosztály vezetőjénél, akit információval arra igyekezett rábírni, hogy a közmunkákat az általa protezsált vállalatoknak adja ki. Több tárgyalás és számos tanú kihallgatása után mondotta ki határozatát az igazolóválasztmány s ítéletével összeférhetetlennek jelentette k.i Nagy István eljárását, kit ennek következtében megfosztott bizottsági tagságától. Nagy István természetesen nem nyugodott bele a marasztaló ítéletbe, hanem fellebbezéssel él a közigazgatási bírósághoz. Mindaddig, amíg a közigazgatási bíróság végső fokon nem hoz határozatot. Nagy István helyébe nem lehet űj tagot behívni a közgyűlésbe. Ugyanezért nem tölthetik be Angyalffy Sándor helyét sem, ki ÉRELMESZESE DÉSNÉL, GYOMORBÁNTALMAKNÁL finKB M fa B )odos vizek kitűnő gyógyhatásúak. Vezérképviselet: V., Sas-utca 29. Telefon: Teréz 128—93. Roesseraann és Külinemann - Épp és Feleié Egyesüli Gépgyárak R. T. Kisvasutak — Emelő-készülékek — Daruk Modern szállító berendezések — Jég- és hűtőtelepek Érdekközösségben vashordó-, tartány- és csőgyár r.-t.-vel Vashordók — Tartángok - Vili. hegesztett csövek Központi iroda: Budapest, III., Római-fürdő. Városi eladási iroda : VI., Berlin-tér 2. Új fővárosi közkórház Irta úr. Szendy Károly főjegyző. Bár mennyire is igaz az, hogy közkórházak építése és fenntartása végeredményképen állami, esetleg társadalmi feladat, mégis a jelentkező szükséglet kényszerű nyomása alól a különböző törvény- hatóságok, de különösen a . főváros már az előző évtizedekben sem térhetett ki úgy, hogy maga a főváros ezidöszerint kb. 7,000 Dr. Szendy Károly közkórházi ágyat tart fenn, illetve állított fel, a legutóbbi időkig. Nem számítva a közkórházi célokra beépített telkek értékét, mintegy 30 millió aranykorona az az összeg, amit a főváros a közkórházakba eddig beépített. Részben a lakosság, szaporodása következtében, részben pedig azért, mert a polgári lakosságból a kórházi ápolás elleni régi előítéletet a modernebb életfelfogás és tapasztalat kiküszöbölte, « kórházi felvétel iránti kérelmek annyira megszaporodtak, hogy a feltétlen kórházi ápolásra szorulók jogos igényeinek kielégítése élöl a főváros törvényhatósága alig térhet ki. Ezt pedig másképen, mint kórházépítéssel teljesíteni nem lehet. Igaz, hogy az államhatalomnak az a rendelkezése, hogy a fővárosi közkórházak napi ápolási díját már évek óta kisebb összegben állapítja meg, mint ahogy a főváros kéri, illetve amennyit egy beteg egy napi ápolására a főváros tényleg kiad, mérséklöleg hatnak a főváros illetékes elhatározó tényezőire. Mindezek dacára a kényszerítő szükség oda fogja szorítani a főváros vezetőségét, hogy kénytelen lesz egy új kórház építését elhatározni és a szükséges milliókat előteremteni. Már most az a kérdés, hol és hogyan kellene a dl got gyakorlatiasan megfogni, illetve melyik megoldás a leghelyesebb. A városrendezési osztály három fővárosi telek- tümböt tart fenn kórházépítési célokra. 1. A VIII. kerületben a Tisza Kálmán-téren — a régi gázgyár telkét — mintegy 10,000 négyszögölet; 2. a X. kerületben a Kercpesi-úton, mintegy 30,000 négyszögölet; 3. a VI. kerületben az Angyalföldön, mintegy ló,000 négyszögölet. A X. kér. kcrcpesiúti telken alig van közmű, a VI. kér. angyalföldi telken részben vannak közművek, a Vili. kér. Tisza Kálmán-téren természetesen az összes közművek rendelkezésre állanak. Ide épülne az új központi kórház, amennyiben a Szent-Rókus közkórház megszűnne. A régi gázgyár épülete helyén jelenleg még fennálló igazgatósági épület, a VIII. kér. Rákóezi-úton levő úgynevezett „Kis Rókus" telkén épülne fel, amely mintegy 1,200 négyszögöl. Jelenleg kórházi alkalmazottak lakják, részben pedig a Községi Javítóműhely van ott elhelyezve. A Szent Rókus-közkórház telkének területe 3,610-75 négyszögöl, ebből a szabályozás folytán elesik cca. 1,336-25 négyszögöl, a kórház céljaira fennmarad tehát 2,244 négyszögöl, 1918-ban a telekértékadó- hivatal becslése szerint a telek 2,700 aranykorona értéket képviselt, ez ma kb. 1,620 pengőnek felel meg. Ha ezt a telket, vagyis a Rókus-kórház telkét, a főváros értékesítené: közkórházi alap 3,636,090 pengőhöz jutna, ezenkívül felszabadulna a gázgyár igazgatósági épülete részére a Rákóczi-úton levő 1,200 négyszögöles „Kis Rókus" telke, továbbá a Stáhly- utcá-ban két, mintegy 1,200 négyszögöles telek, melyeken jelenleg a gondnokság és a hullaház van elhelyezve. E két telek értéke kb. egyenlő a gázgyár telkének értékével. Ami a kórház építését illeti, ahhoz csak hozzávetőleges számítás tehető, jelenleg Wienben egy közkórház építése és teljes felszerelése kórházi ágyanként mintegy 14,500 pengőbe kerül, Németországban a költség, mintegy 15,000 pengőre tehető. A Szent Rókus-közkórház 650 ágyas kórháza helyett épülő új 650 ágyas kórház tehát 9,425,000 pengőbe kerülne, amiből a Szent Rókus-közkórház használható felszerelését leszámítva kb. 8,000,000 pengőt tenne ki, ez a kórházépítés, ha most ebből a Szent Rókus-közkórház telkének értékét leszámítjuk, maga az új központi kórház a fővárosnak 4,400,000 pengő köUségösszeget■ jel entene. Bár kétségtelen, hogy modern kórházhigiéniai szempontból nagy haladást jelentene a 150 éves el- I avult Szent Rókus-közkórház 650 ágya helyett modern 650 új kórházi ágy, mégis erre csak akkor kerülhet a sor, hogyha oly módon épít a főváros uj kórházat, hogy azzal régi ágyak nem szűnnek meg. Az c ddigi Programm szerint előbb a X. kér. Kerepcsi-úton épülne egy 1,300 ágyas kórház, azután a VI. kcr., Angyalföldön. Ezen kórháznak megépítése kb. 10%-kai kisebb költségösszeget jelentene, mint egy központi kórház úgy, hogy a X. kér., kerepesiúti 1,300 ágyas kórház kb. 17,000,000 pengőbe k érül ne, 21/s millióra tehető a közművek költsége, tehát a végösszeg 19,500.000 pengőt tenne ki. A VI. kér., angyalföldi kórház építése egyelőre elhagyható. Tehát: egy ideális és c jeleit szükségletei kielégítő és teljesen modern kórházépitö programul, azaz a Rókus-kórházüt- pálló áj központi kórház és egy új 1,300 ágyas kórház létesítése 4,400,000 pengő 19.500.000 „ 23.900.000 pengő költségösszeget jelentene. Bár ez az ideális megoldás, mégis a mai viszonyok mellett oly nagy összeget, oly nagy áldozatot jelent, ami végeredményképen a főváros közönségét a törvényes kötelezettségein túl terhelné úgy, hogy ilyen javaslattal ma jönni nem lehet, tehát olcsóbb megoldásit kell keresni, erre pedig csak egy mód van: a Szent Rókus-kórház Stáhly-utcai fel- építtetlen részét három emeletre felépíteni, ebbe a részbe a Rákóczi-úti „Kis Rókus"-ban lakó kórházi alkalmazottakat, továbbá a Stáhly -utcában levő gondnokságot, valamint a hullaházat elhelyezni. Ugyancsak itt mintegy 200 új kórházi ágy volna még elhelyezhető. Ez a 200 új ágy, illetve az egész építkezés, valamint az egész Rókus-kórház rendbehozatala mintegy 2,000,000 pengőbe kerülne. Ezen építkezés folytán felszabadul a Rákóczi-úti 1.200 négyszögöles igen értékes és a Stáhly-utcai 1.000 négyszögöles szintén értéket képviselő ingatlan. Ügy, hogy a felszabaduló telkek értéke kb. egyenlő az új építkezés költségeivel. Az ily módon keletkező 20Ö ágy azonban nem volna elegendő, meggyőződésem szerint tehát egy kórház építése elkerülhetetlen. Erre a célra egy közmüvekkel teljesen ellátott telek szinte kínálkozik kórházépítési célra. Ez pedig a Zita-kórház régi telke, ezt a főváros 4 évvel ezeiőtt 5 évre adta át a népjóléti miniszternek, ez a telek tehát a jövő évre felszabadulna. Ide jóval kisebb költséggel volna egy 800 ágyas közkórház építhető. Ennek a megoldásnak sok — itt hosszasan nem tárgyalható — előnyein kívül a legnagyobb előnye az olcsóság. Itt egy ágy költsége 12,000 pengőre becsülhető, így számítva az egész 800 ágyas kórház 9,600,(400 pengőbe kerülne. A most javasolt megoldás szerint a Vili. kér., Rákóczi-úti „Kis Rókus" és a Vili. kér., Stáhly-utcai két nagy telek értékesítése után a Rókus-kórház átépítése és 200 új ágy még mintegy 400,000 pengőbe, a Z/7te-kórház telkén egy 800 ágyas új kórház emelése 9.600.000 — összesen tehát mintegy 10,000,000 pengőbe kerülne. Kétségtelen, hogy az utóbbi megoldás nem oly tökéletes, mint az előbbi, azonban a kérdést feltétlenül meg kell oldani s a főváros pénzügyi helyzetét és lehetősége:t alaposan ismerő és gondosan mérlegelő vezetőinek kell eldönteni, hogy a tökéletes 24 milliós, vagy a kevésbbé tökéletes, de kielégítő 10 milliós megoldást választja. Egy azonban kétségtelen, hogy itt a tizenkettedik óra, dönteni és cselekedni kell!
