Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-10-03 / 40. szám

1928. október 3. Független Budapest 3 Mit látott Ripka és Sipőcz az átvizsgáló körsétán? Rumbach tanácsnok nyilatkozata. — Ripka Ferenc főpolgármester hivatalos kommünikében fog számot adni tapasztalatairól. Az útépítési ügyosztály elleni támadások következményeként Ripka Ferenc főpolgármester és Sippcz Jenő polgármester, mint ismeretes, elhatározták, hogy so­rozatos helyszíni szemléken fog­ják megtekinteni a budapesti uta­kat és körutazás során fognak meggyőződést szerezni az utak állapotáról. A helyszíni szemlék az elmúlt hétfőn fejeződtek be s a főpolgármester és a polgármes­ter Rumbach Dezső tanácsnokkal együtt alapos autó-körsétát tet­tek a városban. Nemcsak az uta­kat, a folyamatban levő útépíté­seket tekintették meg, hanem az álé pit esi ügyosztályhoz tartozó üzemeket és intéz­ményeket is sorra látogatták. Kérdést intéztünk Rumbach tanácsnokhoz, az ügy­osztály vezetőjéhez, milyen eredménnyel jártak ezek a razziaszerű helyszíni szemlék. Kérdésünkre Rumbach Dezső tanácsnok érdeklődésünkre így válaszolt: — Nem vagyok hivatott a kérdésre választ adni, mert tulajdonképen itt én, illetve az ügyosztályom az ellenőrzött fél. A helyszíni szemléken a főpol­gármester urat és a polgármester urat minden al­kalommal én is elkísértem. Nemcsak az utakat vizsgáltuk felül, hanem a kertészeti telepet, a csa­Egyik legutóbbi számunkban megírtuk, hogy a városgazdasági ügyosztály elkészült a városi bizto­sítások rendezésére vonatkozó előterjesztéssel. Ügy volt, hogy a múlt heti tanácsülés a javaslatot le is tárgyalja és az rögtön azután az illetékes bizott­ságok elé kerül, hogy a jövő évi biztosításokat már az új rendszer alapján lehessen megkötni. Ezt a programmot azonban rövid időre el kellett halasz­tani, mert Sipőcz Jenő polgármester betegsége miatt a legutóbbi tanácsülés nem foglalkozott az üggyel, hanem arra az időre halasztotta, amikor a polgár- mester személyesen elnökölhet majd a tanácsülésen. A biztosítási kérdés új alapon való rendezése ugyanis olyan nagyjelentőségű ügy, hogy a tanács azt csak a polgármester jelenlétében és személyes elnöklése mellett akarja letárgyalni. Amennyiben a polgármester a csütörtöki tanácsülésen résztvesz, úgy a biztosítási javaslatot már tárgyalni fogják. Nagy az izgalom a biztosítási intézetek köré­ben a főváros önbiztosítási tervei miatt, Egyelőre még folyik a vita az új kórház építési költségéL nek előteremtéséről, de a köz­egészségügyi ügyosztály veze­tősége már elkészült nagy­szabású programmjával, amely­nek eddig csak a kontárjai voltak meg. A közegészség- ügyi ügyosztály vezetősége időközben teljesen befejezte az új kórházépítési programúira vonatkozó előterjesztését s azt a csütörtöki tanácsülés fogja elsőnek tárgyalni. Némcthy Béla tanácsnok, a közegészségügyi ügy­osztály vezetője ebből az alkalomból munka- iársunkkal a következőkben ismertette a javaslatot: — Mindenekelőtt történelmi visszapillantást kell vetni a főváros eddigi kórházi politikájára s meg keil állapítani, hogy törvény állapítja meg, hogy a közkórházak létesítése nem kötelessége a főváros­nak. Amikor a főváros mégis • mintegy 7,000 kór­házi ágyat állított fel és tart fenn, bizonyítékát adta annak, hogy törvényes kötelezettségién túl­menő és anyagi erejét meghaladó áldozatot hozott nemcsak a főváros, hanem az egész ország köz­egészségügyi érdekének is. Már 1911-ben részletes kórházfejlesztési programmot dolgozott ki a fő­város, de a bekövetkezett háború annak kivitelét megakadályozta. Mégis 1914 és 1918 között 50 millió aranykoronát szándékozott a főváros kór­házépítésre fordítani. A két év előtti beruházási programmal kapcsolatban 22-5 millió aranykoronát tornaszivattyútelepet, a kátrányozó és bitume- nező telepet, az építés alatt levő helyi kikötőt s az anyagvizsgáló intézetet is. Az utaknál különösen a budai útvonalak felülvizsgálására vetettek a polgármester urak nagy súlyt, s megtekintették a hegyi utak folyamatban lévő építését is. Én nem vághatok elébe semmiféle nyi­latkozattal az eseményeknek, annál kevésbbé, mert Ripka Ferenc főpolgármester úr a helyszíni tapasztalatokról hivatalos kommünikében fog beszámolni a nyilvánosságnak. További kérdésünkre Rumbach tanácsnok kijelen­tette, hogy az útépítési közmunkák most, a szezon végén, gyors tempóban közelednek a befejezéshez. Az ügyosztály igyekszik a programmba felvett ösz- szes munkákat lehetőleg elvégezni, de épp az idő előrehaladott voltára való tekintettel, nincs kizárva, hogy egyes útépítkezések végrehajtása a jövő évre marad. Az előirányzott csatornaépítkezéseket mind befejezték s ebben az évben 18 kilométernyi új csatornaháló­zat létesült. A műszaki ügyosztály erősen sínyli a létszámcsök­kentés következményeit s amennyiben sürgősen nem szaporítják a mérnökök