Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-10-24 / 43. szám
4 Független Budapest 1928. október 24. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul «!!;; Lobmayer tanácsnok az Idegenforgalmi vezérigazgatója. A készülő fővárosi törvény életbelépése után Lobmayer tanácsnok az Idegenforgalmi élére kerül, minthogy az új törvény nyugdíjba kényszeríti. Városházi körökben már régóta egy ellenőrizhetetlen hír kering, mely arról beszél, hogy az egyik közismert tanácsnok személyével kapcsolatban érdekes pozícióváltozás várható. Lobmayer Jenő tanácsnokról, a közgazdasági és közlekedési ügyosztály nagykép- zettségü vezetőjéről szólnak ezek a híresztelések, amelyek tudni vélik, hogy Lobmayer ]eno. Lobmayer Jenő rövidesen elhagyja jelenlegi helyét és az Idegenforgalmi Hi\atal élén keres úi elhelyezkedést. Annak idején nem sok hitelre találtak ezek a szóbeszédek, de most a legkomolyabb formában került ismét forgalomba ez a hír, mégpedig a legilletékesebb helyről, amennyiben maga Lobmayer tanácsnok nyilatkozott szűk baráti körben erről a tervről. A tanácsnok távozása e pillanatban még nem aktuális, mert csak akkor valósul meg, ha életbelép az új fővárosi törvény, amely kimondja, hogy a 35 évi szolgálati idővel rendelkező tisztviselő korra való tekintet nélkül nyugdíjazandó. Lobmayer Jenő a jövő év közepén éri el ezt a szolgálati határidőt s miután addigra — remélhetőleg — az új törvény is tető alá kerül, ezen az alapon nyugdíjaztatása nem, lesz elkerülhető. Tekintve azonban, hogy Lobmayer Jenő úgyszólván még egészen fiatalember, mindössze 54 éves, munkaerejét és nagyszerű tapasztalatait nem akarja parlagon hevertetni, hanem igyekszik más téren érvényesíteni tudását. Ezért már most gondoskodni kívánnak megfelelő elhelyezkedéséről, s úgy a polgármester, mint a többségi pártok vezetői foglalkoztak már a bekövetkezhető lehetőséggel. Lobmayer tanácsnok inkább a Kisipari Hitelintézetnél akart a jövőben elhelyezkedni, de illetékes körök inkább a tanácsnok nagy nyelvismeretét s reprezentáló készségét kívánják igénybevenni s ezért azt tervezik, hogy az Idegenforgalmi Hivatal élére állítják, mint az intézmény vezérigazgatóját. Ez a hivatal most nagyvonalú fejlődés előtt áll s Budapestnek az idegenforgalomba való fokozottabb bekapcsolódása révén hatalmas feladatok megoldású hárul reá. Szükséges tehát, hogy a hivatal vezetésében a mai bevált vezetőkön kívül még egy olyan nagy tapasztalatokkal bíró, széles látókörű szakember is részt kapjon, mint Lobmayer Jenő, aki az idegenforgalom terén végzett eddigi munkálkodásával már beigazolta erre való rátermettségét. Hangsúlyozni kívánják, hogy Lobmayer Jenő bevonulása az Idegenforgalmi Hivatalhoz, semmikép sem jelentené a mostani vezetőség, elsősorban Zilahy Dezső igazgató háttérbet olását, vagy hatáskörének szűkítését, sőt ellenkezőleg, mindent elkövetnek, hogy ennek még csak a látszatát is elkerüljék. A halálraítélt üzemek hosszas agónia után újra életre keltek A belügyminiszter sürgeti a megszűnésre ítélt üzemek feloszlatását. — Az üzemreviziós bizottság ezen a héten tárgyalja a miniszter leiratát. — Tömeges ajánlatok érkeznek a fővároshoz a megszűnő üzemek átvétele dolgában. A halálraítélt közüzemek agóniája rendkívül lassú lefolyású, mert ezek a vállalatok még most is görcsösen ragaszkodnak fennmaradásukhoz. Dacára annak, hogy évek teltek el azóta, hogy a közgyűlés ezeknek ‘az üzemeknek megszüntetését kimondotta, a gyakorlatban ezt a határozatot még a mai napig sem hajtották végre, sőt valamennyi halálraítélt üzem összeállította jövő évi költségvetését, és úgy tesz, mintha semmi sem történt volna. A bizottságok többször szóvátették ezt a kétségtelen amerikázást, ami az üzemek körül folyik, de a felszólalások eredménye sehol sem látható. Borvendég Ferenc tanácsnok a jövő hétre mégis összehívja az üzemreviziós bizottságot, hogy ezt a bizonytalan állapotot valamiképen rendezzék. Ez a lépés azonban nem a bizottságok követelésének a következménye, hanem annak a sürgetésnek az eredménye, amelyet a belügyminiszter közvetlen leiratban s a főpolgármester útján kifejezésre juttatott. A jövő heti bizottsági ülésen arról lesz szó, hogy a gyakorlatban hogyan hajtsák végre az üzemek