Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-10-17 / 42. szám
1928. október 17. Független Budapest 7 Bizottság járja be az európai nagyvárosokat, hogy tanulmányozza a különböző útburkolási módokat. Hathetes tanulmányút egész Európában. — Próbaburkolásokat rendelt el a tanács. Az útburkolási problémák miatt forrong az egész közvélemény és súlyos támadások érik a főváros műszaki ügyosztályát. Ezekkel szemben gyönge elégtétel az a dicséret, amely a pénzügyi bizottságban érte az útépítési ügyek intézőit, mert az elismerésről a közönség ritkán vesz tudomást, de a támadásokat és a vádakat annál inkább számon tartja. A műszaki vezetőség megelégelte az állandó vesszőfutást és elhatározta, hogy minden eszközzel be fogja bizonyítani a maga igazát a közönség előtt is. Ripka Ferenc főpolgármester beszámolójában teljes elégtételt nyújt már a meghurcolt mérnöki karnak s bizonyára megszűnnek ennek nyomán a további nem mindig igazságos — támadások. Az útépítési vezetőség azonban nem hallgatja el a tényleg meglévő hibákat és elismeri, hogy Budapestnek még nagyot kell fejlődnie az útépítési technika terén, hogy méltó legyen világvárosi nívójához. Épp ennek érdekében most nagyobb mérnöki bizottság utazik külföldre a legújabb útépítési eljárások és anyagok tanulmányozására. A legutóbbi tanácsülés kijelölte a kiküldendő szakbizottságot, amelynek vezetője Király Kálmán műszaki tanácsos lesz. A bizottság hathetes körutat fog tenni Európa összes nagy városaiban s a látottak alapján kezdik meg tavasszal a nagy útépítő Programm végrehajtását. De addig is folynak itthon a kísérletek a legkülönfélébb útburkolási eljárásokkal és anyagokkal. Már eddig is több útvonalat láttak el különféle próbaburkolattal, most a Balaton-utcában készül többféle anyagból való burkolat. A tanács egyelőre három céget bízott meg a balatonutcai próbaburkolatok készítésével. Az Építőipari R.-T. egy újfajta öntött aszfalt, a Kardos István cég bitumenes téglákkal, a Magyar Aszfalt R.-T. ,,Dernalit“ nevű aszfalt- anyaggal készít itt próbaburkolatokat. Még több cég kér hasonló célból engedélyt s ezeket az úttesteket egy év múlva hivatalosan megvizsgálják s akkor állapítják meg, hogy milyen anyagból s milyen eljárással készült burkolat felel meg legjobban. A bevált burkolatokat azután több útvonalon is alkalmazni fogják. A kormány és a főváros az Alagút átadásáról tárgyalnak. A főváros megállapította feltételeit, amelyek mellett hajlandó átvenni az Alagutat. — A kormány vissza akarja állítani a hídpénzt, ha a főváros nem vállalja a hidak világításának és tisztogatásának költségeit. Az állam és a főváros különféle anyagi természetű vitái között a legrégebb keletű az a per, amely a pesti hidak fenntartási költségei és a budai Alagút átvétele miatt folyik. Mindkét ügyben újra napirendre tűzték a tárgyalásokat, s a közeljövőben talán sikerül dűlőre vinni ezeket a kiöregedett problémákat. Mint ismeretes, a hidak világítását és tisztántartását a főváros látja el, noha a hidak az állam tulajdonában vannak, sr így a kormánynak kellene gondoskodnia a hidak költségeiről. A tanács számtalanszor kérte már az államtól ezeknek a fenntartási költségeknek a megtérítését, mert az évek folyamán nagyon felszaporodott a hidak gondozásának költsége. Az év elején a kormány leírt a városhoz és közölte, hogy hajlandó a költségeket megtéríteni s azokat továbbra is vállalni, de ez esetben visszaállítja a hídvámot, ami viszont a főváros közönségét érintené súlyosan. A tanács megdöbbenéssel fogadta a miniszter kijelentését és, természetesen, élénken tiltakozott a hídpénz vissztíállításának terve ellen, de viszont abba sem hajlandó belenyugodni, hogy az állam junktímot teremtsen a hídpénz visszaállítása és a híd gondozási költségeinek megtérítése közt. A főváros vezetősége