Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-10-31 / 44. szám
2 Független Budapest 1928. október 31. a Beszkárt áttérhetne a 20 filléres egységes jegy- rendszerre a nélkül, hogy gazdasági egyensúlya megrendülne, mert ez a tarifacsökkentés csak egymillióhatszázezer pengővel csökkentené a villamosvasút jövedelmét. Ezt az összeget — a kereszténypárt tervei szerint — egyszerűen leírnák az ötmilliókilencszázezer pengős jól dotált tartalékalapból. De még ennyibe sem kerülne a viteldíjleszállítás, mert Sármezey számításai szerint a 20 filléres egységes jegytípus bevezetése legalább 10 százalékkal növelné az utasforgalmat és csökkenne az ingyenutasok száma is. A hetijegyek és kedvezményes bérletek Sár- mezeyék tervei szerint továbbra is megmaradnának. A kereszténypárt folytatólagos értekezleten tárgyalja a vitpldíjcsökkentés ügyét s miután elvben már elhatározta a csökkentést, a részletek során már csak arról lehet szó, hogy az eddig elhatározott mérséklésnél továbbmenöen is csökkentenék a jegyek árát. A pártértekezleten különösen a körül volt nagy vita, hogy a tartalékalap csökkentésén kívül van-e olyan kiadási tétel, amelyet kisebb keretbe lehet szorítani s ezáltal megtakarítást lehetne elérni. A javaslat elsősorban az igazgatási költségek magas összegét kifogásolja s utal arra is, hogy a villamosvasutat ,,sokan“ igazgatják. A gyermekjegy árát egységesein űz fillérben állapítanák meg. A 16 filléres szakaszjegyet — Sármezey tervei értelmében — eltörölnék s a jövőben szakasz- útra is húsz filléres jegyet kellene váltani Ez az egy pontja a javaslatnak, amelyet a közönség ew része nem fogad majd szívesen, bár a nagy többség kétségtelenül helyeselné az egységes jegyrendszert. A jelenlegi állapotok mellett a szakaszjegy eltörlése azonban drágítást jelent s ezért a kereszténypárt több vezetőtagja olyan megoldást szeretne, hogy a tartalékalap csökkentésének eredményeként léptessék életbe a 20 filléres jegyet, de — legalább átmenetileg — maradjon meg a 16 filléres szakaszjegy is, hu erre további fedezetet mutatnak ki. A kereszténypártnak ez a legújabb állásfoglalása városi körökben meglepetést kelt. Sármezey ma már Budayval ellentétes húrokat penget a Beszkártra 5 vonatkozó egyéb kérdésekben is. Többek között azt | állítja Sármezey., hogy pártja mindig a jó és olcsó közlekedést tartotta szükségesnek, a beruházásoknál pedig eddig is a kölcsönből való beruházásokat tartotta helyesnek. E nyilatkozat szerint a jövőben külön kölcsönnel rendezik a beruházások kérdését, holott eddig tudvalevőleg a villamosvasút folyó bevételeiből fedezték ezeknek a munkáknak a költségét. Csak legutóbb történt, hogy az alkalmazottak nyugdíjalapjából vettek kölcsön 18 millió pengőt beruházásokra. A kereszténypártban folyó tanácskozások kétségtelenül új irányt jelentenek a párt vezetésében. A közönség azonban kíváncsian várja a tanácskozások kézzelfogható eredményét. nBwnn Nem igazolódtak be Buday Dezső vádjai, amelyekkel a Magyar Építő Rt.-ot illette. A megejtett vizsgálat kedvező a részvénytársaságra. — A koronatanú nem tud semmi visszaélésről. A <Független Budapest múlt heti száma rövid hírben megemlékezett a Magyar Építő Rt. angyalföldi csatornaépítése ellen elhangzott vádakról. Buday Dezső ugyanis a pénzügyi bizottságban szóvátette, hogy — tudomására jutott adatok szerint — a vállalat szabálytalanul s rossz anyagból építi a csatornákat. Röviden jelentettük azt is, hogy Molnár László műszaki főtanácsos és Antalfy Géza főjegyző vezetésével megkezdték a helyszínen a tanúkihallgatásokat. Mielőtt a hattagú vizsgálóbizottság a kihallgatásokat megkezdte volna, figyelmeztették a kihallgatásra kerülő munkásokat, hogy minden félelem nélkül, a tiszta igazat vallják, mert a főváros teljes erkölcsi súlyával áll mögöttük. Biztosították a munkásokat, amennyiben vallomásuk következtében a vállalat bárkit elbocsátana közülök. a főváros az illetőt valamelyik üzemében alkalmazza. Mindenekelőtt a tanúként bejelentett négy mun* KUNZ JÓZSEF és TÁRSA királyi kiváltságos nagykereskedők Budapest, V., Deák Ferenc-utca és Bécsiutcasarok. Telefon: 216-63. Vászon és asztalnemű. Szállodai és kórházi fehérnemű. kást kérdezték ki. Az egyik a Magyar Építő Rt.