likvidálását. Kétségtelen, hogy a bizottság a mellett foglal állást, hogy az üzemek berendezését nyilvános versenytárgyaláson kell értékesíteni. Azonban — mint a Független Budapest arról már hírt adott — tömegesen érkeznek be közvetlen ajánlatok a szóban levő üzemek átvételére. Hivatalosan még egyik ajánlattal sem foglalkoztak, mert erre csak akkor kerül sor, ha az értékesítés /nádjára nézve a revíziós bizottság végleges döntést hozott. Ezért az ajánlatok egyelőre az illetékes ügyosztályokban hevernek. Alig van megszűnő üzem, melyért 8—1(1 magán- érdekeltség ne versenyezne. Újabban a ruha- és cipőüzemért indult meg a nagy küzdelem s már halomra gyűlnek az ajánlatok ennek a műhelynek a megvételére. A legtöbb pályázó hajlandó az üzem gépeit s a megmaradó nyersanyagot megvásárolni, de ajánlatukat csak abban az esetben tartják fenn, ha a tanács kötelezi magát, hogy a fővárosi alkalmazottak ruha- és cipőszükségletét továbbra is ott szerzi be, vagy legalább is szerződésileg kötelezettséget vállal, hogy az alkalmazottak hibás ruháit és cipőit ott javíttatja. Természetes, hogy ilyen feltételről szó sem lehet, mert a főváros nem azért szünteti meg üzemeit, hogy rendeléseit ugyanott eszközölje s amihez eddig olcsón jutott, azt ezentúl drágáin fizesse meg valamelyik kizárólagossági joggal rendelkező magánvállalkozónak. Arról ellenben szó van, hogy a megszűnő központi javítóműhelyeket decentralizáiljúk s a nagyobb közüzemek keretében 2—3 munkással dolgozó kisebb javítóműhelyt létesítenek. Ez a magániparnak sem okozna konkurrenciát, mert csak a legsürgősebb és apróbb természetű javítást végeznék házilag, míg a nagyobb munkákat már a magániparral végeztetnék. A községi javítóműhely likvidálását is hasonló alapon tervezik, noha annak megvásárlásáért is folyik a verseny abban a reményben, hogy a főváros továbbra is itt végezteti el a kisebb műszaki javító munkákat. A Húskereskedelmi R.-T., mely szintén a megszüntetendő üzemek között van, előbb meglévő bérleteit akarja értékesíteni és tárgyalásokat folytat bérleti szerzöáésének átruházása érdekében. A tárgyalások sikerrel kecsegtetnek s ez esetben a részvénytársaság azonnal kimondja feloszlását. A Faárugyár azonban még most is teljes üzemmel dolgozik s nem látni semmi előkészületet a gyár beszüntetésére. Nem akar megszűnni a szappanüzem sem, amely most új reményeket táplál fennmaradására, tekintve, hogy a pénzügyi bizottságban követelték, hogy az üzem folytassa árnivelláló működését a szappankar teli tevékenységének ellensúlyozására. A zöldségüzeni körül bajok vannak, mert a községi élelmiszerüzeni nem akarja magába fogadni, viszont a főváros nem akarja végképen felhagyni a zöldségfélék árusítását. Önálló formában az üzem nem maradhat fenn, és így sorsa mindaddig bizonytalan, amíg valamilyen irányban döntés nem történik. A szőllőtelep és a konyhakert-gazdaság szintén azok közé az üzemek közé tartozik, melyek görcsösen ragaszkodnak életükhöz, noha tömeges ajánlat van a két üzem területének bérbevételére és megvásárlására. Mind a két telep megtette az előkészületeket a jövő szezonra, megcsinálták a földmunkákat, szántottak, vetettek, úgyhogy ha most ki is mondanák az üzem megszűnését, az a gyakorlatban csak egy esztendő múlva lenne végrehajtható. A kenyérgyár sem hajlandó tésztaüzemét leépíteni, melyből legtekintélyesebb jövedelme származik. A tüzelőszer-raktár megszűnése ellen viszont a tanács tiltakozik. Ilyenformán teljes bizonytalanság uralkodik a halálraítélt üzemek körül s nagy érdeklődéssel várják a revíziós bizottság jövő heti ülésének döntését. Borvendég Ferenc. Budapest, VII., Nagydiófa-utca 3. Szállít műjeget Budapestre és vidékre A központi melegvízellátás gázkészülékekkel a legkényelmesebb és legtakarékosabb Prof. JUNKERS ÖNMŰKÖDŐ ÁTFOLYÓ VÍZMELEGÍTŐI (autogeizer) ilyen célra a legmegbízhatóbb és a legmegfelelőbb legelsőrendű minőségű készülékek. Minden szerelőnél kaphatók. Gyár : JUNKERS & C° DESSAU Felvilágosítással szolgál a vezérképviselet': Ungár László, Budapest, VII., Damjanich u. 26 b. Telefon: József 419-72. ASCHNER JÓZSEF TEXTILIPARI-, GŐZMOSÓ-, KELMEFESTŐ- ÉS VEGYIPARI GYÁRAK BERENDEZÉSI VÁLLALATA BUDAPEST, V., HOLLÁN-UTCA 5. TELEFON: LIPÓT 992 89.