nem mond le a jogosan követelt s most már nagy összegre rúgó költségek megtérítéséről és a közeli napokban közvetlen tárgyalásokat fog ez ügyben megindítani. A másik függő kérdés az Alagút átvételének iigye, amelyre vonatkozóan szintén régóta folynak megbeszélések. A közönség állandóan panaszkodik az Alagút mostani állapota miatt. A sötét, dohos levegőjű, nedves és rosszul kövezett Alagútban egészségtelen és veszélyes a közlekedés. Az Alagút fenntartása ugyanis a pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik, s a minisztérium kevés gondot és még- kevesebb költséget fordít az Alagút rendbentartá- sára. A főváros többször ajánlatot tett, hogy átveszi saját kezelésébe az utat, de persze nem volt hajlandó azt a mai rossz állapotában átvenni, hogy azután súlyos költséggel kelljen helyreállítania. Hosszas tárgyalások után a minisztertanács elhatározta, hogy csakugyan átadja városi kezelésbe az Alagutat s nem régen felhívta a főváros tanácsát, hogy közölje az átvételre vonatkozó feltételeit. A városházán össze is állították s pontokba foglalták ezeket a feltételeket. E szerint a főváros kezelésbe veszi az Alagutat, ha az állam gondoskodik a hiányok pótlásáról, a szükséges tatarozások elvégzéséről s jókarba helyezi az Alagúthoz tartozó épületeket is, melyeket a főváros szintén át akar venni. Tekintettel arra, hogy az Alagút gondozása a fővárosnak állandó terhet fog jelenteni, a főváros azt is kéri, hogy az útadóból való részesedést az állam a jelenlegi 2%-ról 10°/o-ra emelje fel. A főváros már 1916-ban, amikor erről a kérdésről először volt szó, számításokat eszközölt az Alagút helyreállítási költségeinek megállapítására s az akkori viszonyok között 280,000 koronára lett volna szükség a tatarozási munkák elvégzésére. Ebből a város 117,000 koronát a maga terhére vállalt volna. Amennyiben a kormány nem akarná a maga rezsijében Végrehajtani a munkálatokat, a főváros hajlandó azt maga elvégeztetni, de ez esetben 240,000 pengőt kér az államra eső terhek megtérítése fejében. Az ilyen értelmű felterjesztés még ezen a héten a kormány elé kerül. Hogyan fejlődik Budapest idegenforgalma A vidéki látogatók száma visszaesést mutat, — A külföld, fóileg a németek részéről emelkedett az idegenforgalom. Zilahy Dezső, a fővárosi Idegenforgalmi Hivatal igazgatója most hozta nyilvánosságra egy kis füzetben a hivatal ez évi működésének eredményeit. A jelentés hű képet ad arról, milyen nagy és pompás eredményű munkát produkált a fővárosnak ez az intézménye. Az utóbbi években mind nagyobb arányokban fejlődik Budapest idegenforgalma, ami gazdasági téren, de nemzetközi propaganda szempontjából is igen nagy előnyt jelent úgy a fővárosra, mint az országra nézve. 1927-ben 260,870 idegen kereste fel Budapestet s ezek 651,088 éjszakát töltöttek a fővárosban. A hivatal az elmúlt év statisztikai adatainak birtokában becslésszerű számításokat végzett annak kiderítésére, milyen gazdasági hasznot hajt Budapestnek az idegenforgalom. E számítások során arra az eredményre jutottak, hogy közel 30 millió az az összeg, amit az idegenek idehoztak és körülbelül 20 millió az, ami aktív tételként esik az ország fizetési mérlegének javára. Ha e haszonnal szembe állítjuk azt az összeglet, melyet a főváros legutóbbi költségvetésében az idegenforgalom fejlesztésére fordított, úgy látjuk, hogy ezek az áldozatok sokszorosan megtérültek. Hz évben is nagy mértékben fejlődött Budapest idegenforgalma. Már az év első felében is 481,638 éjszakát töltöttek itt az idegenek, 60,773-mal többet, mint a mait év első felében. Szomorú megállapítás, hogy a Csonkamagyar- országról Budapestre érkező szálló vendégek száma mindinkább csökken s idén augusztus végéig 4,018-caI kevesebb volt a vidéki látogató, mint a múlt év első nyolc hónapjában. A külföldi