számát, a fokozott munka­igényeknek a műszaki kar nem fog tudni eleget tenni. I mert ha ez a terv csakugyan megvalósul, a bizto­sító vállalatok évente sok milliárd haszontól esnek el. A főváros azonban a magánérdekeltségek min­den nyomása ellenére is kitart eredeti álláspontja mellett és visszavonhatatlanul rátér az önbiztosítás sok­kal célszerűbb és sokkal olcsóbb rendszerére. A biztosító intézetek körében azért is nagy az izgalom, mert az átmeneti időre a főváros versenytárgyalás útján köti meg a biztosítási szerződéseket, a legkedvezőbb feltételeket felajánló intézetekkel. Már pedig az intézetek tekintélyes része kartellben áll s ezek attól tartanak, hogy a kariellen kívüli válallatok olyan olcsó feltételeket fognak szabni, amelyek mellett a kartellbeliek esélye a minimumra redukálódik. A társaságok tehát igyekeznek olyan megoldást találni, amely mellett sikerül a nagy üzletet jelentő városi biztosításokat a maguk ré­szére megszerezni. irányoztunk elő új kórházak építésére s a meg­lévők helyreállítására. — Legfőképea a Rókus-kórház helyett építendő új, központi kórház ügye éget. Mielőtt a részlete­sebb tervezgetést megkezdtük volna, kikutattuk a Rókus-kórház telkének tulajdonjogára vonatkozó iratokat. A 3,610 négyszögöles telek a „Rókus- kórliázi alap" tulajdonaként van telekkönyvezve s az egykori iratokból megállapítható, hogy a főváros a kórház telkével feltétlenül rendel­kezik. Ha a Rókust lebontják, a terület egy részét út- szabályozásra kell felhasználni, de még mindig fennmarad 2,312 négyszögöl telek, amelyeknek értéke mintegy 3,120,000 pengő. — Az új központi kórház elhelyezése szempontjából több telek jött kombi­nációba. Ezek a következők. A Riilsőkerepesi- úton egy 48,000 négyszögöles nagy terület, az Angyalföldön a Béke-, Frangepán-, Névtelen- és Fáy-utca által határolt telektömb, melynek terü­lete 39,200 négyszögöl, de ebből több mint 7,000 négyszögöl magánkézen van. Szóba kerülhet a Sláhly-utcai halottasház telke, amely 1,466 négy­szögméter s ahol egy kisebb kórház helyezhető el. Megfelelne a gyáliúti volt Zita-kórház telke is, ahol most szükséglakások vannak s amelynek területe 4,400 négyszögöl. A Maglódi-úti ' 13,000 négyszögöles fővárosi telket szintén kombinációba vettük, ahol különben munkáskórház építését tervezzük. Legalkalmasabb volna a Tisza Kálmán-téri régi gázgyár 9,700 négyszögméteres területe, amely BUDAPEST, VI., TERÉZ KORÚT 43. SZ. központi fekvésénél fogva is mindenképen pre­desztinálva van a központi kórház megépítésére. Az is tisztázva van, hogy a Tisza Kálmán-téri telek a főváros tulajdona és így ebben a kérdés­ben sem állhatnak elő viták, vagy komplikációk. — Ugyanekkor tervezzük a Margit-kórház kibővítését, ahol 500 ágyat létesítenénk az eddigi 140-nel szem­ben. Az új kórházépítés folytán felszabadul a Rókus-kórház mai területe, felszabadul a Kun-utcai fiókkórház, ahol egy szegényházi kórházat lehetne berendezni, amire a fővárosnak nagy szüksége van. A Telep-utcai fiókkórházat vissza lehetne adni eredeti rendeltetésének és újra iskola céljaira használhatnák fel. A Stáihly-utcai halottasház és kórházi gazdasági hivatal telkén kislakásos hiva­talnokházat lehetne építeni a főváros tisztviselői részére. Felszabadulna a régi Szt. J'ános-kórház 675 négyszögöles területe is, ahol a főváros vala­milyen monumentális középületet, esetleg vásár- csarnokot építhetne. Végül rendelkezésre állna a Rákóczi-úti Kis Rókus épülete, ahol a gázgyár építhetne új igazgatósági épületet. — A Margit-kórház kibővítését úgy tervezzük, hogy a meglévő törzsépületre új emeletet építünk, azonkívül több új pavil­lont építenénk a különböző osztályok számára. Az új Rókus-kórházban 1,600 ágy lenne. — Számításaink szerint egy ágy 11,000 pen­géibe fog kerülni s ilyen alapon mintegy 22 millió pengőre irányozzuk elő az új kórház építkezési költségét. Azt semmikép sem lehet a fővárostól követelni, hogy ezt az összeget teljesen a sajátjából fedezze. Ebben a tekintetben kell, hogy az állam is segítségére jöjjön a fővárosnak. Épp ezért javasolni fogjuk, hogy a közgyűlés írjon fel a népjóléti miniszternek és kérje fel, hogy az új kórház i építkezése fele­részét saját tárcája terhére vállalja magára. Ön csak bemondja, 1 hogy milyen rádiókészüléke van és minden rádiószaküzletben megkaphatja a készen összeállított, kipróbált TUNGSRAM BÁRIUMCSOKÉSZLETET, amely <8> 1® R»«, mint ha a csöveket egyenként vásárolná. Rumbach Dezső. A biztosítási kérdés rendezésével már a csütörtöki tanácsülésen foglalkoznak. A főváros feltétlenül áttér az önbiztosítás rendszerére. — Nagy izgalom a biztosító-kartell tagjai közt. A kórházépítési programi» részletei Némethy tanácsnok beszámol az új tervekről a Független Budapest-nek. — Hol lehetne fel­építeni az új központi kórházat. Némethy Béla,

Next

/
Thumbnails
Contents