-tói elbocsátott gépész, aki az ügy koronatanúja lett volna, kijelentette, hogy ő semmiről nem tud és három másik társa ugratta öt be az egész ügybe. A másik három munkás viszont kijelentette, hogy az elbocsátott gépész íratott alá velük cédulákat, melyről nem tudták mit tartalmaznak. Csak most derült ki, hogy a cédulákon különféle vádak szerepeltek a vállalat ellen. A három munkás a leghatározottabban kijelentette, hogy a Magyar Építő Rt. csatornaépítkezési munkáinál semmiféle szabálytalanság nem történt, ilyesmiről nem tudnak, sőt ellenkezőleg, ők csak a leglelkiismeretesebb munkát tudják igazolni. Miután a tanúkihallgatások ilyen eredménnyel végződtek, a főváros számszerű adatokat kért be a vállal.i.t igazgatóságától arra vonatkozóan, hogy milyen mennyiségű cementet és trasztot szállítottak az angyalföldi csatornaépítkezés színhelyére. Egyúttal felhívta a csatornaépítési ügyosztályt, számítsa ki, hogy a munkához mennyi cementet és egyéb anyagot kellett volna felhasználni. A beérkezett két adat hajszálnyira egyezett egy- j mással s miután az ellenőrző fővárosi mérnök is igazolta, hogy feljegyzése szerint csakugyan annyi anyag érkezett a munkahelyre s onnan semmit eűi nem szállítottak, Spolarich a főváros legelőkelőbb helyén BUDAPEST, IV. KÉR., FERENCIEK-TERE 7. * t Margitszigeti palotája étterem, kávéház, bar, zene, tánc. ♦ ♦ KÁWPHÁ7 JÓZSEF-KÖRÚT 37-39. SZ. " \ ** ® Esíénkiní cigányzene ! az is beigazolódott, hogy a vállalat szabályszerű mennyiségű cementet használt az építkezéshez. A fővárosi anyagvizsgáló intézet különben megvizsgálta az építkezésnél elkészült csatornarészeket s megállapította, hogy azok kellet minőségű és mennyiségű keverékből állanak. A vizsgálóbizottság ezekről a megállapításokról most hivatalos jelentést tesz a polgármesternek; Nyirbogdányi Petroleumgyár Rt. Központi iroda: BUDAPEST, VI., Andrássy-út 2. Gyár: NYIRBOGDÁNY. BERTOLIN autó és traktorolajok, HELIOS autóbenzin, mindenfajta motorbenzin, ALFA világító- és traktorpetroleum, gázolaj, henger- és gépolajok, gép- és kocsikenőesök. POR MENTESÍTŐ olajok. budapestsvAbhegyi SZANATÓRIUM AZ IDEÁLIS ŐSZI GYÓGYHELY. Európa egyik legszebb, legmodernebb szanatóriuma belbetegek, idegbetegek és üdülők részére. Központi fűtés, meleg-hideg víz minden szobában, 34 lakosztály, külön elő- és fürdőszobával. Minden szobában külön loggia. Városi telefon, rádió, optikai jelzőberendezés, stb. A Svábhegy Budapest centrumától 20 percnyire, 430—480 m magasan fekszik, elragadó szépségű kilátással, kb. 100 km gondozott séta- és kocsiutak. PORTALAN LEVEGŐJE, CSENDJE ÉS NYUGALMA IDEÁLIS GYÓGYÍTÓJA A BETEG TESTNEK ÉS FÁRADT LÉLEKNEK. NAPIDÍJ: (az új főépületben) beleértve ötszöri diétás étkezést, fűtést, vízkúrákat 22 PENGŐTŐL. A Várszínház múltja és jövője. Irta: Romhányi István. A közelmúltban a napi és időszaki sajtó nagy érdeklődéssel foglalkozott a Várszínház jövendő sorsával és egyéni szempontokból bírálták azokat a terveket és javaslatokat, melyek a színházépület felhasználását célozzák. A Várszínház jövője megérdemelte ezt az érdeklődést, mert dicsőséges múltja sok régi emléket őrzött meg az utókor számára. Mikor a budai karmeliták templomában 1776-ban utoljára kondultak meg a harangok és a feloszlatott rend tagjai elhagyták a kolostor csendes szobács- káit, senki sem gondolt az elhagyott épület és templom sorsával. Egyideig üresen állott a rendház és a templom, majd kereskedők bérelték ki áruraktárnak és a hatóság időközben elrendelte az épületek elárverezését. Az árverezést azonban megakadályozta II. József császár 1783. november 28-án kelt rendeleté. mely a helytartótanács, udvari kamara és a hétszemélyes tábla Budára helyezéséről intézkedett. A -három hatóság tisztviselői mozgalmas társadalmi életet éltek és igényeiket nem elégítette ki az a kultúra, melyet átköltözködésük idejében Budán találtak. II. József igyekezett tisztviselői számára minden kényelmet és szórakozást megteremteni. Különösen a színházi kultúra állott alacsony színvonalon, mert a budai „Vörös sün" és „Fehér kereszt" elkeseredett vásáiri „Hanswurst“- jai nem elégítették ki a bécsi és pozsonyi művészethez szokott urakat. A szegényes vendégfogadói színpadok nem vonzották a nemes művészeket. Bulla Henrik, a pest-budai színházak bérlője vetette fel