idegenforgalom ellenben 21 Vokal emelkedett. Különösen a Németországból felénk irányuló forgalom mutat örvendetes javulást. A német vendégek száma 61%-kal, az amerikaiaké 36%-kal, az olaszoké 35%-kal, a franciáké 24%-kal és az angoloké 20%- kal emelkedett a múlt évhez viszonyítva. A jelentés ezután beszámol az idei év hatalmas propagandaakciójáról. A ne'wyorki Kossuth zarándokokkal 30,000 különböző propaganda nyomtatványt küldtek Amerikába, azonkívül több diapozitív sorozatot vittek ki; melyeket ott előadások keretében bemutattak. Az Idegenforgalmi Hivatal külföldi képviseletei közül különösen a bécsi és a milánói irodák értek el nagy sikert az utasok Budapestre irányításával. Bécsben vetített képes kirakatot rendeztek be, ahol jól sikerült budapesti felvételek nap-nap után a járókelők százait állítják meg. Ausztriában és Olaszországban a vasúti kocsikban is elhelyeztek propaganda képeket, melyek a nemzetközi utazó közönség figyelmét Budapest szépségeire irányítják. Nagy propaganda kollekcióval vett részt a hivatal az összes nemzetközi kiállításokon, vásárokon és az Ölimpiászon. Beszámol ezután a jelentés az ez évFelsenfeld Rudolf bélyegző- és pecsétbélyeggyár véső- és dombornyomó-műterem Budapest, V., Bálvány-utca 16-18. Telefon: 103-94. DERBY MUNKARUHA utolérhetetlen, árban és minőségben ! Kérjen ajánlatot! „DERBY“MUNKARUHAÜZEM: Budapest, VII., Síp-utca 16-18. sz. Telefon: lózsef 365-48 Wesselényl-utca sarok, egy perc a Rákóczi úttól, autóbusz megállóhely. Tulajdonos SACHS CIPÓT, a Gutmann J. és Társa cégnek 30 évig volt főnöke. ben Budapesten lefolyt kongresszusokról és nagygyűlésekről. Októberben és novemberben további nagy tömegű idegenforgalomra lehet számítani, mert már több külföldi csoport jelentette be látogatását. Azok az idegenforgalmi események, melyeket a hivatal ez évben bonyolított le, tevékenységének további fejlesztését és hitelkeretének arányos meg- nagyobbítását indokolják. A következő évben hatalmas nemzetközi események színhelye lesz Budapest, így itt tartják a balneológiái, a szabadalmi, az espe- rantó és több tervbevett katholikus kongresszust. Weisz FUlöp fürdőkályhaüzem Budapest, VIII., Gólya-utca 13. Telefon: lózsef 460-36. Készít f iirdőkáIyliákat vörösrézből. Mindennemű vörösrézmunkát és ci nézést vállal. ÉS TSAB.T. Budapest, VE, Liszt Ferenc-tér 4, Telelőn: Mit, 222-B7, Mit, 109-57, EgészségUgyi berendezések. Csövek. Műszaki cikkek. Fémgyártás. EVILA GYULA bádogos, víz-, gáz- és gőzfűtésberendezések vállalata Budapest, II., Török-utca 8. Telefon: Aut. 516—55. FEKETE ÖDÖN mérnök vízművek, vízvezetékek, csatornázások, központi fűtések, szellőztetések és légszeszberendezések tervezése és kivitele Budapest, II., Zsigmond-u. 1. Telefon: Aut. 514-80. YSAVY BÉLA bádogos és vízvezeték-szerelő vállalkozó BUDAPEST, VIII., JÓZSEF-UTCA 79. SZ. FRITSCH és TÁRSA Cégtulajdonos FRITSCH EMIL (1904. óta) bádogos-, vízvezeték,- légszesz,- csatornázás- és egészségügyi műszaki vállalat BUDAPEST, II. KÉR., MARGIT-KÖRÚT 11. Sz7 Telefon: Aut. 535—50. M. kir. postaiak, pénzt. sz. 49,096. Alapította : TABERMANN GUSZTÁV 1872-ben. SZÁVA SÁNDOR egészségügyi berendezéseit gyára BUDAPEST, I. KERÜLET, BUDAFOKI-ÚT 73. SZ. ___________Telefon : József 416— 07. TO LLÁR LAJOS épület- és díszműbádogos, gáz-, vízvezeték-, fürdőberendezés és csatornázási-vállalat Budapest, VE, Aradi-utca 29. Telefon: L. 983-32. Ifi. HALÁSZ HUBERT építkezési vállalkozó Telefon: J. 390-50. BUDAPEST, VII., TELEP-UTCA 31. PALÁGYI GYULA R.-T. icélbúforgyár I BUDAPEST, VII., ANGOL-UTCA 33. SZÁM. Iskolák, kórházak, internátusok, szállodák stb. teljes berendezése. Épületasztalosság. OETL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGVÁR R.-T. i Budapest, X., Asztalos Sándor-út 9. sz. ' TELEFON : József 308—32 és József 308—31.