legelőször az eszmét és kérte a császárt, hogy a volt karmelita-templomot alakíttassa át színházzá. II. József kezdetben nem pártolta Bulla tervét, mert a Proviantmagazin dunaparti területén —- hol később a budai Népszínház, majd a kereskedelmi minisztérium épültek fel — akarta a budai színházat felépíttetni. Ettől a tervétől budai látogatása téritette el és megadta az előbbi terv kivitelére az engedélyt, sőt felszólította Kempelen Farkas udvari tanácsost, hogy az átalakítási terveket és költségvetést készítse el. A híres tudós-feltaláló rövidesen elkészítette a templom átalakításának terveit és a költségvetést, melyet 28,362 forint 45 krajcárban állapított meg. A pénzügyi kérdés megoldása hátráltatta kissé az átalakítási munkálatok megkezdését, mivel a vallásalapot azonnal kártalanítani kellett és Buda városának tanácsa erősen vonakodott; a költségekhez hozzájárulni. 1787-ben mégis megkezdődtek a munkálatok és a színház 1788. év elejére elkészült. Kempelen az épület múltjára és jelenére vonatkozó epigrammát akart a színház homlokzatán elhelyezni, a következő szöveggel: „Ubi misae, mine musae. Ubi tabenmculum, mine specliiculum.“ Ez az epigramma azonban erősen profán szelleme miatt nem kerülhetett az épületre. A templomból átalakított Várszínházban a német színészek lettek az arak, de a magyar nemzeti színészet is itt, ez ódon falak között virradt meg. Kelemen László első magyar „Játszószíni társa- ság“-a itt tartotta 1790. október 25-én első előadását. A német Budán hagy lelkesedést váltott ki a magyar szó varázsa és ezentúl szívesen látták a magyar társulatokat a Várszínház színpadán. 1833. nyarán a híres kassai társulat egy töredéke vette birtokába a színházat és 1837. március 19-éig tartottak benne előadásokat. A kassaiak időszaka a legszebb és legküzdelmesebb időszaka a Várszínház épületének. Sok nevezetes dátum fűződik el nem csüggedő akarásukhoz. Csak egyet említünk a sok közül, az 1835. február 27-ikét, mikor Bánk bán tragédiáját mutatták be. A kassai magyar színészek játéka után ismét a németeké lett a színház. 1870-ig uralkodtak benne. 1870-ben Aradi Gerő magyar társulata következett. Aradi nem bírta a. szín ház igazgatás költségeit és alig pár hónap után átadta helyéi a Nemzeti Színház színészeinek. lSfl. január 1-töl lS8J-ig a Nemzeti Színház társulata járt fel Budára és fart ott háromszor heten kint előadást. 1884-ben a belügyminiszter eltiltotta őket a várbeli játékoktól, és így. a színház sorsa bizonytalan lett. Nagy csapás volt ez az eltiltás a színházra és a színészekre egyaránt, mert önálló társulat, dacára a magas szubvencióknak, nem tudott megküzdeni a nehézségekkel. A pesti színházak számának gyarapodása és a közlekedés nehézségei elvonták a közönséget. A Nemzeti Színház kivonulása után Feleki Miklós kísérletezett a Várszínházzal, de három évnél tovább nem bírta a küzdelmet. Feleki működése után mivel megszűnt az 1884. évi megtiltás hatálya, ismét a . Nemzeti Színházra és az Operára hárult a feladat, hogy a régi színház műsoráról gondoskodjanak, míg azután az 1918-ban bekövetkezett viszonyok végleg megpecsételték sorsát és azóta az enyészet játssza örök tragédiáját az elhagyatott falak között. Részint a múlt tisztelete, részint az épület értékes volta, sok gondolatot szült annak felhasználhatósága tekintetében. Pár évvel ezelőtt vívó- és tornaterem céljaira kérték, majd a Fővárosi Múzeumot kívánták benne elhelyezni. Az evengélikus egyház katonai templom céljaira kérte és a miniszterelnökség is jelentkezett az igénylők sorában, hogy ott rendezhesse be díszes fogadótermét. Színháznyitási tervek is foglalkoztatták az érdekelteket, azonban elszigetelt és nehezen megközelíthető fekvése miatt erre teljesen alkalmatlan. Legutóbb felmerült a terv, hogy olt helyezik el a fővárosi levéltár történelmi osztályát, kapcsolatosan a budai emlékek múzeumával. Tulajdonképen ez a terv mozgatta meg a sajtó ellentétes véleményeit, pedig értékkímélés és hagyománytisztelet szempontjából az épülete célra nagyon is alkalmas. Ennél talán csak a színésztör- ténelmi múzeum céljaira való felhasználás tetszetősebb és megfelelőbb, mert a múltból megmaradt régi emlékeket viszontláthatná itt a régi dicsőségek, régi színhelyén a főváros közönsége.
